Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

Tolnai Népújság 2000. Február 12., Szombat Hétvégi Magazin “ Tolnai Népújság - 7. oldal zott, míg másutt megindult a ki- vetkőzés. A nyelvjárás mellett ta­lán a népviselet a legszembetű­nőbb és legjellemzőbb sajátossá­ga egy-egy népcsoportnak. Meny­nyivel könnyebb volt eligazodni a régebbi korban, mint a maiban. A jelrendszerek az öltözködésen belül tökéletesen tájékoztattak mindenről. A férfiak kalapja, sap­kája, vagy a mellé tűzött toll, bok­réta jelezte, hogy viselője gyer­mek, féllegény, olyan akinek van már kedvese, sőt eljegyzett „nagyszeretője”. A vőlegénységet is erre a célra készített bokréta je­lentette. A dísztelen kalap pedig azt közölte, hogy viselőjének „le­telt az ideje”. A lányok fejükön pártát, koszorút, szalagot visel­tek, a férjes asszonyt pedig megil­lette a főkötő, melyből élete során akár négy is lehetett. A fehér és a piros szín, az aranydíszítés a fia­talságé volt, melyet már 35-40 éves koron túl nem illett hordani, a javakorabeli asszonyok pedig a barnát, a zöldet, a sötétkéket, a bordót viselték. A fekete pedig az öregeket illette meg. A faluközös­ség szabályai pontosan meghatá­rozták, szabályozták és ellenőriz­ték a viseleti hagyományokat. Mindenki a vagyonának, korosz­tályának, rangjának, állapotának megfelelő öltözetet hordott. Mo­dern világunkra ez már nem annyira jellemző. mauthner Nyílik már a hóvirág Hiába, itt van, megérkezett a tavasz. A melegebb domboldalakon, a védett, nedves zugokban már bontja szirmait a hóvirág, a tavasz első üzenete. fotó: bakó-cottvald Édes élvezet a Nestlé termékeiből VALENTIN-NAPJÁN M a Sárszeg Áiész üzleteiben: ▼ Tolnán, a Harmónia Üzletház ABC-jében, Szekszárdon, az Újvárosi, a Bartina és a 160-as alatti Napsugár ABC-ben, valamint Szedresben, a 12-es számú ABC-ben: Melódia bonbon 428/ Marcipános mini Chokito 29,­Chokito 35 g-os 45,­E napon a Sárszeg ruházat üzletébea az Otthon Áruház emeletén is akcióval várjuk: minden női-, férfi fehérneműre 10% kedvezményt adunk! Lepje meg kedvesét üzleteink kínálatából. Célok, csak szabad elhatározásból Deutsch Tamás: amikor a miniszterből szurkoló lesz A kallódás. A fiatalságra le­selkedő veszélyek közül Deutsch Tamás ezt tartotta az egyik legjelentősebbnek. Az ifjúsági és sportminisz­ter Szekszárdon, a Dél-Dunántúli Regio­nális Ifjúsági Iroda átadásakor nyilatko­zott lapunknak.- Az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek már másfél évtizede be­szélnek arról, hogy egy­re gyengül azoknak a közösségeknek a kohéziója, me­lyekhez bízvást kapcsolódhatnak a gyermekek és a fiatalok - muta­tott rá Deutsch Tamás. - Vesztett jelentőségéből a család szerepe, politikai okokból nem lehettek erősek az egyházak, s formálisan működtek a diák szerveződések is. A rendszerváltás után pedig önmagában a szabadság nem le­hetett képes az atomizált társa­dalmat jelentősen megerősíteni: S az elmúlt évtizedek után meg kell tanulnunk azt, hogy miként kell energiáinkat a saját magunk te­remtette közösség működtetésé­nek szolgálatába állítani. S itt ér­keztünk el a regionális ifjúsági irodához, mely intézmény - szol­gáltatásai által - megadhatja a fo­lyamatos cselekvéshez szükséges többlet energiát.- A közösségépítés valóban ér­demes a támogatásra - ez történik most - , de miként kerülheti el a hivatal(osság) a felülről történő vezéreltség lát­szatát?'- Egyszerűen. A kor­mánynak, a minisztéri­umnak, az önkormány­zatnak minden olyan szolgáltatást meg kell adnia, ami segítheti a szabad elhatározásból származó célok megva­lósítását, de semmi olyasmit nem szabad tennie, amivel akárcsak azt a látszatot is kelti, hogy má­sok helyett akarja kitalálni magu­kat a célokat. Ez akkor is így van, ha netalán a hivatalosság jól látja a célokat, s maguk az érintett kö­zösségek még nem. Ilyenkor vár­ni kell, hiszen az emberek előbb- utóbb kitalálják, s meghozzák a szükséges és jó döntéseket. Való igaz: felülről semmit sem szabad erőltetni. A minisztérium által lét­rehozott ifjúsági szolgáltató iro­dák hálózata nem alárendeltje senkinek, hanem mellérendeltje a helyi közösségeknek.- Az ifjúságra a kallódás mel­lett a munkanélküliség is nagy ve­szélyt jelent. Az irodának lehet va­lamilyen szerepe a fiatalok mun­kába állításában, vagy ilyen fel­adatot túlzás lenne várni?- Annyira nem túlzás ilyesmit várni, hogy a Gyermek- és Ifjúsá­gi Alap Program kilenc pályázati kategóriája közül az egyik kifeje­zetten a munkaerő piacon való ér­vényesülést szolgálja, az erre vo­natkozó közösségi program tá­mogatása által. Avagy megemlít­hetem a szociálisan hátrányos helyzetben lévő fiatalok megsegí­tését célzó pályázatot is. Az ifjú­sági irodák - együttműködve más intézményekkel - bizonyos mér­tékig valóban részt vállalhatnak az állástalanságból adódó gondok orvoslásában.- Befejezésül mint sportminisz­tert kérdezem arról, hogy hány magyar aranyéremmel lenne elé­gedett az idei, Sidneyben rende­zendő olimpián?- Remélem, hogy beigazolód­nak Schmitt Pálnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöknek sza­vai, aki húsz érmet vár Sidneyben. Hogy ezen belül mi lesz az arany, ezüst és bronz ér­mek aránya, az már más kérdés. Külön boldogság számomra, hogy jómagam is jelen leszek az olimpián, nemcsak mint minisz­ter, hanem - ami sokkal fonto­sabb - mint a magyar csapat szur­kolója is.-SZA­Szomszédosak a decsiek Népművészeti kiállításon mutatkoznak be Bátaszék A bátaszéki Petőfi Sándor Műve­lődési Ház millenniumi program­jai közül az elsőt tegnap délután rendezték: „Szomszédaink” cím­mel Decs mutatkozott be. Riglerné Stang Erika, az intéz­mény vezetője elmondta, a két­éves programban a város közvet­len környezetében lévő kistelepü­léseket, azok történelmét, népraj­zát, jelenét mutatják be a bátaszékieknek. Az év első felé­ben Decs, majd Mórágy mutatko­zik be, az ősszel Alsónyéket és Várdombot hívják meg Bátaszékre. Jövőre Báta, Pörböly, Szálka, Grábóc következik, és a megyehatáron túlról Dunaszekcsővel zárul a sor. A mostani decsi bemutató át­fogja a Sárköz kultúráját. Az ün­nepségen megszólaltak a leg­szebb dalok, bemutatták a szá­zadforduló viseletét. Bognár Cecil, a faluház igazgatója beszélt az ősi településről, arról, hogy a sárközi ember túlélte az évszá­zadok viharát, ennek köszönhe­tően páratlan életforma alakult ki a térségben. Beszélt arról, amikor új szokáskultúra alakult ki, a ru­hákhoz Lyonból hozatták a sely­met, Csehországból a díszítőele­meket. Az őshazából került ide a fekete selyemre fehér fonallal ké­szült főkötő motívum, és az ősha­zára utal a bíborvég motívum szí­neivel és geometriai formáival. Az szőttesek hangulatát a ter­mészetből vett fekete és piros szí­nek adták meg, és a vízfolyásos, tölgyleveles, vasmacskás minták. A kiállításra a nyári alkotótábo­rok munkáiból is válogattak. A megnyitót követően a decsi Gyöngyösbokréta kórusa és cite- rásai adtak műsort. A gazdag népművészeti kiállítást március 3-ig láthatják az érdeklődők. _____________________iwhnii X i Ö ltözködés és egyéniség A divat csak a XX. század találmánya Egy témájában különleges kiállítás nyílt a Babits Mi­hály művelődési házban. Hatvanhárom baba külön­böző korokat mutat be, más­más népviseletben. A szek­szárdi viselettörténeti kiállí­tás csak része annak a ma­gángyűjteménynek, mely­nek 420 babája idézi fel az elmúlt évszázadokat. Szekszárd A szekszárdi kiállítást Balázs Ko­vács Sándor néprajzkutató nyitot­ta meg.- Ón szerint, mit jelent a mai ember számára a népviselet?- A városi emberek többé-ke- vésbé tetszőleges, személyes ízlés szerint megválasztott öltözeteivel szemben, egy-egy faluban kiala­kult közös viseletre ad példát. A falucsoportra jellemző viselet azt is megmutatja, hogy a közös sza­bályrendszeren belül a speciális helyzetek, egyéni szándékok, vonzalmak, kapcsolatok hogyan kapnak a közösség tagjai számára is „elolvasható” kifejezést az öltö­zet egyes vonásaiban. A népvise­let meghatározása nem egyszerű, társadalmilag a fogalom nagyjá­ból a parasztság ruházatának mondható. A néprajzi lexikon már finomít, eszerint a falusi és mezővárosi parasztemberek, cívi­sek, pásztorok, kézművesek öltö­zete. A ruházat alakulását két té­nyező alakítja: az ember és a tör­ténelem. Az ember azért, mert a ruházat mindig mutatója a sze­mélyes élettel kapcsolatos körül­ményeknek és gazdagságnak, fia­talságnak, öregségnek, sőt érzel­meknek, örömnek, bánatnak és gyásznak is. A történelmi tényező pedig annyit jelent, hogy a ruház­kodás formáinak is megvan a ma­ga fejlődése. Bármilyen emberi körülményt is fejeznénk ki öltöz­ködésünkkel, azt mindig csak an­nak a társadalomnak a ruhadivat­ján belül tehetjük meg, amelyben élünk.- Mennyit tudunk a régebbi ko­rok viseletéről?- A honfoglaló őseink ruházatát a keleti kultúra öltözködésjegyei jellemezték, a nagyfokú színesség és az egyenes szabásvonal. A kö­zépkorban nyugati hatásra a visz- szafogottabb színek és az úgyne­vezett görbe szabásvonalat kezd­ték használni. Az öltözet alakulá­sára később a középkori Európa szürke paraszti öltözete is hatott. A16. században már közigazgatá­si rendelkezések írták elő, hogy mit szabad viselnie a jobbágynak, a városi kézművesnek, a nemes­embernek. A 19 században pedig nagy változások voltak ezen a te­rületen is, hiszen á gyárak, a fono­dák, a szőttesek új lehetőséget kí­náltak. Az áruforgalmat meggyor­sító vasúthálózat kiépülése foly­tán a parasztság egy része hirtelen jobb anyagi helyzetbe került, hoz­záférhetőbbé téve a gyári kelmé­ket. Az ünnepi alkalmakra kékes­fehér gyolcsot kezdték viselni, el­sősorban a fiatalok és a gazdagab­bak. A színes kelmék használata is elterjedt, ezáltal a szabásvona­lak is változtak. A szoknya és hoz­zá az alsószoknya viselete a jó­mód jele lett.- A 20. században viszont a vi­selet egyre polgáribb lett és a nép­viselet háttérbe szorult, ami mára azt jelenti, hogy csak a hagyo­mányőrző együttesek ragaszkod­nak hozzá.- A Kárpát-medence területén még a 20. század közepén is vol­tak olyan területek, ahol a népvi­selet a maga teljességében virág-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents