Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-14 / 62. szám
10. oldal - Tolnai Népújság ÜNNEPI MAGAZIN 2000. Március 14., Kedd Az európaiság már kossuthi álom volt Interjú Katona Tamás történésszel A fiatalság volt az 1848-49-es történelmi léptékű változások mozgatórugója. A mai ifjabb nemzedék feladata sem más, mint hogy korszerű európai, polgári országot teremtsen - vallja Katona Tamás történész. Az Antal kormány egykori külügyi-, majd miniszter- elnökségi államtitkára lapunk számára adott interjújában néhány ’48-as emlék mellett beszél arról is, vajon az 1848-as szabadságharc miért jelent többet sokunknak bármely más ünnepnél, hogy valóban Petőfi csontvázára bukkantak-e Szibériában, de arról is: a 68. évében járó egyetemi tanár mitől érzi magát ma is fiatalnak.- A szerencsés országokban egyszer visznek győzelemre egy harcot, s aztán annak emlékét őrzik, fényesítik napról- napra. A szerencsétlen országokban - és mi ezekhez tartozunk - minden nemze: déknek újra- és újra ki kell vívnia szabadságát. Azt reméljük, hogy a rendszerváltozással ez végérvényesen megtörtént, de a rendszer csiszolása koránt sem fejeződött be.- Több, mint 150 évvel a ‘48-as események után mire taníthat még minket a forradalom és szabadságharc?- A jobbítás szándékára, a meg nem elégedés tenniakarására mindenképpen. Az 1800-as évek közepén, amikor Magyarországnak volt alkotmánya, volt ország- gyűlése, akkor például Ausztriának nem volt. Ahelyett, hogy a magyar fiatalok saját vállukat veregetve megelégedtek volna a helyzettel, többet akartak. így történhetett, hogy az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlés megteremtette a korabeli Európa legkorszerűbb demokráciáját. Elvi- tathatatlanul óriási feladat volt a feudális Magyarországot átalakítani az akkori idők egyik legkorhatása van Magyaror- lamelyest másképpen láthatjuk a szágra. forradalmat és szabadságharcot?- Görgey szerepéről - Van egy óriási adóssága a mamegoszlik a történészek gyár történetírásnak, amelyről vélekedése. azonban nem tehet. Annak elle- Görgey árulásában nére, hogy csakúgy, mint az 56-os nem hiszek. Ezt az em- forradalmat, az 1848-49-est is vé- bert - minden hibájával gül az orosz csapatok verték le, a együtt - Mátyás király mai napig nem kutathatóak az és Bethlen óta a legzseniálisabb orosz levéltári források. Koráb- magyar hadvezérnek tartom. Az ban a szovjet rendszer nem enge- Aradi vérta- dett ezekbe bepillantást, ma job- núkról szóló bára pénzkérdés, könyvemben, - Lehet, hogy az ottani kutalá- valamint a sok fényt deríthetnének arra is, Görgey em- vajon Petőfi Segesvár mellett, vagy lékiratokban Szibériában nyugszik? igyekeztem - Nem tartom valószínűnek, mindezt alátá- hogy Petőfi Barguzinban halt vol- masztani. na meg. Legjobb tudomásom sze- - Elvitatha- rint a magyar hadifoglyokat az tatlan, hogy osztrákok kapták meg. Oroszor- ha van olyan szágba a lengyeleket vitték. Saj- ünnep, ame- nos, azt kell mondjam, az járt jól, lyet a fiatalok akiket az oroszok kaptak meg, minden körülmények között ma- mert onnan már két év múlva el gukénák éreznek, az március 15- lehetett szabadulni. Ezért szinte e. Minek tulajdonítható, hogy lehetetlen, hogy Petőfi Szibériába más ünnep nem ennyire népsze- került, azt pedig lélektani képte- rű? lenségnek tartom, hogy ha mégis,- Az akkori történelmi idők akkor ne próbált volna üzenni igen elevenek ma is. A sodró len- imádott feleségének, és gyerme- dületű események ma is lekötik a kének. fiatalokat, annál is inkább, mivel - Ön annak idején miért éppen annak akkor voltak aktív része- 1848-at választotta fő kutatási réséi. Én magam rendszeresen jár- rületének? va az ország közép- és szakiskolá- - Szemtelenül korán kezdtem it, szívesen beszélek ’48-ról, mert el olvasni. Az első nézegetni való a gyerekek nagyon könnyen ad- könyvek egyike egy ötkötetes mű ják át magukat a rengeteg tanul- volt a szabadságharcról. Világéle- sággal teli emlékeknek. Augusz- temben Széchenyi, Kossuth, De- tus 20-a túlságosan teoreükus, ák, Görgey és Bem rajongója vol- megfoghatatlan, október 23-ával tam, így teljesen természetes volt kapcsolatban pedig a korábbi ér- számomra ennek a kornak a kuta- tékítéletek még ma is éreztetik tása. Ugyanakkor ez a téma a hatásukat. De ez esetben az is ri- mindenkori fiataloknak érdekes, aszthatja a fiatalokat, hogy az 56- tanulságos múlt, amelyet tanítva os szervezetek nemegyszer egy- én is fiatalabbnak érezhetem mamás szemét vájják. gam a koromnál.- Folynak-e ma olyan kutatások, amelyek eredményeként va- ______________horváth maodolna K atona Tamás 1932-ben született Budapesten. 1990-ig a szegedi JATE-n oktatott. Az MDF parlamenti képviselője 1990-94 között. Előbb az Antal kormány külügyi-, majd miniszterelnökségi államtitkára. 1994-98 között a Budavári önkormányzat első embere, kerületi polgármester. Két éve a Károly Gáspár református egyetem oktatója. Nős, felesége tipográfus. Két felnőtt lánya után egy 13 éves fiúgyermek gondoskodik arról, hogy a történész ne szakadjon el a mindennapok apró- cseprő gondjaitól. szerűbb állami berendezkedésévé.- Mit emelne ki a 48-as célkitűzések közül, amely ma is követendő cél lehet?- Az európaiságot, amelyet már akkor nagyon komolyan vettek. Nem csak a trónfosztó nyilatkozatban írja le Kossuth, hogy Magyarország tagja akar lenni az európai státuscsaládnak, méghozzá egyenrangú és szomszédaival békében élő társa, hanem ezt mondja Görgey is, aki komáromi kiáltványában így fogalmaz: „Ne higgyétek, hogy ez Magyarország és Ausztria közötti harc csupán. Ez európai ügy. A legszentebb nép jogi küzdelme a bitor zsarnokság ellen.” Akkor kezdték felismerni, hogy szerencsénk vagy éppen balszerencsénk nagymértékben függ attól: mi történik Európában. Ebben az időben kezdtük megtanulni, hogy a nagypolitikának milyen „Ott győznünk, vagy halnunk kell!” Találkozás ár. Tóth Károly tengelici helytörténésszel Tengelicen a Csapó pusztai temető örökzöldekkel körülvett családi sírboltján két név áll: Csapó Dániel az első nemzetgazda és Csapó Vilmos ezredes, a Tolna megyei nemzetőrök parancsnoka, itt beszélgettünk dr. Tóth Károly állatorvossal, aki a község történelmének Csapó családra vonatkozó szakaszát különös vonzalommal kutatta.- Hornét ez az érdeklődés az 1848-as szabadságharc iránt?- Gyermekkoromban a református lelkészünk, Cseh Benő olyan tisztelettel beszélt Kossuth Lajosról, olyan szenvedéllyel, hogy akarva, akaratlanul felnőttebb koromban is megmaradt az emléke. Ennek nyomán kezdtem helytörténettel és a Csapókkal foglalkozni.- Mikortól jelzik a Csapó család Tolna megyei kötődését?- II. Ferdinánd királytól 1630- ban kapott egyik ős címeres nemeslevelet és 1714-től volt a családnak Tolnában is birtoka, így Dunaszentgyörgyön családi kúria épült 1770-ben. Tengelicen másik birtokuk volt.- Csapó Dániel 1844. augusztusában halt meg, így most számunkra a szabadságharcra emlékezve inkább Csapó Vilmos személye jelentősebb...- Csapó Vilmos 1798. december 4-én született a már említett kúriában. Szekszárdon, Pécsett, majd Bécsben tanult, ahol tiszti rendfokozatot kapott. Szabadelvű meggyőződése miatt 14 éves katonai szolgálat után főhadnagyként otthagyta a katonai pályát és dunaszentgyörgyi birtokán gazdálkodott.- Elérkezett 1848 forradalmi időszaka, mi történt ekkor?- A hazafias érzelmű Csapó Vilmos a Tolna megyei népfelkelők szervezésére és vezetésére állt. Ozoránál a fegyveres erők és a hozzájuk csaüakozott helybeli parasztok előrelátó csoportosítása révén megadásra kényszerítette Roth és Phillipovich tábornokok hadseregét. Jelszava a csata előtt ez volt: „Ott győznünk, vagy halnunk kell!” Ez az ozorai fényes győzelem 1848. október 7-én volt. A győzelem után, amelyről Görgey Artúr fővezér is elismerően nyilatkozott, a vármegyeházán babérkoszorúval tüntették ki és ezredessé léptették elő. Az osztrák kormány Csapó Vilmost golyó általi halálra ítélte, de kegyelemből 12 évi várfogságra változtatták. Az aradi várban raboskodott. Előbb szabadult, de Haynau a dunaszentgyörgyi birtokára internálta. Deák Ferenc bizalmasai közé tartozott. Dunaszentgyörgyön 1879-ben érte a halál. Akkor 81 éves volt. Emléke dicsőséges legyen az utókor számára is, mert élete példájával igyekezett új hazát teremteni, mely szebb a réginél. Idézem Petőfit: „Egy új hazát, hol minden szögletig/ Eljusson a nap s tiszta levegő” . DECSI KISS JÁNOS sünkre, hogy ki ez, azt a választ kaptuk: Petőfi a nagyszebeni csatában. Ha most, felnőtt fejjel március 27-től valaki ellátogat a Hadtörténeti Múzeumba, ismét találkozhat a köpenyes fiatalemberrel. Kiállítják Jan Styka, a lengyelek híres csataképfestője és Vágó Pál, akit a kortársak „az ecset Petőfijének” neveztek, közös alkotását, amelynek címe Erdélyi Panoráma, azaz Bem és Petőfi a nagyszebeni csatában. A mű 120 méter kerületű és 15 méter magas körkép, pontosabban az, ami a körképből megmaradt, és amit a tarnówi múzeum meg tudott menteni az enyészettől. A hányatott sorsú, darabjaiban megmentett kép abban a teremben várja a látogatókat, ahol Vágó másik híres, az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert képe, „A magyar huszárság diadalútja” látható. Hazatért gyűjtemények címmel májusban nyílik meg a Hadtörténeti Múzeumban az a kiállítás, amelynek anyaga néhány nappal ezelőtt érkezett meg a torontói Magyar Királyi Fegyveres Erők Múzeumából. A jegyzékbevétel és a tárgyankénti fotózás után májusban nyíló kiállításon a látogatók megismerkedhetnek az emigrációban összegyűjtött hadi relikviákkal. Mintegy 6,5 mázsa a XX. századi magyar történelmet szemléltető anyag, amelyet az amerikai földrészen élő magyarok gyűjtöttek össze, s most haza került. A torontói múzeum alapítói annak idején feltételként szabták, hogy a múzeumi anyag akkor térhessen haza, amikor megbecsülését az itteni politikai rendszer garantálja. Az értékes műtárgyakat a Malév ingyen szállította Budapestre, Írni azért említésre méltó, mert az így megtakarított pénzt restaurálásra fordíthatják. A hazatért műtárgyak között van többek között Habsburg József főherceg egyenruhája, a Jász- Kun Huszárezred zászlaja, amelyből összesen csak négy készült, különféle relikviák, serlegek. A májusban megnyíló tárlat a gazdag anyagnak csak egy töredékét tudja bemutatni, ezért azt folyamatosan frissítik majd, hogy a nagyközönség minél' többet ismerhessen meg belőle. STS a Új tárlatok A Budai Várban két holdon elterülő Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2000 tavaszán is számos új látnivalóval, érdekességgel várja a látogatókat. A közgyűjtemény az elmúlt napokban több száz tárggyal bővült - a kanadai, torontói Magyar Királyi Fegyveres Erők múzeumából érkezett ritka, látványos kiállítási anyag. A gyerekek gazdag fantáziavilága elevenedik meg a Hadtörténeti Múzeum márciusban nyíló kiállításán. A Barcsay Gyermek-képzőművészeti Alapítvány hirdette meg azt az országos gyermekrajz pályázatot, amelynek témája Magyarország történelmi sorsfordulóinak ábrázolása volt. A pályázatra közel 200 iskola 1700 pályamunkát küldött be. A különböző Hadtörténeti Múzeumban technikával készült gyermekrajzok közül több mint kétszázat díjazott a zsűri. Az ifjú alkotók a magyar történelem nevezetes eseményeit és személyiségeit, a magyarság és az itt élő nemzetiségek gazdag néphagyományait ábrázolják képeiken. A díjnyertes munkák katalógus formájában is eljutnak a művészetpártoló közönséghez. A kiállítást Jancsó Miklós, Kos- suth-díjas filmrendező nyitja meg. Sokunk gyermekkori emlékeiben él még a kép a nagyszülők hajdanvolt lakásairól, a falakon ékeskedő képekről. Igazi festménynek láttuk a míves olajnyomatokat és sokáig bámultuk a Millenniumi hódolatot, a Rákóczi elfogatását és a többit. Gyakran a főhelyen, ékes aranykeretben volt egy kép. Karcsú, kicsit ismerős férfi hófehér köpenyben ült egy lovon, és a feltúrt barázdák fölött nézett a messzeségbe. Kérdéi
