Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

2000.FEBRUÁR 5., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Élet hitelbe? IVlostanában a tudásra szomjúhozó diákok bizony elég nagy ré­szének komoly problémával kell szembenéznie: a felsőoktatás igencsak drága. A kollégiumi hely kevés, az albérlet, a közlekedés drága, s hát enni is kellene, meg néha netán moziba, színházba menni, esetleg beülni egy pizzériába, stb. Havi 30-40 ezer forint­ból futja minderre, szűkösen. Képzeljünk el egy családot, ahol két okos gyerek is van, kis korkülönbséggel, mindkettő tanulni akar, a családi jövedelem meg arra is alig elég, hogy hónapról-hónapra megéljenek. A helyzet szinte kilátástalan. Sajnos egyre gyakrab­ban van rá példa, hogy a tehetséges fiatal vagy el sem kezdi az egyetemet, vagy egy-két keservesen lehúzott év után kénytelen ott­hagyni, anyagi okokból. Olvasom a minap, hogy az ilyen helyzetben lévő diákok számá­ra próbálnak hitelkonstrukciót kidolgozni, mint erre nyugaton már van példa. Szép és jó dolog, de számoljunk: öt év egyetem alatt több milliós tartozást halmoz fel a fiatal. Lediplomázik, az­tán nem kap munkát. Végre kap, megalázó bérért. Se lakás, se más, családot is alapítana, de így? Mikorra tudja vajon a tanulá­si hitelét kifizetni? Gyanítom, hogy akkor adja majd fel az utolsó törlesztési csekket, amikor megkapja az első nyugdíjszelvényét, egy hitelbe leélt élet alkonyán... Két év négy hónap fogház a gyilkos kutyák gazdájának A megyében először hirde­tett ítéletet bíróság tegnap délelőtt olyan ügyben, amelyben a veszélyes ebek tartására vonatkozó szabá­lyok megsértésének vétsé­gében mondták ki bűnös­nek a vádlottat, a gondat­lanságból elkövetett ember­ölés mellett. Szekszárp,Kurd Mint már több ízben szóltunk róla, a kurdi Fábián Péter két kutyája ta­valy tavasszal megtá­madta a szomszéd­ban lakó idős asz- szonyt, aki később a kórházban belehalt sérüléseibe. Tegnap a bíróság a kutyaszakértőt hall­gatta meg, aki el­mondta, hogy a tör­vényben veszélyesnek minősí­tett fajtákat kifejezetten harci kutyának tenyésztették ki. Jel­lemzőjük, hogy a legkisebb in­gerre is a legnagyobb agresszivi­tással válaszolnak. A vádlott ku­tyái közül a fiatalabbnál kifeje­zetten felismerhetőek az úgyne­vezett pittbull jellegzetességei. A történteket és ügy jogi mi­nősítését a bíróság a vádirattal egyezően állapította meg. E szerint a vádlottnak kötelessége lett volna a veszélyes kutyát a jegyzőnek bejelenteni, az előírt körülmények között tartani, va­lamint ivartalanítani. Mint a ta­núvallomások igazolták, a ku­tyák ki tudtak jutni az utcára, a kertekbe, a szomszéd udvarba. Ezt megelőzően már megtámad­ták a sértettet és egy másik sze­mélyt is. A vádlott arról is tu­dott, hogy a sértett kutyáját széttépték, s bizonyítottnak lát­ta a bíróság azt is, hogy a vád­lott ráuszította a kutyákat egy harmadik ebre. A vádlott súlyos hanyagsága vezetett egy ember halálához, amelyet tartós szenvedés elő­zött meg. Enyhítő körülmény­ként vették figyelem­be a vádlott büntetlen előéletét, tényszerű beismerését, s hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondos­kodik. A Tolna Megyei Bí­róság dr. Vass Gábor vezette büntetőtaná­csa halmazati bünte­tésül két év négy hó­nap, fogházban letöltendő sza­badságvesztést szabott ki, s to­vábbi egy évre eltiltotta a vádlot­tat a közügyek gyakorlásától. Rendelkezett a bíróság a kutyák elkobzásáról, s felhívja a jegy­zőt az államigazgatási eljárás le­folytatásra. A vádlottnak meg kell fizetnie 142 ezer forint ed­dig felmerült s a későbbiekben még felmerülő bűnügyi költsé­get. A vádlott és védője a jogi minősítés megváltoztatásáért és enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodá­si időt tartott fenn. Az ítélet nem jogerős. IHÁROSI IBOLYA Az úttalanság nem kiúttalanság Ózom és Nagyvejke alelnöki dicséretben részesült Az úthálózat fejletlensége és a szennyvíz elvezetés megoldatlansága: ez a két hiányosság szerepelt hangsúlyosan azon a tegnapi fórumon, melyen a megye települé­seinek polgármesterei adtak egymásnak találkozót. Tolna megye A Szekszárdon, a régi vármegyeházán tartott, helyzet értékelő rendezvényen a házigazdák nevében elsőként Koltai Tamás, a megyei köz­gyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, szűkebb pátriánkban a tavalyi esztendő a felkészülés, az idei pedig a felzárkóztatás évének nevezhető. A Regionális Területfejlesztési Tanácsban Tolna megye érdekeinek megfelelő döntések születtek. Dr. Tollár Tibor köz­gyűlési alelnök rendsz­eres megyejárásának, település látogatásainak tapasztalatairól adott rés­zletes összefoglalást. Egyebek mellett arra hívta fel figyelmet, hogy a közeljövőben nem lehet jelentősebb ipartelepüléssel számol­ni: ez azt jelenti, hogy a megye továbbra is megőrzi mezőgazdasági jellegét. Az agrárium terén azonban bizonyos változásokra van szük­ség, sok helyen célszerű lenne munkaigényes növénytermesztésre, például zöldségter­mesztésre átállni. A versenyben maradáshoz szükség van a szőlészet és borászat ket­téválasztására is. A legnagyobb gondok egyikét a fejletlen úthálózat jelenti: a kiépítetlenség miatt régóta akadozik a települések fejlődése, sőt, egy-egy útszakasz hiánya azt jelenti, hogy a légvonalban pár km-re lévő kórházat csak 35 km-es kerülővel lehet elérni. Dr. Tollár Tibor többek között az Iregszemcse-Barnahát, a Miszla-Nagyszékely-Sárszentlőrinc, a Gyulaj- Szakály települések által határolt térségeket említette, mint neuralgikus helyszíneket. Gyulaj esetében külön is foglalkozott az itt jelentős számban élő cigánysággal, mind nehezebben kezelhető problémáikkal. Az utak - pontosabban azok hiánya - mellett kiváltképp sok nehézséget okoz a szennyvíz elvezetés megoldatlansága. Az alelnök elrettentő pél­daként idézte Závod térségét, ahol - de erről nem a helybeliek tehetnek - a szennyvíz a gyűjtőmedencéből egyenesen a talajba szivárog. Más témakörre áttérve elismeréssel szólt Ozoráról, a virágos, talán legszebb mag­yar faluról, ahol ismeretlen a munkanélküliség, s ugyancsak dicsérettel illette a mindössze egy százalékos munkanélküliségi arányt felmutató Nagyvejkét. A többi kistelepülésen már Lőszer Dombóvár Tegnap délelőtt a Móra Ferenc Ál­talános Iskola udvarán a város önkormányzata által foglalkozta­tott közhasznú dolgozók árok­ásás közben arra lettek figyelme­sek, hogy a kilapátolt föld lőszert tartalmaz. A csoport vezetője egészen más a helyzet, jellemző a hivatalos adatokhoz képest magasabb, 25-30 százalékos, sőt, néhol az ezt is meghaladó munkanélkülisé­gi ráta. Dr. Tollár Tibor végezetül összefogásra, együttes cselekvésre, egymás segítésére hívta fel polgármestereket, felajánlva egyúttal a megye lehetőség szerinti hozzájárulását is a közös munkához. Dr. Tímár László alelnök megyei intézményekkel kapcsolatos tájékoztatója után a települések vezetői kértek és kaptak szót. Rózsa József, Lengyel polgármestere a helyi mezőgazdasági szakközépiskola sorsáról érdek­lődött, különös tekintettel hasonló profilú szek­szárdi intézménnyel való összevonási tervre. Koltá Tamás arra mutatott rá, hogy a föld­művelési és vidékfejlesztési minisztérium e hónap végéig nyilatkozik arról, hogy kívánja-e saját maga fenntartani a lengyeli, illetve a szek­szárdi iskolát. Csak az FVM döntése után teheti meg a szükséges lépéseket a megye. Bognár Jenő, Bátaszék polgármestere a város előtt húzódó árok kotrásához kért anyagi segítséget, elkerülendő a belvíz okozta újabb károkat. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy nemc­sak Szekszárdon okoz gondot a központon keresztülvágó teherforgalom, hanem Várdombon és Bátaszéken is. A hiányzó útsza­kaszok, s az ebből származó hátrányok ügyében kért szót Peszt Attila, Udvari polgármestere is. Lengyel János, Kajdacs polgármestere elmondta, hogy a település környékén 1000 hektár van víz alatt, de ez nem is meglepő, tekintettel arra, hogy az itt folyó Sárvizet, legalábbis Kajdacsnál, utoljára 1923-ban takarították ki. A víztükör közepéből már nem is néhány fa, hanem erdő emelkedik a magasba. Szilák Mihály, Tolna pol­gármestere a belvíz elleni eredményes védekezéshez elengedhetetlennek tartotta az együttműködést, a tevékenységek összehang­olását. Ezt erősítette meg Vöő József, Báta pol­gármestere is, akinek felszólalásából kiderült, hogy müyen károkat okozhat a csatornák folyamatos karbantartásának elmaradása. A polgármesterek sok kérdésre keresték a választ fotó: bakó-SZÁ­az iskola udvarán azonnal leállította a további mun- találtak, melyeket elszállítottak, kát és a térség polgári védelmi ve- A hivatásos katonák elmondták, zetőjéhez, Varga Jenő őrnagyhoz hogy az ilyen, több évtizede föld­fordult, aki a honvédség segítsé- ben lévő lőszer egyáltalán nem gét kérte. A tűzszerészek délután veszélytelen, ugyanis a hozzá három órakor érkeztek meg Bu- nem értők kezében szétszedés dapestről. A terület alapos átvizs- közben könnyen fölrobbanhat és gálása során több száz második súlyos sérüléseket is okozhat, világháborús gyalogsági lőszert ______________________CLAUB N agy magyar prédikátorok Szekszárp Keressük a hidakat, melyek ösz- szekötnek bennünket, s rombol­juk a falakat, amelyek elválasz­tanak egymástól. Ez volt Farkas József budapesti, Klauzál téri re­formátus lelkipásztor jelmonda­ta. Az 1999. december 25-én el­hunyt neves igehirdető 1987- ben elhangzott egyik beszéde hallgatható meg február 6-án, vasárnap 16 órai kezdettel Szek­szárdon, a Református Gyüleke­zeti Házban, a XX. század nagy magyar prédikátorait hangka­zettán bemutató sorozat kereté­ben. Farkas József tizenhárom évvel ezelőtti igehirdetésében tíz pontban foglalja össze a mo­dern emberre leselkedő kísérté­seket. m Fórum a városról Jobbára járdák, utak, a vá­ros létesítményeinek álla­pota érdekelték a szerdán este tizenöt helyi civil szervezet által kezdemé­nyezett fórum résztvevőit. Tamási A fórum közönsége bőséges pol­gármesteri beszámoló után te­hetett fel kérdéseket, amelyek többségében utak, közművek, városrészek fejlesztését érintet­ték. Hajdics József polgármes­tertől a jelenlévők egyebek mel­lett megtudhatták: a 65-ös út belterületi szakaszának felújítá­sa idén nem valószínű, hogy el­készül, hasonló a helyzet a Fő út járdájával, a Hársfa utca szilárd burkolatával, a miklósvári csa­tornázással és járdaépítéssel. Egy, a sertéstartást Miklósváron megtiltó rendeletet reklamáló polgárnak Hajdics József úgy válaszolt: ha az ott lakók az ide­genforgalom felé mozdulnak el, annak nagyabb hozadéka lesz, mint ha állattartással foglalkoz­nak. A civil szervezetek számá­ra idén pályázható összegről el­mondta: az a „ceruzás” költség- vetés szerint a tavalyi hárommil­lióval szemben 2000-ben két­millió forint lesz. ■ Tanfolyam látássérülteknek Zongorahangolói tanfolyamot indít a Magyar Vakok és Gyengénlátók Tolna megyei szervezete. A tanfolyamon azok a tagok vehetnek részt, akik érettségi vizsgával rendelkeznek és még nem töltötték be 35. élet­évüket. A 2000. szeptemberében induló kurzussal kapcsolatban további információt kérni, illetve jelentkezni a megyei szervezet irodájában lehet (Szekszárd, Augusz u. 1-3. 2/216.), illetve a 74/316-978-as telefonon. ___■ A sasok maradtak Madarászok tanácskoztak Szekszárdon Rétisasvédelmi konferencia kezdődött tegnap Szekszár­don, a Babits Mihály Művelő­dési Központban. A három napos szakmai rendezvényre az ország szakmailag képzett madarászait, valamint azo­kat hívták meg, akik szívügy­üknek érzik a madarak, a természet és - hangsúlyozot­tan - a rétisas védelmét. Szekszárd Magyarországon nyolcvan fész­kelő párt tartanak nyilván, ebből ötven a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fészkel. Sikertörté­netnek tekinthető a rétisas védel­mére létrehozott program, amelybe hivatásos természetvé­delmi szervek is bekapcsolódtak. A Rétisasvédelmi Munkabi­zottság titkára, Horváth Zoltán az ünnepélyes megnyitót követő előadásában a nemrég tartott nemzetközi konferencia tapasz­talatairól szólt. Elmondta, hogy a hazánkat körülvevő országokban is egyre erőteljesebben növek­szik a ragadozó madarak száma, sőt egyre nehezebben követhető helyeken is költenek. Hazánkban a Kisalföldön és Fejér megyében is megjelentek fészket rakó pá­rok. A Dráván túlról érkezett Mikuska József professzor a hor­vátországi rétisasvédelemről tájé­koztatta az érdeklődőket. Hor­vátországnak nem az ornitológia az erőssége, de 1997-ben megje­lent egy olyan tanulmány, amely összefoglalja az ország teljes ma­dárvilágát. A kérdésre, hogy a há­ború megzavarta-e a madárállo­mányt, a professzor elmondta: a legnagyobb kárt a szarvas állo­mány szenvedte el és a vizek partjairól csaknem teljesen eltűn­tek a ludak. A korábbinál viszont jóval több rétisast lehet látni. Az előadásokat követően szakmai konzultáció keretében a területi munkacsoportok számoltak be. A mai programban a kirándulást, majd a konzultációt követően a Rétisasvédelmi Munkabizottság teendőit tárgyalják meg. A konfe­rencia érdekessége, hogy a ren­dezvénnyel párhuzamosan a Tol­na Megyei Természetbarátok fo­tóiból és dr. Cseh László Ge- mencről készült képeiből látható kiállítás a művelődési házban. ____________________________________(PÉTIM) O klevelet kaptak a legtöbb iparűzési adót fizető cégek Csütörtök délután a város­házán rendezett vállalkozói fórumon Tóth Attila polgár- mester az önkormányzat el­ismerő oklevelét nyújtotta át a legtöbb iparűzési adót fizető tíz cég vezetőjének. Dombóvár A település polgármestere köszön­tőjében elmondta, hogy a képvise­lőtestületnek a város működtetésé­hez és a fejlesztésekhez nagy szüksége van arra az évi 200 millió forintra, melyet a cégek iparűzési adóként fizetnek az önkormányza- ü kasszába. Az elismerésben ré­szesített vállalkozások vezetői kö­zül Szabolcs Imrét, a Pasha Ipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igaz­gatóját egy rövid cégismertetőre kértük.- A francia tulajdonban lévő gazdasági társaság 1992-ben vásá­rolt üzemcsarnokot Dombóváron és 115 dolgozóval megkezdte egy minőségi női fehérnemű termék­család gyártását. A kizárólag kül­földi piacra szállító cég tulajdono­sai később úgy határoztak, hogy jelentős fejlesztésekbe kezdenek. Ehhez a döntéshez nagyban hoz­zájárult az, hogy a termelés bővíté­séhez a térségben megfelelő mun­kaerő állt rendelkezésre, kedvező volt az infrastrukturális háttér és az adózási feltételek is. A somogyi megyeszékhelyen és Dombóváron ma már több, mint 600 főt foglal­koztatunk. Dolgozóinknak a több hónapos betanulási idő alatt bizo­Szabolcs Imre átveszi az oklevelet nyítaniuk kell a minőségi munka iránti elkötelezettségüket és meg kell felelniük a szigorú normakö­vetelményeknek is. A kemény kö­vetelményeket teljesítő munkatár­sainkat cégünk biztos megélhetést nyújtó bérrel honorálja. glaub i t * Fórum vállalkozások vezetőinek

Next

/
Thumbnails
Contents