Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-06 / 4. szám

2000. január 6., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Csütörtökön éjfélkor feloldják a karantént? Továbbra sem szükséges a civil lakosság tömeges védőoltása a gennyes agyhártyagyulladás-jár­vány miatt. Ugyanakkor ha vala­melyik oltóanyaggyártó cég törzskönyveztetni kívánja vak­cináját, gyorsított eljárásra számíthat. Dr. Molnár Ilona országos tiszti főorvos szerint jelenleg har­minc-negyven közötti a megbe­tegedettek száma. Pontos adato­kat nem lehet tudni, mivel több gyanús esetről derült ki, hogy nem gennyes agyhártyagyulla­dásról van szó. Az ÁNTSz első számú vezetője ígéretet tett ar­ra, hogy az oltóanyaggyártó cé­gek törzskönyvezési kérelmeit gyorsított ütemben bírálják el. Ez még így is hónapokig tart­hat. Az országos tiszti főorvos nem tartja szükségesnek a la­kosság tömeges beoltását, mivel elegendő védeni a megbetege­dettek környezetében élőket. Dr. Svéd László orvos vezérőr­nagy, a honvédség egészségügyi vezetője reméli, hogy a katonák körében további megbetegedé­sek nem lesznek. így csütörtö­kön éjfélkor feloldhatják a kalo­csai és a szabadszállási kikép­zőközpontokban elrendelt ka­rantént. Több gyógyszergyár is soron kívüli készletekkel segít a baj­bajutottakon: 7000 adag oltó­anyagot, valamint adomány­ként 2,5 millió forint értékű an­tibiotikumot és 7500, bak- terológiai vizsgálatra alkalmas tesztet adnak a betegeket ellátó kórházaknak.- n. zs. ­Drága szakszervezetek A Mozdonyvezetők Szakszerve­zete fenyegetésként értékeli a MÁV Rt. legújabb javaslatát, amely szerint megnyirbálnák az érdekképviseletek többletjutta­tásait. A vasúttársaság úgy tart­ja: csak a munka törvényköny­vében biztosított jogosítványo­kon túli kedvezményeket kívánja megvonni. A MÁV-nak 1 milliárd forintjá­ba kerülnek a szakszervezetek - nyilatkozta lapunk érdeklődésé­re Bölcsházy Sándor, a vasúttár­saság sajtóosztályának munka­társa. Ezért a cég a jövőben csu­pán a munka törvénykönyve szerinti kedvezményeket kínál­ná fel az érdekképviseleteknek. Például: a jelenleg használt 300 felszerelt irodát 120-ra csökken­tenék, és a szakszervezeti akti­visták munkaidő-kedvezményét is felülvizsgálnák. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének ügyvezető alelnöke el­mondta: a vasúttársaság nem először próbálja egymás ellen hangolni dolgozóit. Az érdek- képviselet vezetője ezt felesle­ges és eredménytelen lépésnek tekinti. Szerinte a vasúttársaság rossz kommunikációs stratégiát választ akkor is, amikor igyek­szik a közvélemény előtt lejárat­ni a szakszervezetek által képvi­selt érdekeket. Borsik János úgy véli: a MÁV nem kegyet gyako­rol, amikor kedvezményeket biztosít szakszervezeteinek, csupán „törvényes kötelezettsé­gét” teljesíti. Horváth Magdolna MSZP-program A szocialista párt 2000-ben ar­ra készül, hogy kormányzásra, mégpedig a többség érdekeit szolgáló kormányzásra szorítsa rá a kabinetet - mondta tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Kovács László pártelnök. Beje­lentette azt is: az MSZP kor­mányzati alternatívát kíván fel­mutatni. A szocialisták első embere sze­rint 1999 az indokolatlan fe­szültségek, a valós és műbotrá­nyok, illetve a csalódások éve volt. Nemcsak az vált nyilvánva­lóvá, hogy a kormány alkalmat­lan a tényleges kormányzásra, hanem az is: a saját sikereként elkönyvelt tisztes gazdasági nö­vekedés valójában a ’95-ben be­vezetett stabilizációs intézkedé­seknek tudható be. A választási ciklus félidejéhez közeledve a Fidesz legfőbb teendője annak újbóli bizonygatása, hogy parla­menti döntései a lakosság zömé­nek érdekeit szolgálják. A szocialisták - amellett, hogy a Házban minden lehetsé­ges eszközzel igyekeznek rászo­rítani az Orbán-kabinetet a va­lós kormányzásra - folyamato­san készülnek a 2002. évi vok­solásra, illetve a kormányzati szerepre. Ennek érdekében al­ternatív programokat írnak, amelyek az adórendszer, az egészségügy, az oktatás és a me­zőgazdaság területén tapasztal­ható feszültségek levezetésének szocialista módszereit vonultat­ják fel. Ez lesz majd az MSZP idei kongresszusán terítékre ke­rülő hosszú távú pártprogram, illetve a választási program alapja is. Takács Mariann A természeti csapások még nem értek véget Felmérik a belvízkárokat Amennyiben februárban és márciusban a sokéves átlaghoz hason­ló mennyiségű csapadék hull le, a tavalyi 420 ezer hektárnál min­denképpen nagyobb területet borít majd belvíz - nyilatkozta la­punknak Váradi József, a közlekedési tárca vízkár-elhárítási főosz­tályának vezetője. Ez pedig súlyos károkat okozhat a mezőgazda­ságnak, nem is szólva a településekről és a közlekedési utakról. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a tavalyinál is nagyobb természeti csapásoknak nézhe­tünk elébe, ha a következő he­tekben az ilyenkor megszokott mennyiségű csapadék lesz. A kormány legutóbbi ülésén meghallgatta az erről szóló je­lentést, és úgy döntött, hogy ja­nuár 25-ig el kell készíteni az előterjesztést, amelyben meg­jelölik a márciusig szóló főbb feladatokat - tájékoztatta la­punkat Váradi József. Már megkezdődött a veszé­lyeztetett területeken a vízelve­zető hálózat működésének fe­lülvizsgálata. Ott, ahol szüksé­ges, a hibákat kijavítják. Emel­lett kotrással, iszaptalanítással próbálják a nagyobb károkat megelőzni. A csatornákat elő­ürítik, hogy használhatóak le­gyenek - magyarázta a vízügyi szakember. Természetesen ahol kell, ott megerősítik a tá­rozókat, s már kijelölték a tele­püléseken belül a szivattyúzási területeket is. Arra a kérdésünkre, hogy előreláthatóan mekkora több­letköltséggel jár a felkészülés a belvízkárokra, a főosztályveze­tő nem tudott válaszolni. Mint mondta: mivel több tárcát is érint, s csak most kezdik fel­mérni, hogy hol, mire van szükség, még megbecsülni sem lehet az összeget. Várhatóan a hónap végére készülnek el az erre vonatkozó számítások - jelezte Váradi József. Szalóky Eszter Közgyűlés - feloszlatás előtt Az átmeneti időszakban köztársasági biztos dönt A kormány kedden kezdeményezte a hódmezővásárhelyi közgyűlés feloszlatását. Az ügy most az alkotmánybíróság döntésére vár. Dr. Fürt Pált, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetőjét arról kérdeztük: miért és hogyan lehet egy képviselő-tes­tületet feloszlatni?- Az alkotmány és az önkor­mányzati törvény értelmében a helyi közigazgatási hivatal el­lenőrzi az önkormányzatok működését - magyarázza a szakember. - Amennyiben tör­vénysértést észlelnek, ezt azonnal közlik a képviselő-tes­tülettel. Ha azonban az alkot­mánysértő magatartás hosz- szabb ideig tart, akkor a köz- igazgatási hivatal vezetője je­lentést tesz a belügyminiszter­nek. Az ő feladata, hogy a kor­mány részére előterjesztést ké­szítsen, amelyben javasolja és indokolja a testület feloszlatá­sát. A kormány azonban nem dönthet addig, ameddig az al­kotmánybíróság nem foglal ál­lást az ügyben. Abban az eset­ben, ha az alkotmánybírák nem találják törvénysértőnek a működést, minden marad a régiben.- Mi történik akkor, ha alkot­mányellenességet állapít meg az alkotmánybíróság?- Jelentik a kormánynak, amely az Országgyűlés elé ter­jeszti javaslatát a feloszlatás­ról. Ezt megtárgyalja a Ház, s ha elfogadja, akkor 60 napon belül kiírják az időközi válasz­tásokat.- Ki látja el ez idő alatt a pol­gármesteri feladatokat?- A köztársasági elnök ki- küld egy köztársasági biztost, aki kizárólag a halaszthatatlan ügyekről dönthet, de például gazdasági kérdésekről nem. Vagyis az élet nem áll le.- Volt a hódmezővásárhelyi­hez hasonló ügy hazánkban?- Nem ez az első ilyen eset, 1992-ben Tiszaderzsen hasonló történet játszódott le. Akkor vé­gigment a teljes procedúra, egé­szen az időközi választásokig. (szalóky) Egyetemi integráció, hatékonyabb működés Kevesebb felsőoktatási intézmény lesz Január elsejétől jelentősen változott a felsőoktatás. A hatvan ál­lami intézmény helyett már csak harminc várja a továbbtanuló­kat. Az integráció során egyetlen intézmény sem szűnik meg, csak átalakul. A szabadabb és hatékonyabb oktatási rendszer megteremté­se végett a felsőoktatási tör­vény 1996. évi módosítása az intézményhálózat átalakítását rendelte el. Az átmenet részle­tes szabályozása tavaly nyáron készült el, és az integráció ha­táridejének 2000. január else­jét jelölte ki. A törvény kötele­zővé tette az egyesülést, de ar­ról, hogy kivel „házasodnak” a főiskolák és az egyetemek, önállóan döntöttek - nyilat­kozta lapunknak Szövényi Zsolt, az Oktatási Miniszté­rium felsőoktatási főosztályá­nak helyettes vezetője. Ezentúl csak olyan egyetem adhat majd diplomát, amely­nek legalább három, illetve olyan főiskola, amelynek két kara van. A változás lényeges eleme, hogy a művészeti főisko­lák egyetemi rangra emelked­nek. Az egyesülések következté­ben a felsőoktatási intézmé­nyek száma körülbelül a felére csökken, de ez nem jelenti egy­ben az oktatási kapacitás csök­kenését is, mert a dolgozók lét­száma változatlan marad. A mi­nisztérium munkatársa hangsú­lyozta, hogy sehol sem szűnik meg főiskola vagy egyetem, csak egy nagyobb egység részei lesznek. Az integráció költsége­it kisebb mértékben a magyar állam, nagyobb részben a világ­banki felsőoktatási program 150 millió dolláros hozzájárulá­sa fedezi. Az intézményi háló­zat további átalakítására a kor­mány a következő két évben újabb, közel harmincmilliárd forintot szán. Jövőre három­ezerrel több diák tanulhat to­vább; ennek fedezete szintén biztosítva van. A hosszú távú cél az, hogy 2010-re a korosz­tály fele egyetemre vagy főisko­lára járjon - hangsúlyozta a fő­osztályvezető-helyettes. - w ­Fizet a MÁV Várhatóan január 15-ig kifizeti a MÁV a múlt évi teljesítmény­jutalmakat. A MÁV Rt. tavaly 43,9 millió tonna árut fuvaro­zott, és ezzel teljesült a másfél százalékos teljesítményjutalom kifizetésének feltétele. A vasút­társaság 8,5 százalék bérfej­lesztést tud 2000-re felelősség­gel vállalni, és a kollektív szer­ződés módosításakor a szak- szervezeti jogosítványokat a munka törvénykönyvében meg­fogalmazottakhoz kívánja iga­zítani. Az idén hatszázalékos bérfejlesztést minden vasutas garantáltan megkap, másfél százalék erejéig a helyi mun­káltató tud differenciálni, és 1 százalékos bérfejlesztést tesz ki a 4 százalékos balesetmentes­ségi jutalom kiterjesztése to­vábbi munkakörökre. így a MÁV-nál az idén a bérfejlesz­tés 6 és 12,5 százalék között mozog a munkaadó elképzelé­se szerint. A munkavégzéshez kapcsolódó jutalékokat, pótlé­kokat továbbra is kifizetik, füg­getlenül attól, hogy a kollektiv szerződés lejárt. A dolgozók béren kívüli juttatása az 1999. évi feltételek szerint megma­rad, és nem változik a szociális juttatás sem. * Új bizottság. Civil koordiná­ciós tárcaközi bizottság létreho­zásáról döntött a kormány. A kabinet határozata szerint janu­ár 31-ig megkezdi működését az a minisztériumok közötti koor­dinációs bizottság, amelynek legfontosabb feladata a civil szervezeteket érintő egységes jogi szabályozás szakmai előké­szítése, és annak összehangolá­sa a kormányzati cselekvési programmal. Árcsökkenés. Az autógáz kis­kereskedelmi ára a tavalyi 120-135 forintról 102-110 fo­rintra mérséklődött literenként az adótartalom csökkenése mi­att. Ennek ellenére kiszámitha- ^ tatlan, hogy növekszik-e az au­tógáz-felhasználás Magyaror­szágon. Az adótartalom csök­kentése elsősorban azt a célt szolgálta, hogy visszaszorítsák a feketekereskedelmet, így ugyanis a palackos gáz és az autógáz ára közötti különbség minimális lett. Kevesebb baromfi. Az előző évhez képest mintegy 2-4 szá­zalékkal kevesebb lett az előze­tes adatok szerint a baromfiága­zat teljesítménye. Ennek egyik oka az, hogy a vágóbaromfi-fel­vásárlás az ágazati szereplők önkorlátozása miatt kevesebb volt, mint 1998-ban. Két évvel ezelőtt vágócsirkéből még 230 ezer tonnát vásároltak fel, ugyanakkor a múlt évben ez a mennyiség a becslések szerint mintegy 20-30 ezer tonnával csökkent. Másutt is beindíthatnák az egész testre kiterjedő hipertermiát Rákos betegek ostromolják a Péterfyt Levélben is jelentkezhetnek a daganatos betegek a budapesti Péterfy Sándor utcai kórházban beindított egész testi hipertermiás kezelés­re. Telefonon ugyanis időnként lehetetlen elérni az illetékes osztályt. Az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke szerint több kórház eddig még nem jelezte igényét hasonló készülék működtetésére. Dr. Ferenczy István, a kórház fő­igazgatója lapunknak elmondta, hogy az egészségügyi személyze­tet is érintő „influenzaszerű” jár­vány miatt még nem tudtak át­térni a berendezés folyamatos, három műszakos üzemeltetésé­re. Ugyanakkor biztató hír, hogy január végén várhatóan még egy egésztest-hipertermiás ágyat kap ajándékba a kórház a készüléket forgalmazó cégtől. Egy komplett berendezés ára 50 millió forint. A főigazgató kiemelte, hogy a kezelésekért a betegeknek nem kell fizetniük. A működtetéssel kapcsolatos kezdeti tapasztala­tok jók. Egy-egy betegnél átlago­san három kezelés szükséges. Je­lenleg már több mint háromezer beteg neve szerepel a várólistán. Közülük két bizottság választja ki a kezelésre kerülők sorrendjét. A Magyarországon korábban még nem alkalmazott eljárás be­vezetéséhez az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) ille­tékes bizottságának hozzájárulá­sára volt szükség. Dr. Rák Kál­mán professzortól, az ETT elnö­kétől megtudtuk, hogy az úttö­rőnek számító Péterfy utcai kór­ház után már sokkal könnyebb lesz másik gyógyintézetnek is megszereznie a berendezés mű­ködtetéséhez szükséges enge­délyt. Ahol van gép, és megvan­nak a működtetéséhez szüksé­ges szakemberek, zöld utat kap­hatnak. A professzor bízik abban, hogy előbb-utóbb az Országos Onkológiai Intézetben és leg­alább két vidéki kórházban is el­érhető lesz majd ez a kemoterá­pia hatékonyságát növelő, kiegé­szítő kezelés. A testben keringő vér felmelegítésétől ugyanis a rák elleni gyógyszerek jobb fel­szívódását remélik az orvosok. Németh Zsuzsa Betegre vár a különleges berendezés FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents