Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

Tolnai Népújság 2000. Február 5., Szombat Hétvégi Magazin *“ Tolnai Népújság - 7. oldal Eibenschütz Mari Atyja, a későbbi Endrődi József Milánóból vándorolt Szekszárd- ra, ahol fogalommá lett cukrász­művészete. Leánya, aki 1856. au­gusztus 8-án született, mindösz- sze 13 volt, amikor műkedvelő­ként föllépett Schiller Stuart Má­ria című drámájának címszerep­ében. A két világháború közötti Színművészeti lexikon szerint „a III-ik felvonás kerti jelenetében olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a szekszárdi nőegylet a jelenlévő Újházi Ede tanácsára a színiképezdébe küldte őt és sa­ját költségén képeztette ki”. A fejleményekről 1874-ben a Vasárnapi Újságban számolt be Kétlaky J. álnéven Dunaszentgyörgy szülötte, Dö­mötör János, az akkori tanfel­ügyelő: „amily szeretetből szár­mazott az első érdeklődés, mely a pálya kiinduló pontjára segíté a kis művésznőt, éppen oly szere­tetből származik ma is az öröm, hogy e szeretetök nem esett mél­tatlanra s nem vész el céltalanul. Az ifjú művésznő bemutatta ma­gát a kis város közönségének s teljes reményünk van felőle, hogy szülőföldjének, a mi kis vá­rosunknak díszére fog szolgálni. Mily szeretettel öltöztették, pipe- rézték őt hölgyeink föllépte nap­ján! Kis kötényt, bóbitás fejkötőt, tarka ruhát, rojtos-bojtos kendőt s mit tudom én mi mindenfélét raktak rá versenyezve, mintha egész Pupemikl (Szekszárd) úri hölgyközönsége a maga leányá­nak tartotta s most nászútjára ké­szítette volna! Valóban nászútra is indult az ifjú leányka: eljegyez­te és fölavatta magát ez estéken Thaliának s mi mind úgy voltunk meggyőződve, hogy méltó papnő lesz belőle.” A jóslat megtetézve vált be: még 1874-ben nőül ment Eibenschütz Mari Ditrói Mórhoz, aki a színiiskola drámai osztályá­ban osztálytársa volt, Kolozsvá­rott pedig színigazgató lett. Neje ott mutatkozott be Schiller Ár­mány és szerelem című drámájá­ban s egy év múlva már a fővá­rosban is elismeréssel írtak róla a vendégszereplésekor. Kassán 1882-ben gyémánt nyakékkel, Budán 1883-ban aranykoszorú­val tisztelték meg. A lexikon megállapítja: „az eddig élt ma­gyar színésznők egyik legkivá- lóbbja”, aki 1939-ben hunyt el. DR. TÖTTŐS GÁBOR Tolna megyei anekdotatár 5. Otthont kell teremtem a leégett helyébe Rosszul kezdődött az év a decsi Horváth családnak Horváth János Decs Horváth János Decsen szüle­tett, a kis házat, amelyben család­jával lakott, két kezük munkája árán szerezték meg és tették széppé. A faluban úgy mondták, a „gatyaszár” utcában, a Tabán­ban lévő kis házban laktak, egy­szerű, otthonos lakásban. Né­hány éve a központi fűtést is sike­rült bevezetni. János jó ideje le­százalékolt, nyugdíjasként keresi meg a családja számára a min­dennapit. Kellett is a kereset, mert felesége kislányukkal ott­hon maradt. A kislány mellett fel­nőtt korú fiuk is velük élt. Sze­rény körülmények között, de szé­pen éltek, amíg az a számukra végzetes nap elérkezett. A család a szülőkhöz, Györkönybe látogatott néhány napra. Hogy ne legyen sokáig üresen a ház, a fiuk otthon ma­radt. Vasárnap, január 2-án, dél­után elfogyott a tűzifa, s a fiú a közeibe ment utánpótlásért. Ez idő alatt a szomszéd a melléképü­let ablakából arra lett figyelmes, hogy a Horváthék háza lángok­ban áll. Azonnal értesítette a tűz­oltókat, de mire azok kiértek, a ház szinte teljesen megsemmi­sült. Mint azt Velencei István ez­redestől, az önkormányzati tűzol­tók parancsnokától megtudtuk, hamuvá lett minden, a tűzoltók hiába keresték a tűz okát, nem ta­láltak semmit. Meg tudták menteni az élés­kamrából a töltelék egy részét, nem ment tönkre a mélyhűtő tar­talma sem, és az udvaron lévő ba­romfinak sem lett baja. A házra biztosítás nem volt, nem tudták fizetni. A család telefonon érte­sült a történtekről. A családfő segítsé­gért a decsi Vöröske­reszt alapszervezethez fordult, közbenjárásuk­ra a hivataltól 45 ezer forint gyorssegélyt kap­tak, ebből tudták ren­dezni a villany, a tele­fon, és egyéb számlái­kat. Nem akarnak más­hol otthont maguknak, a régit szeretnék újjáé­píteni. Móricz Józsefné, a Vöröskereszt decsi alapszervezetének megbízottja elmondta, az építkezéshez az anyagiak előteremtése a legnehezebb, ezért is számítanak az emberek segítségére. Minden családot arra kért, aki velük együtt érez, anyagi lehetőségei­hez mérten támogassa Horváthékat, a decsi takarékszö­vetkezetnél lévő 70400036- 10023710-es számlára történő be­fizetéssel. A Máltai Szeretetszolgálat pé­csi központja egy teljes szobabú­tort ajánlott fel, és egy helybeli idős néni is, aki a sárpilis otthon­ba költözött. A vöröskeresztes alapszervezet ruhagyűjtési akció­jában sok szép ruhát különített el részükre. Szakértő bevonásával a hivatal készítteti el az építési ter­veket, és vállalkozóktól is érke­zett felajánlás az alapszervezet­hez, hogy az építkezéskor kétke­zi munkával segítenek. Mikor lesz ismét együtt a csa­lád a közös „fészekben”, Decsen? A kérdésre nehéz a választ meg­adni, mert szinte minden az em­berek jóérzésén, segítőkészségén múlik. ____________________________________(PÉTERI) H orváth János és felesége fotó: bakó jenó A fafaragók a millenniumra készülnek Őseink tárgyi emlékeinek kutatása, megőrzése a népi iparművészet feladata is. A fafaragók ápolják a hagyo­mányokat és továbbadják azt a fiataloknak. Ez moti­válta a szekszárdi Törő György fafaragó népi ipar­művészt, hogy az értéke­ket megmentve, azokat a millennium évében emlék­helyek köztéri műalkotá­sain, emlékfákon, kopjafá­kon jelenítse meg. Tolna megye Több fafaragó tanítványa is van Somogy és Tolna megyében Tö­rő Györgynek, akikkel együtt a tavalyi nemzetközi táborokban kezdték meg a felkészülést a millenniumra. Különös hang­súlyt fektettek a helyi néprajzi anyagok, ornamentikák, rozet- ták megmentésére, és arra, hogy tájegységeknek megfelelően millenniumi emlékhelyek for­májában bemutassák azt. Az emlékhelyek köztéri mű­alkotásainak egy része már elké­szült, lezsűriztették, és a továb­bi munkák rajzait, terveit is elő­zsűrizte a Magyar Művészeti In­tézet Népi Iparművészeti Osztá­lya. Elkészült, s Madocsán ez év- • ben állítják fel a község jegyeit is magán viselő díszkaput. Gyulajra kopjafa kerül, Faddra emlékhely, millenniumi paddal, Diósberénybe a millenniumi ját­szótérre nyolc játékot és egy al­kotást faragnak. Tervezik a szekszárdi Szent Rita katolikus óvoda játszóterére játékok ké­szítését és Újszentmártonra most faragják Szent István port­réját. *- Gyakran kérdezik tőlem - mondta Törő György -, hogy művészet-e az, amit csinálunk? Majd az utókor eldönti, hogy ezek az alkotások mennyire mű­vésziek. Az idén Tolna megyében Gerjenbe, Szálkára, Szekszárdra az alkotóházba, Fadd- Domboriba terveznek fafaragó tábort. ___________________________________(PÉTERII Szent László és Könyves Kálmán A Szekszárdi Fórum soroza­tának keretében két jelzős királyunkról tartott elő­adást Szekszárdon, a Művé­szetek Házában Font Márta, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője. Szekszárd A történész az előadást meg­előző sajtóbeszélgetésen Szent László (1077-1095) és Könyves Kálmán (1096-1116) uralkodását méltatva arra mutatott rá, hogy a szentistváni életművet az emlí­tett két király teljesíti ki és fejezi be. László megítélése a krónikák­ban általában kedvezőbb, mint Kálmáné. A Könyves előnevet vi­selő uralkodónkat az általa meg­vakított Álmos utódai követték a trónon, a leszármazottaknak pe­dig enyhén szólva nem állt érde­kükben Kálmánt felmagasztalni. Az alaptalanul selypítő, hebegő, púpos gnómként ábrázolt Kál­mán nevéhez számtalan fontos intézkedés fűződik, István és László törvényeinek felülvizsgá­latától kezdve az egyházi élet rendezésén keresztül Horvátor­szág és Dalmácia végleges meg­hódításáig. Font Márta ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a felvilágosult, a boszor­kányságot nem létezőnek tekintő Kálmán alakját már a kései utó­kor formálta meg: a király nem az ártó boszorkányok, hanem csak a pogány eredetű átváltozó boszorkányok, a strigák létét vonta kétségbe törvénykönyv­ében. Mindez azonban nem kisebbí­ti uralkodásának időtálló ered­ményeit, s ugyanígy az előd, László alakja sem halványul el mellette.-SZÁ­Február 14-én, Bálint, Valentin nap alkalmából küldjön üdvözletét szeretteinek! A 2000. február 14-i Tolnai Népújságban közöljük üzenetét Legkésőbb február 11-ig küldje el levélben a kiadó címére: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. a szelvényt kitöltve, a közlési díj befizetését igazoló feladóvevénnyel együtt. Tel.: 74/511-534 Fax: 74/511-501 ........................................................................................................................................................................ F ebruár 14-re, Bálint nap alkalmából megrendelem a Tolnai Népújságban az alábbi üzenetet: Fotó megjelentetése plusz 500 Ft. Lakcíme: * t I 1

Next

/
Thumbnails
Contents