Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

IMH 2000. Március 16., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. olda' Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Kokárda „Vajon mi lehet az oka, hogy egyre többen nem tűzik ki a sza­badságharc jelképét (azaz a kokárdát) a mai napon?” A kérdés nem jelen sorok írójától származik, hanem abból az úgynevezett topicból, melyet bárki megtekinthet az interneten. Á tegnap útjá­ra indított témakörhöz több tucatnyi hozzászólás érkezett, me­lyeket lehet akárhogyan is értékelni, minősíteni, de őszinteségü­ket kétségbe vonni annál kevésbé. Általában fiatalok, a világra nyitott huszonévesek adják a megszólalók zömét, s éppen ezért (is) érdemes és tanulságos odafigyelni arra: ők, az új generáció - az immár sokadik új generáció - képviselői miként is véleked­nek erről a kérdéskörről? Példának okáért a politika világában, mint azt tudjuk, hálás, akár késhegyig menő ideológiai vitákat is képes produkálni a kokárda viselés, pontosabban a nem vise­lés ténye... Nos, az egymás mondataira is rendre visszatérő hozzászólók véleménye meglehetősen megoszlik: akad, aki szerint nem a ko­kárda a lényeg, hanem „a kokárdához, mint jelképhez való vi­szony. Aki ezt (a kokárdát) lenézi, az a mögötte lévő szellemisé­get is lenézi. ” Másvalaki nagyon csodálkozik azon, hogy mért kell szégyellni a nemzetiszín szalagot, s önazonossági, önértéke­lési, értékrendbeli gondjainkra közvetve rámutatva megjegyzi: kitűzése „más országban teljesen természetes lenne." Egy újabb jelentkező elárulja, hogy már évek óta nem tűzi ki kokárdát, mi­vel „egyesek sportot űznek abból, hogy kinek mekkora és milyen csicsás kokárdája van. Nem az a fontos, hogy kívül mit hord az ember, hanem, hogy belül mi érez. ” Az eszmecsere - melyhez bárki hozzászólhat - jelenleg is tart, s az előforduló, mégoly ke­ménynek tűnő nézetütközések ellenére a legutóbbi üzenet, a zá­ró mondat kifejezetten biztatónak tűnik: „Te viseled (a kokár­dát), én nem, de alapvetően összetartozunk! OK?” Két munkást temetett maga alá a leomló fal A csodával határos módon, csak kisebb sérüléseket szenvedett az a két mun­kás, akiket kedd délelőtt egy ház leomló fala temetett maga alá. Dombóvár Egy Jókai utcai építkezésen a szomszédos ház alapjait akarta néhány kőműves és segédmun­kás megerősíteni, amikor tizen­egy óra előtt néhány perccel az épület tűzfala megcsúszott és le­dőlt. Egy másfél méter mély gö­dörben két munkás tartózko­dott, akiket teljesen betemettek a lezuhanó téglák. A segítségük­re siető kollégáik azonnal hoz­záláttak a kimentésükhöz. Rö­vid idő alatt sikerült a fejüket ki­szabadítani a törmelék alól és ennek köszönhetően a légzésük is hamarosan helyreállt. A bal­eset helyszínére érkező rend­őrök lezárták a kíváncsiskodók elől a területet, a tűzoltók pedig megkezdték a szerencsétlenül járt emberek kiszabadítását. A mentősöknek is akadt eközben dolguk, ugyanis az építőipari vállalkozás egyik olyan alkalma­zottját kellett a helyi kórházba szállítaniuk, aki a segítségnyúj­tás közben sebesült meg. A tűz­oltóknak másfél órás, megfeszí­tett munkával sikerült kiemelni­ük a sérülteket a téglák közül. A kórház orvosainak tüzetes vizs­gálata után kiderült róluk, hogy az omlást - a csodával határos módon - kulcscsontrepedéssel, zúzódásokkal és horzsolásokkal „úszták meg”. Az eset vizsgálatát szakértők bevonásával megkezdték, a tűz­fal nélkül maradt ház lakóinak a polgármesteri hivatal munkatár­sai átmeneti elhelyezést biztosí­tottak. GLAUB Tudásról és istenhitről A Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége Szekszárdi Szervezete Kellermayer Miklós professzort, a POTE Klinikai Kémiai Intézeté­nek tanszékvezetőjét hívta meg, hogy előadást tartson. Az elő­adás címe: Minden bajunk forrá­sa: a tudás és az istenhit szétvá­lasztása. Március 17-én, pénte­ken délután öt órakor Szekszár- don, a Wosinsky Közösségi Ház­ban hallgathatják meg a profesz- szor előadását. Eszmecsere a nagykövettel A szlovén diplomata hamarosan visszatér Ida Moéivnik, Szlovénia magyarországi nagykövete látogatott kedden Tolna me­gye székhelyére. A diploma­ta nemcsak a Garay János Gimnáziumban rendezett, Szlovéniáról szóló földrajzi versenyt kísérte figyelem­mel, hanem a megye és a város vezetőit is felkereste. SZEKSZÁRD Délelőtt a megyei önkormányzat épületében Tímár László, a me­gyei közgyűlés alelnöke fogadta a nagykövetet. Részletes átte­kintésében mindenekelőtt sző­kébb pátriánkról adott képet vendégének, különös tekintettel a mezőgazdaságra, köztük a ki­váló eredményekkel büszkél­kedhető szőlő- és bortermelés­re, illetve a befektetőknek bizto­sítható lehetőségekre. A felek egyetértettek abban, hogy első lépésként kiváltképp hasznos lenne a már létező regionális színtéren fejleszteni a kontak­tust, ebben a vonatkozásban a nyugat-magyarországi megyék jelenthetnek egyfajta összeköt­tetést. Az mindenesetre sokat­mondó tény, hogy közel fél mil­liárd dolláros a mezőgazdasági forgalom a két ország, azaz Ma­gyarország és Szlovénia között: ezért fogalmazott úgy Tímár László, hogy erre tekintettel két­ségkívül még tovább terjeszthe­tő, élővé tehető a kapcsolat ki­sebb léptékű szinteken is. Ezzel egyetértett Ida Moéivnik is, aki Tímár László meghívását elfo­gadva ígéretet tett arra, hogy ha­marosan ismét ellátogat Tolna megyébe. ______________-szí­F elfedező úton izraeli szemmel A látványos sárközi folklór vonzerő lehet A Magyar Turizmus Rt. ha­marosan megnyitja képvise­letét Izraelben, Tel-Avivban. A képviselet vezetését az a Kövesi Ariela látja el, aki kedden Decsen ismerkedett a településsel, annak nép­művészetével. Decs- Most érkezett el az ideje a Du­nántúl, ezen belül Tolna me­gye bejárásá­nak - nyilatkoz­ta lapunknak Kövesi Ariela, aki egyébként tíz évig élt Izraelben. - A Magyar Turizmus Rt. - teljes joggal - azt vallja, hogy nekünk Tel-Avivban nemcsak Budapestet, hanem az egész országot kell, hogy képvisel­jük. Ennek a feladatnak azonban csak úgy tehetünk eleget, ha kellő­en megismerjük a vidéket is.- Van mit ajánlanunk, idegen- forgalmi szempontból hazánk ezen tájáról?- Megbizonyosodtam róla, hogy igen. Mindig az izraeli turis­ta szemével próbálom nézni a dol­gokat, így látom azt is, ami jó szá­mukra, de azt is, ami már kevés­bé...- Mint például?- A gondot, legalábbis Tolna megye, így Szekszárd és környéke számára leginkább a közlekedés jelenti. Több órás autózás, ráadá­sul nem túl jó minőségű utakon... Ez komoly probléma. Viszont sok olyan adottság létezik errefelé, ami minden gond ellenére is ide hozhatja az izraeli turistát. S nem is biztos, hogy mindenekelőtt a sárközi népviseletről van szó. Le­het, hogy a kerámia készítő mű­helyeket, üzemeket keresi fel, mert ott olcsóbban jut hozzá a kí­vánt termékhez.- A lényeg az, hogy legyen itt...- Igen, mert ha már itt van, ak­kor a rendelkezése álló időben úgyis mindent megnéz, és persze kipróbál. S éppen azt a különle­gességet keresem, amire a turista felkapja a fejét, amire rámozdul, ami eladhatóvá teszi a környéket.- Az árak nem jelentenek vonz­erőt?- Tény, hogy az izraeli turista számára Magyarország még min­dig viszonylag olcsó helynek szá­mít. Az izraeli utas szereti magát jól érezni: élményt akar, s ilyenkor nem az a legfontosabb, hogy mi mennyibe kerül. Pénzügy szem­pontjából az igen jó, a naponta több, mint száz dollárt is elköltő külföldiek kategóriájába tartoznak az izraeliek.- Mit igényelnek ezért a pén­zért?- Megfelelő minőségű szolgál­tatást. Például négy-öt csillagos szállodát... S kedvelik azt a látvá­nyos folklórt, táncművészetet is, ami például éppen a Sárköz saját­ja. S egyáltalán nem zavarja őket, ha a műsor egy kis show elemet is tartalmaz. -szá­Szakképzés és támogatás A szakképzési alap megyei keretének múlt évi elosztási tapasztalatait értékelte leg­utóbbi ülésén a Tolna Me­gyei Szakképzési Bizottság. Tavaly 102 millió forintot ítélt meg a testület az isko­larendszerű szakképzés fej­lesztésére, korszerűsítésére. Szekszárd A Fülöpné Szűcs Mária elnök vezette bizottság a szekszárdi Bezerédj Szakközépiskolában megtekintette a közelmúltban átadott gyakorlati szaktanterme­ket. Az intézmény 23 millió fo­rintot kapott a kialakítására. A testület áttekintette azt a 2000. január elsejétől érvényes, okta­tási minisztériumi rendeletet, mely lehetővé teszi, hogy a szakképzési hozzájárulásra kö­telezett munkáltatók a saját munkavállalóik részére terve­zett szakképzés költségeinek bi­zonyos részével csökkentsék befizetési kötelezettségeiket.-SZÁ­• SZEY0K0 KFT SZEKSZÁRD TEL.: 06-74-41 5-933 a Harmony modell kivételével « i i i

Next

/
Thumbnails
Contents