Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

2. oldal - Tolnai Népújság KÖR KÉP 2000. Március 4., szombat ■ Polgármesteri fizetések Egyetértés az összeférhetetlenség ügyében Budapest - Országház Két olyan törvényjavaslat­nak az általános vitája foly­tatódott, illetve zárult le tegnap az Országgyűlésben, amelyet a kormány előzetes hatpárti megbeszélés után nyújtott be. Így a vita során ezúttal több volt az egyetér­tés, mint az éles szemben­állás. Az egyik javaslat az önkormány­zati képviselők összeférhetetlen­ségi szabályairól, a másik a pol­gármesteri poszt megbecsültsé­gének növeléséről, elsősorban a javadalmazásról szól. A helyi önkormányzati képvi­selőkről szóló jogszabály senkit nem fosztana meg attól a jogától, hogy önkormányzati képviselő legyen vagy azzá választhassák, csak felsorolja azokat a tisztsége­ket, amelyeket egyidejűleg nem tölthet be. A két legfontosabb: nem le­hetnek helyben képviselők az önkormányzat által alapított, illetve tulajdoni részesedésével működő vállalat, gazdasági tár­saság vezetői, vezető testületé- . nek tagjai. Nem lehet képvise­lő az sem, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testü­lettől kapja. A cél az, hogy a képviselők érdekeltségei átlát­hatók legyenek és a törvény biztosítsa befolyásmentes mű­ködésüket. A képviselők további hatpárti megbeszéléseket fognak folytatni arról, hogy mikor lépjen hatályba a törvény, illetve a kistelepülése­ket lehetne-e mentesíteni a hatálya alól. Magyarországon a polgár- mesterek átlagfizetése éppen a hetedrésze a felsőfokú végzett­ségű banki tisztségviselők jöve­delmének. Egységesen úgy gon­dolták a képviselők, hogy a tisz­tességes munkát a közszférában tisztességesen meg kell fizetni. Senkinek sem jó, ha például a polgármesterek megbecsültsége csökken és anyagi okokból nem a legjobb képességű, legráter­mettebb emberek indulnak harcba e tisztségért. Ezért általá­nos támogatást kapott a kor­mánynak az a terve, amely a polgármesterek bérét a minden­kori köztisztviselői alapillet­mény (jelenleg 28150 Ft) és egy meghatározott szorzószám szor­zataként állapítaná meg. A szor­zószám főfoglalkozású polgár- mester esetén 3-13 között, társa­dalmi megbízatás esetén 1-4 kö­zött alakulna a település lélek- számától függően. __________________ s. A. B úcsú a szocpoltól? Módosulhat a lakásépítés támogatása Budapest A február 1-jével hatályba lépett lakásépítési támoga­tási rendszer módosítását javasolják a keddi kor­mányülésen úgy, hogy a kedvezmények az 1999. ja­nuár 1-jétől kiadott építési engedélyek esetében is ér­vényesek legyenek - ismer­tette tegnap Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a gazdasá­gi kabinet pénteki döntését. A kabinet ülését követően Matölcsy György gazdasági mi­niszter kifejtette: a szociálpoliti­kai támogatási rendszer idén nem változik meg, ám a követke­ző években változtatni kívánnak a jelenlegi gyakorlaton. Az e cél­ra fordítható pénzösszegek azon­ban nem csökkennek - szögezte le a gazdasági miniszter. Stumpf István mindehhez hozzátette: ha az önkormányza­tok készek lesznek az új rend­szer befogadására, akkor a szo­ciálpolitikai támogatásra fordít­ható pénzt az önkormányzatok­hoz csoportosítják. Megszigorít­ják azonban a vissza nem fize­tendő támogatások nyilvántartá­sát, mert a jelzések szerint az el­múlt években sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel. A gazdasági kabinet által tett javaslat nem növeli a költségvetés terheit, csupán az előirányzott 115 milliárd forintos támogatás sokrétűbb felhasználását jelenti. Matölcsy György rámutatott: 1999-ben a költségvetés 65 milli­árd forintot szánt a lakásépítések támogatására, ám ebből 19 milli­árd forintot fel sem használtak. A gazdasági miniszter hangsúlyoz­ta, a lakásépítési támogatásról szóló rendelet további módosítá­sai is csak akkor kerülhetnek szó­ba, ha azok nem terhelik külön kiadással a költségvetést, ám az előirányzat nagyobb mértékű fel- használását eredményezik. A miniszter szerint a kedvez­ményes lakáshitelek megjelené­sének is köszönhetően idén vár­hatóan 25 ezer új lakást adnak majd át, szemben a tavalyi 19 ezerrel, és az előrejelzések sze­rint a kiadott építési engedélyek száma is meghaladja a tavalyi 30 ezret. Minden 5 ezer lakás meg­építése 0,4 százalékkal járul hoz­zá a GDP növekedéséhez, 25 ezer új munkahelyet teremt, és 75 milliárd forinttal növeli a költség- vetés bevételeit - foglalta össze a gazdasági miniszter. Új-régi kérdés: ki a magyar? Tabajdi szerint finanszírozhatatlan a státustörvény Ahhoz, hogy a határon túl élő több millió magyar jövő januártól gyakorolhassa az anyaország polgárainak is járó jogok nagy részét, június végén a T. Ház elé kellene, hogy kerüljön az úgynevezett státustörvény tervezetének. Budapest A különleges jogosítványok köre a vízummen­tességtől kezdve a szabad munkavállaláson és ingyenes egészségügyi ellátáson át az oktatási és kulturális kedvezményekig terjedne, azonban jelenleg még senki sem tudja, mi válik valóra a miniszterelnök Kanadában tett ígéretéből. A múlt év vége felé megrendezett Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén minden eddiginél erőteljesebben merült fel a kormányfő korábban Kanadában tett ígéretének „aprópénzre váltása”. A ha­táron túl élő magyaroknak adandó kü­lönleges kedvezményekkel elvileg mind a kormánypártok, mind az ellen­zék egyetért, ám a MÁÉRT szakbizott­ságaiban sehogy sem halad a munka. Tabajdi Csaba (MSZP), az integráci­ós bizottság tagja szerint azért, mert túl sok a tisztázatlan kérdés, normaszöveg pedig egyálta­lán nem létezik. Állítólag még a két legérintet- tebb szerv, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Külügyminisztérium sem tud megegyezni az olyan fontos alapkérdésekben, hogy például ki számítson a jogosítványok odaítélése szempont­jából magyarnak, vagy hogy csak a Kárpát-me­dencében élő 3-3,5 millió emberre, netán a távo­labb letelepedett további 1,5 millió magyarra is vonatkozzanak-e a különleges szabályok. Az sem dőlt még el, hogy mekkora legyen a külön­leges jogosítványok köre. Tabajdi úgy véli, hogy amíg például a vízummentesség bevezetése nem okozna különösebb gondot, addig mond­juk a hazai orvosi ellátás ilyen mértékű kiter­jesztése az egészségügy összeomlásához vezet­ne. Az érintettek nehezen tudnának két ország egészségbiztosítójának is járulékot fizetni, az „ingyen” adott ellátást pedig a magyar költség- vetés nem bírná el. A képviselő szerint a hazai munkaerőpiac számára is megoldhatatlan fel­adat lenne a hirtelen jelentkező néhány száz­ezer ember felszippantása, ráadásul azt sem tudni, kik, s mennyi idő alatt bírálnák el a tö­ménytelen munkavállalási kérelmet. Egyesek a határon túli magyar szervezetekre bíznák a munkát, mint ahogy annak eldöntését is, hogy kik élvezhetnék a státustörvény adta előnyöket - vagyis, hogy ki számítson magyar­nak. Mások azonban óvatosak. Érvként a szét­húzást, valamint azt a tényt említik, hogy e szervezetek nem fogják át az egész magyarsá­got. A honatya a státustörvény egyik legérzéke­nyebb pontjának tartja a „ki a magyar?”-kérdés megválaszolását. Érdekes probléma például, hogy kiterjedjen-e a különleges státus a magyar nyelvet már nem beszélő, második, harmadik generációra iá, netán szűkítsék a kört. Számolni kell az érdekből magát ma­gyarnak vallók jelentkezésével. Egyelő­re arra sincs válasz, hogy milyen mó­don bizonyítják majd az érintettek ma­gyarságukat,, hiszen a háborúk során számos család iratai megsemmisültek. Mint megtudtuk, az alanyi jogon já­ró kettős állampolgárság, illetve a sza­vazati jog kérdését levették napirend­ről, ám a fennmaradó esetleges előnyök megadá­sa - amelyek között állítólag a gyed is szerepel - túl sokba kerülne. Információink szerint felme­rült, hogy a költségvetés fél százaléka fordítód­jon erre a célra, de azt is megfontolás tárgyává tették, hogy a kiadásokat a határon túl működő alapítványok összevonásával születő Magyarsá­gért Alapítvány fedezze a kasszájába induláskor betett 20 milliárd forintból. Tabajdi Csaba szerint egy igazán átfogó, sok mindenre kiterjedő státustörvény megvalósítása ennél is többe kerülne, már-már megfizethetet­len lenne. Viszont, ha alig adunk valamit, akkor a világban szétszórt magyarság csalódni fog, a kanadai Orbán-beszéd óta tartó felfokozott vára­kozás hiábavalónak bizonyul. Ahhoz, hogy január 1-jén be lehessen vezetni az új törvényt, a T. Háznak legkésőbb június­ban el kellene kezdenie a tervezet tárgyalását. Kérdés: megszületik-e addigra a több minisztéri­um egyetértését is magában foglaló egyezség? TAKÁCS MARIANN A kórházakat megmentik, ugye? Területileg kiegyenlítettebb ellátást ösztönöz a szakminisztérium Kórházi csőd miatt nem állhat elő olyan helyzet, hogy bár­mely terület lakossága egészségügyi ellátás nélkül marad­jon. Az intézmény ellehetetlenülésének okát alaposan meg­vizsgálják, mielőtt az állam „mentőövet” dobna. Budapest Ivády Vilmos, az egészségügyi tárca reformbizottságának vezető tanácsadója lapunknak hangsú­lyozta, hogy az állam nem kíván­ja arra ösztönözni a települési ön­kormányzatokat, hogy a kórháza­ikat továbbadják állami tulajdon­ba. Az egészségügy reformjának keretében az ellátás javítása érde­kében első lépésként az egész or­szág területén kijelölik a sürgős­ségi betegellátó centrumokat. A jelenleginél igazságosabb, területileg kiegyenlítettebb szin­ten jut majd a lakosság orvosi se­gítséghez. Vidéken ugyanis sok­kal több ilyen központot létesíte­nek, mint Budapesten, illetve a nagyobb városok körzetében. En­nek az intézkedésnek annyi a hátránya, hogy azok a kórházak, amelyek nem látnak el majd sür­gősségi feladatokat, nem kapnak kiemelt állami támogatást sem. Hogy milyen jövő vár a kisebb kórházakra? Ivády Vilmos szerint az ő feladatuk az lesz, hogy a szakmai szempontból egysze­rűbb eseteket lássák el. Fontos, változás lesz a jövő év­től, hogy a műszerek cseréjéhez a teljesítményarányos elszámolás keretében jutnak majd az intéz­mények. Lehetőség lesz arra is, hogy mind több költségvetési in­tézmény alakuljon át gazdasági társasággá. Ez a működési forma sokkal rugalmasabb gazdálkodá­si lehetőséget teremt, miközben megmaradhat a kórház önkor­mányzati tulajdonban. Ázokban az intézményekben, ahol nem tudják a gazdaságos működés feltételeit megteremte­ni, ott ki kell deríteni a baj okát. Ha kevés a beteg, akkor az adott kórházra feltehetően nincs szük­ség, ha fontos a kórház léte, ak­kor a gazdálkodási okokban kell a hibát keresni. Amennyiben erre nem képes az önkormányzat, az állam venné át az intézmény mű­ködtetését, kijelölve olyan veze­tőket, akik meg tudják oldani a gazdasági problémákat. De erre csak végső esetben kerülhet sor. NÉMETH ZSUZSA Bűn az abortusz Az, aki abortuszt kér, vagy ab­ban bármilyen módon közre­működik, beleértve az egészség- ügyi alkalmazottakat is, súlyos bűnt követ el - tartalmazza a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia nyilatkozata, amit Veres András püspök, püspökkari tit­kár ismertetett pénteken. A tes­tület annak kapcsán fogalmazta meg állásfoglalását, hogy az Or­szággyűlés ismét tárgyalni fog az abortuszról. A püspöki kon­ferencia leszögezi, hogy az em­beri élet ajándék, amely a kez­detétől a végéig szent. „A XX. század leggyalázatosabb botrá­nya az, hogy egyes társadalmak­ban a védtelen emberi életet az állam által intézményesített for­mában pusztítják” - áll a közle­ményben. * MSZP-NYl LATKOZAT. A szó cialisták a jövőben kizárólag a közérdek szolgálatával össze­függő kérdésekben hajlandóak együttműködni a kormánypár­tokkal a parlamentben. így pél­dául nem járulnak hozzá olyan házszabályról való eltéréshez, amely a kormány kényelmét szolgálja - jelentette be a párt el­nökségének ülését követően Ko­vács László elnök. Nem delegál­nak képviselőket a médiakura­tóriumok ellenőrző testületéibe sem. Az elnökség felkéri a szoci­alista képviselőcsoportot, hogy kezdeményezze parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a sajtószabadság magyarországi érvényesülésének áttekintésére. KÜLFÖLDI HITELEK. Nem szükséges közbeszerzési pályá­zatot kiírni a gyorsforgalmi út­hálózat fejlesztésére, mivel a költségek túlnyomó hányadát nem állami pénzből, hanem kül­földi bankok által nyújtandó hi­telekből finanszírozzák - jelen­tette ki Katona Kálmán közleke­dési miniszter pénteken. MARAD A TILALOM. Sem a halfogási, sem a haltelepítési ti­lalom nem oldható fel a Tiszán, sőf a hullámtéri holtágakban meg kell kezdeni az élővilág revitalizációját hátráltató amur és busa szelektív lehalászását - közölte Gönczy János tiszai kor­mánybiztos pénteken. Hozzá­szólásában Pintér Károlynak, a földművelési tárca osztályveze­tőjének azon felvetésére reagált, miszerint a horgászati tilalom egyéves fenntartása a Tiszán mintegy 4 milliárd forintnyi veszteséget okoz. PÉNZESŐ. Fejlesztési tervei megvalósításához összesen 29 milliárd forint értékű támogatást kap öt felsőoktatási intézmény annak a megállapodásnak az ér­telmében, amelyet az érintett egyetemek, főiskolák vezetőivel Béres István kormánybiztos pénteken írt alá Budapesten. ■ KITÜNTETETT IFJÚ MŰVÉSZEK. Tizenhárom magyar gyermek rajzát állították ki Finnországban a gyermekek számára létesített múzeumban. Az ifjúsági és sportminiszter pénteken fogadta a kis művésze­ket, akiknek érmeket és okleveleket adott át, majd közösen sétát tettek a parlamentben. Képünkön: Deutsch Tamás és az alkotók. ___________ fotó. feb/diósi imre Hí rek röviden Multikulturális-e az egyetem? Eredménytelenül zárultak az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának arra irányuló romániai tárgyalásai, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem multikul­turális jellegűvé alakulhasson át. Max van der Stoel Andrei Marga román oktatási miniszterrel és az erdé­lyi egyetem vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Haider bocsánatot kér a zsidóktól Az Osztrák Szabadságpárt leköszönt elnöke szerint Ausztriának bocsánatot kellene kérnie a holokausztért. Jörg Haider a gesztust azért tartja kívánatosnak, mert Ausztria „részben felelős” a zsidóság ellen elkövetett népirtásért. Kínai-orosz fegyverüzlet A katonai együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Pe- kingben Hja Klebanov orosz miniszterelnök-helyet­tes kínai vendéglátóival. Az ázsiai ország a tárgya­lásoktól újabb jelentős fegyverüzletet vár. Negyvenöt évet kapott Blaskic Bűnösnek találta a hágai Nemzetközi Törvényszék és ezért 45 év börtönbüntetésre ítélte a boszniai horvát Tihomir Blaákiéot. Az emberiség elleni és háborús bűnökkel vádolt tábornok irányította a horvát erőket a háború idején Közép-Boszniában. Palesztina ENSZ-tag lesz? Az ENSZ illetékes bizottsága támogatja, hogy Pa­lesztina teljes jogú tagként felvételt nyerjen a világ- szervezetbe. A döntés a világszervezet tegnap véget ért háromnapos konferenciáján született Hanoiban. Reagan egyre betegebb A 89 éves volt amerikai elnök az idegrendszer fo­kozatos pusztulásával járó Alzheimer-kór végső stádiumába jutott. Ronald Reagan alig tud mozog­ni, és nem ismeri fel a környezetében lévő embere­ket. Motorikus készségei annyira leépültek, hogy minden lépésnél attól kell tartani, elesik. Kitüntetés a német nagykövetnek A magyar-német kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a nyugáUo- mányba vonuló német nagykövetnek, Hasso Buchruckemek a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta Göncz Árpád államfő. Áprilistól az 58 éves Wilfried Gruber lesz a Német Szövetségi Köztársaság új budapesti nagykövete. » # >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents