Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-08 / 6. szám

2000. január 8., szombat Megyei Körkép 3. oldal Épülnek a Mátyás-házak Tizenöt lakás és hét üzlethe­lyiség épül Szekszárdon a Mátyás király utcában. A beruházó a bonyhádi székhe­lyű DÉLBAU Kft. Az ünnepélyes átadásra legko­rábban március, legkésőbb április végén kerül sor. Deli László ügyvezető-igazgató elmondta, hogy az épület közvetlen szomszédságában hamarosan megkezdődik egy másfélszer nagyobb építkezés, s a tervezett 20 lakásra igen nagy az érdek­lődés. Az üzlethelyiségek mellett az új épülethez mély­garázst is terveztek. Feloldott karantén, utólagos szabadság A kalocsai és szabadszállási laktanya az utóbbi hetekben az ott előfordult agyhártya­gyulladás-járvány kapcsán híresült el. Mivel újabb meg­betegedések a karantén előírt ideje alatt nem fordultak elő, a zárlatot az egyik laktanyá­ban egészében, a másikban részben feloldották. Mint azt Várallyay Dezső ezredestől, a megyei hadkiegé­szítő parancsnokság vezetőjé­től megtudtuk, mindkét lakta­nyában szolgálnak Tolna me­gyei illetőségű katonák. Közü­lük azok, akiknek szabadsága a karantén idejére szólt, s emi­att elmaradt, utólag megkap­ják majd. Olasz kerékben német golyó Szerencsés kimenetelű va­dászbaleset történt csütörtö­kön éjjel Tevelen, egy panzió udvarán. A helyi vadásztársa­ságnál vendégeskedő vadász - miután a terepjáróból ki­szállt - a fegyveréből véletle­nül kilőtt egy golyót. Informá­ciónk szerint egy a vadász­fegyverben lévő lövedéket akart eltávolítani. A kilőtt go­lyó a mellette parkoló olasz vendég terepjárójának hátuljá­ra felszerelt autókerék gumi­abroncsába fúródott. A német vadász ellen gyorsított eljárás indult: óvatlansága miatt pénzbírsággal sújtották. Ruhások helyett BOGEP Tavaly májusban a bonyhádi önkormányzat megbízta a Ruházati Szövetkezetei, hogy az szakmunkásképző ruhaipari szakmunkástanulóinak gyakor­lati oktatását végezze. A tan­műhely ingatlan-tulajdonosa, a Tamás Ponyva Bt. később nehézségre hivatkozva jelezte: -3 inkább lemondana a vállalt fela- 1' datról. A helyzetről értesülve a BOGÉP Kft. kinyilvánította: a saját tulajdonában lévő épület felhasználásával, egy - az erre a feladatra létrehozandó - gaz­dasági társasággal vállalkozna a feladatra. A testület most úgy határozott, hogy a BOGÉP vegye át a képzést. Ha tudja a feltételeket biztosítani, akkor már február 1-jétől, ha nem, akkor a következő tanévtől. Van aki hamar előkerül, van aki sohasem A megyében napi átlagban 190- 230 embert köröznek, közülük 30-40 az eltűnt személy. Van aki még aznap előkerül, van aki so­hasem. Eltűnés: ha egy személy korábbi megszokott életmódjától eltérően ismeretlen helyen tar­tózkodik, nem ad magáról életje­let, közeli hozzátartozói, ismerő­sei sem tudják, hogy hol tartóz­kodik. A definíciót a Tolna Me­gyei Főkapitányság nyomozó osztályának illetékesei találták ki saját maguk számára, a törvé­nyi szabályozáson túlmenően. Dávid Kálmán és Bakos Ferenc alezredesekkel, a megyei főkapi­tányság nyomozó osztályának vezetőjével és a körözésekkel foglalkozó nyomozóval beszél­gettünk a témáról. Bakos alezre­des a szakmai irányítója a városi kapitányságok hasonló tevékeny­ségének. Minden eltűnéses aktát a megyénél felülvizsgálnak, elő­ször harminc nappal a bejelen­tés után. Az eltűnéses ügyeket mindaddig, míg az ellenkezőjét bebizonyítják, potenciális em­berölésként kell kezelni. Jelenleg tizenöt évig érvényes a körözés, de ismert egy készülő törvénytervezet, amelyben hat­van és kilencven éves határidők lesznek. Nagyon kell tehát igye­keznie a jelenleg egyéves gyerek­nek, hogy sürgősen tűnjön el, hogy kilencvenegy éves koráig kereshessék. Az is érdekes lesz, ha hatvan éves eltűntet kilencven évig köröznek. Különleges esetek Több jelenleg, s talán örökre le­záratlan történetet ismernek a rendőrtisztek. Mindig van 10-12 olyan eset, amelyet talán sosem fejtenek meg. Egyfelől legenda­számba megy az juhász esete, akinek a mező közepén maradt a gumicsizmája a Szokol rádiója és a kutyája. Ugyankor tény, hogy koronatanú volt egy ügy­ben, amelynek az elítéltjei ak­kortájt szabadultak. Ismert a katonatiszt esete is, aki elindult biciklivel, egy dara­big még látták az úton, majd nyoma veszett. Nem ennyire régi történet a vállalkozó esete, akinek román és ukrán üzleti kapcsolatai vol­tak. Őt az eltűnés napjának 17 órájáig tudták nyomon követni, majd elindult Budapestről, de máig nem érkezett meg sehova. Egy másik ügyben nyilvánva­ló, hogy mi történt, de nem bi­zonyítható. Hárman mentek el csónakázni, két embernek a holttestét megtalálták, a harma­dikat nem. Arra tavalyi példa van, hogy horgászni mentek né­gyen. Miután a harmadik horog is beakadt, egyikőjük beugrott a vízbe, hogy kiszabadítsa a hor­got. Mindent megtettek a kere­sésére, de nem került elő a holt­test. Egy hét elteltével találtak ugyan egy vízbefúltat, de ez a simontornyai eltűnttel bizonyult azonosnak. Tolna megyében látták utoljára élve egy olasz és egy román lányt, akik egy autóban utaztak. Érde­kes módon az autót Romániában megtalálták, a lányokat nem. Ki, miért és hova? Általában a férfiak tűnnek el, nő sokkal kevesebb. Az utóbbi öt évben előfordult, hogy az eltű­nés mögött külföldi prostitúció húzódott meg. Bizonyos időszakokban, a fél­évi és évvégi bizonyítványosztás­kor a gyerekeink távoznak egy rövid időre. Az ő esetükben egy percet sem vár a rendőrség, azonnal megkezdi a kutatást. Különleges történet volt, amikor a kislány későn ért haza, s a szü­leinek azt mesélte, hogy elrabol­ták, meg akarták erőszakolni. A pszichológusnak a gyerek hama­rosan bevallotta: a rémtörténe­tet azért találta ki, hogy késését a szülei előtt megindokolja. Sok éves tapasztalat és sok történet igazolja, hogy a gyere­kek elkóborlásának mindig meg­van a családi háttere. Ráadásul az érintett szülők szinte sosem vonják le az eset tanulságait. Sok példa van rá, hogy az egyik fél se szó se beszéd, lelép. Ilyen radikális módon lép ki a kapcsolatból, s ha a rendőrség megtalálja, akkor kifejezetten megtiltja, hogy tartózkodási he­lyét bárkivel közöljék. Új jelen­ség, hogy a csődbe ment vállal­kozó próbál eltűnni a felelősség elől. A harmadik csoportba tar­toznak az idős, beteg emberek, akik rendszerint kórházból vagy szociális otthonból indulnak ne­ki a világnak. Őket gyakran csak holtan találják meg, de nem lesznek bűncselekmény áldoza­tai. Máig sem találták meg a Zsibrikből távozott fiatalem­bert, s a bonyhádi beteg nénit. Már csak azért is különös gonddal vizsgálnak minden eltű­nési ügyet, mivel rendszerint emberi tragédiákról van szó. A váratlan helyzettel a családtag­ok nem tudnak mit kezdeni. A holttá nyilvánítást öt év eltelté­vel lehet kezdeményezni a helyi­leg illetékes bíróságon. Addig az eltűnt vagyonához, bankszámlá­jához, vagy éppen a biztosításá­hoz senki sem férhet hozzá. Ad­dig a másik fél nem özvegy, nem jár neki semmi, és még új életet sem kezdhet. Ihárosi Ibolya Eldugják a kutyát, nehogy befogják Ebzárlat nincs, de szájkosár kellene Az ebzárlat 1999. december 18-ával szűnt meg Szekszárdon, ami nem jelenti azt, hogy a ku­tyák gazdátlanul kóborolhatnak az utcákon. Bésán Róbert, a szekszárdi polgármesteri hivatal tanácsosa lapunknak elmondta, hogy a kedvtelésből tartott álla­tokra vonatkozó rendelet előír­ja: a gazdák csak szájkosárral, pórázzal vihetik ki az utcára kedvenc kutyáikat. Aki ennek nem tesz eleget, szabálysértést követ el és 10 ezer forintig terje­dő büntetéssel sújtható. Mind a közterület-felügyelők, mind pe­dig a lakosság feljelentést tehet a szabálytalankodók ellen. Mint azt Bésán Róberttól megtudtuk: az állategészségügyi állomás ké­résére az ebzárlat megszűnését követően fokozottan ellenőrzik a rendelet betartását. Sajnos, nincs az az elvárható fe­gyelmezett magatartás ebben sem, amit szeret- n é n e k . Egyes város­részeken az utcán csa­tangoló ku­tyáikat a gazdák leta­gadják, „el- dugják” amint a hiva­tal emberei megjelennek, nehogy befogják az állatokat. (péteri) Hírek A praxisjogról és a fertőző agyhártyagyulladásról folytat megbeszélést Tóth Ferenc or­szággyűlési képviselő dr. Ságh Beáta városi tisztifőor­vossal január 10-én, hétfőn 14 órától Pakson, az ÁNTSZ irodájában. Tóth Ferenc országgyűlési képviselő január 11-én, ked­den 15 órától fogadóórát tart Dunaföldváron, a Városhá­zán. Múzeumi mozi. A szekszár­di Wosinsky Mór Múzeum rendszeres időközönként filmvetítést tart nyugdíjasok számára. Január 10-én, hét­főn 14.30 órai kezdettel a Károly Róbert, Az ismeretlen természet és az Egervár című összeállítást tekinthetik meg az érdeklődők az intézmény pincemúzeumában. Rendkívüli ülést tart az őcsényi képviselő-testület ja­nuár 12-én, szerdán 14 órai kezdettel a községházán. A térség egyik legégetőbb prob­lémáját, a belvízhelyzetet tár­gyalják, különös tekintettel a Báta-főcsatomára és a Bak- satói-büdösárokra. Ezen az ülésen tárgyalnak továbbá a csapadékvíz-elvezető árkok állapotáról is. Irodák Pécsett és Szekszárdon Az alapszabály megtárgyalása és elfogadása szerepelt a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Tanács tegnapi, Szekszár­don tartott rendkívüli ülésé­nek napirendjén. Feladatmegosztáson alapuló társközpontúság, partnerség a régiót alkotó megyék és me­gyei jogú városok között: ezen alapelveket tükrözi a Koltai Tamás elnök által be­terjesztett és a résztvevők ál­tal jóvá alapszabály, mely - más kérdések mellett - ren­delkezett az úgynevezett me­gyei irodákról is. A tanács székhelye Somogy megyében, Kaposváron található, ám emellett a közeljövőben, tava­szi időponttal Pécsen és Szek­szárdon is létrejönnek irodák. A partnerséget erősíti az is, hogy a regionális fejlesztési tanács elnöksége két alelnök- kel bővül ki. A tisztségekre a testület tagjai Gyenesei Ist­vánt, a Somogy Megyei Terü­letfejlesztési Tanács elnökét és dr. Kékes Ferencet, a Bara­nya Megyei Területfejlesztési Tanács elnökét kérték fel.-szá­Dombóváron ott folytatták, ahol abbahagyták (Folytatás az 1. oldalról.) A terv megvalósítása érdeké­ben az elmúlt év utolsó ülésén döntő rohamra indultak az önkormányzati többséget ké­pező jobbközép erők, akik at­tól sem riadtak vissza, hogy félreállítsák korábbi szövetsé­gesüket, Lőrincz Gyulát. A kisgazdák helyi vezetőjén kí­vül visszahívták Bőr Nagy Ádám vízügyi mérnököt, aki hosszú időn keresztül irányí­totta a fürdőt üzemeltető cé­get és Kovács Antalt, az OTP Bank Rt. dél-dunántúli igazga­tóját. Helyükre dr. Balipap Fe­renc népművelő-szociológust, a millenniumi kormánybiztos hivatalának regionális vezető­jét, Kerecsényi Márton közép­iskolai tanárt, a Fidesz-MPP helyi vezetőjét és Benei István villanyszerelő-energetikust, az MDF dombóvári szervezeté­nek tagját kívánják delegálni. Vidóczy László szerint az új igazgatótanács szakértelme nem jelent garanciát a Dél- Dunántúl egyik sokak által kedvelt fürdőjének mostaninál eredményesebb működtetésé­re és fejlesztésére. Az ülésen tanácskozási jog­gal résztvevő honatya elmond­ta, hogy - minden híresztelés­sel ellentétben - nem kíván­nak lehetőséget biztosítani azoknak, akik az 1990-es évek elején egyszer már vezették a fürdőt. Gunaras a mostani menedzsmenttel sem fejlődött - például Zalakaroshoz ha­sonló - dinamizmussal, a vá­ros támogatásával is csak a „szinten tartást” sikerült meg­oldani. A város, valamint a térség gazdaságának egyik ki­törési pontjaként emlegetett üdülőtelepről és a fürdőből - Fehérvári Tamás szerint - az utóbbi időben elmaradtak a vendégek és azok a befektetők is, akik a szolgáltatások fej­lesztésére vagy egy gyógyszál­ló építésére áldoztak volna. A később bővítendő igazgatóta­nács élére pályázattal egy olyan szakembert szeretnének állítani, aki egy nagyszabású fejlesztési projektet le tud ve­zényelni, és megfelelő marke­tingismeretekkel is rendelke­zik. Elhangzott, hogy az or­szággyűlési képviselő társával, Herbst Jánossal együtt most azon dolgozik, hogy a Parla­ment idegenforgalmi bizottsá­ga Gunarast a „kiemelten tá­mogatott” fürdők közé sorolja át. Éz a változás esélyt teremt­het arra, hogy állami pénzeket is be lehessen vonni a fejlesz­tésekbe. Az MSZP helyi szervezeté­nek Gunaras sorsáért aggódó röplapja sok érdeklődőt csalo­gatott a városháza dísztermé­be, ám ők az önkormányzat szervezeti és működési sza­bályzatának megfelelően - mi­vel nem jelezték előre írásban a hozzászólási szándékukat - nem mondhatták el vélemé­nyüket a témáról. A képviselők közül volt aki arról érdeklő­dött, hogy ki fogja fizetni a 2002 december 31-ig munka­szerződéssel rendelkező elnök­igazgatónak járó végkielégítés és az azt terhelő vonzatok mintegy 7 millió forintos ösz- szegét. A menesztett Lőrincz Gyula jóvoltából fény derült az önkormányzati többséget alko­tó polgári koalíció néhány „há­lószoba-titkára” is. A kisgaz­dák helyi elnökének szavaiból kiderült, hogy „mórnak” érzi magát, aki megtette kötelessé­gét, ám most már mehet. Akadt olyan városatya, aki is­mét Bőr Nagy Ádámot, vala­mint Szabó Lorándot, a térség önkormányzati társulásának ügyvezetőjét és Varga Gábort, egy évi 30 milliárd forintos for­galmat lebonyolító somogyi cég dombóvári vezérigazgató­ját szerette volna a Gunaras Rt. vezető testületébe delegál­ni. A visszahívásokról és a kine­vezésekről tartott név szerinti szavazáson aztán kiderült, hogy marad minden a régiben, azaz a december 20-i döntésnek meg­felelően az önkormányzat a für­dőt üzemeltető és idegenforga­lommal is foglalkozó részvény- társaság közgyűlésének dr. Bali­pap Ferencet, Kerecsényi Már­tont, valamint Benei Istvánt fog­ja javasolni az igazgatótanácsi posztokra. A képviselő-testület a Dombóvár és környéke Víz- és Csatornamű Kft. tulajdonosi körével pedig azt szeretné elfo­gadtatni, hogy a cég felügyelőbi­zottságában Kovács Gyula kap­jon helyet.-glaub­i > 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents