Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-06 / 4. szám

10. oldal Egészséges életmód 2000. január 6., csütörtök 1 Gyes, gyed, gyet és egyéb támogatások- Három gyer­meket nevelek, a legnagyobbik be- ^ töltötte 18. élet­évét. Jogosult vagyok-e to­vábbra is a I gyermekne­velési támo- g a tásra (gyet-re) ? A két ki­sebb gye- |Sf rek még “: nem töltöt- f te be a 8. U életévét. Olvasóink kérdezték- Fiam 19 éves főiskolai tanuló. Jár-e iskoláztatási támogatás gyer­mekem után?- Felsőfokú oktatási intéz­ményben tanuló gyermek után is­koláztatási támogatás nem jár, vi­szont ha van a családban még ne­velési ellátásra jogosító gyermek, a főiskolán tanuló gyermek figye­lembe vehető a nevelési ellátás összegének megállapításánál, amennyiben első diplomát szer­ző, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ebben az eset­ben a magasabb összegre lesznek jogosultak a nevelési ellátásra jo­gosító gyermek után.- Gyermeken júniusban érettsé­gi vizsgát tesz, szeptemberben szak­iskolában tanul tovább. Jár-e utá­na az iskoláztatási támogatás a nyári hónapokban?- Ha nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a tanítási év, illetőleg az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, és az új tanítási év kezdetére tanulói jog­viszonyt létesít, akkor utána arra az időre, ’amely alatt nem állt ta­nulói jogviszonyban, utólag meg­jár az iskoláztatási támogatás. Nagyon fontos az, hogy az ellá­tást igényelni kell. A családtámo­gatási ellátásra jogosultnak vi­szont jelentési kötelezettségei vannak. Például jelentenie kell a támogatást folyósító szerv felé, ha a gyermek abbahagyja a tanul­mányait, vagy kikerült a jogosult eltartásból, és minden olyan tényt és adatot köteles jelenteni, ami a családtámogatási ellátásra való jogosultságát, vagy annak összegszerűségét érinti. A válto­zást 15 napon belül köteles beje­lenteni a folyósító szervnek.- Gyermekem 17 éves. Betegsé­ge miatt magasabb összegű csalá­di pótlékre voltam jogosult utána. Felülvizsgálaton az orvos megálla­pította, hogy nem vagyok jogosult a magasabb összegű családi pótlék­ra. Jogosult leszek-e gyermekem után valamilyen ellátásra?- Jogosult lehet abban az eset­ben, ha a gyermek közoktatási in­tézményben tanulmányokat foly­tat, természetesen gyermekszám szerinti összegben, de magasabb összegű ellátás a gyógyulást köve­tő hónaptól nem jár.- Mi történik akkor, ha a szülő nem gondoskodik a gyerek tanítta­tásáról?- Ha a szülő, vagy gyám, nem biztositja a gyermek tankötele­zettségének teljesítését, akkor a folyósító szerv megkeresésére a települési önkormányzat jegyző­je a gyermekjóléti szolgálattal közösen intézkedik a gyermek védelembe vételéről. A gyámhi­vatal megvonhatja a szülő, vagy gyám vagyonkezelési jogát a ne­velési ellátás tekintetében, eseti gondnokot rendelhet ki, és a ne­velési ellátást az eseti gondnok számára kell majd folyósítani.- Milyen nyomtatványt kell használni a tankötelezettség, illetve a tanulói jogviszony fennállásának igazolására?- A tankötelezettséget és a ta­nulói jogviszonyt az erre rendsze­resített nyomtatványon kell telje­síteni. Az igazolást az oktatási in­tézmény adja ki a szülőknek, ahol a gyermek tanul. Az igazo­lást az iskola minden tanköteles és nem tanköteles gyermek részé­re ki kell hogy állítsa, és a szülők­nek ki kell adnia. Az igazolást az­tán a szülőknek kell a folyósító szervhez továbbítania.- Mikortól jár az egyedülálló igénylő részére az emelt összegű el­látás?- Az egyedülálló szülő részére az egyedülállóvá válást követő hó­naptól jár az emelt összegű neve­lési ellátás.- Egyedülállónak tekinthető-e az igénylő, aki házastársával egy lakásban lakik, de külön háztar­tásban él?- Az egy lakásban lakó házas­társak akkor sem tekinthetők egyedülállónak, ha ilyen értelmű nyilatkozatot tesznek. Az egye­dülálló személyeket megillető ne­velési ellátás közös lakásban élő szülők esetében csak akkor álla­pítható meg, ha az igénylő a há­zasság felbontását bírósági hatá­rozattal igazolja.- Nem jogosult, mivel a gyet-re való jogosultságnak feltétele az is, hogy 3 kiskorút neveljen a háztar­tásában. Ennek a feltételnek már nem felel meg.- Négy kiskorú gyermekem van, a legkisebb gyermek december 16- án betöltötte 8. életévét. Jogosult vagyok-e továbbra is a gyet-re, vagy valamilyen ellátásra?- Nem jogosult gyet-re, mivel a gyet a legkisebb gyermek 8. életévének betöltéséig jár. Neve­lési ellátásra jogosult a négy gyermek után. Ez lehet családi pótlék és/vagy iskoláztatási tá­mogatás.- Érdeklődnék, hogy igazolás nélkül továbbra is igénybe vehető-e a betegszabadság?- A Munka Törvénykönyv­ének a betegszabadságról rendel­kező része változik 2000. január 1-től. Továbbra is 15 munkanap az igénybe vehető betegszabad­ság időtartama, de nem lesz lehe­tőség arra, hogy évente egy alka­lommal legfeljebb 3 munkanapig igazolás nélkül vegyék igénybe a betegszabadságot. Tehát a teljes 15 munkanap csak orvosi igazo­lás alapján vehető igénybe.- Örökbefogadtunk egy kisgye­reket, aki jelenleg 3 hónapos. Jár-e gyed a 10 éve fennálló jogviszo­nyom alapján?- Igen, jár, de ön jogosult le­hetne még terhességi-gyermek­ágyi segélyre is, a szülési szabad­ság 168 napjából az örökbefoga­dástól visszalévő időre. A gyed-re való jogosultsági feltételekkel egyébként örökbefogadás esetén az igény bejelentésekor kell ren­delkeznie az igénylőnek.- Jelenleg másfél éves a gyerme­kem a jövedelmem havi 50 ezer fo­rint volt. A munkahelyem nem tb- kifizetőhely és Hajdú-Bihar Megyé­ben van, de én Szekszárdon élek. Ki folyósítja számomra a gyed-et?- A foglalkoztató székhelye szerinti egészségbiztosítási pénz­tár illetékes a folyósítás szem­pontjából. Önnek két példányban kell majd a gyed igénybejelentő nyomtatványt kiállítani és a gyer­meke eredeti anyakönyvi kivona­tával együtt a Hajdú-Bihar megyei munkáltatóhoz elküldeni. A munkáltató az igénybejelentés egy példányát az _átvétel után ön­nek visszaküldi, majd kiállítja a foglalkoztatási igazolást és meg­küldi a debreceni egészségbiztosí­tási pénztárnak, mivel ők folyósít­ják a gyermekgondozási díjat.- Jelenleg gyes-en vagyok a 3 hónapos gyermekemmel. A kerese­tem 1998-ban 19.500 forint és tu­domásom szerint a szerződésem azóta sem változott. A terhességi helyett a gyes-t vettem igénybe, mi­vel az kedvezőbb. Kérdezem, hogy jár-e január 1-től számomra gyed?- A januártól újra bevezetendő gyed jövedelemtől függő ellátás, a naptári napi átlagkereset 70 szá­zaléka. Mivel az ön jövedelme a minimálbér körüli, ezért a gyes továbbra is kedvezőbb ellátás, ér­demesebb azt igénybe vennie.- A gyermekem jelenleg 2,5 éves, kaphatom-e majd a gyed-et?- Az ön részére már nem jár a gyermekgondozási díj, azt csak a gyermek kétéves koráig lehet igénybe venni.- Ki jogosult a gyed-re?- A gyermekgondozási díjra való jogosultságnak van biztosítá­si feltétele. Tehát az anya akkor jogosult a gyed-re, ha munkavi­szonyban áll és a szülést megelő­ző két éven belül 180 napon át biztosított volt. Az anya helyett az apa is jogosult lehet gyed-re, ha biztosított és az ellátás igény- bevételét megelőző két éven belül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel.- Nevelőszülőként saját háztar­tásban nevelek három kiskorú gyermeket. A legkisebb gyerek el­múlt 2 éves. Milyen ellátásra le­szek jogosult?- Nevelőszülőként jogosult le­het gyermeknevelési támogatás­ra, amennyiben a gyámhatóság jogerős határozatával gyámul ren­deli ki a gyermekek után. A jogo­sultság a gyámhatósági határozat keltétől éled fel. Feltétele még a jogosultságnak, hogy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezhet az igénylő. Amennyiben munka- viszonyban áll, úgy fizetés nélküli szabadságot kell igénybe vennie. Napi 4 órában munkát vállalhat a jogosult, ha otthonában történik a munkavégzés, időkorlátozás nélkül végezhető.- Emelik-e a családtámogatási ellátások összegét?- Mivel a gyes és a gyet a min­denkori öregségi nyugdíj minimu­mához igazodik, így 2000. január 1-től a minimum nyugdíj emelé­sével emelkedni fog a gyes és a gyet összege is. Tervezet szerint a minimum nyugdíj összege 2000. január 1-től 16.600 forint.- A gyermekem hamarosan be­tölti 20. életévét, közoktatási intéz­ményben tanul. Jár-e 20 éves kora után is az iskoláztatási támogatás?- Iskoláztatási támogatás a jogszabály szerint csak a gyermek 20. életévének betöltéséig jár.- Jár-e az élettárs részére gyed?- Élettárs részére nem jár gyed, csak a szülőnek vagy a szü­lővel együtt élő házastársnak ha a jogosultsági feltételekkel rendel­kezik.- Mikortól jár a gyed?- A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély le­jártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. 2000. január 1-től annak is járhat, akinek a gyermeke még nem töltötte be a második életév­ét, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.- Milyen jövedelem alapján szá­mítják ki a gyed-et?- A gyermekgondozási díj alapjaként szolgáló napi átlagke­resetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapí­tani, ha az anya gyes alatt szült, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik. A táppénz szabály pedig elsődlege­sen az, hogy az igénybevétel nap­ját megelőző évben elért jövede­lem alapján kell a gyed-et kiszá­mítani. 2000. január 1-től történő igénybevételnél az 1999. évi jöve­delem lesz az ellátás alapja.- Valóban a minimálbér kétsze­rese minden esetben a gyed?- A gyed jövedelemtől függő ellátás, tehát az igénylőnek a sa­ját előző évi olyan jövedelme után jár, amely után egészségbiz­tosítási járulékot fizetett. Ha a jö­vedelme a minimálbér kétszere­sét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet lehet figyelembe ven­ni a gyed alapjaként. Egyébként a minimálbér kétszerese csak an­nak jár, akinek az elért jövedelme a minimálbér kétszeresénél jóval magasabb. Ugyanis a gyed a nap­tári napi átlagkereset 70 százalé­ka, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjá­ban érvényes minimálbér kétsze­rese lehet.- Kell-e igényelni a gyed-et?- Amennyiben a munkáltató­nál tb-kifizetőhely van, amely táp­pénzt, terhességi-gyermekágyi se­gélyt folyósít a dolgozóinak, ak-_ kor a gyed-et is ott kell igényelni és a folyósítás is onnan történik. Ha nincs a foglalkoztatónál tb- kifizető hely, akkor is a munkálta­tónál kell az igénybejelentést két példányban benyújtani a gyer­mek születési anyakönyvi kivona­tával együtt. A munkáltató pedig a jövedelemre vonatkozó igazo­lással együtt 3 napon belül bekül­di a foglalkoztató székhelye sze­rint illetések egészségügyi pénz­tárhoz.- Mikor kell kifizetni a gyed-et?- A gyed folyósítására a táp­pénz szabályok vonatkoznak, te­hát ahol tb-kifizetőhely van, ott a bérfizetés napján kell a kifizetést ennél az ellátásnál is teljesíteni. Amennyiben az egészségbiztosí­tási pénztár a folyósító szerv, ak­kor a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az ellátást kiutal­ni.- Mennyi időre lehet visszame­nőleg igényelni a gyed-et?- Amennyiben az igénylő csak később szerez arról tudo­mást, hogy részére járhat a gyed, akkor visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra érvényesítheti igényét. Tehát 6 hónapra visszamenőleg is lehet folyósítani a gyed-et, vi­szont az addig kifizetett gyes összegét levonják a gyed össze­géből.- Milyen levonások terhelik a gyed-et?- A gyermekgondozási díjból a táppénzhez hasonlóan le kell vonni a személyi jövedelemadó előleget. Ezen kívül le kell von­ni a 8 százalékos nyugdíjjárulé- kot is, vagy amennyiben magán­nyugdíjpénztár tagja az igénylő, akkor a 2 százalékos nyugíjjárulékot és a 6 százalé­kos tagdíjat.- Lehet-e munkát vállalni gyed alatt is?- A jogszabály nem ad lehető­séget a gyed alatti munkavégzés­re. Ha az igénylő a gyermek 1,5 éves kora után munkát vállal, ak­kor célszerű továbbra is a gyes-t igénybe vennie. Megyénk, környezetünk LÉLEGZET Egyes irodalmi adatok szerint az egészsé­günket károsító anyagok 70%-a élelmi­szerrel, 20%-a levegővel, 10 %-a vízzel jut a szervezetünkbe, tehát nagyon fontos, hogy - az egészséges élelmiszer fogyasz­tása mellett - tiszta levegőt szívjunk be. Tolna megye környezeti levegőminősége közepes, vagyis egyes szennyező anyagok­ra nézve megfelelő, más szennyezők eseté­ben pedig a mérsékelten szennyezett kate­góriába sorolható. Az utcán, a kertben, az erdőben járva a légköri levegő egy „mintáját” lélegezzük be. Az emberi tevékenység következté­ben (de természetes körülmények között is) a levegő molekulái közé számos szennyező anyag keveredik. Egyes irodal­mi adatok szerint az egészségünket károsí­tó anyagok 70 %-a élelmiszerrel, 20 %-a a levegővel, 10 %-a vízzel jut a szervezetünk­be, tehát nagyon fontos, hogy tiszta levegőt szívjunk be. A belélegzett levegő akkor mondható tisztának, ha benne a szeny- nyező anya­gok mennyisé­ge az emberre és a többi élő­lényre sem rö­vid, sem hosz- szú távon ká­ros hatást nem fejt ki. A levegőszennye­zés túlnyomó részét az ipari, szolgáltató tevékenységek (pl. energia ipar), a közle­kedés és a háztartási tüzelőberendezések okozzák. A leggyakoribb szennyező anyagok a fűtési eredetű kén-dioxid, a közlekedésből származó nitrogén-oxidok és szén-monoxid, valamint a porok. A porok veszélyességét növeli, hogy felüle­tükön más szennyező anyagokat is képe­sek megkötni, pl. ólmot, az egyéb féme­ket, poliaromás szénhidrogéneket, polle­neket, gombákat, baktériumokat, stb. A légszennyező anyagok jelentős egészség- ügyi és gazdasági károkat és vesztesége­ket okozhatnak. Egészségkárosító hatá­sukat elsősorban a légutakon át közvetle­nül fejtik ki, egyrészt a légzőszervekre hatva, másrészt a testnedvekben felol­dódva. Az utóbbi években emelkedett hazánkban az allergiás megbetegedések száma, amely jelentős hányadát a belé­legzett allergének, ezen belül is a növényi pollenek okozzák, amelyhez legnagyobb mértékben (30-60 %-ban) a parlagfű já­rul. Tolna megyében (az országos mérőhá­lózat részeként) 1975 óta folynak kör­nyezeti levegővizsgálatok, amelyeket az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete végez. Je­lenleg a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid mennyiségét mérik Szekszárdon 4, Bonyhádon és Dombóváron 2-2 mérőhe­lyen. A gravitáció során kiülepedett por (ülepedő por) mennyiségét 6 település (Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Nagymányok, Paks, Dunaföldvár) 30 mérőhelyén vizsgálják. Ezenkívül Szek­szárdon meghatározzák még a levegő szálló (lebegő) por tartalmát és annak ólom, ben(a)pirén mennyiségét, továbbá - 1994-től - a levegő pollentartalmát. Tolna megye levegő minőségében - a megye agráripari jellegével összefüggés­ben - a legtöbb gondot a porszennyezés okozza. A kiterjedt mezőgazdasági tevé­kenység, a hosszabb időn át fedetlen tala­jok, a természetes eredetű porképződés (erózió, futóhomok) a potenciális por­szennyezés lehetőségeit jelentik. A szennyező hatás a szél, a csapadék és egyéb időjárási tényezők és a közlekedés révén fokozottan jelentkezhet. Ülepedő por mérési eredmények alapján a legpo­rosabb település a megyében Dunaföldvár, majd Szekszárd, míg (a vizsgált települések közül) a legkisebb porterhelés pedig Pakson és Bonyhádon van. A megye éves átlagértéke 5-7g/m2*30 nap között mozog (a határérték 16), amely értékkel a megyék közötti rangsor­ban a középmezőnyben foglalunk helyet. Nem hanyagolható el a közlekedési ere­detű nitrogén-dioxidszennyeződés sem, aminek értékei a gépjárműforgalom nö­vekedésével mindhárom nagyvárosunk központjában emelkedtek. A megye éves átlagértékével (12-14 mikrogr./m3 közöt­ti érték) még így is a megyék között az előkelő 2-3. helyet foglaljuk el, ami per­sze kevésbé vigasztalja az éppen érintett településrészek lakosságát. A fűtési eredetű kén-dioxid mennyisége az utóbbi években csökkent, sőt a megyé­ben folyó gázprogramnak köszönhetően tovább fog még csökkenni. Az országos felmérések alapján rész­ben a megye mezőgazdasági jellegéből fakadóan, részben pedig a műveletlen (parlag) területek növekedéséből adódó­an magas az összes pollen koncentráció­ja a megye levegőjében. Jelenleg a megye ipari eredetű légszennyezettsége nem számottevő. Összefoglalva megállapítható, hogy Tol­na megye környezeti levegőminősége köze­pes, vagyis egyes szennyező anyagokra néz­ve megfelelő, más szennyezők esetében pe­dig a mérsékelten szennyezett kategóriába sorolható. A megye előbbiekben körvonalazott levegőminőségének megőrzése és javítá­sa egy sokszereplős és összetett feladat, amelyben komoly szerepe van a jogalko­tásnak, az önkormányzatoknak, a vállal­kozásoknak és a lakosságnak is. A levegőtisztaság-védelem területén nagy felelősségük van az egyes települési önkormányzatoknak, a település környe­zetvédelmi programjának, a területrende­zési terveknek az elkészítésében, a tevé­kenységi engedélyek kiadásakor. De nagy a felelősségünk nekünk állampolgárok­nak is, hiszen számtalan tevékenységünk­nek jelentős levegőszennyezési vonzata van. Például: a fölösleges gépkocsi hasz­nálatnak, a kerti hulladékok égetésének (komposztálás helyett!), a parlagon ha­gyott, (allergiát okozó) parlagfüvet ter­mő területeknek, a házunk, üzletünk előtti járdaszakasz pormentesítésének (az összesöpört port, szemetet az úttest­re szórás helyett célszerűbb a kukába to­vábbítani), ... és még hosszasan lehetne a sort folytatni. Vagy talán célszerűbb lenne mindezeket megelőzni, hogy ne kelljen mindent mell­re szívni?! Lackó Lászlóné dr. vegyészmérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents