Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

2000. január 3., hétfő Magazin 7. oldal Az egész világ foga fájna rá Dr. Herner János filozófus-iroda­lomtörténészt már majdnem két év­tizede foglalkoztatja a gondolat, hogyan lehetne megmutatni, min­denki előtt ábrázolni a megfogha­tatlan időt. Az volt az álma, hogy az ezredfordulóra épüljön fel - a leg­ősibb időmérő eszköz mintáját kö­vetve - egy hatalmas homokóra. Az utóbbi öt év alatt olyan kiváló ma­gyar elméket sikerült megnyernie hozzá, mint Janáky Istvánt, a kerék építészét, Krasznahorkai László írót, Karátson Gábor filozófust, Rubik Ernőt, Kepes Andrást, Ragá­lyi Elemért, Dés Lászlót, Jancsó Miklóst, és a nevek sorát még hosz- szan lehetne folytatni.- A most lezajlott, az új évezred kezdetét köszöntő világközvetítés előtt a BBC-től kaptuk az egyik leg­nagyobb elismerést. Ők azt mond­ták: ez lett volna a legolcsóbb vállal­kozás, és az egyetlen, ami nulla óra nulla perckor nem veszti el az érvé­nyét, mert évről évre megújul, olyan rituális alkalmat teremt, ami képes lenne ünnepibbé varázsolni minden új esztendő kezdetét. Az Időkerék nyolc méter átmérő­jű, négy-öt embernyi magas épít­mény lenne, és hetvenkét év alatt gördülne lassan, egyenletesen a Műcsarnoktól az Ajtósi Dürer so­rig. Érdekes, hogy a külföldi neves emberek reagálása rögtön az volt: miért ilyen kicsi? A hazaiak vi­szont azt kérdezték, miért ilyen nagy?- A svédországi, színét nem vesztő vörös gránitból, acélból, go­lyó- és ütésálló üvegből készülő al­kotás körülbelül tizenkét és fél tonnát nyomna, de nem homok­szemek peregnének benne. A ho­mok kristályszerkezetű, ezért ha­mar ledarálná önmagát. Egészen apró, homokszínűre festett üveg­golyócskák lesznek benne, amit Európában egy francia és egy né­met üveggyár készít. A homok egy év alatt pereg le, majd szilveszter éjszakáján át kell a sínén gördíte­ni, hogy tovább folytathassa útját. Azt, hogy mikor méddig jutott el, „évpontokkal” utólag jelöljük majd meg.- Végigfektetnek egy hosszú sínt a téren?- A kerék csak négy lerögzített sí­nen fog előrehaladni. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy vonatot, ami­nek haladása után mindig felszedik a síndarabokat, és mivel ezekre csak később lesz szükség, a mozdony elé lerakják. Sokan kérdezik, nem fog-e felborulni. A két és fél méter széles kerék mindennel együtt kö­rülbelül hatvanöt tonnát fog nyomni, nem kell semmi ilyentől tartani.- Szó volt arról, hogy mindenki vihet majd bele egy kevés homokot...- Nem éppen így lesz! Most dolgozzuk ki, hogy'mégis min­denkié legyen, aki számára fontos, hogy valami nyomot hagy­hasson az utókorra, az utódaira. Ameri­kában ilyenkor óriási emlékfalat szoktak építeni, de erre vég­képp nincsen pén­zünk. Korszerű, vir­tuális „emlékkönyvet” szeretnénk létrehozni az internet segítségével, ahová mindenki beleírhatja a saját levelét, üzenetét a gyerekeinek, unokáinak, dédunokáinak, a követ­kező ezredév embereinek, bárkinek...- Láttam itt az előbb az asztalán azokat a nyakláncokat, amelyek vé­gén egy pici homoktartó a dísz. Eze­ket fogják árusítani?- Mindenhez sok pénz kell, így a mellékes üzleti tevékenységről mi sem mondhatunk le. Az Időkerék elkészítésének anyagi fedezete még csak részben áll a Khronosz Alapít­vány rendelkezésére. Sikerült egy nagyon jó módszert kitalálnunk ar­ra is, hogy az Időkereket becsem­pésszük a világ köztudatába. Az American Airlines repülőtársaság­nak van néhány magyar származá­sú stewardesse, akik a VIP, vagyis a kiemelten fontos utasok osztályán dolgoznak. Másfél év alatt több mint ötezer prospektust osztottak ki az amerikai belföldi járatok VIP-uta- sainak. így jutott el az Időkerék hí­re például az UNESCO-hoz, illetve Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz, aki melegen gratulált. Ha a magyar hi­vatalos szervek csupán egy kezde­ményező lépést tettek volna az ENSZ felé, semmi kétség, hogy megkaptuk volna a tá­mogatást! Az amerikai nagykö­vetségtől is felhívták őket: megengedik-e, hogy a First Lady, a mil­lennium védnöke a ki­emelt programok között említse, és a turistáknak ajánlja az Időkereket. A franciák utakat szervez­nének rá, a németek is érdeklődnek, az ausztrá­lok pedig megvennék, ha adnánk.- Várak, múzeumok, tavak másutt is vannak, az kell, ami csak itt lát­ható. Külföld­ön felismerték: az a nyerő, aki a legnagyobb üzletet jelentő turizmusban többet tud fel­mutatni má­soknál. Remé­lem, itthon is előbbre moz­dul ez a kerék! Párizs „öreg hölgye” az Eiffel-torony. Róma Trevi-kútjába pénz do­bunk, hogy visszatér­hessünk. New Yorkban a Szabadság-szobor kö­szönt ránk. Koppenhága jelképe a kis sellő... És nálunk? Az Időkerék és a Gulliver két feltaláló agyában fogant meg, és a megvalósítás lehető­ségein szakemberek tu­catjaival dolgoztak ed­dig már együtt. A 2000. év kapujában topogva feltolul a kérdés: mikor állhatunk a világ szeme elé ezekkel a találmá­nyokkal, magyarán: el­készülnek-e végre? Újsághír: December 30-án déli 12 órakor a Felvonulá­si téren lerakták az Időkerék alapkövét. A hengerbe belehelyez­ték a tervrajzot, az en­gedélyt, mellé pedig azt az emléklapot, amelyet azok a meghí­vottak írtak alá, akik a homokóra létrehozá­sát eddig is segítették. A jelenlegi tervek sze­rint az Időkerék alapo­zása márciusban el­kezdődik. Gulliver a helyét keresi Baktay Miklós játékos ember. Filozó­fus, újságíró, idegenvezető, és néhány éve az egyetemi katedrát, illetve a Filo­zófiai Társaság titkári posztját hagyta maga mögött, hogy gyermekmeséket szerkesszen naphosszat a Dörmögő Dömötörnél. Gulliverjét még ilyen cím­mel szabadal­maztatta: belül­ről járható mére­tűre felnagyított emberi testmo­dell.- Gulliver ne­kem egy nagy kaland. Nem­csak azért, mert óriási lesz, ha megépül: száz­húsz méter hosszú, negyven méter széles, ti­zenhat méter magas, és fekvő alakját a világűr­ből is látni lehet majd. De nem a méret a fontos, hanem az, hogy ez a „bomba” az emberek lel­kében fog dur­ranni! Akár be­valljuk, akár tagadjuk, vala­mennyien sze­retnénk „visz- szalátogatni” a magzati korba, és vágyunk megtudni, vajon mi zajlik le saját testünk csodálatos tájain.- Ez csak egy nagy bábu lesz!- Olyan bábu, amely minden kérdé­sünkre választ adhat. A korhűen felöl­töztetett, egyszerre női- és férfitestmo- dell, minden porcikája 1:72 méretará­nyú lesz, ez a modellvasutak kicsinyí- tési aránya. Ha majd sétálgatunk Gulli­ver belsejében, a talpunk alatt nedve­sen tartott, speciális szövetanyag idézi fel a nyálkahártyát, ha pedig kikukucs­kálunk az orrlikakon, láthatjuk, ho­gyan emelkedik-süllyed a lélegzés üte­mére a boltozatos mellkas. Vagy ve­gyünk egy másik példát: megérthetjük, miért fut össze a nyál a szánkban, ha beleszagolunk kedvenc ételünkbe. Ho­gyan? Nyomon követjük egy illatmole­kula útját, amint az agyba eljutva pa­rancsot ad a nyálmirigyeknek, és elin­dul a nyálképződés.- Ha megismerjük bensőnk rejtélye­it, egészségesebbek leszünk?- Igen, lehetünk! Megtanulhatjuk, hogy a testünkben minden mindennel összefügg. Szerveink nem önállóan működnek, hanem egy csodálatos öko­lógiai rendszer részeként. Nem úgy van az, hogy ha valamelyik szervünk elöregszik, elromlik, akkor hipp-hopp kicseréljük egy újra. Jó egészséget kí­vánunk egymásnak és magunknak, mégis barbár módon tönkretesszük mindazt, aminek a működését nem is­merjük, tehát nem is érthetjük.- Tudtommal Gulliver egy szerve, a füle már elkészült, és be is mutatták.- Ez volt a „próbajáték”! Békésy György, a magyar származású tudós születésének századik évfordulójára készült el a fül, hiszen ő az emberi hal­lás fizikai-mechanikai problémáinak kutatásáért kapta a Nobel-díjat. Az öt és fél méter magas, nyolc méter hosszú fülmodellt a Budapesti Műszaki Egye­tem aulájában állították ki. Bele lehe­tett sétálni, ütögetni a dobhártyát, megfigyelni, hogyan továbbítják a hal- lócsontocskák a hangot, mi történik a csigában, hogyan rezegnek a csiliók... Nagy volt az érdeklődés, a siker, s az orvostanhallgatók is felfigyeltek rá, szívügyük lett Gulliver sorsa.- A szavaiban lelkesedést, a hangjá­ban szomorúságot vélek felfedezni...- Nem csoda, hiszen Gulliver megva­lósítása egyre távolibbnak látszik! Ez az az UNESCO által is megtámogatott projekt, amivel mindenki maradéktala­nul egyetért, mindenki rábólint, ami­ből mindenki kiolvassa a népszerű tu­dományos ismeretterjesztés és a tu­risztikai látványosság lehetőségét, és mégis állóháború alakult ki egyre mé­lyülő lövészárkokkal.- Nincs rá pénz?- Nem a pénz hiányzik, hiszen kap­tunk annyi támogatást, hogy elvégezhet­tük mindazt, amit alkalmas helyszín hiá­nyában el lehet végezni. Most Gulliver a helyét keresi akár Budapesten, akár vidé­ken, de nem azért, hogy megpihenjen, hanem hogy munkába álljon. Betöltse azt a hivatását, amiért kitaláltam. Az or­szágnak szüksége lenne egy ilyen, má­sutt nem létező óriásra. Somos Ágnes Guvuljon az Időkerék

Next

/
Thumbnails
Contents