Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-22 / 44. szám

8. oldal - Tolnai Népújság G A Z D Á L K ODÓKNAK 2000. Február 22., Kedd A margitszigeti Thermál Hotel igazán magas színvonalú nem­zetközi rendezvénnyel örvendez­tette meg a hazai borászokat. A konferencia egyik legfontosabb programja az Első Pannon Bormust­ra volt, mely a ha­zai borkínálat se­regszemléje lett. A bormustrára 160 fajtával neveztek be, ebből a 19 leg­jobbat választot­ták ki, sorrend nélkül. Köztük volt a Takler-pince is. Mit kell tud­nunk az egyre népszerűbb szek­szárdi pincéről? Takler András és két fia családi vál­lalkozásként ké­szítik kiváló borai­kat. Elsősorban Két napig a bor volt a téma Nemzetközi borászkonferencia Budapesten Intervenciós árak A tárca meghirdette az idei évi árakat Szent György-napi juhász verseny Az idén, április 30-án ke­rül sor a már hagyomá­nyos Szent György-napi ju­hászversenyre. A hódmezővásárhelyi mezőgaz­dasági főiskola és a juhtenyész­tő szervezetek támogatásával az eseményre a VII. Állatte­nyésztési Napok (április 28-29- 30) mellett, a főiskola juhászati telepén kerül sor. Jelentkezési határidő április 10-e (Hódmező­vásárhely, Andrássy út 15.) A felnőtt és ifjúsági kategóriában induló versenyzőknek elméleti és gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk a juhtenyésztés, a takarmányozás, az egészség­ügy, a szaporodásbiológia, az az állat- és gyapjúismeret témá­iból. Állatvásári tapasztalatok Mint már többször is ír­tunk róla, Tolna megyében az idén még sehol sem volt jelentős kínálat és kereslet az állatvásá­rokon. Ez a tendencia volt jellemző az alföldi vásárokra is, noha ott mind a kereslet, mind a kínálat jóval élénkebb, mint a Dunán­túlon. Ugyanakkor lehet követ­keztetni az árakból a várható kilátásokra. A ceglédi állatvásárok már évek óta igen jelentősek. A régebben híres békési, csongrádi állatvá­sárok jelentőségét is mintha ez a vásár vette volna át. A leg­utóbbi állatvásári felhozatal ugyan még nem érte el a tava­szi szintet, de már sokat javult. A szokottnál kevesebb süldőt az állatkereskedők alacsony áron már korán reggel felvásá­rolták, és a később érkező ve­vőknek már jelentős felárral ad­ták tovább. Még mindig sok a gond országosan a marhaleve­lek kiváltásával és hitelességé­vel. A lovakra sokan alkudtak, de vételükre általában otthon, másnap került sor. A választott malacokért 2800 és 5000 forintot adtak, a 15-25 ki­lós süldők 3700 és 5000 forint között, a 40 kilósak 6000 és 9000 forint között keltek el. A kocák ára átlagosan 28-32 ezer forint között alakult, a borjakért átlagosan 40-45 ezer forintot, a növendék bikákért 68-75 ezret, a csikókért (1-2 éves) 85 és 98 ezer forintot adtak. A tömegtakarmány-piacon to­vábbra is kereslet mutatkozik a jó minőségű szalma és széna iránt. Fokozódó érdeklődés ta­pasztalható az erjedt takarmá­nyok megvételére is, mert a ta­vaszi takarmányellátásban már gondok jelentkezhetnek. ■ A múlt hét végén neves kül­földi és hazai szakemberek, borászok találkoztak Buda­pesten. A rendezvény befe­jező programja a bormustra volt, melynek kapcsán 160 kiváló minőségű fajta közül választották ki a 19 legjob­bat, köztük voltak Vida Pé­ter, Takler András és az Eurobor borai. ___ Budapest A két napos konferencián el­hangzott legérdekesebb informá­ciókat adjuk közre olvasóink­nak. Joseph A. Rollo Kalifoniából érkezett Budapestre, ő egy ottani borászati egyetem igazgatója. Előadásának témája a bormarke­ting volt.- Az USA-ban a bortermelés 91 százalékát a kaliforniai borok adják, ezt a hatalmas mennyisé­get (1,9 milliárd palackot) pró­bálják a hazai forgalmazáson kí­vül, a világ minden részén érté­kesíteni. A kaliforniai boroknak 15 országban van képviseletük, ami azt jelenti, hogy ennyi he­lyen nem csak értékesíteni, ha­nem népszerűsíteni, megismer­tetni is igyekeznek, ami nagyon sok anyagi és tárgyi befektetést igényel. A jelenlegi borpiacról Rollo úrnak az volt a véleménye, hogy az egyik legdinamikusab­ban fejlődő üzletág. Évről évre sok új termelő jelentkezik, új színt, új ízlést hozva a piacra. Az USA-ban a hazai borokon kívül a dél-franciaországi, az argentin borok nagyon népszerűek. A ta­pasztalat az, hogy a bor mennyi­sége nem növekszik, viszont a vásárlók a minőségi, a magasabb árfekvésű borokat keresik. Az árakat figyelve a 7,5 dollárnál ol­csóbb (2000 forint körüli) torok értékesítése az elmúlt években alig növekedett, a 3 dollárnál ke­vesebb egyáltalán nem, míg a 8 dollárnál drágább borok értéke­sítése 13 százalékkal megnőtt az USA-ban. Ez a tendencia Rollo úr szerint a nemzetközi borpiacra is jellemző. A címke szerepét mi magya­rok is sokszor hangsúlyoztuk már, bár Magyarországon szokás (elvárás) telezsúfolni mindenféle adattal, OBI (Országos Borminő­sítő Intézet) engedélyének szá­mával, lakcímmel, telefonszám­mal ellátni. Az amerikai szakem­ber szerint csupán három adat elég a vásárló tájékoztatására a címkén: a márkanév (ez lehet a termelő neve is, ha ismert), a bor típusa, pl. kékfrankos), és a ré­gió megjelölése (ország, borvi­dék). Tapasztalataik szerint a fo­gyasztó elsőként azt nézi meg, honnan származik a bor, majd azt, milyen márkanevet visel. A piac új szereplői a japánok és az ázsiai országok, itt ugyanis csupán pár évvel ezelőtt fedez­ték fel tömegesen a bor ízét, za­matét, hangulatát. Dr. Szabó Sándor, a Külügy­minisztérium főcsoportfőnöke a hazai borkereskedelmi tárgyalá­sokról tájékoztatta a rendezvény résztvevőit. Az idei évre kedvez­ményes vámot biztosítanak a ha­zai borok kivitelénél. Első ízben sikerült az Unióval erről megál­lapodni, az eddigi 15 forint/liter vám helyett most „0” lett a vám. Erre a mennyiségi keret 350 ezer hektoliter. Új elem az is, hogy a hosszú távú tárgyalások során már az előcsatlakozási feltételek­ről is szó esik. Az új telepítés fő szabálya a csatlakozás után, a ti­lalom, viszont a struktúra átala­kítást az unió 75 százalékos ha­tárig is támogathatja. Érdemes azt is tudni, hogy az uniós orszá­gok összesen 160 millió hektoli­ter bort termelnek évenként, eh­hez képest Magyarország ugyan­csak kis tétel az évi 3,6 millió hektoliterrel (Görögországgal azonos). Természetesen szó esett a bor­ról, mint jövedéki termékről is. Varga Mihály, a Pénzügyminisz­térium államtitkára tartott erről előadást. Újdonságot, amiről ed­dig még nem írtunk, ő sem tu­dott mondani. Annál érdekeseb­bek voltak a hozzászólások. A borászok nem értettek egyet a törvénnyel, attól félnek, hogy a kisebb területtel rendelkezők, a szigorítások (pincekönyv vezeté­se, regisztráció, vámosokhoz va­ló bejelentkezés, a fogyasztás feltüntetése, stb.) miatt, tömege­sen vágják majd ki az ültetvénye­iket. A borhamisítókat ez a tör­vény nem riasztja majd el, mondták a felszólalók. A 25 Ft/db zárjegy és az 5 Ft/liter jövedéki adó együtt, vi­szont már jelentős költséget je­lent évente a termelőknek. MAUTHNER Kicsit elkésve, de végre megismerhetik a termelők is az idei évre meghirdetett intervenciós, vagy védőára­kat. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium a tej, a vá­gósertés, vágómarha, étkezési búza és takarmánykukorica vé­dőárait a következőképpen rögzí­ti: az extra minőségű tehéntej in­tervenciós árának alsó határa 56 forint literenként, amelyhez még az áfát is hozzá kell számolni. A felső határ 70 forint literenként, plusz áfa. A vágósertés intervenciós árának alsó határa „E” minőség esetében 309 forint kilogrammonként plusz áfa, „U” minőség esetében pedig 286 forint kilogrammon­ként plusz áfa. Az intervenciós ár a hasított súlyra vonatkozik. A vágómarha esetében az első fajtacsoportnál - ide tartozik az extrém és első osztályú hímivarú hús - az intervenciós ár kilo­grammonként 263 forint plusz áfa, míg a második fajtacsoport­Az elmúlt 3 év tapasztalatai igazolták, hogy a termelők elfogadták a mezőgazdasági őstermelői igazolványokat, ehhez ugyanis adókedvez­mény társul. Olvasóink közül többen is érdek­lődtek az őstermelői igazolvá­nyok meghosszabbításá­nak módjáról, illetve ar­ról, hogy újat lehet-e még kiváltani. Mint már írtunk róla, a 228/1996-os kormány- rendelet szerint az igazol­ványok érvényessége a múlt év végén lejárt. Részben a nagy tömegű igazolvány költsége, rész­ben pedig az Unió várhatóan más típusú nyilvántartási és támoga­tási rendszere miatt, nem volt célszerű az igazolványokat az idei évben kicserélni. 2000-ben tehát az eddig kiváltott és a ter­melőknél lévő őstermelői igazol­ványok helyett nem lesz új iga­zolvány, csupán érvényesíttetni kell a régieket. A rendelet felha­talmazza az igazolványt kiállító megyei földművelésügyi hivatalt, hogy a megfelelő módosításokat a régi igazolványokon elvégez­zék, így azt érvényesítsék. Az igazolványokat az idén is a falugazdászok kezelik, állítják ki, vezetik a szükséges nyilvántartá­sokat és ők segítik tanácsaikkal a termelőket is. Az igazolványok érvényesíté­sének menete a következő: a ter­nál 229 forint plusz áfa. Ezeknél a termékeknél az intervenciós ár januártól lépett életbe. Az étkezési búzánál és a kuko­ricánál az új terméshez igazodva alkalmazzák az intervenciós árat. Az étkezési búza intervenciós árának alsó határa 20.500 forint tonnánként plusz áfa, a takar­mánykukorica védő árának alsó határa tonnánként 16 ezer forint plusz áfa. A tárca az idén első ízben je­lentette meg ebben a formában a védő árakat. Ez azt jelenti, ha az árak az alsó és a felső határt átlé­pik, valamilyen állami beavatko­zásra számíthatnak a termelők. Az alsó határok elérésekor ez mindenképpen segítséget igé­nyel, ám az, hogy ez milyen for­mában realizálódik, az a minisz­térium anyagi lehetőségeinek a függvénye. Az intervenciós árak rögzítését a tárca a mezőgazdasági terme­lők Szolnokon megválasztott tár­gyalóbizottságával kötött megál­lapodásának megfelelően hajtot­ta végre. melő, akinek már van igazolvá­nya és az idei évre érvényesíteni szeretné, keresse fel a lakóhelyi fogadóóráján a falugazdászát és kérjen új értékesítési betétlapot. A falugazdász egy új betétlapon az előnyomtatott évszámot kija­vítja, aláírja, lepecsételi. Ez a be­tétlap, melyet az igazolványban kell tartani, egy évre szól, tehát egy évre ér­vényesíti az igazol­ványt. Annak a termelő­nek, akinek eddig még nem volt igazol­ványa, vagyis nem volt még őstermelő, de szeretné azt kivál­tani, szintén a falu­gazdásztól kell igényelnie, ugyanúgy, mint az igazolvány ér­vényesítését. A falugazdász olyan igazolványt ad majd ki, amelyen az előrenyomtatott „az 1997-re érvényes” szövegrészben az érvényességi számot 2000-re javítja át. Az egyéb adatok rögzí­tését, (adott földterület, tevé­kenység megjelölése) illetve a szükséges érvényesítéseket (ho­logram, adózási megjelölés, adat­lap, stb.) és bejegyzéseket, az el­múlt évi gyakorlatnak megfelelő­en végzi el. A kamarai nyilvántar­tási számot már nem kell szere­peltetni az igazolvány első olda­lán. A mezőgazdasági őstermelői igazolványok kiállítása, érvénye­sítése díjmentes. Az őstermelői igazolványokról kérdezték Mit árulhat a termelő a piacon? Amire engedély kell és amire nem Az egészségügyi miniszter, mint arról már többször beszámoltunk, az elmúlt év végén rendeletben szabá­lyozta a vásári, piaci és vá­sárcsarnoki árusítás köz­egészségügyi szabályait. Fontos tudni, hogy a mezőgazda- sági kistermelő saját termelésű te­jet és tejterméket csak nyers álla­potban és hatósági állatorvosi igazolással forgalmazhat. Saját nevelésű, bontatlan, vá­gott baromfi árusításához szüksé­ges, hogy a hatósági állatorvos a piacra vitt terméket fogyasztásra alkalmasnak igazolja bélyegzőjé­vel. Baromfihús daraboltan nem árusítható. Kizárólag sertéshúsból előállí­tott füstölt húst, étkezési szalon­nát és zsírt abban az esetben áru­síthat kistermelő, ha a készít­mény húsvizsgálaton átesett állat­ból származik és ezt az állatorvo­si igazolással tanúsítani is tudja. A hatósági állatorvosi igazolás be­szerzése és a jelölés elvégeztetése a mezőgazdasági kistermelő köte­lessége. Tejet, tejterméket kimérve for­galomba hozni csak kifogástala­nul tiszta edényben, vagy szállí­tótartályban szabad. A tejeskan­nák, tejszállító-edények tömíté­sére tiszta, szennyezést nem oko­zó anyagot szabad csak használ­ni. A kimérés, adagolás csak tisz­ta mérőedénnyel, eszközzel tör­ténhet. Kacsatojás, valamint libatojás árusítása esetén jól olvasható „a tojás legalább 10 perces főzés után, vagy alaposan átsütve fo­gyasztható” szövegű felira­tot kell elhe­lyezni. Vásárban, piacon, vásár- csarnokban élelmiszer­nyersanyago­kat, élő állato­kat, tyúkot, li­bát. árusítani csak az arra ki­jelölt területen lehet, hogy a különböző ter­mészetű áruk káros egymás­ra hatását elke­rüljék. Az áru­sító asztalokat védőtetővel kell ellátni és a cso- magolatlan élelmiszereket (tej, tejtermék, füstölt szalonna, kol­bász, zsír, méz, kimért savanyú­ságok) az árusítás időtartama alatt védetten kell tárolni. A vásár, a piac és a vásárcsarnok fenntar­tója, működtetője köteles a rende­letben foglaltakat rendszeresen ellenőrizni. Szabályozásra került a piaci és a vásári árusítás. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Határidők Összegyűjtöttük a legfontosabb teendőket, melyeknek a határ­idejét is érdemes betartani. Március 20-ig lehet az idei év­re még érvényesíteni a mező- gazdasági őstermelői igazolvá­nyokat. Ezt követően már nem lehet január elsejéig visszame­nően, csak a további hónapokra. Március 31-ig a földhivatalban a földhasználati díjról, földbérlet­ről kell nyüatkozniuk a terme­lőknek. Aki ezt elmulasztja, azt megbírságolják. Március 20-ig kell adóbeval­lást készíteniük az őstermelők­nek. Az 500 négyzetméternél na­gyobb szőlőültetvénnyel rendel­kezőknek pedig már most érde­mes érdeklődni a teendőjükről a hegyközségnél, vagy a vám- és pénzügyőrségnél, mert nekik is bejelentési kötelezettségük lesz, június végéig. ___________________■ I T akler András a Bormustra eredményhirdetése után (FOTÓ: FEB) A legjobbak között A Takler-pincének sikert hozott a bormnstra kékfrankost, a cabernet fajtákat és kadarkát termelnek. 1997-ben új feldolgozót és palackozót épí­tettek. Boraik egyre keresetteb­bek, hiszen a '97-es évjáratú bi­kavér, Brüsszelben és Bordeaux- ban is díjat nyert. A bormustrán a '97-es évjáratú cuvée-jükkel ke­rültek a legjobbak közé. Ml

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents