Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-05 / 30. szám
Tolnai Népújság 2000. Február 5., Szombat Hétvégi Magazin *“ Tolnai Népújság - 7. oldal Eibenschütz Mari Atyja, a későbbi Endrődi József Milánóból vándorolt Szekszárd- ra, ahol fogalommá lett cukrászművészete. Leánya, aki 1856. augusztus 8-án született, mindösz- sze 13 volt, amikor műkedvelőként föllépett Schiller Stuart Mária című drámájának címszerepében. A két világháború közötti Színművészeti lexikon szerint „a III-ik felvonás kerti jelenetében olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a szekszárdi nőegylet a jelenlévő Újházi Ede tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki”. A fejleményekről 1874-ben a Vasárnapi Újságban számolt be Kétlaky J. álnéven Dunaszentgyörgy szülötte, Dömötör János, az akkori tanfelügyelő: „amily szeretetből származott az első érdeklődés, mely a pálya kiinduló pontjára segíté a kis művésznőt, éppen oly szeretetből származik ma is az öröm, hogy e szeretetök nem esett méltatlanra s nem vész el céltalanul. Az ifjú művésznő bemutatta magát a kis város közönségének s teljes reményünk van felőle, hogy szülőföldjének, a mi kis városunknak díszére fog szolgálni. Mily szeretettel öltöztették, pipe- rézték őt hölgyeink föllépte napján! Kis kötényt, bóbitás fejkötőt, tarka ruhát, rojtos-bojtos kendőt s mit tudom én mi mindenfélét raktak rá versenyezve, mintha egész Pupemikl (Szekszárd) úri hölgyközönsége a maga leányának tartotta s most nászútjára készítette volna! Valóban nászútra is indult az ifjú leányka: eljegyezte és fölavatta magát ez estéken Thaliának s mi mind úgy voltunk meggyőződve, hogy méltó papnő lesz belőle.” A jóslat megtetézve vált be: még 1874-ben nőül ment Eibenschütz Mari Ditrói Mórhoz, aki a színiiskola drámai osztályában osztálytársa volt, Kolozsvárott pedig színigazgató lett. Neje ott mutatkozott be Schiller Ármány és szerelem című drámájában s egy év múlva már a fővárosban is elismeréssel írtak róla a vendégszereplésekor. Kassán 1882-ben gyémánt nyakékkel, Budán 1883-ban aranykoszorúval tisztelték meg. A lexikon megállapítja: „az eddig élt magyar színésznők egyik legkivá- lóbbja”, aki 1939-ben hunyt el. DR. TÖTTŐS GÁBOR Tolna megyei anekdotatár 5. Otthont kell teremtem a leégett helyébe Rosszul kezdődött az év a decsi Horváth családnak Horváth János Decs Horváth János Decsen született, a kis házat, amelyben családjával lakott, két kezük munkája árán szerezték meg és tették széppé. A faluban úgy mondták, a „gatyaszár” utcában, a Tabánban lévő kis házban laktak, egyszerű, otthonos lakásban. Néhány éve a központi fűtést is sikerült bevezetni. János jó ideje leszázalékolt, nyugdíjasként keresi meg a családja számára a mindennapit. Kellett is a kereset, mert felesége kislányukkal otthon maradt. A kislány mellett felnőtt korú fiuk is velük élt. Szerény körülmények között, de szépen éltek, amíg az a számukra végzetes nap elérkezett. A család a szülőkhöz, Györkönybe látogatott néhány napra. Hogy ne legyen sokáig üresen a ház, a fiuk otthon maradt. Vasárnap, január 2-án, délután elfogyott a tűzifa, s a fiú a közeibe ment utánpótlásért. Ez idő alatt a szomszéd a melléképület ablakából arra lett figyelmes, hogy a Horváthék háza lángokban áll. Azonnal értesítette a tűzoltókat, de mire azok kiértek, a ház szinte teljesen megsemmisült. Mint azt Velencei István ezredestől, az önkormányzati tűzoltók parancsnokától megtudtuk, hamuvá lett minden, a tűzoltók hiába keresték a tűz okát, nem találtak semmit. Meg tudták menteni az éléskamrából a töltelék egy részét, nem ment tönkre a mélyhűtő tartalma sem, és az udvaron lévő baromfinak sem lett baja. A házra biztosítás nem volt, nem tudták fizetni. A család telefonon értesült a történtekről. A családfő segítségért a decsi Vöröskereszt alapszervezethez fordult, közbenjárásukra a hivataltól 45 ezer forint gyorssegélyt kaptak, ebből tudták rendezni a villany, a telefon, és egyéb számláikat. Nem akarnak máshol otthont maguknak, a régit szeretnék újjáépíteni. Móricz Józsefné, a Vöröskereszt decsi alapszervezetének megbízottja elmondta, az építkezéshez az anyagiak előteremtése a legnehezebb, ezért is számítanak az emberek segítségére. Minden családot arra kért, aki velük együtt érez, anyagi lehetőségeihez mérten támogassa Horváthékat, a decsi takarékszövetkezetnél lévő 70400036- 10023710-es számlára történő befizetéssel. A Máltai Szeretetszolgálat pécsi központja egy teljes szobabútort ajánlott fel, és egy helybeli idős néni is, aki a sárpilis otthonba költözött. A vöröskeresztes alapszervezet ruhagyűjtési akciójában sok szép ruhát különített el részükre. Szakértő bevonásával a hivatal készítteti el az építési terveket, és vállalkozóktól is érkezett felajánlás az alapszervezethez, hogy az építkezéskor kétkezi munkával segítenek. Mikor lesz ismét együtt a család a közös „fészekben”, Decsen? A kérdésre nehéz a választ megadni, mert szinte minden az emberek jóérzésén, segítőkészségén múlik. ____________________________________(PÉTERI) H orváth János és felesége fotó: bakó jenó A fafaragók a millenniumra készülnek Őseink tárgyi emlékeinek kutatása, megőrzése a népi iparművészet feladata is. A fafaragók ápolják a hagyományokat és továbbadják azt a fiataloknak. Ez motiválta a szekszárdi Törő György fafaragó népi iparművészt, hogy az értékeket megmentve, azokat a millennium évében emlékhelyek köztéri műalkotásain, emlékfákon, kopjafákon jelenítse meg. Tolna megye Több fafaragó tanítványa is van Somogy és Tolna megyében Törő Györgynek, akikkel együtt a tavalyi nemzetközi táborokban kezdték meg a felkészülést a millenniumra. Különös hangsúlyt fektettek a helyi néprajzi anyagok, ornamentikák, rozet- ták megmentésére, és arra, hogy tájegységeknek megfelelően millenniumi emlékhelyek formájában bemutassák azt. Az emlékhelyek köztéri műalkotásainak egy része már elkészült, lezsűriztették, és a további munkák rajzait, terveit is előzsűrizte a Magyar Művészeti Intézet Népi Iparművészeti Osztálya. Elkészült, s Madocsán ez év- • ben állítják fel a község jegyeit is magán viselő díszkaput. Gyulajra kopjafa kerül, Faddra emlékhely, millenniumi paddal, Diósberénybe a millenniumi játszótérre nyolc játékot és egy alkotást faragnak. Tervezik a szekszárdi Szent Rita katolikus óvoda játszóterére játékok készítését és Újszentmártonra most faragják Szent István portréját. *- Gyakran kérdezik tőlem - mondta Törő György -, hogy művészet-e az, amit csinálunk? Majd az utókor eldönti, hogy ezek az alkotások mennyire művésziek. Az idén Tolna megyében Gerjenbe, Szálkára, Szekszárdra az alkotóházba, Fadd- Domboriba terveznek fafaragó tábort. ___________________________________(PÉTERII Szent László és Könyves Kálmán A Szekszárdi Fórum sorozatának keretében két jelzős királyunkról tartott előadást Szekszárdon, a Művészetek Házában Font Márta, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője. Szekszárd A történész az előadást megelőző sajtóbeszélgetésen Szent László (1077-1095) és Könyves Kálmán (1096-1116) uralkodását méltatva arra mutatott rá, hogy a szentistváni életművet az említett két király teljesíti ki és fejezi be. László megítélése a krónikákban általában kedvezőbb, mint Kálmáné. A Könyves előnevet viselő uralkodónkat az általa megvakított Álmos utódai követték a trónon, a leszármazottaknak pedig enyhén szólva nem állt érdekükben Kálmánt felmagasztalni. Az alaptalanul selypítő, hebegő, púpos gnómként ábrázolt Kálmán nevéhez számtalan fontos intézkedés fűződik, István és László törvényeinek felülvizsgálatától kezdve az egyházi élet rendezésén keresztül Horvátország és Dalmácia végleges meghódításáig. Font Márta ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a felvilágosult, a boszorkányságot nem létezőnek tekintő Kálmán alakját már a kései utókor formálta meg: a király nem az ártó boszorkányok, hanem csak a pogány eredetű átváltozó boszorkányok, a strigák létét vonta kétségbe törvénykönyvében. Mindez azonban nem kisebbíti uralkodásának időtálló eredményeit, s ugyanígy az előd, László alakja sem halványul el mellette.-SZÁFebruár 14-én, Bálint, Valentin nap alkalmából küldjön üdvözletét szeretteinek! A 2000. február 14-i Tolnai Népújságban közöljük üzenetét Legkésőbb február 11-ig küldje el levélben a kiadó címére: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. a szelvényt kitöltve, a közlési díj befizetését igazoló feladóvevénnyel együtt. Tel.: 74/511-534 Fax: 74/511-501 ........................................................................................................................................................................ F ebruár 14-re, Bálint nap alkalmából megrendelem a Tolnai Népújságban az alábbi üzenetet: Fotó megjelentetése plusz 500 Ft. Lakcíme: * t I 1
