Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-15 / 38. szám

|| 2000. Február 15., kedd G A Z D Á L K ODÓKNAK Tolnai Népújság - 7. oldal Nem hegyezi a kutya a fülét AAilsnr lphpt n7 phpt fprlpytptni? Barátaink az állatok fotó: gottvald is hívták az állatorvost, aki meg­állapította, hogy a kutyus epilep­sziás. Fel is írta a gyógyszereket, melyeket ki is váltottak. A gyógy­szerek nagyon drágák voltak, ol­vasónk arról panaszkodott, hogy ezt folyamatosan nem tudják vál­lalni, kérdése éppen emiatt meg- gyógyul-e majd a kutya, vagy fo­lyamatosan kell gyógyszerezni?- Mivel meggyógyítani nem le­het, a nyugtató jellegű készítmé­nyekkel az állat állapotát javítani lehet, mondta az állatorvos. Ez azt jelenti, hogy figyelni kell, mi­lyen gyakran lép fel a következő roham, és mennyire súlyos. A megfigyelésre azért van szükség, mert a megfelelő gyógyszerada­golással ritkítani lehet a rohamo­kon. Az epilepsziára az is jellem­ző, hogy egyszer csak megjelenik és utána hosszabb-rövidebb szü­netekkel ismétlődik. Áttalai telefonálónknak palo­tapincsi kiskutyája van, most múlt egy éves, kérdése, mikor le­het fedeztetni?- A kutya akkor ivarérett, ha az első tüzelésen „túl van”, de akkor tenyészérett ha a pároztatásra is Olvasónk másik kérdése volt, hogy igaz-e, ha a párosítás elma­radna, akkor a palotapincsi meg­döglik?- Szó nincs erről, ez a fajta ku­tya is akár szűzen is leélheti az életét. Az tény, hogy legalább egy ellést azért szoktak szorgalmazni a gazdik, mert az ellés hormoná­lis érettséget is biztosít. Szekszárdi olvasónknak négy hónapos a németjuhász kisku­tyája, de nem áll fel a kutyus fü­le. (Öt született egyszerre, de egyikkel sincs ilyen gond, míg ennek a szőre is hosszabb) Kér­dése, mi ilyen esetben a teendő?- Ha négy hónapos korában még nem áll a kutya füle az még nem jelenthet gondot. Ez a „rendellenesség” az eb 7-8 hóna­pos koráig magától is megoldód­hat. Ha a helyzet még sem változ­na, akkor műtéti beavatkozással is megoldható a probléma. A hosszú szőr az ónémet juhászku­tya jellemzője, valószínű, hogy valamelyik őse génje üt vissza a kiskutyánál. Ettől ő még ugyan­olyan keresett kutyus, mint a testvérei. ■ Cicák ivartalanítása A Magyar Állatorvosi Kamara által meghirdetett akció: február hónapban minden macska ivartalanítását és veszettség elleni védőoltását 20 százalékkal olcsóbban végzik az állatorvosok. Az akció célja, a kóbor állatok túlszaporodásának megakadályozása és az ember egészségének védelme. ___________________________■ Ál latátvétel csak orvosi igazolással Magas költségek, alacsony felvásárlási árak Egyre több termelő panasz­kodik arról, hogy a nyulak leadásakor magasak az ál­latorvosi költségek. Az ál­latorvosok szerint, azonban ez nem így van. Bár a ter­melőknek és az állatorvos­nak is igazuk van, a hely­zet azonban ennél sokkal bonyolultabb. Tolna megye Az állattartóknak biztosított zöld vonalunkon, a múlt héten pénte­ken, immár visszatérő téma volt, hogy a kis állatok (nyulak, tyú­kok, libák) leadásakor viszony­lag magas árat fizetnek a gazdák az állatorvosok által kiállított iga­zolásokért. Volt olyan telefonáló, aki szóvá tette, hogy másik me­gyében ez másként van és van, ahol a szállító cégek fedezik az állattartók költségeinek egy ré­szét. A panaszosok elmondták, hogy igazságtalannak érzik, hogy tíz nyúl leadásánál 300 fo­rintot (efölött pedig további 30 forintot, darabjáért) kell fizetni az állatorvosi igazolásokért, ab­ból a pár ezer forintból, amit az állatokért kapnak. Dr. Szabó Ákos, a szerkesztő­ségünkben a hívásokat fogadó állatorvos, mielőtt válaszolt vol­na olvasóink kérdésére, több kollégájával is konzultált a témá­val kapcsolatban. Az állatok szállítása előtti át­vételkor kétféle állatorvosi díjat fizetnek az állattartók, az egyik a hatósági díj (43. számú Magyar Közlöny, 2813-as oldal, 3/1-es pont, a 46/1999. V. hó 19-es FVM rendelet), a másik a kezelő állatorvos díja (ez utóbbi sza­badáras kategória). A kettős igazolásra azért van szükség, mert a kezelő állator­vos állítja ki azt az igazolást, melyben igazolja, hogy az udvar járvány-helyzete, az állatok egészségügyi helyzete megfele­lő, a leadott állatok nem kaptak olyan gyógyszert, melynek a vá­rakozási ideje még nem járt vol­na le. Ezért az igazolásért a keze­lő állatorvos tarifája szerint kell fizetni. Ezt követően, ennek az igazo­lásnak a birtokában, a hatósági állatorvos állítja ki a második igazolást, mellyel igazolja, hogy a körzetben nincs járvány, az ál­lomány szállítható, stb. A kezelő orvos (aki az első igazolást állította ki) ugyanis nem tudhatja, hogy a szomszéd faluban esetleg van-e olyan be­tegség, amely miatt az adott kör­zetből nem lehet átvenni állato­kat. Volt olyan telefonáló, aki úgy tapasztalta, hogy a két igazolást egy orvos állította ki, és egynek fizetett kétszer állatorvosi díjat. Előfordul, hogy a kezelőorvos és a hatósági állatorvos ugyanaz az ember. A törvény szerint ez pülanatnyilag szabályos, bár va­lóban furcsa érzést válthat ki az állattartókból például állatszállí­tásnál. A helyzet azonban ennél sok­kal bonyolultabb, mondta dr. Szabó Ákos. A szomorú az, hogy az állattartás nyomorult helyze­tét valójában nem az állategész­ségügyi költségek sújtják, ha­nem az alacsony felvásárlási árak. A sor végén azonban az ál­latorvos van, az ő igazolásáért fi­zet utoljára a gazda. Akkor már azt is tudja, hogy a nyulaiért csak pár ezer forintot kap, és ha ebből még kifizeti azt a 3-4-5 száz forintot, akkor mi marad, teszi fel a kérdést magának. Sajnos a mezőgazdaság min­den területén hasonló a helyzet. Amikor a termelő tápot vett az állatoknak, vagy vegyszert a nö­vényvédelemhez, műtrágyát, gyomirtó szert, bár időről, időre tapasztalja, hogy emelik ezek árát, beletörődik a sorsába, mert valójában sem a tápgyártók és forgalmazók, sem a vegyszer­gyárak nem foglalkoznak azzal, hogy ma Magyarországon meg tudják-e venni a termelők ezeket a készítményeket? Ők csak „inf­láció követően” emelik az ára­kat. Csak egyvalakit nem zavar az infláció, a felvásárlót. A felvásárlói ár, legyen az ku­korica, búza, burgonya, sertés, nyúl, szarvasmarha, disznó ese­tében mindig csak kullog a meg­emelt termelési költségek után. így aztán érthető, hogy az utolsó kiadásnál, az állatorvosi költség­nél, elfogy a gazdálkodó türel­me. De erről nem az állatorvos tehet. MAUTHNER Minden falusi udvarban van csibe Fészek előkészítés, készülődés a fogadásukra Február vége felé már a leg­több falusi háznál készü­lődnek a naposcsibék, a kis kacsák, libák fogadására. Készítik a fészkeket, kiala­kítanak egy-egy tárolóhe­lyet a fűthető helyiségben, hiszen a kicsiny állatok még jó pár hétig igénylik majd a meleget. A viszonylag olcsón megvásárolt naposcsibék felnevelése jobban megéri, mint a nagyobb csirkék vásárlása. A visszatérő gond azonban az, hogyan lehet kivé­deni az állatok korai elhullását? Több olvasónk is kérte ebben a témában az állatorvos taná­csát. Volt, aki elmesélte, hogy ta­valy Hőgyészen vásárolt több száz csirkét, de ebből alig ma­radt pár, a többség ugyanis el­pusztult. Sorra döglöttek az álla­tok, amikor a helyi állatorvost megkérte, hogy boncolják fel az elhullott csirkét. Az orvos megál­lapította, hogy az állat májában több száz fonalféreg volt. Ezt követően féreghaj tót kaptak a megmaradt állatok, de sajnos a legtöbb esetben már ez sem használt. Mi volt ennek az oka, illetve az idén, ugyanezen a he­lyen tarthat-e csirkéket, kérdezte olvasónk.- Az első kérdésével kezdjük, miért döglöttek meg az állatok, amikor már kapták a féreghajtót? Azért, mert a gyógyszer hatására megdöglött fonalférgek a máj­ban, az epeutakban dugulást okoztak, majd gyulladást idéz­tek elő. Hogy lehet-e ismét ugyanazt a helyet használni a csirke tartására? A paraziták túl­élési esélyei jók, akár 1-2 évig is képesek „kihúzni”. Éppen emiatt a tartási helyet a hagyományos fertőtlenítő szerekkel nem érde­mes kezelni, mert nem hatáso­sak. Ennél jobb eredményt lehet elérni, ha perzselővei, lángborot­vával „kezelik” a helyiséget. Az állatokat pedig az első naptól kezdve, megelőzésképpen, fo- nalféreg-hajtókkal kell itatni. Bogyiszlóról kérdezte az egyik olvasónk mit tegyen, a csibéi ki­csípik, eszik a tojást?- Rossz szokás ez, ha egyszer rákapnak, nehéz leszoktatni róla a csirkéket. A háttérben lehet vi­tamin, vagy ásványi anyag hiány is. A tojófészkeket célszerű úgy elhelyezni, hogy csak egy tyúk férjen hozzá, a tojásokat pedig azonnal be kell gyűjteni. Bonyhádi olvasónk tojótyúk­jai pedig kicsípik egymás tollát, van hogy véresre marják egy­mást.- A kannibalizmust kiválthatja az összezártság is. Kicsi területen sok állatot zárnak össze, a kifutó és az udvar használata segít a gond megoldásában. A kapirgálás ugyanis leköti az állatot. A rossz szokáson gyógyszerrel nem lehet segíteni. Ha egy kiló táphoz egy kanál sót kevernek, ehhez korlát­lan mennyiségű vizet is biztosít­va, akkor a só kint az udvaron megcsillan a fény hatására és le­köti az állatot. De a megfelelő mennyiségű víz biztosítása elen- gedhetetlen feltétel. __________■ K utyapszichológia A közelmúltban jelent meg az első magyar nyelvű etológiái té­májú könyv, amely kizárólag a kutya lélektanával foglalkozik. Szerzője dr. Jakab Ferenc, szek­szárdi magán állatorvos, akinek néhány éve főtevékenysége a kutyák, macskák gyógyítása. A „Kutyapszichológia”, bár tudományos igényű írás (hasz­nos olvasmány lehet állatorvos­ok, ebtenyésztők, kutyakikép­zők számára), közérthető nyel­vezetének köszönhetően mégis minden kutyabarát érdeklődésé­re számot tarthat. Természete­sen ösztöneink és józan gondol­kodásunk segít a kutyanevelés­ben, írja a szerző. A legtöbb em­bernek ez nem is okoz gondot. A manapság divatos médiabeli si­ker- és botránytörténeteket azonban a kutyát gyakran eltúl- zottan ruházzák fel emberi kva­litásokkal, vagy vadállati tulaj­donságokkal. Az újdonsült ku­tyatulajdonost kellemetlen csa­lódás érheti, ha többet vár ked­vencétől, mint amire az (kutya mivoltából adódóan) képes. De kellemes percekben lehet része, ha hagyja és segíti kibontakozni az állat képességeit, egyéniségét. A kutya olyannak fogad el bennünket amilyenek vagyunk, nem bírál, nem kritizál, „csak" feltétel nélkül szeret. Talán ez sikerének legnagyobb titka. Vi­szonzásképpen kötelességünk igényeinek messzemenő figye­lembevételével gondozni őt. Ku­tyánk viselkedésének megérté­sében kíván segíteni ez a könyv. íme ízelítőül néhány fejezet a könyvből: a kutya szociális fejlő­dése, az éhség, a fájdalom, az emóció és motiváció, a félelem, az érzelmek és stressz, tanulás, társas viselkedés, az agresszió fajtái, az intelligencia, a szexuális viselkedés és szaporodás, szülő­ivadék konfliktus, félénkség, be- pisilés, depresszió, válogatósság, étvágytalanság, hűség, ragaszko­dás, barátság, féltékenység, öröm, lustaság, munka, felelős­ségtudat, bűnbánat, stb. A könyv kapható dr. Jakab Ferencnél, (7100 Szekszárd- Palánk 18/B, vagy a 74/417-792- es telefonon, 06-30-9-371-906-os mobiltelefonon), valamint az 50-es ABC melletti könyvpavi­lonban, Szekszárdon. _______■ J égesőelhárítás Tolna megyében Kilenc évvel ezelőtt, 1991-ben alakult a NEFELA Dél-magyar­országi Jégesőelhárítási Egyesü­lés. Baranya, Tolna és Somogy megyei TESZÖV-ök, két biztosí­tótársaság, több mint száz me­zőgazdasági nagyüzem és az Országos Meteorológia Szolgá­lat hozta létre. A védekezés lényege, hogy a zivatarok kialakulása előtt 2 órával bekapcsolják a talajge­nerátorokat, melyekben aceto- nos ezüstjodidot égetnek el. Ezeket a kristályokat a felszálló légáramlat viszi a zivatarfel­hőkbe, hatásukra kevés nagy szem helyett, sok kisebb jégeső alakul. A védett területeken gazdál­kodóknak saját érdekük, hogy támogassák a jégelhárítás költ­ségeit. ____________________■ Á tjárni csak engedéllyel szabad Ki kérheti a szolgalmi jog bejegyzését? Fülemüle perek, mondják a kívülállók, pedig na­gyon meg tudja keseríteni az érintettek életét az ál­landó torzsalkodás. A telki szolgalom, ahogy a jog fogalmaz, szintén ebbe a kategóriába tartozik. Szekszárd Egy középkorú hölgy fordult szerkesztőségünkhöz segít­ségért, végső elkeseredésében. Segítséget az ő adott hely­zetében nem tudtunk nyújtani, mivel már folyamatban lé­vő peres ügyről volt szó, viszont a története tanulságos, ezért foglalkoztunk vele. Városszéli tanyasi házban lakik panaszosunk, immár he­tedik éve. Mivel az ő háza nehezen megközelíthető, így az idős szomszéd bácsi telkén járkált keresztül. Nem is Mit mond a jog? volt ebből semmi probléma, hiszen jó szomszédok vol­tak. Majd meghalt a bácsi, és az örökösök eladták a házát. Az új szomszéd nem vette jó néven az átjárkáló idegent, ezért lekerítette a területét, majd azt be is építette. A föld­hivatalban ugyanis nem volt szolgalmi jog bejegyezve a területre. Az új tulajdonos arra hivatkozik, hogy járjon a szomszédja azon az úton, (ez viszont be van jegyezve a földhivatalnál) ami ugyan megközelíthető lenne, de mivel nem használták tönkre ment, oda hordták a szemetet. Dr. Nőt László szekszárdi ügyvédet arra kértük, hogy álta­lánosságban értelmezze a szolgalmi jog jelentőségét.- A szolgalmi jog leggyakrabban úgy kerül szóba, hogy valaki az „én telkemen keresztül szeremé megközelíteni a saját telkét”. Ahhoz, hogy a szolgalmi jogra később hivat­kozni is lehessen, vagy meg kell a két szomszédnak egy­mással egyezni, vagy a bíróságtól kell a dön­tést kérni. A szolgalmi jogot, ha létrejön az egyezség, akkor a földhivatalnál be kell je­gyeztetni. A Polgári Törvénykönyv (a további­akban Ptk.) 166-os, 167-es és 168-as paragrafu­sa foglalkozik ezzel a témával részletesebben. Képzeljék el, hogy például egy Balaton parti ingatlannál a szomszéd 2-3 méteres sávot kér, hogy meg tudja a telkét kocsival is közelíteni. Ez a pár méter akár több millió forintjába is kerülhet az áthaladást kérő szom­szédnak. Ez azt is jelenti, hogy a szolgalmi jogot pénzért is át lehet adni.- Van-e olyan eset, amikor kötelező biztosítani az átjárást?- Ha valamely földút nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűmi, hogy a jogosult a földjei­ken átjárjon. Ha viszont van másik út is, akkor arról kell megközelíteni a területet. Telki szolgalmat lehet kérni át­járás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítésére, vezeték- oszlopok elhelyezésére, épület megtámasztása vagy a jo­gosult számára előnyös más hasonló célra. De azt is tudni kell, hogy ekkor az ingatlan haszonélvezetének alapításá­ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.- Lehet-e elbirtokolni az átjárást biztosító területet?- Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat a szomszéd, ha a másik ingatlan használata ellen annak tulajdonosa tíz éven át nem tiltakozott. Viszont szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtok­lásra. A Ptk. azt is kimondja, hogy a telki szolgalom gya­korlása során mindig az ezzel terhelt ingatlan birtokosá­nak érdekeit kímélve kell eljárni. Tehát csak azért, mert valakinek így kényelmesebb, noha van másik út is, még nem létesíthet átjárást a másik földjén. És az is fontos, hogy a telki szolgalom önállóan nem értékesíthető. MAUTHNER Mit is jelent a telki szolgalom? A Ptk szerint valamely ingatlan minden­kori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhat­ja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Szekszárdi olvasónk zöld vona­lunkon kérdezte dr. Szabó Ákos állatorvostól, hogy gyógyítható-e a kutyája? A törzskönyvezett far­kaskutya májusban lesz egyéves, a napokban azonban furcsa be­tegség tört ki rajta, a földhöz vág­ta magát és habzott a szája is. Ki alkalmas. Általában a harmadik tüzelést követően szokták a gaz­dák fedeztetni a kutyájukat. En­nél pontosabb meghatározás is van, amit a fajta tiszta kutyák esetében a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) ha­tároz meg.

Next

/
Thumbnails
Contents