Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

. KB 2000. Március 16., Csütörtök EGÉSZSÉGE S ÉLETMÓD Tolnai Népújság - 7. oldal síinktől akiket ezáltal sérelem ért elnézést kérünk, az ellenőrzése­ket és a gépkocsi behajtás korlá­tozását továbbra is elvégzik majd a biztonsági őrök, reméljük, hogy mindenki számára elfogadható stílusban, a türelmükre és megér­tésükre a jövőben is feltétlenül számítunk. Tisztelt Olvasók! Köztudott, hogy az 1990-es évek kezdetével ugrásszerűen növeke­désnek indult a vagyon elleni bűncselekmények száma. Ezek ellen sajnos már nem nyújtott ha­tékony védelmet az intézmények portáin szolgálatot teljesítő por­tás és éjjeliőr. Ebben az időben ezen okok miatt egyre több cég jelent meg, amelyek speciális őr­ző-védő kiképzésben részesült munkatársaikkal jogosultak őr­zés védelemre és értékszállításra. A Tolna Megyei Önkormány­zat Kórháza is, mint minden más intézmény országunkban ki volt és van is téve lopásoknak, me­lyekből tetemes anyagi kára szár­mazik napjainkban is a kórház­nak, valamint a dolgozók elleni durva fellépéseknek. Ezért intézetünk 1995-ben szerződést kötött a „SECAB Va­gyonvédelmi és Kármegelőzési Rt”-vel. Az akkori vezetés dönté­se mellett az szólt, hogy a megbí­zási díj összege alatta van az évi kárösszegnek, egy kézben össz­pontosul a kórház őrzés-védel­me, a biztonsági rendszerek ke­zelése, karbantartása, a ki és be­lépő személy a teherforgalom el­lenőrzése, az érték és pénzszállí­tás, valamint csökken az esélye az ártó szándékú személyek be­jutásának. Kimenetelkor a sze­mélygépkocsik és táskák időn­kénti ellenőrzésével próbáljuk csökkenteni a lopások számát. Ellene szólhat, hogy egy biz­tonsági cég működése a dolgo­zóknak, a betegeknek és hozzá­tartozóiknak kényelmetlenséget, bosszúságot okozhat, de ez nem kérdőjelezi meg a rendszer szük­ségességét. A kórház vezetősége és a biztonsági cég vezetője folya­matosan kapcsolatban állna egy­mással a menetközben felmerülő problémák kiküszöbölése érde­kében. Az utóbbi időben több bejelen­tés érkezett igazgatóságunkra „egyes” biztonsági őrök nem megfelelő viselkedése miatt. Pa­nasz érkezett hozzánk amiatt is, hogy Önök nem minden esetben tudnak személyautóikkal intéze­tünk területére bejutni és ott par­kolni. Ennek az oka, hogy sajnos kevés parkolóhely áll rendelkezé­sünkre. Biztosítanunk kell feltét­lenül a parkolási lehetőséget mind a helyi, mind az Országos Mentőszolgálat gépkocsijainak, dolgozóinknak valamint a kórhá­zunkban konzíliumot adó orvo­sok gépkocsijainak. Ezért csak a behajtási engedéllyel rendelkező­ket és a súlyos beteget szállító személygépkocsikat engedhetjük be. Engedélyt kaphatnak a kór­ház dolgozóin és egyéb egészség­üggyel kapcsolatos munkát vég­zőkön kívül esetenként, ha a láto­gató mozgásában korlátozott (be­teg, sérült) vagy mozgáskorláto­zott. Utóbbi esetben az engedélyt a látogatási célból behajtani kívá­nó gépkocsi vezetőjének kell kér­ni a beteg kezelőorvosától. A biztonsági őrök helytelen vi­selkedésére érkezett panaszaikat felülvizsgáltuk és minden klien­DR. MUTH LAJOS FŐIGAZGATÓ FŐORVOS Kedves Támogatóink! Amennyiben lehetőségük van rá, kérjük, hogy személyi jöve­delemadójuk 1 százalékának befizetésével támogassák a Tol­na Megyei Önkormányzat Kór­házának alapítványait. Ezen alapítványaink célja a gyógyí­tással és gyógyulással kapcsola­tos körülmények illetve feltéte­lek javítása, a betegek életminő­ségének javítása, a betegellátás színvonalának emelése, orvosi eszközök vásárlása, továbbkép­zések, szakkönyvek folyóiratok beszerzésének támogatása: CORA Egészségvédő Alapít­vány adószáma: 18850202-2-17. Vérképzőszervi Betegekért Alapítvány adószáma: 18853418-1-17. Fejlődésben hátráltatott gyer­mekek Alapítvány adószáma: 19232623-1-17. Tolna Megyei Baleseti Alapít­vány adószáma: 18850219-1-17. Ortopédiai Alapítvány adó­száma: 19231897-1-17. Tolna Megyei Vesebetege­kért Alapítvány adószáma: 19232056-1-17. Magyar Helicobacter Pylori és Dyspepsia Alapítvány adó­száma: 18095812-1-41. Dr. Kintli József - Dr. Lukovics István Sebészeti Ala­pítvány Pincehely adószáma: 19232805-1-17 *(4285)* Egészségügyi Hírek A megyei kórház gyermekosztályán március 20- tól hétfői és szerdai napokon 14 órától 16 óra 30-ig ismételten megkezdik a 4-6 hetes életkorú csecse­mők komplex - koponya, has, kismedence, hasi erek - ultrahangos vizsgálatát dr. Sarlós Péter gyer­mek kardiológus adjunktus vezetésével. A vizsgá­lat előjegyzés alapján történik és beutaló köteles. Szekszárdon, a rendelőintézetünkben bővítik a diabetológiai szakellátást. Az eddigi hétfői és csütör­töki napok mellett szerdai napokon 8-14 óráig lesz diabetológiai szakrendelés április 1-től dr. Tomóczky János osztályvezető főorvos segítségével. Az „Acut coronaria syndromák” témakörében Regionális Kardiológiai konszenzus konferencia lesz március 25-én, szombaton 10 órai kezdettel Szekszárdon, a régi Vármegyeháza dísztermében. Az onkológiai gondozóban Szekszárdon, a szülé­szet épületében április 1-től keddi napokon 8-14 óráig az emlőbeteggondozást dr. Tomóczky János osztályvezető főorvos végzi. Pénteki napokon 10- 12 óráig az onkológiai betegek pszichés vezetését dr. Szabó Zoltán szakorvos kezdi meg, 12-14 óráig pedig stoma gondozást végzünk. Amikor már csak a műtét segít Protézis beültetések az ortopédiai osztályon Országos endoprotézis ke­rek asztal konferenciát tar­tottak az elmúlt hétvégén Szekszárdon az ortopéd szakorvosok. A konferencia apropóján beszélgettünk a Tolna Megyei Kórház orto­pédiai osztályán alkalma­zott műtéti eljárásokról dr. Mózer Tamás osztályvezető főorvostól. SZEKSZÁRD- Kiknek van szüksége protézis beültetésére és mit jelent ez?- A nagyízületek súlyos elvál­tozásai, kopásai esetén kerülhet szóba protézis beültetése. Degeneratív elváltozások esetén az ilyen típusú műtéteket az orto­pédiai osztályon végzik. A csípőízület protézissel való pótlása azt jelenti, hogy a tönkre­ment ízületi vápát egy speciális beragasztott műanyag felszínnel borítják be és a combcsont elko­pott fejrészét eltávolítva oda egy fémszárat és fejet ragasztanak be, ami által az eddig fájdalmasan és alig mozgó felszínek helyett egy műanyag és egy fém találkozásá­val történik fájdalom nélkül a csí­pőízület mozgása,.- A szekszárdi kórházban mió­ta végeznek ilyen típusú beavat­kozásokat? Dr. Mózer Tamás- Csípő-és térdízületi műtéte­ket a Tolna Megyei Kórház orto­pédiai osztályán 1990. óta vég­zünk. A műtét iránt óriási az igény, a kezdeti 40-50 éves beül­tetéssel szemben 1999-ben már 85 beteg kapott csípőprotézist ná­lunk. Sajnos meglehetősen hosz- szú a várakozási idő, több mint másfél év. A kórház vezetésének minden erőfeszítése dacára eddig nem tudtuk leszorítani a várako­zási időt. Ez a helyzet a műtő­blokk belépésével remélhetően meg fog változni.- Az elmúlt egy évtized alatt gondolom a műtéti technikák is javultak.- A mennyiségi vál­tozásokon túl minősé­gi előrelépés is történt természetesen. Míg az idős betegeknél a bera­gasztott protézis jól be­vált, addig a fiatalab­baknál, akiknél na­gyobb megterhelésnek van kitéve az ízület, a várhatóan még hosz- szabb használat miatt a protézis törése, kopá­sa előfordulhat. Az esetleges újabb műtét jobb kivitelezése céljá­ból ma már úgyneve­zett hibrid megoldást alkalmazunk Ez azt jelenti, hogy az egyik komponenst, a combcsonti részt to­vábbra is becementez­zük, de az ízületi vápa részt egy speciális fel­színi kiképzésének kö­szönhetően nem bece­mentezzük, hanem a csont ránövekedését érjük el, amivel ennek az esetleges cseréje könnyebbé válik.- A másik problémás ízület a térd. _- így van, a térdnél gyakran fordul elő kopás, minek követ­keztében tengelyi eltérés, alaki deformitás alakulhat ki, ami moz­gás beszűkülést és nagyon ko­moly fájdalmat okozhat. A súlyos fájdalom egy idő után már csak protézis beültetéssel oldható meg. Itt két fajta műtéti eljárásra van lehetőség. Az egyik, amikor a térdízületnek csak a rosszabbik felét cseréljük ki protézisre, a térd egy részének a csúszófelszínét pótoljuk ki. Ezt a fajta műtétet is már 10 éve végezzük a szekszárdi kórház ortopédiai osztályán, 1999-ben 75 ilyen beavatkozás történt. Itt is nagyon sok a műtétre vá­ró beteg, közel egy évet kell vára­kozni az operációra. A térd protézissel való pótlásá­nál lényeges előrelépésként két éve elkezdtük a teljes térdfelület­nek a protézissel való ellátását. Tavaly húsz ilyen, nagyon ko­moly beavatkozást igénylő totál térdprotézis beültetést végez­tünk.- Főorvos úr olvasóink jelezték, hogy halbttak olyan injekcióról, ami ízületet pótol. Valóban létezik ilyen gyógymód?- Az információ valamilyen félreértésen alapul. Én is hallot­tam betegektől olyan „csoda­módszerről” amivel állítólag in­jekciós formában bevisznek va­lamilyen anyagot a térd vagy csí­pőízületbe és az ott új porc fel­színt alakít ki. Szeretném elmon­dani, hogy ilyen módszer nem létezik, a probléma csak műtét­tel oldható meg. Az elkopott ízületek protézisekkel pótolhatók F. KOVÁTS ÉVA Megyénk, környezetünk Veszedelmes anyagok A környezetvédelem - a hul­ladékkezelés - nem (első­sorban) csak pénz! A kör­nyezeti szennyeződés egyik jelentős forrását a veszélyes hulladékok jelentik. A hulladékok veszélyességé­nek mértéke a hulladékban lévő robbanó, gyúlékony, mérgező, fertőző, maró, toxikus tulajdonsá­gokkal rendelkező összetevők sa­játságaitól, azok együttes hatásá­tól függ. Ez alapján történik az osztályba sorolásuk is, amely sze­rint:- különös veszélyes hulladéko­kat, I.o. (pl. akkumulátorok),- fokozott veszélyes hulladéko­kat, II.o. (pl. festék maradékok, fáradt olaj),- mérsékelten veszélyes hulla­dékokat, III.o. (pl. irodatechnikai berendezések szalagjai, patron­jai) különböztetünk meg. A környezet károsodásának je­lentős része a hulladékok nem megfelelő kezelésére, tárolására vezethető vissza. Ez számos eset­ben egészségi ártalomhoz vagy környezetszennyezéshez vezet. Tolna megyében a keletkező veszélyes hulladék mennyisége 10-12 ezer tonna évente az illeté­kes Környezetvédelmi Felügyelőségének be­jelentett adatok alap­ján. Ennek legnagyobb része (41%-a) állattar­tási és vágóhídi tevé­kenységéből szárma­zik, míg 28%-a az ás­ványolajjal szennye­zett rongy, fémhulla­dék, talaj, azaz a kü­lönböző ipari, szolgál­tatói tevékenység so­rán keletkező olajos rongy, olajos szűrő, homokfogók leválasz­tott olaja, olajos iszap. Az összes többi ve­szélyes hulladék né­hány százalékban ter­melődik csak ki. A megye 108 telepü­léséből 22 településen keletkezik évente 5-50 tonna veszélyes hulla­dék, 6 településen (Bátaszék, Bonyhád, Dalmand, Kocsola, Paks, Szakály, Tamási, bóvár, Simontomya, Szekszárd) 1000 tonna felett. Dombóváron a homokfogóból le­választott olaj, ill. olajos iszap, Simontornyán a bőrgyártásból visz- szamaradt bőr- enyv, krómcserzett bőr. (A város kom­munális hulladék- lerakója a Sió bal partján közvetle­nül az árvízvédel­mi töltés mellett te­rül el. Éveken át nemcsak a telepü­lés hulladékát, ha­nem a Bőrgyár ve­szélyes hulladékát is fogadta.) Szekszárdon a húsipari tevékeny­ségből frissen kelet­kező hulladék adja a fenti mennyiség jelentős részét (A Tolna Hús Rt. ilyen jellegű hulladékát teljes egészében ár­talmatlanítja az FOTÓ: RITZEL Z. ATEV). A gond azokkal van, ahol a ve­szélyes hulladék tárolása nem az előírásoknak megfelelően törté­nik. Bár nem a megyében keletke­zett, de sajnos bennünket érint Hidason a Budapesti Vegyiművek telepén helytelenül tárolt desztil­lációs maradékokat tartalmazó hordókból elfolyt klórbenzol által okozott talaj-, talajvíz szennye­zés. Ilyen a kisebb termelőknél, szolgáltatóknál gyakran előfordu­ló környezetszennyezés is. Ezek­nél elszórtan ugyanis kis mennyi­ségű, de potenciálisan veszélyes (I. és II. osztályba sorolt: toxikus, mérgező) hulladékok keletkez­nek, ott maradnak a telephely kö­rül, amely gyakran a lakóházak közvetlen közelében van. Súlyos­bítja a helyzetet, ha a közelben vízkivétel is van, pl. községekben ásott kút, vagy nagyobb település vízbázisa. Potenciális veszélyfor­rást (fertőzési veszélyt) jelente­nek a nem megfelelően kialakí­tott, ill. felhagyott dögkutak is. (Ez utóbbiból 22 van a megyé­ben). Az állattartás drasztikus csök­kentésével a téeszek megszűné­sével ezekkel a dögkutakkal még annyira sem foglalkoztak, mint korábban. A meglévők kialakítása is kívánni valót hagy maga után. Van olyan dögkút a megyében, amelyiknek az élővíztől való tá­volsága 50 méter! Más jellegű veszélyforrást hoz­hatunk létre mi, városi lakosok. Ugyanis a lakosságtól a szemétte­lepre a kommunális hulladékkal együtt kb. 1%-ban (ez azonban kb. 950 tonnát jelent egy évben Tolna megyében!) veszélyes hul­ladék (elemek, lejárt gyógysze­rek, növényvédő szer csomagoló anyagok, festékes dobozok, stb.) kerül ki, ami azért jelent veszély- forrást, mivel a szeméttelepek egyike sincs műszaki védelemmel ellátva. Innen a talajba, s tovább a talajvízbe szivárog a csapadék ál­tal kimosott mérgező anyag. Ezért nagy jelentőségű pl. Szekszárd város önkormányzatának akciója: az évi kétszeri lakossági veszélyes hulladék begyűjtés. Ezekből a hulladékgyűjtő udvarokból a ve­szélyes hulladékot szakcéggel el- szállíttatják és ártalmatlanítják. A megyében a felszínalatti vi­zekből - egy korábbi cikkben ol­vashattuk -, az ivóvíz szükséglet 35,7%-át fedezik, tehát nagyon nem mindegy, hogy ez a réteg mi­lyen állapotban van. Az előzőek­ben felsorolt leglényegesebb ve­szélyforrásokat egy kis odafigye­léssel, a jó gazda gondosságával lényegesen csökkenthetjük. A környezetvédelem - a hulla­dékkezelés - nem (elsősorban) csak pénz! BÁLINTNi KRIZSÁN ILONA KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMÉRNÖK Tolna) 100-1000 tonna között, és mindössze 3 településen (Dom-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents