Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

8. oldal - Tolnai Népújság HÁT TÉR 2000. FEBRUÁR. 1., KEDD ggj Vita a miniszterek között A kormány megtéríti az igazolt belvízkárokat Az elmúlt másfél hónapban a Velencei-tóban lévő víz- mennyiség mintegy tizen- kilencszeresét vezették el a belvízzel elöntött területek­ről a szakemberek, ám a legalább áprilisig elhúzódó védekezés további erőfeszí­téseket igényel.- Mit akar és mit tud tenni a kor­mány a nagyobb természeti ka­tasztrófa megelőzése érdekében? - kérdeztük Hajós Béla vízügyi he­lyettes államtitkártól.- A kabinet a közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter, Ka­tona Kálmán jelentése alapján naprakészen koordinálja a belvíz elleni védekezést, miközben ja­vaslatokat készít elő arról, hogy az érintett tárcák költségvetésé­ből milyen arányban lehetne ki­hasítani a kárelhárításhoz, illetve a helyreállításhoz szükséges pénzt - bocsátotta előre a KHVM helyettes államtitkára. Mint megtudtuk, jelenleg a kritikus területeken lévő szivaty- tyútelepek zavartalan működte­tése, illetve - különösen Baja és Szeged térségében - az ideigle­nes szivattyúk felállítása a legfon­tosabb teendő. A gondokat fo­kozza, hogy nemcsak a frissen le­esett, hanem az előző évben hul­lott, a föld mélyebb rétegeibe le- szivárgott csapadék elvezetését is meg kell oldani. Hajós Béla elmondta: a KHVM még decemberben felhívta az ál­lami tulajdonban lévő csatornák kotrásáról gondoskodni köteles vízügyi igazgatóságok figyelmét a munkálatok elvégzésére, s a Belügyminisztériummal karöltve az önkormányzatok kezelésében lévő csatornák tisztítását is szor­galmazzák.- A szaktárca napi 30 millió fo­rintot költ a védekezésre, s csak remélni lehet, hogy az e célra tar­talékolt 1,5 milliárdos keret kitart addig, amíg végleges döntés nem születik a „vizes” kiadások állami átvállalásának mikéntjéről. A leg­rosszabb esetben akár 8,2 milli- árdra is rúghat a végszámla ösz- szege, ám a szakemberek min­den téren takarékoskodnak. A kabinet például megegyezett a vámszervekkel, hogy az elkob­zott csempészüzemanyagot a szivattyúkban „semmisíthessék meg”. így körülbelül 60 000 liter benzin és 20 000 liter gázolaj in­gyen áll rendelkezésre. Mint megtudtuk, a kormány - a belügyminiszter javaslatára - az építési engedélyek felülvizsgála­tát tervezi, mert egyre több az év­ről évre elöntött, tehát eleve rossz helyre felhúzott lakóépület.- Kinek milyen arányban kell a kiadásokhoz hozzájárulnia?- Hogy milyen részt vállaljon a költségekből a KHVM, a PM, a BM és az FVM, arról a miniszte­rek vitája miatt szintén a kor­mánynak kell döntenie. A január 25-i ülésen csak annyi dőlt el, hogy a tárcákra saját keretből összesen 4,1 milliárd forint hárul. Hajós szerint az érintett mi­nisztériumok megrövidítése mi­att egyik tárca sem vérezhet el. Az úgynevezett vis maior alapból kiegészített állami támogatás pontos összegének ismerete után derül ki, hogy a magánszemé­lyek milyen segítségre számít­hatnak. TAKÁCS MARIANN Nehéz az előrejelzés Még hónapokig tarthat a csapadékos időjárás A meteorológiai előrejelző szolgálat nem sok biztatót ígér a belvízzel elöntött te­rületek lakóinak. Várható­an január végéig tart az át­lagosnál csapadékosabb idő, bár nagyobb, országos méretű havazásra szeren­csére nem kell számítani. Ugyanakkor az év első hó­napja a megszokottnál eny­hébbnek ígérkezik. Kalmár Györgyné dr, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat munkatársa lapunknak elmond­ta, hogy még a meteorológusok számára is a csapadék előrejelzé­se a legnehezebb feladat. Sem mennyiségét, sem formáját nem lehet nagy biztonsággal meg­jósolni. A legfrissebb prognózisok sze­rint az év első hónapjának végéig kell az átlagosnál csapadéko­sabb, viszont annál enyhébb idő­re számítani. Bár a február és a március már szárazabbnak ígér­kezik, a belvizes területeket a ta­vaszi olvadás sújthatja. A hosszabb távú időjárási elő­rejelzések készítői nem vállal­koztak arra, hogy a 2000. év csa­padékmennyiségére vonatkozó­an jóslatokba bocsátkozzanak. Az 1999-eshez hasonló „vizes” nyarat legutóbb a hetvenes években regisztráltak a meteoro­lógusok. Tavaly olyan patakok is kiöntötték, amelyek környékén hatvan éve nem tapasztaltak áradást. A meteorológus érdekesnek tartja, hogy fordult a kocka az országon belüli csapadékelosz­lás tekintetében. Míg korábban a Kisalföld területén esett a leg­több eső, addig az elmúlt két év­ben az Alföld déli és délkeleti vi­dékein és az Északi-középhegy­ségben fekvő településekre zú­dult a legtöbb víz. A szakember szerint éghajlati ingadozások okozzák ezeket az időjárási fur­csaságokat. ______ N. ZS. Tavaszra rosszabbodhat a helyzet Száraz időben is gondolni kell a belvízvédelemre - a vetésforgó segíthetne Az országban második éve folyik a küzdelem a belvíz ellen. A mostani árhullám minden korábbit felülmúlt, s nem kizárt, hogy tavasszal még a jelenleginél is rosszabbra fordul a helyzet. A múlt év végi csapadékos időjá­rás hatására az országban tízszer akkora a belvízzel borított terüle­tek nagysága, mint az előző esz­tendő hasonló időszakában volt. A több százezer hektár víz alatt lévő területnek a fele mezőgazda- sági művelés alatt áll. Nyolcvan­ötezer hektár vetés, 99 ezer hek­tár szántó, 80 ezer hektár rét és legelő, továbbá 18 ezer hektár egyéb kultúra van veszélyben. Árt a jég is A földművelésügyi tárca szakem­berei szerint a belvízzel borított területeken változó mértékben károsodtak a már kikelt őszi veté­sű növények. Ahol a talajt jégré­teg és víz is borítja, ott feltételez­hetően minden növény elpusztul. Nincs még akkora baj viszont azokon a táblákon, ahol véko­nyabb a vízréteg és teljesen átfa­gyott, mivel itt a növények hibernálódtak a jégben, s ha olva­dás után nem kerülnek tartósan víz alá, úgy a vetések még kihe­verhetik a károsodást. A gabonatermesztők attól tar­tanak, hogy tavasszal a jelenlegi­nél jóval nagyobb területek kerül­nek víz alá, mivel a talaj vízzel te­lített, átfagyott felső rétegén nem tud majd átszivárogni olvadáskor a hóié. Ez több tízezer, esetleg százezer hektáron okozhat ismét elvizesedést. Jelenleg is gőzerő­vel folyik az elhanyagolt állapot­ban lévő, sok helyütt beszántott vízelvezető árkok tisztítása. Kriti­kus a helyzet az Alföldön, Csong- rád, Bács-Kiskun, Békés és Jász- Nagykun-Szolnok megyében. Okok, okozatok- Milyen típusú talajon alakulhat ki a belvíz? - kérdeztük Németh Tamástól, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agro­kémiai Kutatóintézetének igazga­tójától.- Belvíz általában a kötöttebb talajokon jelentkezik, főként azo­kon a területeken, ahol a talajvíz a felszínhez közelebb van, illetve a talaj a korábbi időszakban any- nyira telítődött vízzel, hogy már nincs olyan pórustér, amely a többletcsapadékot képes lenne el­nyelni. A belvíz kialakulása tehát függ a talaj szerkezetétől, a talaj­víz mélységétől és az érkező csa­padék mennyiségétől. A természeti adottságokon és jelenségeken kívül azonban más tényezők együttes hatása is köz­rejátszhat e kedvezőtlen folyamat kialakulásában, amelyeket az em­ber elősegíthet vagy mérsékelhet. Elősegítheti a belvíz kialakulását az arra érzékeny területeken a többi között például azzal, ha az ott élő, illetve gazdálkodó a víz vonulásának természetes útját le­zárja, vagy helytelen talajműve­lést folytat. A mezőgazdasági nagy munkagépek például oly mértékben rombolhatják, tömö­ríthetik a felszínhez közeli talaj­szerkezetet, annyira csökkenthe­tik vízbefogadó képességét, hogy egy idő után már nem képes el­nyelni a vizet. Csökkenteni a ve­szélyt viszont úgy lehet, ha a ren­delkezésre álló információkat az emberek figyelembe veszik - pél­dául házépítésnél -, illetve ha ki­építik, folyamatosan rendben tartják a csatornahálózatot. A ha­tásokat tehát pozitív és negatív irányban egyaránt befolyásolni lehet. Segít a vetésforgó is A mezőgazdaságban úgy lehet védekezni, mérsékelni a belvíz okozta károkat, hogy a veszély­nek állandóan kitett területen a gazdálkodó átmenetileg művelési ágat vált. Ha hosszabb periódusú nedvesebb időre utal a meteoro­lógiai előrejelzés, akkor az a terü­let szántóföldi növények termesz­tésére nem alkalmas, ugyanakkor a csapadékos időjárás a gyepnek, legelőnek vagy rétnek kevesebb gondot okoz. Hosszabb időszakok statiszti­káit vizsgálva kirajzolódnak, hogy az országban melyek a bel­vízzel fenyegetett területek. Itt ta­nácsos lenne a föld tulajdonosá­nak, használójának szakértőkkel megvizsgáltatnia a talaj szerkeze­tedét, a talajvíz szintjét és vízmér­leget készíttetnie. Hasznos lenne, ha a gazdák információkat gyűjte- nének a korábbi adatokból, fel­mérésekből a talaj állapotáról. Felkérésre intézetünk is végez ilyen méréseket. Szakembereink készítettek egy olyan térképet, amelyen nyomon követhető, hogy az adott térségben mennyi­re érzékeny a talaj a belvízre. Változó klíma?- Az elmúlt években mintha fel­erősödött volna kontinensünkön a szélsőséges időjárás...- Ha egy időtartamot, száz vagy annál több évet veszünk fi­gyelembe, kiderül, hogy bizo­nyos időközönként, akár cikliku­san is, szélsőségesebbé válik az időjárás. Korábban, 1993-1994- ben a szárazabb periódus volt a jellemző, most viszont átfordult egy nedvesebbre. Tíz évet nézve viszont átlagos időjárást kapunk. A különböző időpontokban mért, hosszú távú analízisek je­lentősége nem hanyagolható el. Mindig figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi időjárásnak az ellenkezője is létezik. Példának okáért, amikor éveken át szára­zabb, aszályos időszak volt, az emberek elfelejtkeztek a belvíz- védelemről. Nem foglalkoztak az árkokkal, a csatornák tisztántar­tásával, karbantartásával. A gaz­dálkodók meggondolatlanul be­szántották az árkokat, hogy adott esetben könnyebben lehessen egy-egy táblára bejutni. Most an­nál több energiát kell fordítaniuk az elhanyagolt csatornák, vízel­vezető árkok tisztítására, újak építésére. A belvíz elleni védekezés csak akkor lesz hatásos, ha nem rap­szodikusan, a pillanatnyi helyzet­hez igazodva állunk a kérdéshez. ______ÚJVÁRI GIZELLA T éli örömök a befagyott belvízi tavon fotó: csabai istván Közös érdek az árkok tisztítása Települések tucatjai védekeznek a belvíz ellen. Tisztítják, kotorják az elhanyagolt árkokat, de van, ahol új vízelvezető csatorna létesítése mentheti csak meg az épületeket, utakat és a belterületi földeket. Szakértők több tízmilliárd forintra becsülik a várható kár értékét. gyarország településeit. Jelenleg is több százezer hektárt borít el a helyenként jégpáncéllá fagyott víz. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nyári áradások után sem tisztítot­ták ki a vízelvezető árkokat, sőt van, ahol önkényesen - azért, hogy udvarukra beállhassanak gépkocsijukkal - betemették a portájuk előtt futó árkot. A belte­rületi vízelvezetést biztosító rend­szer tisztán tartása, rendszeres kotrása önkormányzati feladat, s ebből következően a település ve­zetőinek kell fellépniük az árkok engedély nélküli betemetőivei szemben is - nyilatkozta lapunk­nak a BM Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóságának veze­tője. Bakondi György elmondta, hogy amennyiben az engedély nélküli árokbetemetés katasztró­fát idéz elő, az önkormányzat a vétkes polgári jogi felelősségre vonását kezdeményezheti. Az előrelátóbb települések a tavalyi bel- és árvíz után jelentős összeget fordítottak a vízátfolyá­sok biztosítására. A védekezést és a kárelhárítást a legtöbb helyen a polgármester vezetése mellett a helyi védelmi bizottságok végzik saját költség- vetésükből, amelynek indokolt és számlákkal igazolt kiadásainak tekintélyes részét a megyei terü­letfejlesztési tanácsok kezelésé­ben lévő katasztrófaalapból meg­térítik. Amennyiben ez is kiürül­ne, úgy a központi vis maior alap­hoz lehet fordulni anyagi támoga­tásért. _______ _______ HORVÁTH A z állam az idén is segíteni fog Tízezer ház alatt inog a talaj - a biztosítók nem fizetnek a belvízkárokra Akár a tavalyi mértéket is felül­múlhatják az idei bel­vízkárok, miközben a károsultak többsége attól tart, idén nem lesz pénz a problémák enyhítésére an­nak ellenére, hogy a kormány ta­valy betartotta segélyígéreteit. A kormány még ebben a hónapban dönt a károk enyhítésének mértékéről és módjáról is - tájékoztatta lapunkat Bakondi György, a BM Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóságának vezetője. A bajba jutott lakosság körében azonban némi nyugtalanság tapasztalható, hiszen sokan attól tartanak, a kormányzat ta­valy az évszázados rekordokat döntögető ár- és belvíz után kiköltekezett, s idén szűkmarkúbb lesz. Annyi bizonyos, elő­ször az érintett tárcáknak kell előterem­teniük a pénzt saját kereteiken belüli át­csoportosításokkal, a költségvetés általá­nos tartalékához csak ezután nyúlnak. A különböző bizto­sítótársaságoktól szár­mazó információink szerint Magyarorszá­gon - a nemzetközi gyakorlatnak megfele­lően - nem lehet a bel­víz okozta káresemé­nyekre biztosítást köt­ni. A biztosítók ugyan­is olyan természeti csapásokra, amelyek igen ritkán, akár év­századonként csak egyszer és nagyon vá­ratlanul következnek be, nem vállalnak koc­kázati felelősséget. Másrészt pedig azo­kon a helyeken, ame­AZ ÉVES CSAPADÉKMENNYISÉG ALAKULÁSA AZ ALFÖLDÖN 1891-1999 milliméter 900 300'-------------------------------------------------------------------------------J 1881 1891 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 1999 (=-62 I BELVÍZELÖNTÉS MEGYÉNKÉNTI KIMUTATÁSA FM Hivatalok Belvízzel elöntött területek nagysága vetés szántó rét-legelő egyéb összesen ha ha ha ha ha Csongrád megye 19000 19500 19000 4000 61500 Békés megye 15000 17100 10200 7550 49850 Jász-Nagykun-Szolnok megye 16510 17050 7530 3400 44490 Bács-Kiskun megye 7000 9300 16000 700 33000 Hajdú-Bihar megye 4288 7114 7144 392 18938 Heves megye 11000 7500 2700 21200 Tolna megye 3632 8240 3564 998 16434 Főváros és Pest megye 2633 3426 5550 52 11661 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2146 4820 2326 308 9600 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1730 2640 2340 270 6980 Baranya megye 1200 1310 500 200 2710 Veszprém megye 600 400 1700 10 2710 Fejér megye 200 300 650 150 1300 Nógrád megye 153 399 224 776 Komárom-Esztergom megye 243 337 24 224 828 Somogy megye 500 500 Zala megye 30 90 120 Győr-Moson-Sopron megye 50 70 100 140 360 Vas megye 0 0 0 Összesen 85385 99506 80082 18484 282957 lyekről tudvalévő, hogy nem lehet építkezni, így a jogszerűtlenül belvizes területek, a hatá- felépített ingatlanok szintén nem bizto- lyos jogszabályok szerint síthatók. _________ _____ isi Az évről évre egyre súlyosabbá váló belvízveszély elhárítására át­fogó, központi forrásokból finan­szírozott fejlesztésre volna szük­ség, ám amíg erről döntés szüle­tik, van mit tenniük a földjeiket művelő gazdáknak, a házaikat féltő falusiaknak, valamint a helyi önkormányzatoknak. Régóta nem tapasztalt mennyi­ségű belvíz veszélyezteti fél Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents