Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-07 / 5. szám
4. oldal Megyei Körkép - Bonyhád Es Környéke 2000. január 7., péntek Megfagyott egy ember Megfagyott egy ember. A hír annyira megszokottá vált, hogy fel sem kapjuk a fejünket. Megfagyott egy ember. Élt 53 évet. Nagymányokon vagyunk, az öregtelepen. Segítőim készségesek. Az ötvenes férfi beül mellém a kocsiba, megmutatja hol lakott, aki január elsején a saját udvarán fagyott meg. Rendezett körülményekhez szokott szemnek megdöbbentő a látvány. A hajdan szebb napokat látott kaszinóval szemben volt egy jól menő borbélyüzlet. Amikor kiszállunk az autóból, egy pillanatra elképzelem, milyen lehetett az élet Nagymányokon anno... A valamikori „kezétcsókolom sorból" egykét takaros ház maradt. A többi épület lepusztult. Agonizál a hajdani brikettgyár, a környékbe ma egyedül a Martin kft. cipőüzeme lehel életet. Megfagyott egy ember. A borbély, miután befejezte az ipart, bizonyos Orsós Búzás Ignácz Györgynek adta el az épületet - szerzem az újabb információt. A négynevű ember halála után az örökösök adták el legutóbbi lakójának. Magfagyott egy ember Közelebb megyünk. Ijesztő a csupasz falú, kicsi épület. Az kockástáblás ablak egyik kis üvege betörve. Elég, amit ezen keresztül láthatunk: a régi sparheltet, az asztalt, a priccset, a padlót. Nehéz ezt egy ember élettereként elképzelni. Pedig be kell látnunk, hogy nem volt egyebe. Meg az alkohol. Magfagyott egy ember. A faluban mindenki tudja, hogy az elhalt erősen italozott. Felesége rég elhagyta. Nem tudni mi kezdődött előbb: a lecsúszás vagy az el- hidegülés. Általában a szomszédokkal ivott - tudom meg még. Talán ez jelentette neki az egyetlen szórakozást. Megfagyott egy ember. Az udvaron használaton kívüli bútorok, kacatok. A ház mellett romos vécé. Az ajtót függöny helyettesíti. Többen tudni vélik, hogy a szerencsétlen ember utolsó útja is ide vezethetett. Már Szilveszter este, úgy hat óra körül is kint feküdt - kegyeletsértés ne essék - állítólag részegen az udvaron. Akkor orvost hívtak, bevitték. Valamikor hajnalban ismét kiment az udvarra, ahonnan már csak a hullaszállítók• vitték el. Megfagyott egy ember. Az egyik gyermeke elvonóban, a másikat most keresi Komlón az önkormányzat. Köztemetés lesz - tudom meg Teleki István polgármestertől -, mégpedig ham- vasztás után. A környéken lakó kísérőm se tudja a választ, hogy jutott idáig a jobb létre szenderült. Egy biztos, az Öregtelepen sok a szegény. Huszonezer forintokból tengődnek a családok, s ebben az önkormányzati segély is benne van. Kalauzom is rokkantnyugdíjas. Napi néhány órás munkát vállalhatna, de hol? Aki egyszer a telepre kerül, nehezen vergődik ki onnan. S van, aki nem is éli túl. Megfagyott egy ember. A kétezredik év első hajnalán. Hangyái János A veszedelemre emlékeznek Siculicidium, azaz székelyölés. Erre, azaz a Mádéfalvi veszedelemre emlékeznek vasárnap délelőtt a 9-kor kezdődő szentmisén a katolikus templomban, majd tíz órától a Székely Emlékparkban. A veszedelem a székely határőrség erőszakos megszervezésének utolsó és legvéresebb fejezete. A székelyek kiváltságaik fejében hagyományosan katonai szolgálatra voltak kötelezve. 1711 után kiváltságaik megmaradnak ugyan, de katonai szolgálataikra nem tartottak igényt. A hétéves háború idején felmerült, hogy az erdélyi határ- őrvidék megszervezésével szabadítsák fel a határbiztosításra lekötött soralakulatokat. A székelyek beszervezéséhez a Diploma Leopoldinumban lefektetett katonáskodási kötelezettség adja a közjogi alapot. A szervezés 1762-ben kezdődött, Adolf Buccow, királyi biztos irányításával. Mária Terézia kényszer alkalmazására is felhatalmazta a főparancsnokot. A székelyek azonban garanciákat akartak arra, hogy visszakapják régi szabadságjogaikat, és ne kényszerüljenek Erdélyen kívül szolgálni. Követeléseiket azonban nem teljesítették ezért 1762- re elmérgesedett a helyzet. Udvarhelyszékben megtagadták az összeírást, amire a hatalom a vezetők elfogásával válaszolt. Buccowot a feldühödött tömeg kis híján agyonverte. A főparancsnok erre engedélyezte, hogy aki akar, az lépjen ki. A kiadott fegyverek nagy részét azonban megtartották. A székelyek nemzeti gyűlés összehívását fontolgatták. 1763- ban Siskowicz kényszer- sorozásra csapataival Csíkba vonult. Carato alezredes ezer- háromszáz fős különítményével megtámadta az ellenállók gyülekezőhelyét, Mádéfalvát. Bár a székelyeknek volt fegyverük, mégsem fejtettek ki ellenállást, és a katonák több száz embert mészároltak le. Az események hatására indult útnak Moldvába a székelyek újabb menekülthulláma... / „Árvíz” után a kakasdi iskolában A tornateremben száradnak az elázott könyvek és a számítógépek Helyet csinálnak a tesi óráknak fotó: gottvald károly Az utolsó pillanatban sikerült a központi vis maior alapból támogatást szerezni a kakasdi iskola helyreállítására - tudtuk meg Illés Ferenc polgármestertől. Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy még november közepén víz árasztotta el az épületet. Feltehetően egy rossz csap okozta a bajt, amelynek következtében több millió forintos kár keletkezett. Eláztak a könyvtárban lévő könyvek, a számítógépek, a tanáriban megrongálódott a parketta. A falunak nem volt elegendő pénze a felújításra, ezért az önkormányzat a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz fordult. Ev végére ott is kiürült a kassza. A 24. órában az elnök, Koltai Tamás, és a körzet országgyűlési képviselője, Potápi Árpád közreműködésével sikerült a Belügyminisztériumon keresztül a központi vis maior keretből támogatáshoz jutni. A 2,3 millió forint tegnapelőtt meg is érkezett a kakasdi ön- kormányzat számlájára. Eddig annyi történt, hogy az elázott vakolatot leverettük a falról - mondotta Illés Ferenc. A bonyhádi önkormányzat műszaki osztályvezetője, Sebestén Lajos és a témában jártas két kakasdi önkormányzati képviselő közreműködésével határozzák meg az ezután következő feladatokat, egy cégtől már árajánlatot is kaptak. Legkorábban tavaszra készülhetnek el a helyreállítással. 322 könyv annyira elázott, hogy azokat le kell selejtezni. A többi ma is ott szárad az iskola tornatermének padlóján. A számítógépeket is itt tárolják átmenetileg. Megnézették egy szakemberrel: elvileg használhatók a PC-k, de garanciát senki nem vállalna rájuk. A testnevelés órák eddig szüneteltek, helyettük sakk-órákat tartottak. A baleset felvet néhány újabb problémát: a 60-as években épült iskola villamos vezetékét és vízhálózatát át kellene vizsgálni, esetleg ki kellene cserélni. Erre, természetesen nem elegendő a most kapott támogatás, mert az - természetéből adódóan - a kárelhárítást célozza. Hangyái Emlékeim Petőfi Sándorról Emlékeim Petőfi Sándorról - ez a címe annak a kötetnek, amelyet dr. Sass István írásaiból állított össze dr. Töttős Gábor. A könyv a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kiadásában jelent meg. Az a Petőfi, akit a tanterv bemutat nekünk, egy szobor. Sass István írása pedig emberközelivé teszi a költőt - vallja a kötet összeállítója, dr. Töttős Gábor. „Petőfi, mint kisebb tanuló, a terem baloldalának harmadik padjában, közvetlen mellettem ült. E padra volt cifra betűkkel felírva neve, itt gyakorolta magát a szépírásban, mint kedvelt foglalkozásában, innét hallatta bátor feleleteit, melyek főképp a latinban mindig dicséretesek valónak. Ezen kívül ügyes írótollmetsző volt. Jaj volt annak, ki őt ebben vagy betűrajzolásban zavaró. Azzal szembe szállt, ha a Herkópáter lett volna is. Hirtelen felállt, mellét kidom- borítá, bal öklét - mert balog volt - felemelé, szemei haragra gyúltak, s ha ez az ijesz- tés elég volt, újra feleselés nélkül dolga után látott. Mikor így elmélyedve egy vagy más foglalkozás mellett padjában üldögélt, szokásaként fejét ide-ida hajtogató, s orrán át egyet-egyet szippantott. Ha valaki ezen helytelenségét bosszantás végett utánozta, haragra gyúlt, legtöbbször egy szót sem szólt, hanem aztán végképp szakított." Sass István mindezt a sárszentlőrinci diák Petőfiről írta. A hajdani iskolatárs előbb a Tolnamegyei Közlönyben, majd a Vasárnapi Újságban publikálta a költőről szóló írásokat az 1880-as években. Célom lévén - írja Sass István - a tőle hallott, közelében megfigyelt vagy vele átélt élményeknek lehetőleg olyan hű előadása, amint emlékem ben megőrízhetém, tartózkodni fogok minden állításnak, mihez kétely férhet, beszövésétől, annyival inkább, mert élet- és jellemrajza már is oly sok színezéssel terhelt, mellyel ő sohase bírt. Fejezetcímek a kötetből: Petőfi Tolna megyében, Petőfi gyermekkorából, Petőfi beáll katonának, Petőfi katonáskodása Sopronban, Petőfi mint obsitos, Petőfi mint Pönögei Kis Pál megérkezik Pestre, Petőfi megkéri Kappel Emíliát, Látogatás öreg Petőfiéknél Vácon. A kötetben azonban hiába keressük a négyökrös szekérről és a Sass Erzsikének adott csókról szóló történetet, merthogy itt egy nő becsületéről volt szó. Sass pedig épp ezért nem adja közre. Ahogy azt a kötet összeállítója is közli, az ártatlan történetet maga Sass Erzsiké mondta el, idős korában. A mai nyelvre átültetet kötet végén, a függelékben „Az orvosi il- ledelemről” olvashatunk, valamint „Míg én a sok kér rülőt még most is megfogyva tapor som" címmel Petőfi orvosbarátjának hétköznapjai tárulnak elénk. A kötet közli dr. Sass Istvánnak a Tolnamegyei Közlönyben és a Vasárnapi újságban megjelent írásainak címjegyzékét. A Völgységben a Kárpátok festője A Rádió Bonyhád Galériáját új tárlat teszi meghitten otthonossá. Jó ide belépni és gyönyörködni Kolozsvári Ferenc akvarelljeiben. Szűkebb hazánkban talán még ismeretlenül cseng az alkotó neve, pedig Kárpátalján az ungvári Néprajzi Múzeumban, és a világ több nagy városában őrzik alkotásait a gyűjtők.- Már kiskoromban kezdtem fes- tegetni, majd 1946-ban beiratkoztam az ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolába - emlékezik vissza Feri bácsi. - Az iskola elvégzése után a Kárpátaljai Területi Népművészeti Ház módszer- észe lettem, egészen nyugdíjas koromig. A feladatom az volt, hogy kijártam körzetekbe, ahol segítséget nyújtottam a népművészeknek, iparművészeknek, amatőr festőknek, kiállításokat és szemináriumokat rendeztünk. Eközben én is alkottam, kiküldetésbe mindig vittem magammal a rajzfüzetet, pasztellt. Ezeket könnyen magammal tudtam vinni, és ezekkel lehet a hangulatot a leggyorsabban megragadni.- Hányadik tárlata a bonyhádi?- Ez a negyedik egyéni kiállításom. Az első 1972-ben volt, a legutóbbi pedig 1998-ban, a 70. születésnapom alkalmából. A területi festőkkel évente vettem részt tárlatokon, munkáim voltak kiállítva Ungváron, Kijevben, Moszkvában, Nyíregyházán, Prágában. Ez utóbbi helyen hat munkámat mutattam be, mindet meg is vették. Elsősorban tájképeket, csendéleteket, kisebb figurális kompozíciókat festek.- Milyen alkotói tervei vannak?- Az olajképeimet szeretném kiállítani 2000-ben. Ezek nagyobb méretűek, mint a most bemutatott tájképeim, és vagy százat ki tudnék belőlük állítani. Természetesen a festést sem hagyom abba. Kárpátaljáról egy éve települtünk át Magyarországra. Bonyhádon is figyelem a témákat, festettem már képet a háztetőkről és a gimnázium környékéről. A Völgységben is vannak gyönyörű dimbes-dombos helyek, könynyű lesz itt is alkotnom - mondja Kolozsvári Ferenc, akit 1975-ben kitüntettek az Ukrajna Érdemes Népművészeti Mestere címmel. Máté Réka Völgységi Takarékszövetkezet BONYHÁD Pénzintézetünk kiállta a 2000. évváltás szakító próbáját, és az év első banküzemi napjától máris akciós ajánlatokkal várjuk kedves ügyfeleinket! A 2000. év kezdetén +0,5% kamatot fizetünk a “TAKARÉKSZELVÉNY 2000” elnevezésű betétekre. Ne feledje, +0,5% kamat, +0,5% elérhető hozam! Keressen bennünket: Székszárdon a Széchenyi u. 62-ben, valamint Bonyhádon, Tevelen és Lengyelen. EGYÜTT TOVÁBB JÖVET-MENET VÖLGYSÉGI TAKARÉKSZÖVETKEZET í