Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

2000. Március 2., csütörtök TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal HAZAI Energiavita a parlamentben Derűs honatyák a plenáris ülésen FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Budapest-országgyűlés Az Országgyűlés tegnapi munkanapját zömében a Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységé­ről készített beszámoló megvitatása foglalta le, va­lamint sor került a vízi köz­lekedésről szóló törvényja­vaslat általános vitájára is. A beszámoló rámutatott, hogy a hivatalnak szűk ösvényen kell egyensúlyoznia, mert a szolgálta­tókat nem kötelezhetik gazda­ságtalan tevékenységre, a fo­gyasztókat azonban védeniük kell a ma még monopolhelyzet­ben lévő szolgáltatók magasba törő árai ellen. A pártok felszólalói jónak és elfogadhatónak tartották a beszá­molót, mégis négyórás heves vita alakult ki. A múltról, az energia- szektor 1995-ös privatizációjáról gyökeresen más véleményen vol­tak a mai kormánypártiak, mint az akkori eladók. A szelídebb megfogalmazások szerint a Ma­gyar Villamos Művek vagyonát 60 milliárd forinttal értéke alatt adták magánkézbe, a szókimon­dóbbak „korrupcióval átszőtt rablóprivatizációról” beszéltek. A vízi közlekedésről szóló tör­vényjavaslat általános vitájában Lotz Károly (SZDSZ) fontosnak nevezte, hogy az indítvány sok­éves előkészítés után az Ország- gyűlés elé került, álláspontja sze­rint azonban több módosító ja­vaslat beépítésére van szükség. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) ellentmondásosnak nevezte, hogy az indítvány kiveszi a kikö­tőket az állami tulajdon hatálya és egyúttal a koncessziós törvény rendelkezései alól. Rámutatott: ha a javaslatot így fogadják el, ak­kor a kikötők a továbbiakban nem adhatóak koncesszióba, ho­lott nyilvánvalóan nem mind­egyik kerül magánkézbe. Lezsák Sándor (MDF) azt hangsúlyozta, hogy a javaslat megfosztja a hajó­sokat a nyári többletmunka lehe­tőségétől, ugyanakkor nem biz­tosítja számukra a téli munka­végzést __________________S^Á. S zínkódolt vizsgálat Jó- vagy rosszindulatú a daganat? Budapest A máj és a vese daganatos elváltozásai mellett különö­sen a petefészekrák korai felismerésében van nagy jelentősége a színkódolt ultrahangos vizsgálatok­nak. Maga az eljárás nem új felfedezés, de mivel a be­rendezés ára csaknem 300 ezer dollár, igen kevés van belőle az országban. Dr. Szabó István, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. szá­mú szülészeti-nőgyógyászati kli­nikájának adjunktusa évek óta kutatja az ultrahangos szűrővizs­gálati lehetőségeket. Lapunknak elmondta, hogy a hagyományos, kétdimenziós, fekete-fehér képet mutató berendezések csupán morfológiai, tehát alaki megjele­nítői a belső szerveknek. Színkó­dolt eljárással az orvosok olyan pluszinformációkhoz juthatnak, amelyek alapján nagy biztonság­gal eldönthető, hogy egy daganat jó- vagy rosszindulatú-e. Ez az el­járás ugyanis az érhálózatot is ké­pes megjeleníteni. Kék, illetve pi­ros színben tűnnek fel az erek, attól függően, hogy a vizsgálófej­hez képest milyen irányban fo­lyik bennük a vér. Az áramlással kapcsolatos mérések eredménye utal arra, hogy az adott területen jó- vagy rosszindulatú az el­változás. A vizsgálat találati pontossága a petefészekrák kimutatásában 70-90 százalékos, attól függően, hogy'fiatalabb, még menstruáló vagy idősebb hölgyről van-e szó. Önmagában tehát ez a módszer nem elegendő a százszázalékos diagnózis felállításához. Dr. Sza­bó István szerint erre a szűrésre akkor kell sort keríteni, ha a nő- gyógyászati tapintásos, illetve a laboratóriumi vérvizsgálatok rosszindulatú daganatot sej­tetnek. NÉMETH Média és az Alkotmánybíróság Hogyan látják a politológusok? Közvetve a köztársaságielnök-jelöléssel is összefügghet az Alkotmánybíróság média- kuratóriumokkal kapcsolatos legközelebbi döntése - vélekednek egyes politológusok. A taláros testület legutóbb alkotmányosnak mondta ki az MTV kizárólag kormánypárti tagokból álló kuratóriumának működését, ám sokak szerint most, hogy újabb „féloldalas” testületeket választott a parla­ment, kiélezettebb helyzet állt elő. Budapest Alkotmányellenes-e, hogy a közszolgálati médi­át felügyelő kuratóriumokban - egyelőre - csak kormánypárti tagok foglalnak helyet annak elle­nére, hogy alapvető követelmény a kiegyensú­lyozottság? - kérdeztük két politológustól. Schlett István és Ágh Attila a parlamenti szava­zás kapcsán kirobbant botrány várható követ­kezményeit is ecsetelte. Schlett István: - Az Alkotmánybíróság leg­utóbb is úgy fogalmazott, hogy még mindig jobb az „egyszínű” kuratórium, mint a semmi. A ki­egyensúlyozottság valóban azt követelné, hogy vegyes testületek irányítsák a közszolgálati médi­át, ám ha a tagok személyéről a politikusok nem tudnak megegyezni, akkor a bírói testület - akár­hányszor is dobják vissza hozzá ugyanezt a problémát - csupán megismételheti korábbi állás­pontját. Egyébként a sajtó szerepe már rég nem olyan meghatározó, mint mondjuk 1990 és ’94 között volt, vagyis a Fidesz-közeli tévé- és rádió­kuratóriumok ereje kevés ahhoz, hogy 2002-ben győzelemre segítse a most kormányzó pártot. Ágh Attila: - A médiára kiterjesztett kiegyen­súlyozatlanság - melynek hátterében részben a Fidesz és a MIÉP hallgatólagos megegyezése áll - súlyos gondokat okozhat itthon és külföldön egyaránt. Az EU a legutóbbi országjelentésének „bűnlajstromán” már szóvá tette az MTV-nél elő­állt felemás helyzetet. Most, hogy a nemzetközi rádiók kiszorultak a hazai pályáról, miközben a mindenütt szélsőjobbosnak tartott MIÉP a ked­vezményezettek közé került, újabb rosszpontot kaphatunk. Számolni lehet a köztévé nézettségé­nek csökkenésével is. A kuratóriumok kiegyen­súlyozatlansága mára oly nagymértékű lett, hogy az Alkotmánybíróságnak erősen el kell gondol­kodnia, megismétli-e korábbi határozatát. Az sem mellékes, hogy a testület elnökét, Németh Jánost leendő köztársaságielnök-jelöltként emle­getik, aki - egyelőre - az összes parlamenti párt bizalmát élvezi. Ha a Németh vezette testület a kormánypártoknak kedvez, akkor az ellenzék, ha fordított döntés születik, akkor a koalíció or- rolhat meg Némethre. Nem irigylem a bírákat... TAKÁCS MARIANN Ismét összeül az olajbizottság Zöldszámon várják a bejelentéseket és a tanúk jelentkezését Ma reggel nyolc órától él a parlamentbe befutó, ingyen hív­ható telefonvonal, amelyen bárki bejelentést tehet az olaj- hamisítási ügyek és a szervezett bűnözés közötti esetleges öszszefonódásokról - tudtuk meg az úgynevezett „olajos” vizsgálóbizottság elnökétől, Pallag Lászlótól. Az üzenetrögzí­tőt csak a titkos kódot ismerő néhány ember hallgathatja le. Budapest Ma reggel nyolc órától a 06-80-201 430-as, úgynevezett zöldszámra telefonálhat az, aki bármiben se­gíteni tudja az olajos bizottság munkáját - mondta a nemrégiben a „golyóérett” jelzővel illetett, te­hát megfenyegetett képviselő. El­sősorban az olajszőkítésekről, il­letve az esetleges rendőri vagy vá­mos túlkapásokról, összefonódá­sokról információval rendelkezők jelentkezését várják, de a sokat emlegetett, titokzatos rendőr­öngyilkosságokkal összefüggő in­formációkat is szeretné megkapni a vizsgálóbizottság. Pallag szerint mind a telefonvo­nal, mind az üzenetrögzítő tech­nikailag védett, lehallgathatatlan, ezért az informátoroknak vagy a tanúnak jelentkező személyek­nek nincs félnivalójuk. Az üzenet- rögzítőt például csak a titkos kó­dot ismerő néhány, erre feljogosí­tott személy hallgathatja le. A ta­núknak a bizottság vezetője - igény esetén - tanúvédelmet ígért. A vizsgálóbizottság egyébként március 13-án tartja legközelebbi ülését (addigra véglegessé válik a szakértők névsora is). Az ülésen Györgyi Kálmán legfőbb ügyész számol majd be a hamarosan le­záruló ügyészi vizsgálat eddigi megállapításairól. __________tj«. R endőrök az iskolában Iskolaigazgató, rendőr, jogvédő, jogász és pszichológus fej­tette ki véleményét arról, mit tehet és mit nem tehet a rend­őr az oktatási intézményekben. Erről szólt a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szervezet közelmúltban tartott budapesti tanácskozása. A pedagógus oktat, nevel, s a szülők távollétében kötelessé­ge a gyerekeket megvédeni, de a rendőrség kérésére akár terhelő adatokat is ki kell adnia a tanulókról. Budapest A konferencián Pelle Andrea ügy­véd nem maradt egyedül azzal a véleményével, amely szerint a rendőrségi törvény túl tág teret enged a nyomozati intézkedés­nek az iskola falai között, miköz­ben a közoktatási törvény arra kötelezi a pedagógust, hogy a rá­bízott tanulókat védelmezze. Az ORFK képviselője elmondta, hogy évente mintegy húszezer al­kalommal kérnek információt a rendőrök az iskoláktól. Csendes László véleménye szerint ezek el­kerülhetetlen megkeresések, amelyek során az oktatási intéz­ményeknek kötelességük az együttműködés. Önmagával feloldhatatlan el­lentmondásba keveredik az a pe­dagógus, aki egyszerre bizalmasa diákjának, miközben a törvény szerint fel kell őt jelentenie a rendőrségen, ha kábítószerezésé­ről tudomást szerez. De ugyanígy konfliktushelyzetet teremt az is, ha az iskola egyik tanulójáról adatokat, esetleg terhelő, kedve­zőtlen információkat kell közöl­nie a rendőrség megkeresésére. Elengedhetetlen, hogy a gye­rek az iskola falai között védettsé­get élvezzen. Csak akkor tud ki­bontakozni, fejlődni, ha biztonsá­got érez maga körül. Tanulni sem képes úgy, ha számolnia kell az­zal, hogy esetleges botlásait, a pedagógus bármikor felfedheti a rendőrségnek - vélekedett Lust Iván gyermekpszichológus, h. m. MAGÁNBESZÉLGETÉS. Győr gyi Kálmán legfőbb ügyész szer­da délután megbeszélést folyta­tott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Faragó András elnöki szóvivő a találkozót magánbe­szélgetésnek nevezte. Arra a kér­désre, hogy a legfőbb ügyész be­nyújtotta-e lemondását a köztár­sasági elnöknek, a szóvivő kö­zölte: „Györgyi Kálmán semmi­féle levelet nem hozott”. FELHÍVÁS. A Fidesz ország- gyűlési képviselőcsoportja ön­mérsékletre kéri az ellenzéket, és felhívja a figyelmet arra, hogy ha az ellenzéki pártok meg­egyeznek egymással, akkor to­vábbra is kész az ellenzéki oldal médiakurátorainak megválasz­tására - tartalmazza Szájer Jó­zsef frakcióvezető szerdai nyi­latkozata. Az említett parlamen­ti választás miatt mind az SZDSZ, mind az MSZP lemon­dásra szólította fel Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét. SZABAD A PÁLYA. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. akár saját forrásból is képes finanszí­rozni a gyorsforgalmi autópálya­program elindítását, így nincs akadálya annak, hogy már ápri­lisban folytatódjanak az M3-as munkálatai - közölte Patonai Péter, az MFB Rt. elnök-vezér­igazgatója szerdán, Budapesten. LÁTOGATÁS. Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere szerdán be­mutatkozó látogatást tett a Ma­gyarországi Református Egyház budapesti központjában, ahol találkozott a zsinat vezetőivel. A felek a megbeszélésről a hely­színen nem nyilatkoztak. A kul­turális miniszter január 1-jén tett hasonló látogatást a katoli­kus egyház vezetőinél, míg az elkövetkezendő napokban fel­keresi az evangélikus egyház és a zsidó felekezet elöljáróit is. KINEVEZÉSEK. Március 1-jé- től a Pénzügyminisztérium új helyettes államtitkára dr. Mohos András. Dr. Bathó Ferenc, aki eddig főosztályvezető volt, fő- csoportfőnökként dolgozik to­vább. A személyi változások részben összefüggenek a mi­nisztériumban lezajlott szerve­zeti változással - tartalmazza a PM tegnapi közleménye. VÁDEMELÉSI JAVASLAT. Hi vatali visszaélés alapos gyanúja miatt a Fővárosi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal vádemelési javasla­tot terjesztett elő a Budapesti Fegyház- és Börtön volt gazdasá­gi igazgatója ellen a Döcher-ügy kapcsán - közölte szerdán Kon­koly Csaba ügyész. Elmondta: Kövér György igazgató saját ma­ga engedélyezte Döcher György munkavállalását a börtön falain kívül, holott előtte az elítéltet a foglalkoztatási bizottság elé kel­lett volna állítani. ■ Üveghuta a jó helyszín? Újabb csata atomhulladékügyben Hosszú ideje folyik a vita arról, hol helyezzék el a hazánkban keletkező radioaktív hulladékokat. A tét nagy, mert a sok ezer tonnányi sugárzó anyagot több száz éven át kell tökéletes biztonságban tárolni, ellenkező esetben ugyanis minden eddiginél súlyosabb környezeti katasztrófa elé néz az ország. Budapest A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) most nyilvános­ságra hozott jelentése potenciáli­san alkalmasnak tartja Üveghuta térségét a kis- és közepes radio­aktivitású hulladékok elhelyezé­sére, ám a vita ezzel még nem zá­rult le. Ez nem jelenti azt, hogy a nemzetközi testület egyértelmű­en állást foglalt volna - mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Rónaky József (képünkön), az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója. Mint fogal­mazott, az ügynökség csupán azt állapította meg, hogy az üveghutai helyszí­nen érdemes további kutatásokat folytatni. Az atomhulladék elhelyezése ellen eddig élesen tiltakozó né­hány környékbeli település állás­pontjáról nyilatkozva Trábert András, Véménd polgármestere lapunknak elmondta, hogy bele­fáradtak a küzdelembe, semmit nem tudtak elérni, így kénytele­nek meghajolni a náluk sokkal erősebb atomlobbi előtt. Lapunk az ügyben megkereste Wekler Ferencet, az Or­szággyűlés alelnökét is, aki évek óta harcol az atomhulladék üveghu­tai elhelyezése ellen. A politikus kifejtette, hogy a NAÜ jelentése semmi újat nem tartal­maz, mert biztonsággal továbbra sem lehet kijelenteni, hogy a terület alkalmas-e, vagy sem a sugárzó anyag elhelyezésé­re. Sőt, számára úgy tűnik, az újabban szükségesnek nevezett plusz óvintézkedések azt jelzik, hogy a terület mégsem annyira megfelelő, mint ahogy azt legelő­ször állították. A jelentésnek az a pontja, amely a hazai túl szigorú hulladék-elhelyezési szabályok finomítását javasolja, szintén a kétségeket erősíti - tette hozzá a politikus._________________-w­AZ EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT. Tegnap este avatták fel Budapesten. Információkat nyújt a fiataloknak a külföldi csereprogramokról, munkalehetőségekről, a nemzetközi programokról, a civil szervezetekről és az európai ifjúsággal foglalkozó kutatási eredményekről. __________fotó: feb/diósi imre i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents