Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-24 / 46. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TAJAK 2000. Február 24., Csütörtök A csatlakozás előkészítése Bor Imre képviseli a magyar kisvárosokat Brüsszelbe utazik Bor Imre február 26-án, a Kisvárosi Önkormányzatok Érdekszö­vetségének képviselőjeként egy nemzetközi konferenci­ára, amely az uni­ós csatlakozásra történő felkészü­lést hivatott segí­teni. Paks A város polgármes­tere nem először vesz részt abban a munkában, amelyet az Osztrák Városszövetség kezdeményezett. A CEEC-LOGON projekt névre keresztelt program célja egy há­lózat létrehozása a csatlakozásra készülő országok község- és vá­rosszövetségeinek bevonásával, írásbeli anyagok készítése, politi­kai döntéshozókkal folytatandó tárgyalások, szakértői tanácsko­zások, képzések, szakmai gya­korlatok, tanulmányutak alkot­ják a programot, amely 1998-ban indult és valószínűleg idén de­cember végén zárul. A projekt a tagjelölt országok önkormányza­tai és érdekszövetségei számára nyújt segítséget a felkészülésre, az EU tagságból adódó lehetősé­gek jobb kihasználására, a kedve­zőtlen hatások (mert a tapaszta­latok szerint ilyenek is akadnak!) kivédésére. Ehhez a legutóbb be­került országok - Ausztria, Finn­ország, Svédország - képviselői osztják meg tapasztalataikat. A program indításaként egy évvel ezelőtt Bécsben tartottak konfe­renciát, tizenöt ország részvételé­vel, köztük egy tizennégy tagú magyar küldöttség is volt. Az itt elfogadott zárónyilat­kozat legfontosabb köve­telménye, hogy a csatlako­zásra készülő országok kormányzati szervei köz­vetlenül és aktívan kap­csolják be a helyi önkor­mányzatokat' és régiókat az integrációs folyamatokba. A Logon program követ­kező állomása az a február 26. és március 3. között Brüsszelben rendezendő konferencia, ame­lyen Bor Imre képviseli a Kisváro­si Önkormányzatok Érdekszövet­ségét és természetesen Paks vá­rosát. A tanácskozás fő témakö­rei az EU intézményei, regionális politikája, az államok és az irá­nyítás alacsonyabb szintjeinek szerepe a csatlakozás folyamatá­ban, a német csatlakozás tapasz­talatai, az EU környezetvédelmi politikája, ennek helyi hatásai, a régiók gazdasági és strukturális reformja, az ISPA és Phare pályá­zatok. A Brüsszelben szerzendő ta­pasztalatokat Bor Imre valószí­nűleg jól hasznosíthatja majd májusban, ekkor ugyanis Paks rendez egy úgynevezett Euro- info napot, amely ugyancsak a CEEC LOGON projekt keretében zajlik majd._______________________■ A MÓKÁS FIGURA Pakson a Kereszt utcában áll, nem messze a főutcától. Az ember nagyságú csuhás szinte megszólal, olyan élethű első látásra. Ha valóban beszélne, azt a borok érdekében tenné, a bábu ugyanis nem más, mint egy nemrégiben nyílott borszaküzlet reklámembere, vevőcsalogatója.__________________________fotó: bakó jenó Talán unokáink is látni fogják Az Imsósi erdő védelmezője A Duna árterének őshonos fafajtái és a* Bottyán-sánc, a Rákóczi-szabadságharc táborhelyei egy helyen, a csaknem ötven hektárnyi Imsósi erdőben fellelhetők. Igaz, kevesen tudnak róla, ebbe azonban nem akar beletörődni egy nyugdíjas erdész, aki hosszú évtizedek óta dolgozik az emlékek megmentésén. Dunakömlőd Hegedűs János díjat nyert a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatán, már másodízben. A Kömlődön élő erdészt a hivatása éppúgy kötelezi a kutatásra, mint a történelem iránti érdeklődése. Tanulmányt írt az Imsósi erdő múltjáról, jelenéről, jövőjéről.- Évek, évtizedek óta foglalkoztat az Imsósi erdő sorsa. Minden zegét-zugát ismered és a történelmét is. Ez utóbbit honnan?- Tizenegy évet itt töltöttem erdészként szol­gálatban, itt élek, a szívemhez nőtt. Annak Névjegy Hegedűs János Dunaföldváron született 1937. október 28-án Végzettsége: erdésztechnikus (Sopron, 1955) 1969 óta él Dunakömlődön Munkahelyei: Dunakömlőd, Középhídvégi Állami Gazdaság, Paksi Állami Gazdaság 1991. óta nyugdíjas idején én találtam meg a Bottyán sáncnak, a Rákóczi tábornak a helyét. Érdekes, a tábort Ordasi tábornak nevezik, kutatni kezdtem Ordas községben és a kalocsai érsekség főkáp­talani levéltárában. Ott derült ki, Imsós „közigazgatásilag” Ordashoz tartozott akkorib­an, más köze nem volt hozzá. Kiderült, Imsós az 1500-as években Kalocsával azonos nagyságú település volt, a törökök elől menekülők, az ártéri, mocsaras területekre menekülve hozták létre.- Imsós azonos a mai Kömlőddel?- Teljesen más. Dunakömlőd községhez az 1953-as megyerendezéssel került a terület. A Dunántúlra viszont az 1841-es Duna szabály­ozással „jött át”.- A tanulmányod az erdő jövőjéről is szól. Van jövője?- Nagyon remélem. Paks önkormányzata tervezi a védetté nyil­vánítását, ez feltétlenül szükséges lenne. A Duna men­tén, az árterekben mind kipusztították az őshonos fafajtákat, csak imitt-amott foltokban találhatók. A tölgy, nyár, fűz ligeter­dők fafajai Imsósban mind megtalálhatóak a 49,33 hektár területen. A második koronaszin­ten a különböző juharok, az aljnövényzetben rengeteg cserje, emellett a gyöngyvirág, a tőzikék, a héricsek, jácintok, szóval a Duna ártér minden jellemző növénye. A mai erdőgazdálkodás nem lát mást, mint a pénzt. Rövid vágásforduló, nagy fatömeg, eladható fa! Ezért pusztították az őshon­os fafajokat.- Mikor lesz látható eredménye annak, amiért a dolgozataiddal, a munkáddal síkra szállsz?- A májusi önkormányzati ülésen eldől, ha védetté teszi a testület, akkor unokáinknak is meg tudjuk mutatni, ilyen volt az erdő. Megér ez annyit is, hogy a történelmi emlékeket is megőrizzük. Arról nem is beszélve, hogy Dunakömlődön megkezdődött egy „elpaksiasodás”. Nagyon sok fórumon már Paks kettőnek, Paks kertvárosnak nevezik a községet. Dunakömlőd 1752-ben még mezőváros volt, komoly történelmi múlttal rendelkezik, nem szabad eltűnnie a térképről. Ezért is kell megőrizni a múlt emlékeit. Készítjük a község monográ­fiáját is. Mindez egybevág azzal a programmal, ame­lyet Paks önkormányzata kezdeményezett a közelmúltban, az itt élő emberek bevonásával. RÁKOSI GUSZTÁV Játékos német nyelvoktatás Egy csendes kisebbségi önkormányzat Szorgalmasan, vitákat és nyilvánosságot mellőzve dolgoznak a Német Nemze­tiségi Kisebbségi Önkor­mányzat képviselői. A né­met nemzetiségi kultúra megerősítése érdekében az oktatás fejlesztésére, hagyo­mányteremtő rendezvények megszervezésére készülnek. Paks A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat az 1998-as válasz­tásokon jött létre az atomváros­ban. Az eltelt alig több mint más­fél esztendőben nemigen csaptak nagy hírverést maguk körül, rit­kán léptek a nyilvánosság elé, csendben, szorgalmasan dolgoz­nak, igaz az érdeklődőknek szá­mos érdekes., értékes programot kínálva. Az idén már január köze­pén elfogadták a költségvetést, mely ugyan nem ad lehetőséget a dúskálásra, de a legfontosabb fel­adatokra jut belőle. Könyvtárat, klubot működtetnek, nyelvokta­tást szerveznek. Felmerült egy sváb kórus létrehozásának ötlete is. Jelenleg a tagtoborzásnál tar­tanak. Tervezik a Tavaszi Feszti­vál keretében egy nemzetiségi nap megrendezését, melyhez ha­sonló tavaly már jó néhány mű­vészeti csoportnak adott fellépé­si, a paksiaknak pedig szórakozá­si lehetőséget. A legfontosabb fel­adatok egyike a minőségi nemze­tiségi oktatás fejlesztése. Ennek érdekében segíteni kívánják az ál­talános iskolákat - Pakson négy­ben van nemzetiségi oktatás -, és óvodákat. A Nemzeti Alaptanterv heti öt órát ír elő általános iskolá­ban a nemzetiségi oktatásra, ami nemcsak a nyelvtanításra korláto­zódik. Ennek keretében ismer­kedhetnek a gyerekek a magyar- országi németség hagyományai­val, kultúrájával. A kisebbségi ön- kormányzat egy tánctanárt kíván alkalmazni, aki minden intéz­ményben oktatni fogja a gyereke­ket a nemzetiségi táncokra. A testület szándékával találko­zott az Eötvös utcában működő óvoda egyik pedagógusának ötle­te is. Vassné Pacher Andrea egy olyan programot dolgozott ki, mely segítségével a középső- és nagy csoportos gyerekek játékos formában ismerkedhetnek a nemzetiségi nyelvvel. Mivel az ötlet az intézmény vezetőjének és a szülőknek egyaránt megtet­szett, márciusban megkezdődik a program. _________________________vt Hí rek LAKÁSÉPÍTÉSI, vásárlási és felújítási támogatásokról dön­tött Paks önkormányzatának egészségügyi és szociális bizott­sága. Három fiatal házaspár ka­pott összesen 450 ezer forint vissza nem térítendő támoga­tást, tíz család pedig összesen 2 millió 920 ezer forint kamat­mentes kölcsönben részesült la­kásgondja megoldására. A VILLANYÁRAM díj támoga tási kérelmek elbírálását meg­kezdte a paksi polgármesteri hi­vatal szociális osztálya. A helyi rendelet alapján járó szociális ellátás éves összege hatezer fo­rint, amelyet a hivatal közvetle­nül az áramszolgáltató számlá­jára utal át, ott a jogosultak ne­vére írják. ÜZEMELTETÉSI engedélyt ka­pott a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. a kiégett kazetták átmeneti tárolójára, s a negye­dik modul feltöltése megkezdő­dött. FARSANGI BÁLT rendezett a gerjeni Nyugdíjas Klub az el­múlt szombaton. A jelmezbe öl­tözöttek teremtették meg a jó hangulatot a bál elején, majd hajnalig tartott a táncmulatság. VITORLÁS BÁLT rendez az ASE Vitorlás SC február 26-án, szombaton 19 órától. A zártkörű rendezvényt az ASE éttermében tartják. NÉPFŐISKOLÁI előadást tar­tottak Gerjenben hétfőn. A téma a nácizmus volt. Az ifjú tudor Andor Ágnes A horogkereszt rémtettei, Máténé Túri Katalin gerjeni történelem tanár pedig A nácizmus propagandája címmel tartott előadást. TEREMFOCI. A gerjeni bajnok­ság tizenharmadik fordulójá­ban küzdelmes, színvonalas mérkőzéseket játszottak a csa­patok. Eredmények: Alisca - Bab Lencse 13-2, Kairó - Kárász 7-5, Gerjen Bulls - Eldorádó 5-4, Vörös Ördögök - Ragoncsa-autó 9-3, Atomix - Fortuna 10-2. Az élen az Alisca áll, az ugyancsak 22 pontos Bulls előtt, harmadik a Bab Lencse három pont hát­ránnyal. Lovász Barna az Alisca játékosa ontja a gólokat, már hetvennégynél tart, a 34 gólos Kovács László (Fortuna) és a 28 találatos Kiss István (Bab Len­cse) előtt. ROCK FARSANG. Török Ádám és a Mini lesz a vendége a paksi Új Hullám söröző február 26-án, szombaton este 19 órákor kezdődő koncertjének, amely a Misztikus utazó című lemezük bemutatója lesz. Két előzenekar is bemutatkozik, a Riverside és a paksi fiatalokból álló Big Balls a 60-as, 70-es évek rockfeldolgo­zásaival. A Tolnai Népújságba hirdetéseit feladhatja Pakson 2000-ben is, a Városháza információs szolgálatánál, Roma közmeghallgatás Levelet írtak a muzsikus cigányok a hivatal ügyfélfogadási idejében! Kétfelé húznak Pakson a ro­mák, és a kisebbségi önkor­mányzaton belül sincs álta­lában egyetértés. A legutób­bi ülésen mégis sikerült elő­rébb lépni, új aleinököt vá­lasztottak, és döntöttek egy roma gyerekeket segítő ala­pítvány létrehozásáról. Paks Rövid időn belül második alka­lommal is összeült a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat, sőt köz­meghallgatást is tartottak. A téma ezúttal is a költségvetés, illetve annak néhány - mások által meg­kérdőjelezett pontja. Az előzmé­nye pedig egy tizenkét aláírással ellátott levél, melynek címzettje Paks polgármestere. A magukat muzsikus cigánynak nevező le­vélírók szerint nem jól gazdálko­dik a kisebbségi önkormányzat a pénzével, nem arra fordítja, ami­re kell. Véleményük szerint ez a pénz a cigányságé, s ha megkap­nák, nem kellene segélyt kérniük. Nehezményezik, hogy hiába mennek el a testületi ülésre, nem szólhatnak hozzá. A közmeghall­gatáson ennek ellenére még tu­catnyian sem voltak, a levélírók közül pedig senki. A fórumot követő testületi ülé­sen alelnökké választották Berki Elemért, aki egy cigánygyerekeket segítő alapítvány létrehozására is megbízást kapott. Ennek pénz­ügyi feltételeit egy korábbi döntés visszavonásával teremtették meg. Előzőleg ugyanis két Stihl fűrész­re százötvenezer forintot szántak, ám mind az említett levélírók, mind az új alelnök vitatta ezt a döntést. A tervezett közösségi házzal kapcsolatban sincs egyet­értés. A határozat értelméberf ez a „cigánytelepen” lesz, ám egyesek szerint nincs rá szükség, mások pedig a város központja környé­kén helyeznék el. A testület egyébként négy tag­gal dolgozik, ötödik társuk ellen éppen ők kezdeményezték a rendőrségi feljelentést egy eltűnt számítógép miatt. A sok gond és vita ellenére Solt Sándor elnök re­méli, hogy sikerül a romák érde­kében együtt dolgozniuk és kompromisszumokat kötniük, mert ha még ők öten sem képe­sek erre, hiába várják, hogy ne le­gyen széthúzás a romák között. VT Diákjogoktól a borkultúráig Népfőiskola fiataloknak Változatos programot kínál a Fiatalok Népfőiskolája, az előadások sorát ráadásul filmvetítés és koncert is szí­nesíti. Paks A diákönkormányzat szervezé­sében az idén fiataloknak is in­dul népfőiskola Pakson, ami tu­lajdonképpen újdonság, hiszen ezek a sorozatok többnyire az idősebb korosztályt célozzák meg. Az ESZI diákotthona ad teret az előadásoknak, amelyek témái igen széles skálán mozognak. Szó lesz például a diákjogokról, a honfoglalás utáni magyar feje­delemség viszonyáról Európá­hoz, az emberi arc fiziog­nomiájáról és ugyanaznap arról a sportról, amely az arcot veszi célba, vagyis az ökölvívásról. A sorozatra egyébként éppen a párhuzamok a jellemzőek, egy- egy est előadásai kapcsolódnak egymáshoz, vagy a témával kap­csolatos film, koncert kerül a programba, így például a Tolna megye a rómaiak korában című előadást filmvetítés, a'Ben Húr kíséri. Az előadók többsége maga is fi­atal, az ifjú tudorok sorából, bár akad majd kivétel, a borfogyasz­tás etikettjéről egy Pakson is­mert szakember, Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási iro­dájának vezetője, a Borbarát Klub elnöke szól majd néhány fontos dolgot. RG t 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents