Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. Február 12., Szombat M| Sikeres volt a „sokkterápia”? A címben szereplő kifeje­zést egy tegnap délelőtti re­gionális egyeztetésen a ger- jeni polgármester használta azzal a konfliktust gerjesz­tő korábbi tolnai képviselő- testületi döntéssel kapcso­latban, amely szerint Tol­nán idén alacsonyabbak a vízdíjak, mint a Tolna Víz­mű Kft. többi tulajdonosi önkormányzatánál. Tolna A tolnai városházára - Tolna és tá- gabb környékének polgármesterei részére - meghirdetett öszszejö- vetel témája a térségi együttmű­ködés aktuális kérdései voltak, ezek közül azonban lényegében csak a Tolna Vízmű Kft-vel össze­függő kérdések kerültek terítékre. A tolnai polgármester elismer­te, hogy Tolna nem egyeztetett a többi önkormányzattal arról, hogy egyedüli tulajdonosként csökkenteni fogja a vízdíjakat a te­lepülésen. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a többi településen is bevezethetőek a kedvezményes tarifák. Ezt arra alapozta, hogy vé­leménye szerint a kft-ben feltéte­lezhetően jelentős tartalékok van­nak még. Ennek feltárására - illet­ve a feltételezés cáfolására - Tolna a cég átvilágítását javasolja függet­len szakértők által. (Mint elhang­zott, Fadd és Gerjen is támogatja ezt.) A tolnai polgármester kifogá­solta az esedékes vízmű taggyűlés egyes napirendi pontjait, amelyek nem feltétlenül egyeznek Tolna elképzeléseivel. A polgármester által elmondot­takkal hasonlóan vélekedett a kft. felügyelő-bizottságának egyik tol­nai tagja is. Szerinte a FEB sem vé­gezte kellő határozottsággal a fel­adatát, és a polgármesterek sem álltak ki erélyesen a tulajdonosi érdekek mellett. A tolnaiak kriti­kusan szóltak a vízmű ügyvezető­jéről. A többi polgármester elsősor­ban azt kifogásolta, hogy Tolna azelőtt hozta meg a vízdíjak csök­kentéséről szóló - egyébként a kft. alapszabályát sértő és, mint elhangzott, a többi település veze­tését lehetetlen helyzetbe hozó - döntését, mielőtt az átvilágítás megtörtént volna. Több település korábban javasolta ugyanis, hogy a pénzügyi vizsgálat történjen meg az első negyedévben, utána lehetett volna megvizsgálni a tari­fákat. Sióagárd polgármestere azt mondta, ő mindaddig nyugodt, amíg a vízszolgáltatást megfelelő­en, megfelelő díjért megoldja a kft. Szerinte a tolnaiak által el­mondottak gyanakvást keltenek, ami nem válik a társaság javára. Kajdacs részéről egyrészt felvetet­ték, hogy Tolna hegemóniára tör, másrészt azt javasolták, hogy ne borítsanak fel egy működő rend­szert. A tengelici polgármester is azt hangoztatta, hogy a probléma- mentes vízellátás a lényeg. A nem tolnai polgármesterek között nem alakult lri egyetértés arról, mi a követendő eljárás a tol­nai döntés okozta helyzetben. Két település vezetője is (Sióagárd és Bogyiszló) jelezte, hogy Tolna után ők is be fogják vezetni az ala­csonyabb díjakat, a felelősséget a városra hárítva. Szedres vezetője viszont óva intett ettől. Fadd, Gerjen és Dunaszentgyörgy sze­rint egyértelmű, hogy Tolnának az alacsonyabb vízdíjakból adódó különbözetet meg kell fizetnie a társaságnak. Arra a kérdésre, hogy Tolna esetleg visszavonná-e a vízdíjakról szóló határozatát, nem volt a válasz. Gerjen polgármestere sikeres­nek nevezte a Tolna által alkalma­zott „sokkterápiát”, tekintettel ar­ra, hogy a város vízdíj-döntése ré­vén a tulajdonosok végre őszintén beszélnek a problémákról. A tegnapi megbeszélés alapján úgy tűnik, nem fog unalomba ful­ladni a jövő heti hivatalos vízmű taggyűlés sem. _____________-s­B elvízvédelmi terv készül A sióagárdi képviselőtestü­let eheti ülésén elfogadta a település költségvetését, foglalkozott a kritikus bel­vízhelyzettel és számba vet­te az idei nagyobb rendez­vényeket is. Sióagárd Takarékos gazdálkodás mellett is tizenegymillió forint hitel felvéte­lével számol a község idei pénz­ügyi terve. A miértre választ ad­hat, hogy 2000-ben a tavalyi évhez viszonyítva Sióagárdnak mintegy 15 millió forinttal kevesebb jut az állami finanszírozásból. A képvi­selők döntöttek arról, hogy elké­szíttetik a belterületi belvíz-elveze­tési tervet, illetve az ár- és belvíz- védelmi tervet. Ezek forrásaként az év során várhatóan befolyó pluszbevételeket jelölték meg. A településen 450 Ft-ra emelke­dik a szemétdíj havonta. Határoz­tak arról is, hogy felülvizsgálják a vízdíjakat a következő testületi ülésen.Ebben az évben is számos programot rendeznek Sióagárdon. Májusban búcsú és „hazaváró” (elszármazottak találkozója), júni­usban országos halfőző verseny lesz. Augusztusban rendezik a Szent István napi ünnepséget, va­lamint a megyei vadásznapot. Szeptember elején szüreti napok­ra kerül sor, novemberben pedig umafalat szentelnek a temetőben.-TS­A hólabda gurul a szakadék felé? (Folytatás az 1. oldalról.)-Mint tevékeny önkormányzat, úgy tudom, megkezdték az előké­születeket az egyik legnagyobb infrastrukturális beruházás, a szennyvízcsatorna hálózat kiépí­tésére is.-Találtunk egy olyan cé­get, amely az egész szenny­vízberuházást ingyen előké­szíti, egészen a pályázatok benyújtásáig. A tervezés már előrehaladott stádiumban van. Úgy tűnik, ezt a beruhá­zást is társulásban kellene megoldani, a Sió-Sárvíz- menti önkormányzati közös­ség keretében. Nem kizárt, hogy márciusban már pályázatot nyúj­tunk be.-Korábban úgy vélekedett, hogy az önkormányzatoknak már nincs hova hátrálniuk pénz­ügyi szempontból. Szinte minde­nütt aktuális probléma viszont az iskolák fenntartása. Lehet, hogy mégis tovább kell hátrálniuk az településeknek?-Már évekkel ezelőtt látni lehe­tett, hogy a kistelepülések önálló­sága - amelyet az önkormányzati törvény biztosított - előbb-utóbb csődhelyzetek sorozatát teremti. Most bekövetkezett ez az idő­szak. A 2000. évi központi költség- vetésben pozitívum, hogy az ál­lam ösztönzi a társulások létre­hozását, így az iskolafenntartó társulásokét is. A társulás révén egyrészt többletforrásokhoz le­het jutni, másrészt kinek-kinek a saját korábban kialakított intéz­ményének kihasználtsága akár 100 %-ra is nőhet, ez pedig a költségekre is kedvező hatással van. A kölesdi iskola biztonságos működéséhez a községnek a nor­matív támogatásokon kívül kb. 14,5 millió forintot kell hozzáten­nie. Megérett a helyzet arra, hogy ebben az évben döntéseket hoz­zunk az iskolatársulás ügyében, nemcsak mi, hanem a környező települések is. Az együttműkö­dést ki kell alakítanunk, hiszen a jövőbeli létünk múlhat ezen. A társulás létrehozása érdekében a környező polgár- mesterekkel már felvettem a kap­csolatot.-Konkrétan me­lyik településekről van szó?-Megkerestem ez ügyben Medi­nát, Kajdacsot, Sárszentlőrincet. Medinának van már ilyen társulá­sa, a szomszédos Kistormásnak szintén, de nem Kölesddel. Velük tehát nem biztos, hogy kialakul ilyen együttműködés.-Ha ez összejön, az megoldja-e a pénzügyi gondokat?-Igen. Tény, hogy a gyerekek­nek, egyes korcsoportoknak majd utazniuk kell, és lehet, hogy az érdekelt pedagógusoknak is. De ezzel a megoldással egyrészt az iskolák kihasználtsága sokkal jobban alakulna, esetleg jutna pénz fejlesztésre is. Másrészt nagy valószínűséggel a szakos el­látottsági mutató is javulhatna. Ez is nagy jelentőségű.-Ettől függetlenül nem nehéz megjósolni, hogy egy ilyen lépés nagy ellenállást fog kiváltani.-Tudjuk, hogy ez nem lesz egyszerű pálya. Én azt gondo­lom, hogy a pedagógusok jól lát­ják, hogy ha nem jön létre a tár­sulás, akkor más módon kell „visszalépnie” az önkormányzat­nak. És úgy érzem, a szülőket is meg lehet arról győzni, hogy raci­onális érdeke az önkormányzat­nak és a gyereknek is, hogy adott esetben ne Szekszárdon, hanem innen néhány kilométernyire jut­hasson a diák a társulás jóvoltá­ból esetleg magasabb szintű kép­zéshez, mint amiben most része­sül.-Más. Civil szervezeteire iga­zán büszke lehet Kölesd. Mit je­lent ez az önkormányzatnak?-Minden civil szerveződés se­gítségére lehet egy településnek. Szerencsés körülmény, hogy az elmúlt egy-másfél évben Kölesden több ilyen szervezet is alakult. így mindenekelőtt a Kölesdi Közéleti Egyesület, amel­lyel együttműködési megállapo­dása van az önkormányzattal. Ennek köszönhetően a művelő­dési ház működtetését átadtuk az egyesületnek, amely kibővítette a működési kört, a szponzori támo­gatást, ennek megfelelően a tar­talmi munka is bővült. Ha úgy tetszik, ez a szervezet az önkormányzat válláról egy csomó terhet levett, a közművelő­dés és az épület fenntartása, mű­ködtetése vonatkozásában. Ezen kívül egy csomó informális segít­séget biztosítanak azzal, hogy in­formációkat közvetítenek oda- vissza.-Korábban úgy vélekedett, hogy a bor és a szőlőkultúra lehet a kitörési lehetősége Kölesdnek.-Az akkori beszélgetésünk óta megalakult a Tolnai Borút Egye­sület. Ebben az évben - Phare- támogatással - be fog indulni a borút, a borturizmus. Az elmúlt évben az évszázad minőségét produkálták a megfe­lelően gondozott szőlők. Nagyon sok embert foglalkoztat a szőlőte­lepítés gondolata, helyben is. Ez mind pozitívum. A bor jövedéki termékké válá­sa azonban nem igazán használ az ügynek. Bár vitathatatlanul szükség volt erre a lépésre, lesz­nek gazdák, akik az adminisztrá­ciós terhektől vissza fognak riad­ni. Szerencsére van egy sor olyan termelő, aki már nem menekül­het visszafelé, csak előre. A bélyeggyűjtőknél megállt az idő A 465. számú kör közgyűlése Elmúlt az az idő, amikor jámbor tagok tartották el a különféle szervezetek vezetőit, finanszíroz­va azok “hivatalos” utazásait és egyéb javadalmazását. Ma már a tagok szolgálatot, szolgáltatást követelnek a tagdíjukért. De úgy látszik, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségénél (MA- BÉOSZ) megállt az idő, nem ho­zott fordulatot a rendszerváltás. Persze nem fejcseréket vár a tag­ság - nincsenek “kommunista” bélyeggyűjtők -, de egy kis pezs­gés nem ártana. Mert jelenleg igencsak bírálható a vezérkar lagymatag tevékenysége - nemtö­rődömség, késve érkező informá­ciók, késve érkező szaklapok -, mégolyán kiszólás is elhangzott, hogy Pesten nem csinálnak mást, csak felélik az átutalt tagdíjhá­nyadot. Megtartotta idei közgyűlését a MABEOSZ 465. számú, tolnai kö­re. Az “egyszerű” bélyeggyűjtők­től szokatlan, meglehetősen erős hangú kritikák Farkas Zoltánra zúdultak, aki nem nagy kedvvel, de nagy késéssel érkezett a helyi művelődési ház eme rendezvé­nyére. Ő a szervezet pécsi terüle­ti irodájának vezetője, s valószí­nűleg több száz hasonló panaszt kénytelen meghallgatni ez idő tájt, Baranya, Somogy és Tolna megyében. Nyilvánvalóan vétlen a dolgok ilyetén alakulásában - a MABEOSZ-történelmet is a fővá­rosban írják -, de nyilván muszáj reflektálnia a kérdésekre. Mente­ni, ami menthető... A közgyűlésen Steinbach Fe­renc elnök, Bajári Miklós titkár, Szűcs István pénztáros és Jakab Sándor pénzügyi ellenőr számolt be - szakterületének megfelelően - az elmúlt évi eredményekről. Az 1958 óta működő körnek 44 fel­nőtt és 30 ifjúsági tagja van. A MABÉOSZ-tagság egyébként or­szágszerte csökken, hisz az újon­nan kibocsátott bélyegsorok a postán is beszerezhetők, s így megspórolható az ezer forintot fölöző tagdíj. Ám a régi vágású bélyeggyűjtők hűségesek. Szeret­nek tartozni valahova. Még akkor is, ha lapjuk, a Filatériai Szemle - a mai számítás- és nyomdatechni­kai lehetőségek közepette is - két­hónapos késéssel közli az “új­donságokat”. __________wessely Hí r-forrás____ A FÁCÁNKERTI iskola, ponto­sabban a felső tagozat jövőjéről lesz szó február 14-én, 18 órától az iskolában, ahol az érintett szülők fejthetik ki véleményü­ket a kérdésben a helyi képvise­lőtestület tagjainak. FADDON február 14-én, 16 órá­tól tartja következő ülését a kép­viselőtestület. A napirenden többek között szerepel a költ­ségvetési rendelet megalkotása, a szociális rendelet és a vagyon­gazdálkodási rendelet módosítá­sa, illetve a millenniumi emlék­hellyel kapcsolatos javaslat megvitatása. SÁRKÖZI népszokásokról tart előadás Kecskeméti Eszter „Ifjú tudor” (II. Géza Gimnázium, Bátaszék) a kölesdi népfőiskola következő, február 14-én, 18 órakor kezdődő foglalkozásán, a kölesdi művelődési házban. Az est másik előadója dr. Say Ist­ván, a Tolna Megyei Önkor­mányzat Humán Szolgálatok Központjának igazgatója lesz, aki a kultúráról, mint megtartó erőről beszél majd. TOLNA MEGYEI roma kisebb­ségi önkormányzati képviselők és családsegítő munkatársak részvételével felkészítő tréning kezdődött tegnap Faddon, a Diabetes Centerben. A Friedrich Ebert Alapítvány által támoga­tott hétvégi képzésen a kormány roma stratégiájáról és a pályáza­ti lehetőségekről is szó esik. TENGELICEN az idei és a tava­lyi költségvetés lesz a legfonto­sabb témája a helyi testület feb­ruár 14-én, hétfőn 18 órától tar­tandó ülésének. Tovább alhatnak a gimnazisták Fadd Megszűnhet a „tömegnyomor” a Faddról Tolnára induló reggeli buszon. A 7 óra 5 perckor indu­ló járat rendszeres, már-már el­viselhetetlen zsúfoltságát meg­elégelve a tolnai Sztárai gimná­zium faddi diákjai levélben for­dultak a Gemenc Volánhoz, kér­ve, hogy még egy járatot állítsa­nak be hétköznap reggelente. Kérésük meghallgatásra talált, és hétfőtől, azaz holnaputántól kezdve reggelente egy „diák­buszt” is indítanak Faddról Tol­nára, amit természetesen a tanu­lókon kívül más is igénybe ve­het. A bejáró diákok duplán is hálásak a Volánnak, ugyanis az újabb jára „hagyományosnál” negyed órával később, 7 óra 20 perckor indul Fadd központjá­ból, így reggelente tovább alud­hatnak majd a tanulók, ráadásul ehhez a buszhoz is lesz csatla­kozásuk Tolnán, a gimnázium­hoz. ■ Borút: az első fecskék „fészkei” Javában zajlik a Tolnai Bo­rút Egyesület képzése, amely borút állomások mű­ködtetéséhez szükséges is­mereteket közvetít az érdek­lődők felé. Idén augusztus 31-ig a Tolnai Borvidékhez tartozó települések szinte mindegyikén kialakítják az első, egységes arculatú bo­rút állomásokat. A tanfo­lyam mintegy 30-35 rend­szeres résztvevője közül né­hányat a képzésről és a borutas kilátásokról kérdez­tünk. Tolnai Borvidék Varga Sándor, kölesdi alpolgár­mester, présháztulajdonos részére a képzés segítséget nyújt, mert ilyen jellegű elméleti ismeretei nin­csenek. Ausztriai élményei alapján ahol egy településen turisták jelen­nek meg, ott a település arculata is megváltozik, ott rend és tisztaság van. Véleménye szerint egy borút állomás üzemeltetéséből nem le­het megélni, ráadásul a bejáratásá­hoz hosszú évek kellenek. Bár vér­mes reményei nincsenek, kölcsön felvételével tervezi egy borút állo­más kiépítését: jól megközelíthető, vízzel, villannyal ellátott présházá­ban vizesblokkot, gázfűtést, kósto­ló helyiséget alakít ki. Rohn Mátyás, györkönyi pol­gármester, a borút egyesület alel- nöke úgy látja, hogy bár sokaknak vannak tapasztalataik a borturiz­musban, a tanfolyam alkalmas ar­ra, hogy felhívja a figyelmet a buk­tatókra, illetve, hogy mindenki a maga viszonyaihoz legjobban il­leszkedő döntéseket tudja meg­hozni. Szerinte Györkönynek meg­vannak az adottságai a borturiz­mushoz, amit a pincefalu már bi­zonyított. Ő úgy látja, az ottani „el­ső fecskék” azt várják a borúttól, hogy a lehetőségeket még inkább ki lehessen használni, még ismer­tebb legyen a györkönyi állomás. Fontosnak tartotta, hogy a telepü­lés és az egyes gazdák egymásra támaszkodva érhetnek el sikereket a borút programban. Beck Tibor simontomyai csalá­di pincészetében már eddig is jó bor, megfelelő komfort, muzeális környezet fogadta a vendégeket, akik között miniszter is megfordult már. Mint mondja, számos vissza­térő csoportja van, elsősorban nyugdíjasok, a borturizmusból azonban nem tudna megélni, a vendéglátás inkább csak kiegészítő borértékesítést jelent. Úgy véli, a bor jövedéki termékké válása gon­dokat fog okozni a nyugdíjas ven­dégeknél, mert kérdés, hogy az ő fizetőképes keresletük „elbírja-e a számlát”? A borút tanfolyamról úgy véle­kedik, hogy mindenhova elmegy, ahol lehet hallani okos dolgokat. Ónodi Szabolcsok a Bonyhádi Borbarát Kör elnökét, - akinek pin­cehelyi tanyáján és borai mellett rendszeresen nagy baráti társasá­gok verődnek össze - nem a gazda­ságossági szempontok izgatják. Számára a gondolatiság a lényeg, a bor kultúraformáló, életmód meg­határozó szerepe, a „jó bor-nagy barátságok” összefüggésben is. A képzést is elsősorban üyen szem­szögből értékeli, mint a bor (ami nemcsak egyszerűen áru) iránti tisztelet megnyilvánulásának fóru­mát, a „sorstársak”, a borkultúra megszállottjainak összejövetelét, illetve, hogy ugyanazon gondola­tokról miként vélekednek az egyes „profik”. ________________ Ú j kerékpárút épülhet Pályázatot nyújt be az ipar­telepi kerékpárút két sza­kaszának megépítésére a tolnai önkormányzat. Tolna A kerékpárút tervezett teljes nyomvonala a gimnázium-Textilgyár-Karolina üzem háromszögön haladna. Egyelőre azonban csak az első két ütem - a gimnáziumtól a Tex­tilgyár északi sarkáig, illetve a gimnáziumtól a Szedresi utcán át a Karolináig - megépítését terve­zik. Mindezt csak akkor, ha sike­res lesz a pályázat. A döntést a testület nagy több­séggel fogadta el, ám elhangzot­tak ellenérvek is. Báli János sze­rint a kérdéses utak egyik szaka­szán sem olyan nagy a forgalom, ami indokolná a beruházást. Sze­rinte az ottani közutak elég széle­sek ahhoz, hogy a kerékpáros forgalmat is biztonságosan le tudják vezetni. Emlékeztetett ar­ra, hogy amikor a Textilgyár még sok száz embert foglalkoztatott, a dolgozók akkor is kerékpárral jártak be munkahelyükre. A har­madik, a Textilgyárat és a Karoli­nát összekötő szakaszról pedig úgy vélekedett, hogy azt legfel­jebb kerékpárversenyek megren­dezésére lehetne használni. Sze­rinte inkább a Tolna és Mözs kö­zötti, rossz minőségű kerékpár­utat kellene felújítani. Guld Csaba a beruházás mel­lett érvelve elmondta, hogy a Textilgyár felé eső kerékpár- és gyalogút a laktanyai lakótelepen élőket, míg a Karolina felé eső szakasz a gimnazistákat és a 6- os út irányába haladó dolgozókat segítené a közlekedésben. -es-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents