Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

8. oldal - Tolnai Népújság EGÉSZSÉGE S ÉLETMÓD 2000. Március 2., Csütörtök ífö | TOLNA MEGYEI ONKORMANYZAT KÓRHAZA Új típusú onkológiai gondozás Szekszárdon Új típusú onkológiai gondo­zást vezetnek be április 1-től a Tolna megyei Onkológiai Gondozóban, Szekszárdon. A részletekről dr. Tóth János fő­orvos tájékoztatta lapunkat.- A Szekszárdon működő Onko­lógiai Gondozó április 1-jétől új szervezeti formában működik. A jövőben nemcsak nőgyógy­ászati gondozás lesz Szekszár­don, hanem nagyobb hangsúlyt fektetünk azokra a betegségtí­Rákszűrés vidéken pusokra is, amelyek ha­zánkban a leggyakorib­bak a nők és férfiak köré­ben - mond­ta dr. Tóth János főor­vos. - A gondozó feladata lesz a jövőben a rákszűrés, a dagana­tok megelőzése, a gyógyítás és a gondozás. A daganatos műtött betegek további 'kezeléseinek Az onkológiai gondozó profilbővítésével párhuzamosan a ki- szállásos rákszűrést is átszervezik. A szűrést eddig vidéken munkaidőben végezték, ezért sokan nem tudtak azon részt venni. Éppen ezért alkalmazkodva a lakossági igényekhez a jövőben a délelőtti kiszállások mellett délután illetve este is fogják a vizsgálatokat végezni, igény esetén nem egy napra korlátozva. Az elképzelések szerint április 1-től a vidéki rákszűrések is komplexebbek lesznek, nemcsak nőgyógyászati és emlővizs­gálatot fognak végezni, de megnézik a száj, végbélnyálkahár­tyák és a bőr állapotát is. Tervezik a széklet vérvizsgálatát is, de erre nincs még egyelőre anyagi fedezet. módozatairól konzílium során, egy orvos team dönt. A nőgyógyászati onkológiai vizsgálatok hét­fő, szerda, pénteken lesz­nek. A hét további napjain másfajta daganatos betegek gondozása folyik. Kedden az emlőműtöttek gondozá­sára kerül sor. Csütörtökön emésztőszervi gondozási feladatokat látnak el. A be­tegek műszeres vizsgálatára a megyei kórház II. sz. bel­gyógyászati gasztro-enteo- rológiai osztályán lesz, de a műtött betegek további ke­zelése már az onkológiai gondozóban történik, majd döntés az onkológiai konzí­lium keretében. Ugyancsak itt kerül sor a sztomás bete­gek utógondozására és a da­ganatos betegek pszicholó­giai szaktanácsadására is. Az onkológiai gondozó­ban mint Tóth főorvos el­mondta, minden daganattal megoperált beteget szeretné­nek behívni, és az elvégzett vizsgálatok alapján tájékoz­tatni fogják, hogy milyen utókezelésre lesz szükségük. Az onkológiai szűrővizs­gálatokra nem kell beutaló, a vizsgálatokat Szekszár­don a Tolna Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának földszintjén, a megyei onkológiai gondo­zóban végzik. Gyógyító búzacsíra Több daganattal műtött beteg érdeklődött az iránt, hogy a gyógyszeres kezelés a citosz- tatikumokon kívül van-e va­lamilyen egyéb természetes alapanyagú szerv, ami gátol­hatja a daganatok képzését? A betegek egy gyakran reklá­mozott szert emlegettek, er­ről szerették volna kikérni az onkológus főorvos vélemé­nyét. Dr. Tóth János főorvos elmondta, hogy a telefonálók által említett szer búzacsírát tartalmaz. A dolog nem új, a búzacsíráról már Szent- Györgyi Albert megállapította, hogy bizonyos esetekben akadá­lyozhatja a daganatok fejlődését. Ezt az állítást később állatkísérle­tekkel is bizonyították. A főorvos szerint nem szükséges a drága szert megvenni, bármilyen búza­csíra kivonat ugyanilyen hatást fejt ki. A búzacsíra ugyanis fokozza a szervezet saját védekező rendsze­rének hatásosságát, de a legfonto­sabb ez esetben is az, hogy a bete­gek meg akarjanak gyógyulni. Aki nem tesz semmit saját gyógyulása érdekében, és elkeseredik, annál az öngyógyító mechanizmus nehe­zebben indul be, mint azoknál, akik bíznak a gyógyulásukban és mindent megtesznek annak érde­kében, hogy ismét egészségesek le­gyenek. (5790) Műtét után Telefondoktor Gyakori kérdés volt a telefo­nálóknál, hogy nőgyógy­ászati műtét utáni panaszok esetén mit tegyenek. Alhasi fájdalom Nőgyógyászati műtét során a szekszárdi telefonáló minden női belső szervét eltávolították egy éve. Azóta is alhasi fájdalmai van­nak, mit kell tennie? Ha nem szűnik a panasza, ak­kor mindenképpen célszerű szak­orvoshoz fordulni. A főorvos sze­rint az elmondottak azt valószí­nűsítik, hogy nem nőgyógyászati problémáról, inkább egyéb dolog­ról lehet szó, ezért javasolt hasi ultrahang, illetve gasztro-enteo- rológiai vizsgálat elvégzése. Keringési zavar Bonyhádról telefonált az a 68 éves asszony, aki két éve tűszúrá- sos fájdalmat érez lábszárában. Ilyenkor végtagja hidegebb és fe­hér foltok jelennek meg rajta. A panaszok most már mindkét lá­bán jelentkeznek. A telefonáló volt már érszűkület vizsgálaton, idegosztályon, reumatológián, de sehol semmi kórosat nem mutat­tak ki nála. Mivel nagyon félti a lábát, ezért telefonált és kérdezte, nem lehetséges-e hogy daganat okozza a panaszokat?- Kismedencében lévő daganat okozhat ilyen panaszokat, de ah­hoz, hogy ezt megállapítsák, komputer-tomográfos, azaz CT vizsgálatot kell végezni. De több más dolog is okozhat hasonló tü­neteket, így például az artériás vérellátás zavara, meszesedés, vagy idegi működés zavara. Ah­hoz, hogy pontos diagnózist állít­sanak fel, mindenképpen érsebé­szeti szakvizsgálat, érfestés, és a fent említett CT vizsgálat szüksé­ges. Petefészek-ciszta Pusztahencséről telefonált fia­tal háromgyermekes családanya, akinek mindkét petefészkén cisz­tát találtak, de azok „elfakadtak”. A hölgy fél, hogy nem gyógyult meg, illetve, hogy kiújulhat a ciszta. Van-e erre esélye?- A folyadék felhalmozódása okozza a petefészekben a cisztát. Ha ez megreped, a folyadék eltá­vozik, a beteg ilyenkor magától meggyógyul. A telefonáló eseté­ben is ez történt. Hogy teljesen meggyógyult-e a hölgy, azt ultra­hangos vizsgálattal lehet kimutat­ni. Olyan ritka esetben, ha a cisz­ta nem reped ki és tovább nő, ak­kor műtétileg kell eltávolítani. Ma már ezt hasfelmetszés nélkül, laparoszkópiás műtéttel végzik. Hasfájdalom Több mint egy éve alhasi fáj­dalmakat érez a tolnai ötgyerme­kes családanya. A szülések után több nőgyógyászati műtétje volt, amivel méhszalag szakadását il­letve gátrepedését korrigálták. Összefüggésben lehet-e a műtét a fájdalommal?- A műtétek során előfordulhat hasi összenövés, ami fájdalmat okozhat. Hogy ebben az esetben konkrétan mi okozza a panaszo­kat, arra csak kivizsgálás után le­het választ adni. A hölgy keresse fel a megyei kórház nőgyógyásza­ti osztályát Szekszárdon, ahol ki­vizsgálják. Küret, vagy műtét? Három éve nőgyógyászati problémával küszködik 51 éves telefoná­lónk. Pár éve egészségügyi küretet végez­tek nála, mivel elhúzódó menstruációs vérzése volt. A hölgynek most hasonló panasza van, hat hete fo­lyamatosan menstruál. Most tért vissza Németországból, ahol a méhe kivételét javasolták neki, itthon viszont az őt megvizsgáló orvos egészségügyi méhkaparást javasolt, most nem tudja, mit te­gyen? Tóth doktor szerint első lépés­ként mindenképpen előbb a méh­kaparást célszerű elvégezni, ami­vel a vérzés azonnal megszüntet­hető. A küret során vett szövetta­ni vizsgálat eredménye dönti el, hogy a folyamatos vérzést rossz­indulatú betegség okozza-e vagy csak á váltöÉó kor. Amennyiben az előbbi az ok, akkor ezt követő­en mindenképpen szükséges a méheltávolítás. Egyébként vérzés esetén ilyen hosszú ideig semmi­képpen sem szabad várni, mert legyengül a szervezet, a beteg vérszegény lesz, ezért nehezebb a gyógyulás. A Tolnai Népújság ingyen hívható zöldvonalán dr. Tóth János onkológus szak­főorvos válaszolt olvasóink kérdéseire az elmúlt héten. Ezúttal a megyei onkológiai szakrendeléssel, különböző da­ganatos betegségekkel kapcsola­tos kérdéseket tehettek fel olva­sóink. A nagy érdeklődést mutat­ja, hogy szinte egyfolytában csengett a telefon. Mammográfia Több olvasónk is érdeklődött a mammográfiai szűrővizsgálat fe­lől. Milyen gyakorisággal, milyen életkortól célszerű vizsgálatra menni? - kérdezték.- Ha valaki bármilyen csomót észlel a mellében akkor életkorá­tól függetlenül azonnal forduljon szakorvoshoz, illetve menjen mammográfiára. Azoknak a höl­gyeknek, akik 40 évesek elmúl­tak, évente ajánlatos nőgyógy­ászati, illetve mammográfiára szűrővizsgálatra menniük. Az utóbbi vizsgálat ugyanis egyértel­műen kimutatja azt, ha bármi­lyen probléma van. Ettől függet­lenül minden nő havonta egyszer vizsgálja át melleit, és ha bármi rendellenességet tapasztal for­duljon orvoshoz. Nyirokcsomók Öt hónapja műtötték mellrák­kal azt a tengelici telefonálót aki­nek a melle egy részét és a nyi­rokcsomókat eltávolították. Ez­után hat hétig járt sugárkezelésre Pécsre, azóta jól van, de a műtött melle jóval nagyobb és éjszakán­ként fáj. Kóros-e ez? - kérdezte.- Sugárkezelés után ödéma képződhet, mert a nyirokkerin­gés lassúbb lesz, illetve pang a nyiroknedv - válaszolta dr. Tóth János. - A duzzanat, fájdalom el­kerülhető speciális gyógytorná­val. Ha nem múlnak a telefonáló panaszai, keresse fel Szekszár­don az emlőgondozót, a megyei kórházban, ahol további tanácso­kat adnak. Kell-e beutaló?- Rákszűrésre, mammográfiá­ra kell-e beutaló? - kérdezte Paksról egy telefonáló.- Onkológiai rendelésre nem kell beutaló, bejelentkezni sem kell. Tolna megyében Szekszár­don és Dombóváron van onkoló­giai ellátás, ezért vidékieknek is ide kell beutazniuk. Lehet terhesség A sok női telefonáló mellett egy férfi is volt, aki felesége miatt emelte fel a kagylót. Párja - aki 40 éves - három hónapja nem menstruál, azóta görcsei vannak, de nem fordul orvoshoz. Terhes­ségre nem gyanakodnak, mert az asszony petevezetékeit lekötöt­ték, de a férj aggódik, hogy egyéb probléma lehet. Mit tegyenek?- Nem va­lószínű, hogy negyven éve­sen már a vál­tozó kor tüne­teit mutatná a feleség és ezért nem menstruált. Petevezeték lekötése után ritkán ugyan, de előfordulhat ter­hesség, illetve méhen kívüli ter­hesség. Éppen ezért kívánatos nőgyógyász szakorvost felkeres­ni minél előbb, aki megállapítja, hogy a havi vérzés kimaradását mi okozza. Műtét és csontritkulás Szekszárdi 57 éves előfizetőnk méhét és mindkét petefészkét műtéttel eltávolították. Azóta csontritkulást állapítottak meg nála, a panaszok elkerülésére gyógyszert kellene szednie, de ezt gyomra nem bírta. Lehetsé­ges-e, hogy a műtét következmé­nye a csontritkulás? - kérdezte.- A csontritkulás kialakulását befolyásolhatja a petefészek eltá­volítása, azoknál a nőknél akik­nél fiatalabb korban végeztek ilyen műtétet, tapasztalatok sze­rint előbb következik be csontrit­kulás. Ma már az ilyen jellegű műtétek után rögtön kap a beteg gyógyszert, az ilyen jellegű pana­szok megelőzésére. Az olvasó ke­resse fel a Tolna Megyei Kórház menopausa szakrendelését, ahol vizsgálatok elvégzése után na­ponta szedendő gyógyszert vagy 3-4 naponként cserélendő ta­paszt ajánlanak számára. Milyen vírus? A humán papiloma vírusról ér­deklődött Mórágyról egy orvosasszisztens.- A humán papiloma vírus több fajtája létezik, mindenki szervezetében megtalálható, de leginkább a női nemi szervekben „szeret” szaporodni ez a fajta ví­rus, melynek két-három fajtája közrejátszik a méhnyakrák kiala­kulásában, különösen ha már 16- 18 éves kortól előfordul a női ne­mi szervekben. Nőgyógyászati szűrővizsgálatok során ezért for­dítanak különös figyelmet a hu­mán papiloma vírusra. Azoknál az eseteknél, akiknél a hüvely vá­ladékból magas kockázatú vírust tenyésztenek ki, a méhnyakból kúp alakú kimetszést végeznek, és a szövettani eredmény alapján döntenek arról a szakorvosok, hogy szükség van-e a megelőzés­képpen a méh eltávolítására, vagy nem. A vírus elterjedésében egyébként nagy szerepet játszik a promiszkuitás, a gyakori part­nercsere. ■ Nem fog fájni Ne használjunk vattapálcikát! Használ ön néha vattapálcikát fültisztításra? Ne tegye, figyelmeztet egy német orvosi szaklap. A pálcika ugyanis sok fülzsírt távolít el a külső füljáratból, holott a fülzsír megvéd a baktériumok és gom­bák okozta gyulladásoktól. A pálcika a fülzsír egy részét pedig beljebb nyomja a hallójáratba, és ott kemény dugót okoz. Ez rontja a hallást, és azt később az orvosnak kell eltávolítania. A kórházak orr-fül- gégészeti osztályain igen sokan fordulnak meg amiatt, hogy fürdés után a vattapálcika miatt nem hal­lanak. A kisgyerekeknél még súlyosabb lehet a helyzet, hiszen ők nem tudják megmon­dani, hogy nem hallanak. A fülkagylót mindig csak az ujjunkkal vagy mosdókesztyűv­el tisztítsuk. ■ Megyénk, környezetünk A felszín alatti vizek védelme (2.) „Ezért aztán ellátják magukat egész életükre rossz, egész­ségtelen vízzel, s költenek majd tíz és száz annyit patikára és orvosra, mint amennyiben a jó egészséges vizű kutat megcsinálhatták volna.” (Elemi népiskolai olvasókönyv, 1912.) A megyében gyakorlatilag Bölcskétől Bátáig a Duna kavics terasza (a megye távlati ivóvíz bázisa), valamint a Völgység és a Geresdi dombság kisebb tájain talál­ható ivóvízként hasznosítható talajvíz. Pedig nem új keletű gondolat, hogy a vi­zeket védeni kell a különböző szennyező­désektől. Az elemi népiskolák VI. osztá­lyosai számára 1912-ben írt olvasókönyv­ben a kis nebulók dr. Fodor József írásá­ból ezt olvashatták (vajh, a mai tizenkét évesek mért nem tanulják?): „A vizet sok minden teheti tisztátalan­ná... Igen gyakran tisztátalan a kutak vize is, ha a kút oly helyen van ásva, hol trágya­dombok, árnyék­szék gödrök, csa­tornák itatják át a földet, és rothadó levüket a földben rejlő s kutunkat tápláló vízbe juttatják, ízlés segítségével csak ritkán lehet felis­merni, hogy rothadó anyagok, csator­nák, trágyadombok leve nem szennyez­te-e be a vizet. Annál inkább gondunk legyen arra, hogy vizünk az említett szennyezésektől megoltalmaztassék. Faluhelyen, sőt kis városokban is nem sokat ügyelnek arra, hogy hova helye­zik el a kutakat. A legelső nekik a ké­nyelmi szempont. Minthogy az állatok itatása sok vizet kíván, azért oda ássák a kutat jó közel az ólakhoz, s követke­zésképpen a trágyadombokhoz is”. Bizony, jó lett volna, ha ezeket az intel­meket a modern kor embere is megfogad­ta volna. Akkor talán talajvizeink nagy ré­sze iható lenne, és nem betegedett vagy halt volna meg annyi apró gyermek a hat­vanas-hetvenes években „kék betegség­ben” (hivatalos nevén methemoglobine­mia vagy MHB). A nyolcvanas évek végé­re már elfelejtettük ezt a nitrát okozta be­tegséget, de 1993 tavaszán egymást köve­tően 5 megbetegedés volt a megyében - a saját ásott kút használata miatt. 1994-ben már csak egy megbetegedés fordult elő, az azóta eltelt időszak alatt pedig egy eset sem történt. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, sajnos a talajvizek minőségén nemigen tudunk már javítani, ezért inkább fogyasszuk a hálózati ivóvizet - bárha nem is olyan édes, mint saját kutunk vize. Aki mégis ragaszkodik saját kútjának vizéhez, leg­alább gyermekei érdekében vizsgáltassa be. Sajnos még használható talajvizeink is ve­szélyben vannak. Az ember önnön hibái­ból nem tanul. Nem voltak neki elegek az évszázadokon keresztül időszakonként fellépő hatalmas vízjárványok (kolera, tí­fusz, stb.), de a XX. században a megma­radt felszín alatti vízkészleteit vegyi anya­gokkal szennyezte. Sajnos, a megyében is van erre példa: a Szekszárdi Lőtéri víz­bázis diklór-etilén szennyezése és a Bony­hádi Déli Vízbázis klór-benzol okozta ve­szélyeztetése. Jó volna megmaradt felszín alatti vízkész­leteinket megóvni gondatlanságaink kö­vetkezményeitől. Kötelező megmaradt fel­szín alatti vízkészleteinket megóvni gyer­mekeink és unokáink érdekében, mert: „Minden a vízből keletkezett - Mindent a víz tart fenn. ” (Goethe: Faust). GAÄL ZOLTÁNNÉ ÁNTSZ TOLNA MEGYEI _____ INTÉZETE

Next

/
Thumbnails
Contents