Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-31 / 76. szám

* |j m 2000.Március 31., péntek MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Amikor minden elveszett A utolsó szalmaszálat jelentettük annak a kajdacsi családfő­nek, aki tegnap felhívta szerkesztőségünket. Budai Sándor és csa­ládja immár 80 napja vár arra, hogy a leadott sertéseién megkap­ja a pénzét, ami közel egymillió forint. Kezdetben hitegették, hogy majd két hét múlva, 10 nap múlva, de mára egyértelmű, hogy so­kadmagával együtt hiába vár. Minden tartalékát felélték a még le- adatlan állatok, sőt, már a villanyszámlát sem tudta kifizetni, a három gyermekének meg nincs mit enni adnia. Kétségbe esve kért bennünket, hogy segítsünk neki, mindent megpróbált már, de semmi eredménye. A Tolnahús Rt-nél mindenki letagadtatja ma­gát, amikor meghallják a nevét, de fizetni senki nem fizet. Bez­zeg néhány éve, amikor kis körzetekre osztva járták a megyét, ak­kor megtalálták a hangot a termelőkkel. ígérték a pontos fizetést, pontos szállítást, csak a termelők bizalmát elnyerjék. IVlegpróbáltunk segíteni Budai Sándornak és a hozzá hasonló­an pórul járt sertéstartóknak. A Tolnahús Rt. szekszárdi köz­pontjában telefonon sikerült utol érni Barsi Mihályt, a felvásár­lási igazgatót és helyettesét. Mindketten teljesen elzárkóztak minden információ elől: csak Zöld Gyula, a tulajdonos adhat fel­világosítást, senki más. Természetesen megpróbáltuk a budapes­ti központban Zöld Gyulát is utolérni. Sajnos nem sikerült, a tit­kárnője ígérte, hogy visszahív bennünket. A sokadik telefon után, a sokadik üzenet után sem kaptunk visszahívást. A kör be­zárult. Nincs miben reménykedni, Magyarországon az a szokás, hogy ha egy cég csődbe jut, a termelő, a beszállító a kifizetések­nél a sor végére kerül. Addigra pedig már nem jut a maradék pénzből egy ftllér sem. Budai Sándor felhívta szerkesztőségünket és elmondta, hogyan döntött: hétfőn reggel 8 órától, családjával együtt, a szekszárdi Tolnahús Rt. elé költözik és addig onnan el nem mozdul, amíg a pénzét meg nem kapja. Óvodai átszervezés elnapolva Bonyhád Mennyi pénz jut fejlesztésre? Nullától tizenhárom százalékig A megye néhány településén azt néztük meg, hogy mekkora összegeket terveztek az idén az önkormányzatok felújításra, beru­házásra, vagyis fejlesztésre. Hogy mi való­sul meg ebből, illetve mennyi pályázati pénzt lehet hozzá még szerezni, az majd az év végén derül ki. ______________Tolna meoye______________ É rdemi beruházást a települések saját erőből nem tudnak megvalósítani. Az utakat, hidakat, tornatermeket, nagyobb iskola-felújításokat, csa­tornázást csak központi cél- és címzett támoga­tásból lehet építeni. Ehhez jönnek még a me­gyei és a regionális fejlesztési összegek. Ha van előnye a rendszernek, akkor az, hogy évekre előre tervezhetőek a beruházások. Vagy nem -, mint például a szekszárdi elkerülő út. Az elkészült két végét összekötő szakaszra, a legdrágább részre egyik évről a másikra eltűnt a minisztériumi pénz. Kétszázmillió forint saját erő kell hozzá. Ez az összeg beruházásként jól festene a költségvetésben, ha nem tennénk hoz­zá, hogy mekkora a város hitelállománya, va­gyis csakis hitelből tudna a megyeszékhely be­ruházni. A fejlesztési hitel hiteltörlesztése nélkül az idén 192,5 millió forint jut a megyeszékhelyen ki­sebb járdaépítésre, a szennyvíz-csatorna hálózat bővítésére, a közvilágítás korszerűsítésére és a belterületi vízrendezésre. A pályázati tartalék- alap 10 millió forint. Fejlesztésre és felújításokra összesen a négymilliárdos költségvetés 5,25 százalékét lehet fordítani. Pakson a 3,6 milliárdból 9,5 százalék a fejleszté­si arány. Hogy adott évben, illetve években tornaterem épül-e, vagy a csatornázás folytatódik, azon múlik, hogy a kormány javaslatára mit preferál a parlament. Volt, amikor kerékpárutak épültek, volt amikor tornatermek. A címzett támogatá­sokról az Országgyűlés dönt, a céltámogatások odaítélése kormányhatáskörben van. Elképzelhető, 'hogy van olyan település, - fő­leg a kisebbek között -, ahol egy fillért sem ter­veztek beruházásra, ugyankkor pályázati pén­zekből a helyi igényekhez és a saját költségve­tés nagyságához képest mégis jelentős dolgok valósulhatnak meg. Gerjenben például tavaly sem szerepelt a költségvetésben fejlesztési ki­adás, mégis megcsinálták pályázati pénzből az iskola tetőszerkezetét 3,6 millió forintért. FEJLESZTÉSI KIADÁSOK A TELEPÜLÉSEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK SZÁZALÉKÁBAN Gerjen Szekszárd Tolna Dombóvár Paks Tamási A tolnai költségvetés 889 milliójából 6 százalék a beruházási összeg. Ez azt jelenti, hogy 51 mil­lió van, ötöt meg a pályázatokhoz szükséges sa­ját erőhöz terveztek. Dombóvár két és fél milliárdos költségvetéséből 193 millió jut felújításra, ami 7,7 százalék, s 15 millió forint a pályázati alap. Tamási jól példázza a címzett támogatás jelen­tőségét. Az 1,2 milliárdos költségvetésből 167 millió forint a fejlesztési pénz, de ebből 135 millió forint a címzett támogatás. Ez 13,2 száza­lékot jelent. IHÁROSI Területrendezés, három évre Új esély a megyének a nemzetközi pályázatokon Mint ahogyan az várható is volt, a képviselő-testületi ülésen teg­nap levették a napirendről az óvodai átszervezés kérdését Bonyhádon. Oroszki István-pol­gármester visszavonta az előter­jesztését, mivel véleménye sze­A Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsé­ge beszámoló küldöttgyű­lést tartott tegnap Szekszár- don, a Vállalkozók Háza nagytermében. A rendezvé­nyen részt vett dr. Hegedűs Éva, a megyei önkormány­zat szociális bizottságának elnöke, Üszögi Bleyer Jenő a szervezet országos elnö­ke, országgyűlési képviselő és Kocsis Imre Antal, Szek­szárd polgármestere. Szekszárd Mayer Rezső, a megyei elnök az előző év munkájáról és a 2000. évi feladatokról, Korsós Dezső pénz­táros a szervezet gazdálkodásáról, Embersics László az ellenőrző bi­zottság tapasztalatairól számolt rint, az átszervezés további egyeztetésre szorul. A német ki­sebbségi önkormányzat még ér­demben nem foglalkozott eddig az üggyel. Az óvodai behatások ettől függetlenül már hétfőn megkezdődnek, a szülőket ké­sőbb értesítik, hogy hová veszik fel a gyermeküket. ___________■ b e. A küldöttek a beszámolókat egyhangúlag elfogadták. Ezt követően került napirendre a megyei érdekszövetség közhasz­nú szervezetté válásának megtár­gyalására. Mint dr. Kutas Sándor vezetőségi tag elmondta, a tapasz­talatok azt mutatják, több és jobb eséllyel szerepelnek a különféle pályázatokon a közhasznú szerve­zetek. További előnyt jelent, hogy a. közhasznú szervezet támogatói adókedvezményben részesülnek és képviselőt indíthatnak a helyi önkormányzati választásokon. A kedvezmények persze kötelezett­ségekkel is járnak, de mindenkép­pen kedvezőbbnek látszik ez a for­ma. A jelenlévő küldöttek egyhan­gúlag megszavazták a megyei ér­dekszövetség közhasznú szerve­zetté válását és az ezzel járó alap­szabály-módosítást __________■ M agának a Tolna Megyei Te­rületrendezési Tervnek nincs ugyan előzménye - te­hát ebben a formájában új­donságnak számít -, a tele­püléseket, a községeket és a városokat tekintve azonban már évek óta létezik hasonló jellegű, természetesen jóval kisebb léptékű összegzés. Szekszárd- A helyi rendezési tervek a leg­különfélébb fejlesztéseket foglal­ják magukba - mondta Baksa Já­nos, a megyei közgyűlés terület- fejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke, mely testü­let tegnap tartotta soros ülését Szekszárdon. - Ezekre is épül a megvalósításra váró megyei ren­dezési terv, mely egyebek mellett az EU-s csatlakozás, az így elér­hető nemzetközi pályázatok mi­att fontos számukra.- Ki készíti el a megyei terület- rendezési tervet?- Szakmai kérdésről lévén szó, természetesen a szakma képvise­lői, tehát akik otthonosan mozog­nak ebben té­makörben. Úgy is lehet fogal­mazni, hogy a szakma majd egy csokorba rendezi a kü­lönböző helyi elképzelést. Hogy konkrétan ki, vagy kik kap­ják meg ezt a feladatot, az majd később derül ki, hiszen bizottsá­gunk épp most fogadta el azt a ja­vaslatot, mely a terv közbeszer­zés útján való megvalósítását szorgalmazza. Azt természetesen nem is kell hangsúlyoznom, hogy a megye mindvégig figyelemmel kíséri, véleményezi a megvalósu­lás folyamatát.- Miért volt szükség a közbe­szerzése?- Tekintettel arra, hogy a legki­sebb település esetében is 400- 500 ezer forintba került a terv - nem is beszélve a városokról, ahol 4-5 milliós tételről van szó -, el lehet képzelni, hogy a megyét tekintve müyen óriási, nagy költ­ségekkel járó, több tíz millió fo­rintot felemésztő munkáról van szó. A törvény szerint pedig ilyen esetben kötelező a közbeszerzés. Az eljárás lebonyolítása elnöki hatáskör, az elnök is ad javaslatot a közgyűlésnek, mely meghozza a végső döntést. Azaz, hogy ki, pontosabban mely cég legyen a terv elkészítője.- Van-e határideje a megvalósí­tásnak?- A törvény nem ad pontos dá­tumot, de a tervnek ettől függet­lenül 2002-ig el kellene készül­nie, a már említett, időszerű EU- pályázatok miatt. Idén és jövőre mindenesetre már rész anyagok­kal is megismerkedhetünk.- A megye jelenleg rendelkezik valamilyen kerettel, tekintettel a várható költségekre?- Most a bizottságunk egyetér­tett a közbeszerzéssel, a javaslat megy tovább a megyei közgyűlés­hez, s ha ott is igenlő döntés szüle­tik, akkor kell majd lépni ebben a kérdésben. Nem tartom kizártnak, hogy ebben az évben szükség lesz majd a költségvetés módosítására is. A kifizetés pedig évesen üte­mezve történik majd, az egyezteté- seknek megfelelően. ________-szá­Hí rek KÜLFÖLDI VENDÉGEK. Dombóvárra érkezett a telepü­lés várossá avatásának har­mincadik évfordulója alkalmá­ból rendezendő hétvégi ün­nepségre a zimbabwei Maswingo polgármestere, Francis Timoti Aphiri, a fran­ciaországi St.' Rambert első embere, Gerard Oriol és ma várják a németországi Kernen képviselőtestületének vezető­jét, Rolf Frankot. A vendégek a néhány napos látogatáson nemcsak Dombóvárral és Gunarasfürdővel, hanem Pécs- csel, Villánnyal, Kaposvárral, Szennával, Tihannyal, vala­mint Keszthellyel is megis­merkednek. STUTENSEE-BŐL, Tolna né metországi partnertelepülésé­ről középiskolás diákdelegáció érkezett Tolnára. A vendégek tegnap a helyi Sztárai gimnázi­um idegen nyelvi óráin vettek részt, ma Tolna látnivalóit mu­tatja be nekik az iskola igazga­tója. Szombaton és vasárnap a vendéglátó családok szervez­nek számukra programot, hét­főn Budapestre kirándulnak. A keddi, a vendéglátókkal közös játékos vetélkedő, majd a bú­csúest után szerdán utaznak haza a német diákok. NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍ­TÁS. A dombóvári művelődési házban szombat délután fél ötkor Frellerné dr. Kovács An­na, a város jegyzője nyitja meg a „Népművészet a Kaposmen- tén” című kiállítást, melyen helyi kézművesek mutatkoz­nak be. TIZENEGY településsel tár­sulva hozta létre a tamási ön- kormányzat a helyettes szülői hálózatot. A környékbeli ön- kormányzatok lakosonként évi tíz forinttal járulnak hozzá a hálózat fenntartásához. NEMZETISÉGI MŰSOR. A Dombóvári Német Kisebbségi Önkormányzat és a Deutschk­lub által támogatott kulturális csoportok adnak műsort ma este hat órától a Dombó Pál ut­cai Német Közösségi Házban. AJÁNDÉKKÖNYVEK. A mi­niszterelnöki szignóval ellá­tott, az elsős diákoknak szánt ajándék millenniumi olvasó­könyvek átadására kerül sor ma délután 2 órakor Tolnán, a művelődési házban. DIÁKSZÍNJÁTSZÓK. A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban vasárnap rendezik meg az di­ákszínjátszó csoportok dél-du­nántúli területi döntőjét, me­lyen egyetlen Tolna megyei résztvevőként színpadra lép a dombóvári Ipari Szakképző In­tézet és Szakközépiskola „516- os Műhely” nevű társulata. Nyugdíjas küldöttgyűlés Döntöttek: közhasznú szervezetté válnak Országos hírű tolnai iskola Dicsőséges ötven év a XVI. században Vállalkozói számlagondok Június 30-ig az adóhivatal elfogadja a régi számlákat is Reformáció és művelődés címmel tartott előadást Sípos Judit, mözsi reformá­tus lelkész a tolnai millen­niumi előadássorozat kere­tében arról az időszakról, amikor a tolnai protestáns iskola országos hírű volt. Tolna Az előadáson elhangzottak sze­rint nem tudni pontosan, mikor kerültek Tolnára először a protes­táns tanok. Mindenesetre a moh­ácsi csatavesztés után, a török hó­doltság kezdetén az akkoriban je­lentős és módos mezőváros még szinte tiszta katolikus volt, a szá­zad közepére azonban lakosság fele a református hitre tért át. A dokumentumok alapján a város korábbi katolikus iskolája is jó színvonalú volt, az 1548-ban - a katolikus mellett létrehozott - református iskola országos, sőt világhírnévre tett szert, jó ideig rangosabb volt, mint a hasonló sárospataki intézmény, a debre­cenivel nagyjából egy szinten állt, és jó kapcsolatokat ápolt ezen in­tézmények mellett a kolozsvári­val is. A tolnai protestáns iskolában alap- és középfokú oktatás is folyt, grammatikát, retorikát, dia­lektikát, görögöt, hébert, latint, valamint aritmetikát, asztronómi­át, geometriát és muzsikát is taní­tottak. Az itt tanult diákok közül sokan jutottak el külföldi egyete­mekre. Az intézmény történetének 19 rektora közül 16 külföldön tanult. Köztük olyan nagy formátumú személyiségek voltak, mint Sztárai Mihály, vagy Szegedi Kis István, akik után - és más rekto­rok után is - értékes irodalmi ha­gyaték maradt fenn. A tolnai református iskola fé­nyes korszaka mintegy fél évszá­zadig tartott. Sorsát az akkoriban dúló tizenötéves háború pecsétel­te meg. 1600-ban, egy hajdú tá­madás nyomán az iskola eszkö­zeit, gazdag könyvtárát szekerek­re pakolták, és Kecskemétre szál­lították. Néhány évvel később az iskola után a város is szinte el­néptelenedett. A dicsőséges kor­szak emlékét viszont őrzi az utó­kor, többek között a mai tolnai gimnázium is, amelyet Sztárai Mihályról neveztek el.-ES­Január közepén kezdett tu­datosulni a vállalkozókban, hogy a régi számláikat a ré­gi formában már nem fogad­ják el az áfát visszaigénylő vásárlók. Az okokról Balogh Csabát, a megyei adóhivatal ellenőrzési osztályának ve­zetőjét kérdeztük. Szekszárd- A 1998. december 31-ig érvényes áfa törvény pontosan meghatároz­ta, hogy milyen bizonylatot és egy­szerűsített számlát kell kiállítaniuk a vállalkozóknak, hogy az megfe­leljen a magyar szabványnak. 1999. január 1-től viszont a magyar szabvány megszűnt. Ennyi az a változás, mely az idei évben kiala­kult kavarodást okozta. Ezt köve­tően a törvény, mely meghatároz­za az áfás számlák pontos kiállítá­sát, már nem a magyar szabvány­ra, hanem az áfa törvény 13. para­grafusának az 1-es bekezdésének 16-17-es pontjára hivatkozik. Az áfás számlák kiállítása any- nyiban lett bonyolultabb, hogy az áfát tételesen és összesen is szere­peltetni kell a számlákon. Vagyis minden egyes tételnél le kell írni az áfa nélküli árat, majd külön fel kell tüntetni az áfát, végül összeadva, és külön-külön is meg kell jeleníte­ni az áfát, majd az együttes árat.- A nyomtatvány boltokban nem lehetett kapni megfelelő számlatömböt. Mi ennek az oka?- Erről nem az adóhivatal tehet, inkább a nyomtatványokat forgal­mazók kicsit „elaludtak”. Az adó­hivatal megpróbálja most» rugal­masan kezelni a helyzetet, így ez év június 30-ig, egy ellenőrzés so­rán is elfogadjuk a régi számlákat, de már az új adattartalommal. Ez azt jelenti, hogy a régi számla­tömbben is külön kell feltüntetni az áfa nélküli és az áfás összeget, tételenként.- Említette, hogy ez az elvárás 1999 január elsejétől van érvény­ben, ennek ellenére a múlt évben senki nem foglalkozott az új szám­lák kiállításával.- Azért, mert egy év türelmi időt adott a Pénzügyminisztérium ren­deleté. Az idén januártól azonban már az új elvárásnak megfelelően kellett volna a számlákat kiállítani. Június 30-ig a régi számlatömbö­ket még fel lehet ugyan használni, de már az áfa és áfa nélküli árak té­teles feltüntetésével. A nem hasz­nált számlatömböket le kell selej­tezni és öt évig meg kell őrizni. MAUTHNER l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents