Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

HUH 2°00. Március 20., Hétfő MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldat _______________Mondom a magamét_______________ I HÁROSI IBOLYA Csak semmi politika! A politika újabban megint mindenbe belebeszél. Egy fiatal együttes felhasználta a Himnusz zenéjének kezdő motívumát egy számához. A Kisgazdapárt budapesti elnöksége ez ellen közleményben tiltakozott, mondván, hogy rákosista módszer a nemzeti imádság meggyalázása. Vasárnap reggel lejátszották a Napkeltében a dalt. Olyan volt, amilyen, ízlés dolga, de nem tűnt rákosistának. A módszer, hogy egy párt valamely szervezete beleszól zenei kérdésekbe, annál inkább. Ha egy kisgazdának, vagy bárki másnak nem tetszik, ne vegye meg, ne hallgassa. Mint kiderült, nem is tették, csak úgy látat­lanban ítélték el a dolgot. Nem szorul a Himnusz semmiféle pártelnökség védelmére. Mintha egy fiatalokból álló, mégoly tehetséges együttes ártani tudna Erkel művének! Viccnek is rossz. Emlékezzünk csak, Illyés Gyula is átigazította a Bánk bánt. Vitatták annak idején is a módszert, volt aki ezt is szentségtörés­nek tartotta. De színházi emberek, irodalmárok elemezgették a részleteket. Pártszervezetek nem tettek közzé közleményt arról, hogy Katona Józsefet megszentségtelenítették volna. Igaz, ez már nem a Rákosi, hanem a Kádár rendszerben volt. A magam részéről azzal a véleménnyel értettem egyet, hogy mit sem ártott Katona József művének az átigazítás. Az eredeti ugyanis eredeti maradt. Aki akarta azt olvasta, azt mutatta be, akinek a másik tet­szett azt vette le a polcról, s nézte meg a színházban. Bevett szín­házi gyakorlat, hogy nagy klasszikus műveket átrendeznek. Kihagynak szerepeket, monológokat, megváltoztatják a jelenetek sorrendjét. Az eredeti közben mit sem változik. Az ott marad a polcon, abban a formában, ahogy megírták, vagy ahogy lefordí­tották. A fordításról jut eszembe, hogy hajdanán egy bolgár műfordító járt a szerkesztőségben, aki Nagy László verseit fordította anyanyelvére. Ő mesélte, hogy egy nemzetközi konferencián egy angol költővel beszélgetett, aki elmondta neki, mennyire irigyli a külföldieket, mert nekik van korszerű Shakespeare-jük. Nekik meg csak az ódon nyelvezetű, nehezen érthető, a korszerű ren­dezésnek és színpadi beszédnek ellenálló eredetijük van. Gondoljunk csak bele, Katona József, Madách Imre eredeti szövege mennyire nehézkes. Ki ne szenvedett volna a Szigeti veszedelem olvasásakor, hogy egyáltalán megértse a szöveg tar­talmát. Ma már Jókai Mór is csak a német, latin, francia bekezdések nélkül élvezhető, és a mai helyesírással. Éppen mostanság fordítják újra Shakespeare-t, pedig Arany János annak idején egész jól megcsinálta. A dolog lényege, hogy az eredeti Himnusz szövege és zenéje minden magyaré, párthatározatok nélkül is. Magyarnak megmaradni MIÉP-nagygyűlés Szekszárdon Csurka István, a Magyar Élet és Igazság Pártjának elnöke tartott politikai nagygyűlést tegnap Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában. Előtte sajtótájékoztatón találkozott a média képviselőivel. A sajtótájékoztató, majd a nagy­gyűlés résztvevőit is Győri Béla, a MIÉP szóvivője köszöntötte. A tá­jékoztatón két témáról szólt a pártelnök. Mint elmondta, a Sza­mos, a holt folyó partjáról, Fehér- gyarmatról jöttek, ahol az embe­rek féltik a jövőjüket, egzisztenciá­jukat és az életüket is. Annak a vé­leményének adott hangot, amely­ről a nagygyűlésen is szólt, hogy a cián, majd nehézfém-szennyezés nem lehet pusztán a véletlen mű­ve, éppen a millennium évében. A második témakör a nemzet global­izáció ellen vívott harca volt a megmaradásért. Kérdésre vála­szolva a csonka médiakuratóriu­mok ügyét fölfújtnak nevezte, hi­szen a kuratóriumoknak csak az elnökök kinevezésében van szere­pük. A közszolgálati rádiók és té­vék a pártelnök szerint csak a nyil­vánosság 15 százalékát jelentik, míg a kereskedelmi adókból korlá­tozás nélkül ömölhet a lélekmér- gezés. A nagygyűlés résztvevői zsúfolásig megtöltötték a Művé­szetek Házát, s feltűnően sok fiatal volt kíváncsi a MIÉP elnökének a szavaira. Surján András, a MIÉP megyei elnöke saját versét olvasta fel, majd az általános iskolai okta­tás ellentmondásairól szólt. A párt ifjúsági tagozatának elnöke, Tasnádi András csatlakozásra szó­lította fel a fiatalokat a nemzeti ra­dikalizmus nevében, a balliberális maffiapártok elleni harcban. Csurka István nagy érdeklődéssel és tetszésnyilvánítással fogadott beszédében egyebek mellett így fogalmazott: Nekünk, ennek a most élő magyar nemzedéknek egy korparancs jutott: megmarad­ni, a globális hatalom a pénz, ha­zai kiszolgálói és haszonélvezői ellenében. ihárosi Mit érdemes termelni? Se beruházni, se félretenni, se bért emelni (Folytatás az 1. oldalról.) Úgy tűnik a napraforgó árak (a tavalyi 3800 Ft/mázsa) kicsit megmozdultak felfelé. Eddig a legjobb ajánlat amit kaptunk, az 4600 forint/mázsa, de nagy dilemma előtt állunk, hogy elfogadjuk és kössük meg előre a szerződést, vagy várjunk a betakarításig, amikor talán ennél is jobb árat lehet majd elérni? Azért választottuk egyébként a napraforgót, mert jó előveteménye az őszi búzának. Április 20-ától pedig a kukorica vetését tervezzük, 1400-1500 hektáron, a kistermelők területével együtt.- Amikor arról döntenek, hogy milyen növényt ter­meljenek, nyilván a költségeket is számba kell venni.- A költségeket és a vetésforgót, no és természetesen a lehetőségeinket, a meglévő gépeinket. Egy hektár napraforgó termelési költsége 70-80 ezer forint körül alakul, a búzáé is hasonló. Ez azt jelenti, hogy jó esetben 22 mázsa napraforgóra számíthatunk, hek­táronként. Tehát marad 20 ezer forint körüli haszon hektáronként, illetve ebből ki kell még fizetni a föld bérleti díját. A kukorica termelési költsége ennél nagyobb (110 ezer forint/hektár), viszont 92 mázsát is terem hektáronként. A tavalyi ár 1500 forint volt mázsánként, vagyis 140 ezer forint körüli árbevétel érhető el, hektáronként. Ezek a bevételek sajnos nagyon szerények, ebből fejleszteni nem lehet.- A szövetkezet és a kistermelők kapcsolata pél­daértékű Tolnán, hogyan érték ezt el? KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK FT/HA NÖVÉNY TERMELÉSI KÖLTSÉG ÁRBEVÉTEL NAPRAFORGÓ 80 EZER 110 EZER KUKORICA 110 EZER 140 EZER BÚZA 70-80 EZER 110 EZER- Közösek a gondjaink és a céljaink is. Kialakult egy kistermelői kör, akikkel nagyon jó a kapcsolatunk. Létrehoztunk két új típusú szövetkezetét is, az egyik a raktárszövetkezet, a másik pedig a szőlészetben fogja össze a termelőket, közös gépi művelésre és értékesítésre szövetkeztünk. Ez a módszer mind két helyen bevált, csak az ígért támogatások maradnak el. Dunakömlődi Agrár Rt. elnök-igazgatója Kern József:- A szántó területünk 10 százaléka belvizes, így ezen a területen későn, a fagyok beálltával tudtuk csak leszedni a kukoricát, de az állandó eső miatt itt vetni már nem tudunk. Ezer hektár körül gazdálkodunk, ebből csak 250 hektár a búza. Rövid tenyészidejű kukoricában gondolkodunk. Sajnos a pénzhiány nagyon meghatározza a gazdálkodás üte­mezését. A növénytermesztés mellett évi 2500 sertést tudunk leadni és van egy tehenészetünk is. Az élőállat-értékesítésénél állandóan attól félünk, hogy elúszik a pénzünk. A bevételből se beruházni, se félretenni nem tudunk. Három éve nem volt a szövetkezetünkben béremelés. A gázolaj ára az elmúlt egy évben 40 százalékkal emelkedett, nem beszélve a termeléshez szükséges többi termékről. Ma a mezőgaz­daságban minden bizonytalan. A városi embernek nyilván jó érzés látni a boltokban a viszonylag (a fizetésünkhöz képest ez is magas) alacsony húsárakat, de nem kell ahhoz matematikusnak lenni, hogy kiszámoljuk, ilyen termelési költségek mellett a sertés jelenlegi felvásárlási ára csak nullára futtatja ki a termelőt. Úgy tűnik azért, hogy az inflációt alacsonyan tudják tartani, azt a mezőgazdasági ter­melőkkel fizettetik meg. Szabó József és felesége metszés közben a szekszárdi határban FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY MAUTHNER Zene, konyha, bor, turizmus Idegenforgalom: a legerősebb húzó ágazat Tíz évvel ezelőtt a hazai idegenforgalom bevétele el­érte a 800 millió dollárt. Ta­valy ez a szám 2 milliárd 500 millió dollárra növeke­dett. Ez is azt bizonyítja - hangsúlyozta Rubovszky András hogy a turizmus a legerőteljesebb „iparág” az országban. A magyar Szállodaigazgatók Szö­vetségének elnöke - aki a közel­múltban járt Szekszárdon - szá­mos olyan eredményt felsorolt, mely a valóban jelentős fejlődést igazolja.- A hazai szállodai befogadó- képesség több, mint a duplájára emelkedett az elmúlt évtizedben. Igaz, ezen szálláshelyek egy ré­sze volt SZOT, párt és vállalati üdülő, de ezek azért mégis csak beléptek a pi­acra. S ma már, természe­tesen átalakít­va, meg is áll­ják a helyüket az európai pia­con.- Mi vonzza a külföldi turistái Magyarországra?- Budapest ismertsége magasan vezet, eürópai szemszögből nézve a főváros az első számú célpont. A második helyen pedig a Balaton található. Talán még viszonylag Eger és Tokaj ismert, a borok ré­vén. A turisták nagyon kedvelik a magyar kultúrát, ezen belül a ze­nét, valamint a specialitásokat kí­náló konyhaművészetet is.- Véleménye szerint Tolna me­gye mivel hívhatja fel magára a fi­gyelmet?- Azt hiszem, hogy a megyé­nek és székhelyének leginkább a bor és gasztronómia terén lenne mit keresnie. Ehhez először is az kellene, hogy a látogató könnyen eljusson ide. S ha már a turista itt van, akkor megfelelő szálláshe­lyet kell számára biztosítani.- S elfogadható áron.- Érdekes, hogy a szállás ma már nem elsősorban ár kérdés. Persze, léteznek kategóriák, de a szállóvendégeket alapvetően a szolgáltatás érdekli. De visszatér­ve Tolna megye lehetőségeire: a bor vonzerő lehet, ehhez lenne szükség a borászok és az önkor­mányzatok komoly összefogásá­ra. Ideje lenne már például a szekszárdi Kadarkának megadni azt az elismerést, azt a méltó he­lyet, ami valóban megilleti a ma- gyar borkultúrában. _______-szá­Hí rek TOJÁSFARM. A Tolna megyé­ben létrehozni tervezett óriás­tojásfarmmal kapcsolatban falu­gyűlést tartanak ma, azaz hét­főn 17.30-tól a szedresi művelő­dési házban. TAVASZVÁRÓ címmel Tolna Megyei Gyermek Néptánc Együttesek Találkozója lesz Bonyhádon a városi művelődési központban március 25-én, 14 órától. KLUBFOGLALKOZÁS. A dombóvári Ózon Asztma Egye­sület következő klubfoglalkozá­sa kedd este öt órakor kezdődik a város művelődési házában. ELŐADÁS a bölcsődében. A szekszárdi Perczel utcai városi bölcsődében az Ügyes Mami Klubban „Beszéljük meg...” címmel a gyermekek beszédfej­lődéséről beszélgetnek a klub­tagok és az érdeklődők a klub háziasszonyával Rimái Rudolfnéval, valamint Szabó Istvánnéval március 22-én, szer­dán. A program 9.30-kor kezdő­dik. Lehet hozni a gyerekeket is, mert a rendezvény ideje alatt a kicsikre a játszócsoportban fel­ügyelnek. TERMÉSZETES anyagok ját­szóháza lesz Bonyhádon a váro­si művelődési központban a jö­vő vasárnap. Ezúttal a tojásírás- és festés, valamint a kosárfonás tudományát sajátíthatják el az érdeklődők, akik locsolóverse­ket is tanulhatnak. FOGADÓÓRA. Fehérvári Ta­másnak, a térség országgyűlési képviselőjének a Dombóvár, Szabadság utca 14. szám alatti ügyfélszolgálati irodája kedd es­te öt és hat óra között tart nyitva. BORVERSENYT tartanak már­cius 31-én Bonyhádon, a műve­lődési központban. A Tolnai Borvidék Völgységi Körzetének III. Borversenyére március 30- án, reggel 8-tól este 6-ig lehet nevezni, bormintánként három darab hétdecis üveggel. VÉRADÁS. A dombóvári kór­ház munkatársai holnap reggel fél nyolctól délután két óráig vér­adásra várják azokat, akik segíte­ni szeretnének embertársaikon. DEUTSCHKLUB. Szerda este hat órakor a Dombó Pál utcai Német Közösségi Házban tartja következő összejövetelét a dom­bóvári Deutschklub. KIÁLLÍTÁS. A szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtárban március 20-án, 16 órakor nyílik meg Szirmayné Bayer Erzsébet festőnő kiállítása. A tárlatot dr. Józan-Jilling Mihály, a Magyar- országi Németek Országos Ön- kormányzatának alelnöke nyitja meg. Vészhelyzet Dunaföldváron A megállapítás nem tűnik túl­zásnak Dunaföldváron, a Hő­sök terén lakók számára, hi­szen ismét csúszott a löszpart. Dunaföldvár Február közepén Pulai László ud­varába zuhant hatalmas mennyisé­gű földtömeg, betemetve a pinceaj­tót, melléképületet, kutyaólat. Á kutyus annak köszönhette életét, hogy a postás érkezésekor a kapu­hoz szaladt, utána szakadt le a part. Percekkel korábban Pulainé is a hátsó udvarrészben járt. Tragi­kussá is válhatott volna az omlás. A csapadékosabb időjárás kö­vetkezménye, hogy az utóbbi években megszaporodtak az omlá­sok. A partvédő rendszer, melyet ‘94 óta építenek ki, biztonságot je­lent, ezt az utóbbi példa is bizo­nyítja. Pulaiék udvarának felénél ér véget a támfal, melyet kiépítet­tek, ez érintetlen maradt. A támfal utáni lekötetlen lösztömeg szakadt az udvarra. Szükség lenne a védő­műrendszer építésének a felgyorsí­tására, mert ha a munkálatok to­vábbra is ilyen ütemben haladnak, újabb csuszamlás következhet be. A biztosító keveset fizet. Pulaiék udvarából a földtömeget csak spe­ciális markológép segítségével le­hetett kihordani. A munkálatok és az elszállítás sok pénzbe került. A károsult az országos médiumok fi­gyelmét is felhívta a földvári gon­dokra, de eddig senki sem reagált. Neheztel is a sajtóra és a TV társa­ságokra, hiszen pl. az ercsi föld­csuszamlással napokig foglalkoz­tak. Az is gondot jelentett az ott élőknek, de legalább nem fenye­gette közvetlenül a testi épségüket. A fenyegetettség a Duna-part más területein is jelentkezik. Az ut­ca elején közvetlenül a löszpartra épülő Várdomb utcai lakóház tera­sza alatt egyre fogy a föld. Félelme­tes látvány, ahogy a csu­pasz beton az alatta lévő udvar fölé magasodik. Itt legalább a veszély elhárítá­sa folyamatban van. Tám­fallal erősítik az épület kör­nyékét. A Kecskeugrató nemrég megépült beton­lépcsője is sok gondot je­lent. Kissé magasra épült a lépcsőzet, a vízelvezetés pedig nem a legjobban si­került. A sok csapadék a meredek lejtőn kimossa a talajt, félő, hogy idővel megsüllyed a betontömeg és kárt tehet az alatta lévő udvarban. Vészhelyzet van, de hogy a vész ne következ­zen be, fel kellene gyorsíta­ni a megelőző és védő munkálatokat. SZABADOS SÁMUEL Egészségügy, külpolitika A Munkáspárt elnöke Tolna megyében Az atomerőmű kétségtelenül a legolcsóbb energiaforrás, ezért meg kell maradnia. Sorsáról lehetséges népsza­vazást tartani, azok részvé­telével, akiknek sorsát a döntés befolyásolja - jelen­tette ki Thürmer Gyula. Paks A Munkáspárt elnöke szombaton Tolna megyében járt, Szekszár­don, Madocsán önkormányzati vezetőkkel tárgyalt, majd Pakson a Városi Múzeumban találkozott a sajtóval. „A látogatásom során folytatott beszélgetésekből kide­rült, hogy a települési önkormány­zatok az oktatás és az egészség­ügy fejlesztését tartják a legfonto­sabb feladatnak” - mondta. Külön üdvözöljük, hogy Pakson alapít­vány jött létre egy kórház létesíté­sére, nagy társadalmi támogatott­sággal. A MIÉP elnökének leg­utóbbi kijelentése, Erdély önálló­ságának követelése olyan politikai megnyilvánulás, amely gyökere­sen megváltoztatja Magyarország külpolitikájáról, az országról Eu­rópában kialakult képet - válaszol­ta a Népújság kérdésére Thürmer Gyula. Ez komolyan veszélyezteti Uniós csatlakozásunkat, ezért a kormánynak határozottan el kelle­ne határolódnia. A Munkáspárt sem jogi, sem politikai értelemben nem szélsőséges párt, és ezt a ma­gyar társadalom minden számot­tevő tényezője tudja - folytatta a pártelnök. Az MSZP higgadtan re­agál az üyen felvetésekre a balol­dali együttműködéssel kapcsolat­ban, mint az legutóbb Kovács László is tette. Rákosi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents