Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-15 / 89. szám
Tolnai Népújság 2000. Április 15., Szombat Tolnai Népújság - 9. oldal A felek harca a bíróság előtt Lassan, de csökken a munkaügyi perek száma Dr. Csullag Józsefet tavaly december elsején nevezeték ki a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság elnökévé. A munkaügyi bíróság annyiban speciális, hogy bár első fokú ügyeket tárgyalnak, tehát helyi bíróság, de illetékessége kiterjed az egész megyére.- Valahol azt olvastam, hogy a kilencvenes évek közepe óta csökken a munkaügyi perek száma.- A statisztikákból úgy látom, hogy az országos tendenciákhoz hasonlóan Tolna megyében is nagy hullámzás volt 1995 előtt. Például 1992 -ben sok ügy volt, 93-ban lecsökkent a számuk, a következő évben megint több lett. Ennek mindig megvolt az oka. A társadalombiztosítási ügyek előbb hozzánk tartoztak, majd átkerültek a Szekszárdi Városi Bíróság hatáskörébe. Egyik évben jöttek a pedagógusperek, az emlékezetes F-kategóriába sorolás, illetve nem sorolás miatt. 1995-től kezdődően valóban lassú, folyamatos ügyszám-csökkenés következett be. Az idén megint nagy változás várható, március 1-től ugyanis a Munkaügyi Bírósághoz tartozik a munka- védelem, a munkaügyi ellenőrzés, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabály keretében hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata. Ez számban nem sok, de megint visszakerültek a társadalombiztosítási ügyek, amelyek éves szinten ezres nagyságrendűek. Szerencsére az említett tb. ügyek szakmailag nem nagyon bonyolultak, de az adminisztráció a sok velük.- Mennyi a munkaügyi per évente, és milyen jellegűek?- Tavaly 235 ügyünk érkezett, s pont ennyit is fejeztünk be. Legnagyobb részük a munkaviszony megszüntetésével, illetve a munkabérrel kapcsolatos. Érdekes, hogy a legutóbbi időkben egyre több a fegyveres erők, fegyveres testületek tagjai által kezdeményezett per.- Milyen arányban van igaza a dolgozónak, illetve a munkáltatónak?- Ilyen statisztika nincs, soha nem is készült, de úgy látom, hogy nincs durva, éles arányeltolódás, valószínűleg fele-fele lehet az arány.- Mernek az emberek fellépni a munkáltató ellen, vagy csak akkor, ha már elküldték őket?- Ha az ügyszám-csökkenésből ezt a következtetést vonnánk le, akkor azt kellene mondani, hogy egyre kevésbé mernek. Tény, hogy többnyire akkor perelnek a munkavállalók, ha már nincsenek munka-, tehát függőségi viszonyban. Azért előfordul az ellenkezője is, de inkább a némiképp védettebb, tehát a közalkalmazotti köztisztviselői szférában.- Melyik évben volt a legtöbb per?- Az adat félrevezető lenne, ugyanis 1997-ben a Húsipari Rt. dolgozói pereltek, s ezernél több ügyet jelentett abban az évben, de ezekből 700 egynéhány teljesen azonos volt. Átlag 300 „érkezésünk” van évente.- Mennyi idő alatt fejeződik be egy munkaügyi per?- Tavalyi végleges statisztika még nincs, az 1998- ban az érkezett ügyek 87 százaléka befejeződött hat hónapon belül, ez a mi olvasatunkban jó eredmény, bár lehet, hogy az adott munkavállalónak ez a z idő sok. Az országos átlaghoz képest ez nagyon jó teljesítmény. Másodfokon pedig Tolna megye volt az első a fellebbezések elbírálásában, ha jól emlékszem átlag 49 nap alatt megszületett a jogerős ítélet.- Ebből a szemszögből nézve milyennek látszik a rend a munkáltatóknál?- Ide azok jönnek, akiknek problémáik vannak. Változatlanul sok az új vállalkozó, az új gazdasági társaság, s ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint azok, akik előbb kezdték. Nagy javulást tehát nem érzékelek, még olyan cégeknél sem, amelyeknek a nagyságrendje már megengedi az ezzel foglalkozó apparátus alkalmazását.- Mekkora a fellebbezések aránya?- Munkajogi perekben magasabb az átlagnál, 25-40 százalék között ingadozik évente. Az egyik ok nyilván az, hogy a munkaügyi perek, ritka kivételtől eltekintve, a munkavállaló számára tárgyi illetékmentesek, tehát olcsó a pereskedés. A másik ok, hogy jelentős a bírói szubjektum szerepe. Ugyanazt a történést a törvények és a tényállás alapján is többféleképpen lehet megítélni. Hogy például három ujj elveszítése esetén mekkora lesz a kártérítés nem vagyoni kár címén, az megítélés kérdése. Vagy például egy kötelezettségszegés enyhe, vagy súlyos, esetleg nagyon súlyos, az is bírói mérlegelés kérdése.- Menyire változik másodfokon az ítélet?- Nem tudok pontos számot mondani, de gondolom, nyolcvan százalék felett lehet hogy az első fokú ítéletet helyben hagyják.- Hogyan lehetne pereket megelőzni?- A legegyszerűbb persze az volna, ha mindenki betartaná a jogszabályokat. Tavaly teljesen megszűnt a munkahelyi egyeztetés kötelezettsége. Ma a bírónak kell megpróbálni az egyezség létrehozását, még az érdemi tárgyalásba belebocsátkozás előtt, de ha a felek a bíróságra jöttek nyilván olyan jelentős közöttük a véleménykülönbség, hogy ez általában nem sikeres. A munkavállaló és a munkáltató közt bizalmi viszonynak kell lennie, ha már válásra kerül a sor, akkor az hasonlít a bontóperekre, amelyek egy részében a felek kígyót-békát kiabálnak egymásra. Talán használna a kötelező egyeztetési mechanizmús.- Mi jelenti az Ön számára a bírói munka szépségét?- A bírónak életszituációkat kell megítélnie, s ebben eligazodva megpróbálni helyesen dönteni, számomra ez jelenti a munka szépségét. Sajnos, az ítélet nem mindig találkozik az objektív igazsággal, időnként a perjogi igazság alapján kell dönteni.- Mekkora a kettő között a távolság?- Esete válogatja, akkor jó a döntés, ha a kettő találkozik. Tudni kell azonban, hogy hiába van valakinek igaza, ha olyan az eljárásjogi szabályozás és egyre inkább olyan lesz, hogy a hangsúly azon van, ki mit tud bizonyítani.- Akkor itt tulajdonképpen az ügyvédek harcáról van szó?- Nem mindig van ügyvéd. Olvastam egy régebbi megfogalmazást, miszerint a polgári per valójában a felek harca. Történik egy esemény, s csak azok tudják pontosan mi történt, akik jelen voltak. Mégis egy harmadik félre bízzák a döntést, aki az induláskor nem tudja mi és hogyan zajlott. Amelyik fél bizonyítani tudja a saját igazát, az lesz a nyertes. ______ IHÁROSI IBOLYA N évjegy Dr. Csullag József Született: 1964 június 16-án Iskolai végezettsége: Állam és Jogtudományi Egyetem Munkahelyei: APEH, majd 1996-tól Munkaügyi Bíróság Család: Felesége a Szekszárdi Városi Bíróság elnökhelyettese, egy gyermekük van Nőegylet a Galériában Nem öncélú, hanem tevékeny összejövetelek Elegáns, szép és kellemes környezetben, Szekszárdim a Belvárosi Galériában csendesen megalakult a Szekszárdi Nőegylet, amely egyesületi formában működik. Olyan nők töltenek el együtt kéthetente két tartalmas órát, akik magas etikai normák szerint élnek, s akik nyitottságuk, szeretetük révén a nagyobb közösség érdekeit is szolgálják. Az egylet tagjai többek között segíteni szeretnének néhány tehetséges, ám szegény diákon; a szerény összeg fedezetét az éves tagdíj jelenti. Az egylet rendszeres összejövetelein elsősorban a saját szellemi tőkéjét akarja önmaga építésére felhasználni, hisz előbb az egylet tagjai tartanak majd előadást a saját szakmájukról, majd a tagokat érdeklő témában külső előadókat hívnak meg. Tagfelvétel csak két már meglévő tag ajánlásával és a tagság teljes körű elfogadásával történhet. Egyetlen tag ellenvéleménye kizárja a jelölt felvételét. Az alapító tagok - miután néhány mondatban a munkájukról, családjukról, érdeklődési területükről beszéltek - egy évre megválasztották az egyesület tisztségviselőit. Az elnök Szabó Zsoltné lett, az elnökhelyettes Borókay Barnáné, a titkári teendőket pedig Savanya Gézáné látja el ____________ ■ S zámadás a mozgássérülteknél Csökkent az állami támogatás Számadást tartott a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete. A megyében folyó munkáról, az egyesület elmúlt évi tevékenységéről, idei terveiről kérdeztük a szervezet elnökét, Schäffler Ádámot.- Vannak-e pontos számadatok arról, hány mozgáskorlátozott ember él Tolna megyében?- Adataink szerint mintegy 9- 10 ezer mozgássérült ember él Tolnában, közülük 7417-en tagjai egyesületünknek - mondta Schäffler Ádám. - Kilenc csoportunk van, Szekszárdon kívül Bonyhádon, Bátaszéken, Si- montomyán, Dombóváron, Pakson Tolnán és Szekszárd-kör- nyékén működik helyi egyesületünk. A csoportok többségénél élénk munka folyik.- Milyen a kapcsolatuk az ön- kormányzatokkal?- Az önkormányzatokkal, társszervezetekkel jó a kapcsolatunk. Dombóváron például a városi polgármesteri hivatal 80 ezer forintot adományozott a helyi csoportnak működési költségeikre. Dunaföldváron ingyenes belépőt kapnak a mozgáskorlátozottak az uszodába, Szekszárdon a Vízmű Kft. biztosít ingyenes belépőt a mozgássérülteknek és a Pedagógia Főiskolán is van gyógyúszás.- Miben tud segítséget nyújtani az egyesület tagjainak?- Az elmúlt évben 1261 esetben kértük lakások akadály- mentesítéséhez az Orvosszakértői Bizottság véleményezését. Támogatást erre a célra 425 sorstársunk kapott 62 millió 469 forillt értékben. Méltá nyossági nyugdíjemelésre 49 főt .4: terjesztettünk fel, akik közü- jg lük 36 mozgás- ' sérült kapott emelést 43 ezer 400 forint értékben. A „Telefonnal a rászorultakért” Alapítványhoz 22 esetet terjesztettünk fel, ez esetben 2 sorstársunk beszélgetési díjhoz, 7 belépési díjhoz kapott támogatást. A csoportvezetők rendszeresen tartanak fogadóórákat, ahol az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak az őket érdeklő érdekvédelmi és egyéb kérdésekben.- Mi jelenti a legnagyobb gondot?- Nagyon nehéz segíteni azoknak, akik munkába szeretnének állni, kevés munkáltató hajlandó mozgássérült, illetve sérült embereket foglalkoztatni. Nagy gondot jelent az állami támogatás folyamatos csökkenése is, idén a Tolna megyei egyesület tíz százalékkal kevesebb pénzt kapott, mint tavaly. Kevés az a pénz is, amit gépkocsik vásárlásához kaphatnak a mozgássérült emberek, pedig számunkra az autó létszükséglet, nem luxuscikk.- Nincsenek szponzoraik?- Tolna megyében sok nagyvállalat tönkre- V. ment, sajnos, egyre ■' kevesebb a támogatónk. Szerencsére azért vannak, akik a jöve- | delemadójuk 1 százalékát felajánlják nekünk, a tavalyi évben így befolyt 509 ezer forintból sikerült két magneto- therápiás készüléket vásárol- nunk, amit rászoruló tagjaink használhatnak.- Terveik?- Továbbra is célunk a súlyosan sérült emberek életvitelének javítása, az épített környezet és a közlekedés akadály-mentesítésének felgyorsítása, támogató, segítő szolgáltatások kialakítása és mind emellett a mozgássérültek mozgalmának megfiatalítása. Nagy örömünk, hogy tavaly sikerült létrehozni a Napsugár Ifjúsági Klubot, ahol Oláh Gabi foglalkozik minden hónap második péntekjén délután 3 órától a fiatalokkal. Ezt szeretnénk tovább fejleszteni és idén is biztosítani a mozgássérült gyerekek nyári üdültetését. A dunaföldvári M-08 Postagalamb- sport Egyesületnek igen jól kezdődött az idei esztendő. Országos második helyezett tenyésztőt és országos bajnok galambot avathattak. Csontos Gyula huszonhat éve tagja az Egyesületnek. Vele készült a beszélgetés.- Az Egyesület 1955-ben alakult, s azóta folyamatosan működik. A tizenöt tagból kilenc földvári. Madár István, aki a ‘99-es évre kihirdetett Szövetségi Bajnokságban, középtávú kategóriában, országos II. helyezést ért el, bölcskei lakos. Az ő galambja lett, középtávú sportkategóriában (300-600 km), a ‘98-’99-es versenyeredményei alapján az országos bajnok. A siker 2000. januárjában született a Magyar Postagalambsport Szövetség által rendezett 44. Országos PostagaPostagalambsport Csontos Gyula - teljes az összhang a tenyésztő és galambja között lamb Kiállításon. Ez az Egyesület több, mint 40 éves fennállásának talán legjelentősebb eredménye.- Volt már ehhez hasonló siker az Egyesület történetében?- Mindeddig az az 1986-os eredmény számított a legjobbnak, amikor egy galamb két országos versenyt nyert meg két hét különbséggel. Ez a madár Ráthgéber Ferencé volt, még én adtam neki tojásban, de ő versenyeztette, tehát a siker nagy része az övé. Először hét, másodszor nyolcezer galambot győzött le Teplicéből illetve Lipcséből hazarepülve. A madarat végül a japánok vették meg.- Hogyan zajlik egy ilyen verseny?- A galambot teherautóval viszik a feleresztési helyre. Minden gazda itthon várja a galambját, nem utazik vele. Még a szállítás előtt egy számozott gumigyűrűt erősítenek a madár lábára, amit a hazaérkező galambról leveszünk, majd egy speciális versenyóra segítségével rögzítjük az érkezés időpontját. A galambokat ezután sebességük alapján rangsorolják.- Miben különbözik a postagalamb egy hétköznapi, parlagi galambtól?- A postagalamb lényege az a vágy, mely a madarat űzi, hajtja haza a fészekhez, a párjához, fiókáihoz. Ettől lesz a sebesség gyorsabb, ez a meghatározója valamennyi győzelemnek. Természetesen a vágy mit sem ér, ha nem párosul jó kondícióval, egyfajta „sportolói életvitellel”, melynek a mindennapos edzések (naponta többször egy-két órás szabad röpte), a tervszerű táplálkozás, a nyugodt, biztonságos légkör a főbb összetevői.- Üzlet ez vagy hobbi?- Ez a megszállottak sportja. Belgiumban, Hollandiában, a galambászat igazi hazájában, vannak komoly fogadások, ezért a profik ott meg is tudnak belőle élni. Nálunk a galambászok inkább ennek, semmint ebből élnek. Az Egyesületünk a régi malacpiac helyén található kis épületet kapta meg az önkormányzattól. Ezt átalakítottuk, így alkalmas lett a versenyzéssel kapcsolatos dolgok - adminisztráció, gyűrűzés - lebonyolítására. Önkormányzati segítséget ezen kívül nem kaptunk, pedig az idén is folyamodtunk némi támogatásért a városhoz. Nem is annyira a pénzről volna szó, hanem sokkal inkább a megbecsülésről. Hiszen győztes galambjaink éppen annyira hordozói Földvár jó hírének, mint az Egyesületének. ANDRÁS FERENC 1 i s
