Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-09 / 33. szám

2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR 2000. Február 9., szerda : Merényletre gyanakodnak. A habarovszki lakóházrobbanásnak Oroszország keleti partvidékén 12 halottja és hét sebesültje van. Az orosz hatóságok egyelőre „vétkes gondatlanság" minősítéssel indítottak nyomozást, a belbiztonsági szolgálat azonban nem zárja ki teljesen an­nak a lehetőségét, hogy terrorakció történt, s valaki szándékosan bontotta meg a négyemeletes panelházban a gerincgázvezetéket. ____________________________________________________________________________________________________________________________________FOTÓI FEB/BEUTERS Maradhat a jó viszony Bizalmatlansági indítvány Wolfgang Schüssel ellen Kedden rendkívüli ülésnapot tartott az osztrák parlament, mert a zöldek bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a frissen fölesküdött kancellár, Wolfgang Schüssel ellen. Bécs Az indítvány azt veti a néppárti politikus szemére, hogy a jobbol­dali Szabadságpárttal megkötött szerződés, a közös kormányzás Ausztria számára a nemzetközi életben károkat okoz. A koalíció két pártja 104 szavazattal rendel­kezik a 183 tagú parlamentben. Az osztrák történelemben Wolfgang Schüssel az első kan­cellár, aki ellen még azt megelő­zően bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, hogy bemutathatta volna kormánynyilatkozatát, amit egyébként mára tervezett. Thomas Klestil államfő eköz­ben visszautasította azokat a kö­veteléseket, hogy keményen hatá­rolja el magát az általa kinevezett koalíciótól. Erre nincs szükség - közölték az elnök irodájában -, mert az FPÖ-ről már november­ben kifejtette a véleményét, az Európai Unió által kilátásba he­lyezett szankciók pedig az „el­múlt napok kampányának” részét képezik. Mennyiben befolyásolhatja az osztrák-magyar kapcsolatokat a bécsi kormányváltás? A FEB kér­désére Ausztria budapesti nagy­követe, Hannes Pórias így vála­szolt: „Meggyőződésem, hogy a történtek semmit nem változtat­nak a jószomszédi viszonyon. Martonyi külügyminiszter úr, aki a közelmúltban találkozott Wolf­gang Schüssellel, személyesen kapott biztosítékot arról, hogy az új kormány semmit nem módosít Ausztria integrációs politikáján és Magyarországhoz fűződő két­oldalú kapcsolatain. Martonyi Já­nos a maga részéről - noha meg­fogalmazott bizonyos aggályokat - ugyancsak hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is sokol­dalú együttműködésre törekszik Ausztriával. Ha két állam között olyan szoros a kapcsolat, mint Ausztria és Magyarország között, nem inoghat meg a jószomszédi viszony, bármi is történjék a po­litikai színtéren” - tette hozzá Hannes Pórias, megerősítve, hogy a bécsi kormányváltás nyo­mán nem számít az ő nagyköveti hazahívására sem. ■ r ♦ Találgatások a merényletről Belgrad A jugoszláv fővárosban külön­böző találgatások keringenek azzal kapcsolatban, hogy hétfő este egy étteremben megölték Paule Bnlatovics szövetségi vé­delmi minisztert, két társát pe­dig megsebesítették. A Rád ne­vű futballklub étterme olyan csendes helynek számít, ahol a közismert személyek a nyilvá­nosság elől elrejtve beszélget­hettek; semmi sem utalt a véres események bekövetkeztére. A lapok megemlítik, hogy Bulatovics rokonságban állt Darko Asaninnal (a belgrádi al­világ egyik, másfél éve meggyil­kolt vezérével). Miután a mon­tenegrói származású politikus átköltözött Belgrádba, gyakran vacsorázott a Rád éttermében - vélhetően azért, mert az étte­rem tulajdonosa, a támadásban szintén megsebesült Mirko Knezevics szintén a rokona volt. Értesülések szerint Bula­tovics átvette volna a „Ju garant banka” vezetését Vük Obra- dovicstól, a lövöldözés másik sebesültjétől. A bankot a jugo­szláv kormány alapította, forrá­sainak 60 százaléka pedig kato­nai eredetű volt. ■ Úszó sziget Szicília Európa és Afrika között, Szicília délnyugati partjánál fel-felbuk- kan a habokból egy elsüllyedt sziget. Enzo Boschi római geofi­zikus szerint azért mártózik föl­le a vízben, mert alatta örökös mozgásban van a tengerfenék egy izzó vulkán miatt. Földrajz­tudósok előtt nem ismeretlen a sziget: a négy és fél kilométer hosszú, két méter széles földda­rabnak 169 évvel ezelőtt veszett nyoma. 1829-ben fedezték föl az angolok, hajóskapitányuk után Graham-szigetnek nevezték el, s legmagasabb jjontján kitűzték a brit zászlót. Am azt nem sokáig lobogtatta a szél. A nápolyi ki­rály csapatai megszállták a szi­getet, letépték a lobogót, és a tengerbe vetették. Az uralkodó a Ferdinandea nevet adta új gyar­matának, csakhogy hamarosan megindultak a francia katonák is. Még le sem zárult az új terü­letért vívott csetepaté, amikor 1831-ben a sziget elsüllyedt. Már a középkori olasz legen­dákban szó esik egy különös tengeri barlangról, amely száz- évente kiemelkedik a vízből, s mesés kincseket rejt. Közöttük van állítólag az a serleg, amely­ből Jézus az utolsó vacsorán ivott. Ha ugyanarról a Ferdinan- deáról van szó, most megindul­hat a versenyfutás Anglia, Olaszország és Franciaország között a sziget birtoklásáért. Folytatódik az EU-bővítés A főbiztos szerint elévülhetnek a Benes-dekrétumok Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési ügyekben ille­tékes főbiztosa kijelentette, hogy az új tagországok felvéte­léből az EU tagjai közül Ausztria fogja a legtöbb hasznot húzni, és nem hiszi, hogy az új osztrák kormány magatar­tása hátráltatná a bővítési folyamatot. Brüsszel Verheugen rámutatott, hogy Ausztriának négy tagjelölt ország is a szomszédja, s őt érné a leg­több hátrány, ha a bővítési folya­mat kudarcot vallana. A főbiztos bizonyosra veszi, hogy az új oszt­rák kancellár, Schüssel tartja ma­gát a kötelezettségeihez. Szavai szerint a csatlakozási folyamat jól halad, az Európai Parlament és a tagországok is támogatják. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon miként reagálna az EU, ha a tag­jelölt országok némelyikében szintén nem kívánatos erők ke­rülnének (vissza) a kormányha­talomba, például Iliescu vagy Meciar, a főbiztos általánosság­ban, de határozottan válaszolt. Kijelentette, hogy a 14 ország nem szeretne sehol populista, de­magóg elemeket a kormányban, s ez vonatkozik a tagjelöltekre is. A fontos kérdés az, hogy egy tagje­lölt megfelel-e a koppenhágai csúcson leszögezett követelmé­nyeknek. A cseh hírügynökségnek a Benes-dekrétumokra vonatkozó kérdésére Verheugen nem tudta kizárni, hogy a csatlakozási tár­gyalásokon az érintett országok valamelyike felvetheti a jóvátétel kérdését, de hozzátette, hogy ezek a dekrétumok jóval az EU-t alapító római szerződés előtt ke­letkeztek. Ha tehát a Cseh Köztár­saság már az EU tagja lesz, ez a kérdés feltétlenül elévültnek te­kinthető. ■ Gyűlnek a kampánypénzek Amerika csak novemberben voksol az el­nökre és választja újjá képviselőházát, vala­mint a szenátus harmadát. Ám máris gyűl­nek a kampánypénzek a jelöltek számára. Washington Szakértők szerint legalább húszmillió dollárra van szüksége egy-egy pályázónak ahhoz, hogy megmaradjon posztján, vagy bejusson a kong­resszusba. Ennyi magánvagyonnal azonban ke­vesen rendelkeznek, külső támogatás kell tehát. Ez elsősorban a gazdaságot, főként a nagyválla­latokat érinti, amelyek a pénzükért viszonzást is várnak. Az ilyesmi hivatalosan ugyan tilos, de a törvényt e tekintetben éppoly kevéssé veszik ko­molyan, mint a közúti sebességkorlátozást. Egy washingtoni polgárjogi szervezet vaskos kötetben gyűjtötte össze, miként találkoznak a politikusok és a nagyvállalatok érdekei. Al Gore alelnök (aki most Clinton posztjáéért verse­nyez) 3,6 milliárd dollár értékű állami terület megvételét tette lehetővé az Occidental Petroleum olajipari vállalatnak; amely történe­tesen Gore egyik fő támogatója: az alelnök nem ritkán e cég gépén teszi magánútjait. Bili Bradley szenátor, Gore vetélytársa a vegyipar támasza: 45 törvényt segített már elfogadni, amelyek csökkentették az ipar adóterheit. Szol­gálatainak viszonzása nem maradt el. Az ifjabb George Bush, a republikánus elnök­jelöltek éllovasa maga is olajvállalkozó volt, akárcsak apja, ezért is áll különösen közel a te­xasi olajbárókhoz. Ők nagy pénzekkel támogat­ják a kampányát, míg Bush abban segített, hogy csökkentsék az üzemanyagok szigorú - és költségnövelő - környezetvédelmi normáit. Egyébként maga Clinton elnök is szolgált né­hány sajátos példával arra, hogyan lehet pénzt szerezni. Teadélutánokat rendeztetett a Fehér Házban, illő „felajánlás” fejében.. Aki a legtöb­bet szurkolta le, az ott is tölthette az éjszakát - a Lincoln elnök bútoraival berendezett hálószo­bában. Arra is volt lehetőség, hogy a látogató az elnökkel vagy az alelnökkel étkezzék, ha kész volt százezer dollárt a demokraták párt­kasszájába befizetni. Meghatározott összegért azt is elérhette, hogy az elnököt hivatalos útján a küldöttség tagjaként elkísérhesse. ____________________________________________________________ FEB I smét hódit a nőiesség. Erre következtethetünk abból az irányzatból, amelyet a február 11-ig tartó divathéten mutattak be New Yorkban. Szaténtól a fémszálas anyagokig minden azt szolgálja, hogy a szebbik nem valóban szebb legyen. fotó: feb/reuters Új útra térnek ZÁGRÁB Horvátországban az adatok teljes feldolgozása után be­jelentették, hogy Stipe Mesié 56 százalékos eredménnyel nyerte az elnökválasztások második fordulóját. Mariján Ramusöak, a központi választási bizottság elnöke ked­den bejelentette, hogy Mesié 1,433 millió szavazatot kapott, míg az ellenjelölt Drazen Budiba 1,126 milliót, és így 44 százalékos támogatottságot szerzett. A vesz­tes máris közölte, hogy az 1992. évi és mostani sikertelen elnök- választási szereplése után többé nem jelölteti magát államfőnek. A hivatalos adatok szerint a horvát választók 60,88 százaléka vett részt az elnökválasztás má­sodik fordulójában, ami 5 száza­lékkal marad el az első forduló és 10 százalékkal a január 3-ai parla­menti választások részvételi ada­taitól. Zágrábban bejelentették, hogy mindössze egyetlen karlobagi szavazóhelyen kell megismételni a választást február 13-án, de an­nak eredménye nem befolyásolja a végeredményt, mert abban a körzetben nem éri el az 500-at a szavazásra jogosultak száma. Az új horvát köztársasági el­nök első nyilatkozatai is megerő­sítik azokat az értékeléseket, amelyek szerint Horvátország végleg letér a „tudjmani útról”, és rálép arra az útra, amelyen a kelet-közép-európai országok többsége halad az euro-atlanti in­tegráció felé. Hírek röviden Újabb harcok Csecsenföldön Tegnap az arguni és a vegyenói szorosban vívtak harcokat az orosz erők és a muszlim fegyveresek. Viktor Kazancev, a csecsenföldi orosz hadcsoport parancsnoka szerint hamarosan befejeződik az antiterrorista akció katonai szakasza. Az orosz vezérezredes beje­lentette, hogy a harcokban életét vesztette Vaha Arszanov volt cse­csen alelnök. Csecsen közlések szerint azonban Arszanovnak sem­mi baja, hétfőn az egyik hegyi bázison találkozott Sámil Bászájev hadúrral, és a partizánháború feladatairól egyeztettek. Kelendőek a szlovák erőművek Míg a bősi erőműre az ABB svájci-svéd részvénytársaság vetett sze­met, addig Oroszország a mohi atomerőmű harmadik és negyedik reaktorblokkjának megépítésében segítene, ha márciusban a szlo­vák kormány az építés folytatása mellett foglal állást. Törvény az ír terroristák ellen A brit kormány egyetlen nap alatt akarja keresztülvinni a parlament alsóházán azt a törvényt, amely megvonná a hatalmi jogköröket az északír tartomány új kormányától. A javaslat London irányítása alá helyezné vissza Ulstert, amennyiben a hét végéig nem történik elő­relépés a fegyveres csoportok leszerelésének ügyében. Tálib kormánytagok is túszok Kedden már harmadik napja tartották ellenőrzésük alatt a London­ba térített és ott veszteglő afgán belföldi utasszállító repülőgépet a lé­gi kalózok. A rendőrség tárgyalóküldöttségének nyolc túsz szaba­don engedését sikerült elérnie, de még így is több mint 150 utas ma­radt a terroristák fogságában. Időközben kiderült, hogy a túszok kö­zött van az afganisztáni tálib kormány több tagja is. Libanon nemzetközi segítséget kér Bejrút az izraeli-libanoni tűzszünetet ellenőrző nemzetközi bizott­ság sürgős összehívását kérte, mert véleménye szerint Izrael megsér­tette a polgári lakosság védelméről 1996-ban kötött megállapodást. Az Egyesült Államok és Franciaország által szavatolt szerződés egyebek között előírja, hogy a Dél-Libanonban egymással szemben álló feleknek harci tevékenységük során kímélniük kell a civil lakos­ságot, és tilos a lakóövezetek támadása. Civil szervezetek a Vatikán ellen Csaknem 400 civil szervezet csatlakozott ahhoz az amerikai kezde­ményezéshez, amelynek célja, hogy megfossza a Vatikánt az ENSZ- ben betöltött állandó megfigyelői státusától. A szervezetek azt sze­retnék megakadályozni, hogy a Vatikán továbbra is blokkolhassa a születésszabályozási programokat és a nők jogainak érvényesítését az ENSZ állásfoglalásaiban. Jelcin naplója Borisz Jelcin megírja személyes visszaemlékezéseit azokról az évek­ről, amikor ő állt Oroszország élén. A volt elnök már hozzá is fogott az emlékirathoz, amely átmenetileg az Éjféli napló címet viseli. ■ T i « I

Next

/
Thumbnails
Contents