Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-06 / 55. szám
8. oldal - Tolnai Népújság G A Z P A S Á G 2000. Március 6., Hétfő Április: mezőgazdasági összeírás Hetvenezer háztartást keresnek fel Három hét áll rendelkezésére annak a közel 500 összeírónak, aki a mezőgazdasági adatfelvételt végzi. Az összeírás teljes körű lesz, vagyis az egyéni gazdákat, a szövetkezeteket, kft-ket, társas vállalkozásokat is felkeresik. Tolna megye A megyei statisztikai hivatalban Nagyné Jerkovits Ilonát, az összeírás megyei felelősét kérdeztük a részletek felől.- Hogyan zajäk majd. a mezőgazdasági összeírás?- A falvakat és a városok azon kerületeit, ahol állatok tartására, gazdálkodásra is lehetőség van, személyesen keressük fel. A városközpont lakóit, ahol az állattartás tilos, de földjük, tanyájuk ettől még lehet, le- vélben ■keressük meg. Ehhez az adatokat az őstermelői nyilvántartásból merítjük.- Milyen kérdéseket tesznek majd fel a termelőknek?- A teljes mezőgazdasági tevékenységet szeretnénk feltérképezni. Kérdezünk a földterületek nagyságáról, a földhasználatról, a bérbe adásokról, az állatállományról, a gazdálkodás körülményeiről, arról, hogy használ-e a termelő a földjén műtrágyát, növényvédő szert, öntöz-e, valamint a gazdasági épületekről, a gép- és eszközállományról. Az összeírás során a mezőgazdasági szolgáltatást végzőket is felkeressük. Nyolc oldalas a kérdőív.- Az adatfelvétel során kérdezik-e a termelő nevét?- Igen, az adatfelvétel névvel szerepel.- Nem félnek attól, hogy sokan nem szívesen nyilatkoznak majd a dolgaikról?- Az ősz folyamán teszteltük a kérdőíveket Zombán és Szekszárd egy részén. Kellemes tapasztalatokról számoltak be a munkatársaink. Egyetlen háztartásban sem tagadták meg az adatszolgáltatást. A próba adatgyűjtést az érintettek teljes tájékoztatása előzte meg, tudták, hogy fel fogjuk keresni őket. A helyi tévén, a rádión és az újságokon keresztül szeretnénk minél gyakrabban tájékoztatni az érintetteket a jövőben is, hogy tudják miről van szó. Egy-egy kérdőív kitöltése egyébként 20-35 percet vesz igénybe.- Az önök által összegyűjtött adatoknak mi lesz a további sorsa?- Július végéig kell gépre vinnünk az adatokat, ezzel megkezdődik a kérdőívek feldolgozása. A feldolgozást követően megsemmisítik az adatlapokat. A statisztikai törvény rendelkezik arról, hogy neveket és hozzá kapcsolódó adatokat senkinek (adóhivatalnak sem) nem szolgáltathatnak ki. Tehát nem kell attól félnie senkinek, hogy ezeket az adatokat összevernék más nyilvántartással. Szeretnénk te hát a félelmeket teljesen eloszlatni. Meggyőződésünk, hogy a pontos adatszolgáltatás a gazdák érdekeit is szolgálja.- Ezt hogyan érti?- A gazdák érdekeit szolgálják a pontos adatok, hiszen ha ez nem valósághű, akkor a döntések sem a valóságot szolgálják. Arról nem is beszélve, hogy ez lesz az uniós csatlakozás előtti egyetlen összeírás, vagyis ezekkel az adatokkal lépünk majd be az unióba, és ezek után kapják majd a gazdák a támogatást és a kvótát is.- Honnan tudják majd az érintettek, hogy valóban az az összeíró kereste fel, aki a statisztikai hivatalnak dolgozik?- Az összeírok sorszámmal ellátott igazolvánnyal rendelkeznek, amit bemutatnak az adatszolgáltatás során. Tolna' megyében hetvenezer háztartást érint az adatszolgáltatás, melyben 497 összeíró, száz kisegítő és a teljes apparátus vesz részt. MAUTHNER 28 ügy, 80 milliós kár Az adócsalás és a csődbűntett a sláger megyénkben is Az APEH Bűnügyi Igazgatóság nyomozó hivatala elkészítette összesítését az elmúlt évi munkájukról. A vádemelési javaslattal lezárt ügyekben az átlagos elkövetési érték 31,5 millió forint volt. Tolna megye- Az APEH Bűnügyi Igazgatóság létrehozásával a kormányzat az adózási fegyelem erősítését, a rejtett gazdaság visszaszorítását, a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb föllépést célozta meg, nyilatkozta lapunknak Burillák Attila, az APEH országos központjának sajtószóvivője.- A bűnügyi igazgatóság megalakulása jogelőd nélkül történt, így egyszerre kellett megteremteni a működés személyi és tárgyi, illetve a jogi és normarendi feltételeit, valamint ki kellett alakítani a hivatalos szervekkel történő együttműködés kereteit. A munkatársak 85 százaléka felső fokú végzettséggel, 68,4 százaléka pedig kettő vagy több diplomával rendelkezik.- Az elmúlt évben hány büntető feljelentés érkezett a bűnügyi igazgatósághoz?- Összesen 2860, melynek alapján 2115 esetben rendeltek el nyomozást. A feltételezett elkövetési érték meghaladta a 45 milliárd forintot. Ami a bűncselekmények megoszlását illeti, az első néhány hónap tapasztalatai állandósultak, vagyis a nyomozások több mint felét adócsalás, egyharmadát pedig csődbűntett alapos gyanúja miatt kellett elrendelni.- Hány esetben zárultak az ügyek vádemelési javaslattal?- A vádemelési javaslattal befejezett 717 nyomozásban az adónyomozók 1123 bűncselekményre derítettek fényt, 693 személyt vontak felelősségre gyanúsítottként és több mint 12 milliárd forint feltételezett elkövetési értéket állapítottak meg. A múlt évben a vádemelési javaslattal lezárt ügyekben az átlagos elkövetési érték 31,5 millió forint volt.- Van-e valamilyen visszajelzésük arra, hogy az önök által vádemelési javaslattal lezárt ügyek a bíróságon hogyan végződtek?- A bíróság által eddig meghozott ítéletekről adatvédelmi okok miatt nem áll rendelkezésemre pontos információ. Az adóhivatal bűnügyi igazgatóságának munkáját a törvényesség és szakszerűség jellemezte. Az adónyomozók intézkedése ellen egyetlen panasz sem érkezett. A múlt évben 24 esetben került sor bilincs alkalmazására, mindannyiszor őrizetbe vétel, letartóztatás miatt. A bűnügyi igazgatóság munkatársai azt is bebizonyították, hogy számukra nem léteznek „kis halak” vagy „nagy halak". Mérlegelés nélkül eljárnak minden olyan ügyben, melyekben megítélésük szerint bűn- cselekmény történt.- Eddig az országos adatokról esett szó, Tolna megyében mi a helyzet?- Szakmailag rátermett, 8 fős megyei nyomozó hivatal működik. A hivatal élére olyan jogi végzettségű személy került, aid a bűnügyi munka területén több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik. A múlt év végéig 101 feljelentés érkezett a megyei adónyomozókhoz. A legtöbb feljelentést felszámoló cégek tették, őket a megyei adóigazgatóság követi, a harmadik helyen a rendőrség áll. A lakosságtól érkezett feljelentések aránya 10 százalék körül mozog. Összesen 74 nyomozást kellett elrendelni, melyekben a feltételezett elkövetési érték messze meghaladja a félmilliárd forintot. Az elrendelt nyomozások megoszlását illetően itt is az adócsalás és a csődbűntett volt a sláger.- Tolna megyében a múlt évben hány ügyet-adtak át vádemelési javaslattal az adónyomozók?- A múlt év végéig 28 ügyet zártak le vádemelési javaslattal, az itt megállapított kárérték 80 millió forint kÖrÜl VOlt. MAUTHNER Boradó: sok a nyitott kérdés Még hiányoznak a nyomtatványok- így március elején, amikor még nincs annyi tennivaló a szőlőben jobban ráérnek a termelők arra, hogy a szükséges bejelentkezéseket, nyilvántartásokat elvégezzék. Ha most bejönne ide a vámhivatalba egy termelő, megkaphatná-e a szükséges nyomtatványokat?- Sajnos minden nyomtatványt még mi sem kaptunk meg és a számítógépes program is hiányzik, aminek a segítségével egyből fel tudnánk dolgozni az adatokat. Azt tudnám tanácsolni, hogy április után keressék fel a tamási vagy a szekszárdi vámhivatal jövedéki alosztályát. A szükséges nyomtatványok egyébként majd a hegyközségeknél és az önkormányzati hivatalokban is beszerezhetők lesznek.- Nézzük sorba, kire milyen feladat vár, ki melyik kategóriába tartozik majd?- Négy kategóriába sorolhatók a termelők. Az elsőbe azok, akiknek 500 négyzetméternél kisebb ültetvényük van, nekik gyakorlatilag semmi teendőjük nincs. A másodikba azok tartoznak, akiknek a „szőlőtermelő vámhatósági nyilvántartási számot ” kell kérniük. Nekik 500 négyzet- méternél nagyobb a szőlőültetvényük és bor előállításával nem foglalkoznak, az adómentes mennyiség fölött.- Mit jelent az, hogy adómentes mennyiség?- Háztartásonként legfeljebb 1000 liter, ami úgy tevődik össze, hogy felnőtt családtagonként 250 liter. Ahol csak három felnőtt van, ott természetesen 750 liter az adómentes mennyiség. Abban az esetben, ha az 500 négyzetméternél kisebb ültetvényen több teremne, mint amennyi az adómentes mennyiség, akkor nekik is kell jövedéki adót fizetniük a plusz bor után, literenként 5 forintot.- Visszatérve a második kategóriához, a vámhatósághoz történő bejelentkezés után mi a további teendő?- A nyilvántartási kötelezettséggel egy időben, a hegyközségnél már hitelesített pincekönyvet is be kell mutatni a vámhivatalnál. A pincekönyv vezetését külön rendelet szabályozza, de ennek részleteit ma még nem ismerjük. Ehhez a kategóriához a hegyközségi kód-szám feltüntetése is elengedhetetlen. Röviden összefoglalva, az ebben a kategóriában nyilvántartottaknak vezetniük kell a pincekönyvet, elszámolást kell készíteniük december 15-ig.- A nyilvántartási kérelemhez csatolni kell tulajdoni lapot is, aminek az intézését időben kell elkezdeni.- Valóban, de a tulajdoni lap nem lehet régebbi 30 naposnál, ezért ezeket most még nem érdemes Idkérni.- A harmadik kategóriába kik tartoznak?- Az egyszerűsített adóraktári engedélyt kérők, vagyis akik 1000 liter és 1000 hektoliter közötti mennyiségű bort állítanak elő. Az egyszerűsített adóraktári engedélyt csak a szekszárdi vámhivatal jövedéki alosztályán adják ki. A kategóriába tartozóknak is kell vezetniük pincekönyvet, valamint negyedévente leltárt kell készíteniük, mennyiségi elszámolási kötelezettségük pedig december 15-ig van a vámhivatal felé. Az értékesítés módja szerint, ha egy tételben, egy másik adóraktár felé értékesítik a bort, akkor évente egy alkalommal kell elszámolást készíteni, ha viszont nem csak adóraktárnak, hanem más forgalmazónak is adnak el bort, akkor negyedévenként kell mennyiségi elszámolást készíteni. Ennek megfelelően a bevallási kötelezettségük is negyedévente, vagy évente egyszer esedékes, az értékesítési módtól függően.- Az utolsó kategória az adóraktári, kik tartozhatnak ide?- Azok a szőlő,- borászati üzemek ahol 1000 hektoliternél több bort termelnek. Ebben az esetben jövedéki biztosítékot is kell fizetni, aminek a mértéke az előállított bor mennyiségétől függ. A jövedéki biztosíték maximuma 10 millió forint. Itt termékmérleget kell készíteni (a pincekönyv helyett), elszámolást és bevallást kell készíteni.- Mi történik azokkal, akik nem regisztráltatják magukat a vámhivatalnál?- Aki csak megkésik, az államigazgatási illeték kifizetése után (1500 forint) ezt pótolhatja. Akinél viszont a regisztráció hiánya egy ellenőrzés során derül ki, azt 10 és 50 ezer forint között lehet mulasztási bírsággal büntetni.- Milyen formában lehet ellenőrizni a termelőt?- Akár a pincéjénél, a szőlőterületén, de akár egy közúti ellenőrzésnél is. Ha a kocsijában talált bor származását, „hova tartozását” (lehet az akár pár liter is) nem tudja igazolni, akkor az ellenőrzésnek komoly következ- ményei lehetnek. __________mauthner A z, hogy a bor ez év augusztusától jövedéki termék lesz, már minden érintett tudja. Az ezzel járó teendőkről kérdeztük a Szekszárdi Vámhivatal parancsnokát, Pálmai Csaba századost és a parancsnok helyettest, Barta Csaba főtörzs-zászlóst. 1/ Szőlőtermelő: 500 négyzetméternél kisebb területtel rendelkezik, nincs regisztrációs kötelezettsége. 2. / Szőlőtermelő: 500 négyzetméternél nagyobb az ültetvénye és bor előállításával nem foglalkozik. (Adómentes meny- nyiség családtagonként 250 liter bor.) Vámhatósági nyilvántartási számot kell kérnie, pincekönyvet vezetnie, elszámolási kötelezettsége van, hegyközségi kód számmal kell rendelkeznie. 3. / Egyszerűsített adóraktár: csak a szekszárdi vámhivatalnál lehet bejelentkeznie. 1000 liter és 1000 hektoliter közötti kategória. Pincekönyvet kell vezetnie, elszámolási és bevallási kötelezettsége van. 4. / Adóraktár: 1000 hektoliter fölött. Jövedéki biztosítékot kell fizetnie. Termékmérleg, elszámolás és bevallás a teendő. Az idő a mezőgazdaságban is pénz Vita egy hozzászólás miatt Az előzményekről annyit: a megyei agrárkamara küldött- gyűlésén, még február 16-án, az egyik hozzászóló azt mondta, hogy a „megyei földművelésügyi hivatalban az a gyakorlat alakult ki, hogy a 30 napos elbírálási idő utolsó napján jelzik a pályázónak, hogy hiánypótlásra szorul a beadott munkája. így újból kezdődik a 30 nap, ami nagy veszteséget jelent.” Ez a vélemény természetesen lapunkban is megjelent. A megyei földművelésügyi hivatal vezetője, Bea József, szerkesztőségünknek írt levelében másként vélekedik a hivatal munkájáról. Többek között a következőket írta: „A hatályos jogszabályokat, rendelkezéseket a hivatal és dolgozói minden körülmények között betartják. A kamarai ülésen szóvá tett gyakorlat valótlan, azt a hivatal visszautasítja. A földművelésügyi hivatalhoz 1999-ben 26 ezernél több főszámos beadvány érkezett, melyeken belül a különböző intézkedések a több tízezres számot is meghaladták. A hivatal hatáskörébe tartozó hatósági ügyek egy része ciklikus, illetve eltérő határidőhöz kötődik. Az elmúlt időszakban volt olyan nap, hogy a hivatalhoz érkezett beadványok száma napokon keresztül meghaladta az ötszázat. Több éves tapasztalat, hogy az ügyfelek egy része a beadási határidő előtti utolsó napokra hagyják a pályázatok intézését. Ez minden esetben torlódásokhoz vezet, melyet a hivatal túlmunka elrendelésével tud csak megfelelően kezelni. A beadványok ügyintézése beérkezési sorrendben történik. A beadványok feldolgozása, elbírálása hatályos rendeletekben szabályozott, így tartalmi és formai követelményeknek egyaránt meg kell felelniük. Természetesen előfordul, hogy a nagy számban beérkezett anyagok, beadványok között több a hiányos, mely nem felel meg az előírásoknak. Ezeket elbírálni csak a hiányosságok megszüntetése után lehet. A minél gördülékenyebb ügyintézés érdekében a falugazdász hálózat segítségét lehet igénybe venni. Az elmúlt években a földművelésügyi hivatal munkáját az ügyészség, a minisztérium és a megyei közigazgatási hivatal is ellenőrizte és vizsgálta. A vizsgálatok során az ellenőrzést végzők a hivatal munkáját jogszerűnek és szakszerűnek minősítették.” A kamara küldöttgyűlésén Szabó Gábor volt a már említett hozzászóló, aki a megyei agrárkamara küldötte és ellenőrzési bizottságának az elnöke is. Kérdésünkre elmondta, hogy hozzászólásában nem csak a saját, hanem gazdatársainak a véleményét is közvetítette. A tapasztalatuk az, hogy a megyei földművelésügyi hivatal úgy értelmezi az államigazgatási gyakorlatot, mely valóban 30 napot ad egy-egy ügy elintézésére, hogy az utolsó napok egyikén értesítik ki csak a pályázót akár hiánypótlásról, akár másról van szó. így újból „ketyeg” a 30 nap. A gond az, hogy közben versenyfutás folyik a megyék között a minisztériumi pályázati pénzekért. Mivel forráshiány jellemzi az ágazatot, ezért nem mindegy, hogy a termelők hozzájutnak-e a különböző pályázati pénzekhez. Azokban a megyékben, ahol a 30 nap helyett már a 9-10. napon rugalmasan, együttérzően kezelik a gazdálkodók beadott pályázatát, ott nagy esélyük van a termelőknek arra, hogy kapnak a pályázati pénzből. Szabó Gábor Baranya megyét említette példaként, ahol még az is előfordult, hogy a gyorsabb ügyintézés miatt hiánypótlásnál, telefonon értesítették a pályázót arról, hogy mit vigyen még be. Itt gyakori, hogy 2-3 nap alatt választ kap a pályázó. Sajnos minden évben jellemző, hogy a pályázatra meghirdetett összeg, a nagy érdeklődés miatt, heteken belül elfogy, ezért nem mindegy, hogy a megyei földművelésügyi hivatalokban hogyan állnak hozzá a beadott pályázatokhoz. Ennek az aggodalmának adott és ad változatlanul hangot gazdatársai nevében, Szabó Gábor. * Lapunk szándékaink szerint foglalkozik az idei évre vonatkozó mezőgazdasági pályázati lehetőségekkel._ MAUTHNER J 1 Archív felvétel FOTÓ GOTTVALD KÁROLY
