Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-31 / 25. szám
2000. Január 31., hétfő HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Összeül az olajos bizottság Parlament Titkos iratokba tekinthet be, szakértőket és tanúkat hallgathat meg, sőt akár helyszíni vizsgálatokat, illetve szemléket is elrendelhet a Pallag László kezdeményezésére létrehozott „olajos” bizottság. A tizenegy tagú testület pénteken tartja első, nyilvános ülését. A tavaly év végén született országgyűlési határozat értelmében a vizsgálóbizottság felállítására azért volt szükség, hogy a honatyák választ kapjanak a közvéleményt is élénken foglalkoztató néhány kérdésre. Például: van- nak-e az olajszőkítés és az olajszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódások, és ezek okoztak-e veszteséget a költségvetésnek? Vannak-e a feketegazdaság, egyes rendőrök, valamint a Vám- és Pénzügyőrség egyes alkalmazottjai között összefonódások? Elősegíthették-e egyes jogszabályok, illetve egyes jogalkalmazók a nemzetgazdaságban okozott veszteségeket? Milyen körülmények között halt meg öt rendőr az elmúlt években Békés megyében? A Ház a bizottság elnökéül Pallag Lászlót (FKGP), alel- nökéül Juhász Ferencet (MSZP) választotta meg. Tagjai Vígh Ilona (Fidesz), Glattfelder Béla (Fidesz), Dorkota Lajos (Fidesz), Tóth Károly (MSZP), Vastagh Pál (MSZP), Pancza István (FKGP), Kóródi Mária (SZDSZ), Balogh László (MDF) és Lentner Csaba (M1ÉP). A testület nemrég elkészült ügyrendtervezetéből kitetszik, hogy a bizottság igen kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik majd. Bármely „olajos” kérdésben tájékoztatást és iratokat kérhetnek például állami és más szervektől, meghallgatásokat, sőt vallomástételt rendelhetnek el, s helyszíni szemléket is kezdeményezhetnek. Megismerhetik a Legfőbb Ügyészség, a Határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó titkos dokumentumokat is. Pallag László a FEB-nek elmondta: üléseik nyilvánosak lesznek, de bármelyik tag, illetve meghívott személy kérésére zárt ülést is elrendelhetnek. Az elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyv készül. TAKÁCS M. Polgármesterek fizetése Belügyminisztérium Ma két törvényjavaslat kerül a parlamenti bizottságok elé. Az egyik az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kérdéseit rendezi, a másik a polgár- mesteri törvény módosítására tesz javaslatot. Utóbbi törvényjavaslat a többi között a polgármesterek illetményével foglalkozik. Erről kérdeztük Fürcht Pált, a Belügyminisztérium főosztályvezetőjét.- Új koncepciót kellett kidolgoznunk, mert a hatályos törvény értelmében a polgármester fizetését a vezetői pótlék nélküli miniszteri bér meghatározott százalékában állapíthatja meg a közgyűlés. Miután két éve a miniszTELEPÜLÉSNAGYSÁG (százalék) 1000-nél kisebb 3-5 1000-2999 5-6,5 3000-10000 6,5-8 10000-nél nagyobb 8-11 Megyei városok 11-13 téri fizetéseket befagyasztották, a polgármesterek illetménye sem emelkedett.- Mennyi volt eddig a polgár- mesterek fizetése?- A 228000 forintos vezetői pótlék nélküli miniszteri fizetésnek a kisebb településeken 30-60, a nagyobbaknál 60-80, és a legnagyobbaknál 90-100 százalékát szavazhatta meg a közgyűlés.- Mi szerepel most a koncepcióban?- A köztisztviselői illetmény- alap jelenleg 28150 forint. Ezt az összeget a település nagysága szerint megadott, s a táblázatban szereplő százalékkal kell szorozni.- Az önkormányzati képviselők tiszteletdíja is emelkedik?- A törvényjavaslat erről nem tesz említést, az ő tiszteletdíjuk a polgármester fizetésének 25 százaléka lehet. Az önkormányzati képviselőknek nem kötelező tiszteletdíjat adni. Ezért most a polgármesteri fizetések emelése őket nem érinti. Egyébként ellenőrizhető, hogy kinek hogyan változik a bére, mert ennek nyilvánossá tételét alkotmánybírósági határozat írja elő. ______________ilt. K övér a Fidesz elnöke Különösebb meglepetés nélkül ért véget szombaton a Fidesz XII. kongresszusa. A küldöttek előbb megszavazták a pártelnöki és a kormányfői funkciót, majd egyhangúlag megválasztották a párt élére Kövér Lászlót, a titkos- szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztert. Az újonnan megválasztott pártelnök elmondta: a hét elején egyeztet Orbán Viktorral miniszteri felmentéséről. Budapest Szombaton tartotta a Fidesz - Magyar Polgári Párt XII., soron kívüli kongresszusát, amely arról volt hivatott dönteni, hogy szétválasszák egymástól a miniszter- elnöki és a pártelnöki tisztséget. A rendezvényen a kormány több tagja meghívottként vett részt. Orbán Viktor beszédében többek közt kijelentette: - A Fidesz és az ország ügyei teljesen összefonódtak, ezért ideje szembenéznünk azzal, hogy a párt nem erősödött meg a kormányzati szerepvállalás hatására - értékelte az elmúlt másfél évet a kormányfő. - Kormányra kerülésünk óta szinte csak és kizárólag a kormányzati munkára koncentráltunk, ezért sem erőnk, sem energiánk nem maradt a Fidesz megerősítésére, kiszélesítésére. Orbán biztosította a küldötteket, nem támogatná a két poszt szétválasztását, ha nem lenne meggyőződve arról, hogy a Fidesz „politikai személyisége” végleges formát öltött. Bizonyos abban, hogy a pártot kezdetektől jellemző csapatszellem továbbra is megmarad, és ugyanúgy mint eddig, ezután sem lehet majd egymás ellen fordítani őket. A miniszterelnök beszéde után a kormány jelen lévő tagjai közül többen értékelték az elmúlt másfél évet. Szinte valamennyi felszólaló - többek között Áder János, a parlament elnöke, Pokomi Zoltán oktatásügyi, Harrach Péter szociális és családügyi, Deutsch Tamás sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szájer József frakcióvezető - kiemelte a jobboldali pártok politikai összefogásának jelentőségét, amely a 2002 . évi parlamenti választásokon meghozhatja az újabb győzelmet a polgári oldal számára. kül, 1 tartózkodás mellett megválasztották pártelnöknek a jelenlegi polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli minisztert. Módosították a párt alapszabályát, hogy a mindenkori miniszterelnök, aki Fidesz-tag- sággal bír, tanácskozási és szavazati joggal részt vehessen a párt döntéshozó fórumainak munkájában. Az elnökség létszámát Sasvári Szilárd személyével kiegészítették, aki eddig mint póttag tevékenykedett. B. MOLNÁR LÁSZLÓ Deutsch Tamással a pártelnök Kövér László A felszólalásokat követően szavaztak a küldöttek, s 413 igen és 3 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadták a pártelnöki és a kormányfői poszt szétválasztására tett javaslatot. Kövér László programbeszédében elmondta: a pártnak a jövőben támogatnia kell a kormányprogram végrehajtását, s folytatnia kell szövetségi politikáját. Úgy vélte: a Fidesznek 2002-ben más lesz a választási mondani valója mint ami 1998- ban volt. Ezt követően 476 igen szavazattal, ellenszavazat nélFOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Mokaszin és aligátor Orbán Viktor kongresszusi beszédében nem fukarkodott népi mondások idézésével. „Ne mondd addig az aligátornak, hogy nagypofájú, amíg át nem úsztad a folyót!” (amerikai bölcsesség) „Akkor érthetsz meg valakit, ha legalább egy hétig az ő mokaszinjában jársz!" (dakota indián szólás) „Aki kutyával fekszik, az bolhával kel!” (magyar közmondás) Pártvélemények az elnökválasztásról Bánk Attila frakcióvezető (FKGP)- Nem számítunk arra, hogy a Fidesz kongresszusának döntései bármilyen formában befolyásolnák a koalíciós együttműködést. Az előzmények ismeretében várható volt, hogy a legnagyobb kormánypárt elnöki tisztét és a kormányfői posztot szétválasztják. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke- Nem kívánom kommentálni a kongresszus döntését, mert szerintem a miniszterelnöki és a pártelnöki funkció megosztása a Fidesz bel- ügye. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke, frakcióvezetője- Egyértelműen kedvezőnek látszik, hogy Kövér László távozni fog a kormányból, mert „jobb, ha nem egy indulatoktól vezérelt, láthatóan gyűlölködésre hajlamos politikus kezében vannak a titkosszolgálatok. Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából is jobb, ha megszűnik az az Európában példátlan állapot, hogy a miniszterelnök helyettese - a kormány második embere - a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. Számunkra egyébként közömbös, hogy a miniszterelnöki és a pártelnöki posztot ugyanaz a személy tölti-e be, a lényeg az, hogy változik-e a Fidesz politikája és magatartása”. Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) frakcióvezetője- A Fidesz belügyének tekintjük a miniszter- elnöki és a pártelnöki poszt szétválasztását. Ugyanakkor gratulálok Kövér Lászlónak új pozíciójához. Csurka Istyán, a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) elnöke- A Fidesz választási felkészülésének részeként értékelem a kongresszus döntéseit. Nézetem szerint a párt azért választotta elnökké Kövér Lászlót, hogy szervezze újjá a pártot, ami azért fontos, hogy a Fidesz minden körzetben eredményesen és önállóan tudjon jelölteket állítani. Az a tény, hogy Kövér Lászlót „függetlenített pártelnökké” választották, egyben azt is jelenti, hogy a MIÉP-nek jobban szervezett ve- télytárssal kell számolnia a 2002. évi választásokon. ■ MARAD A KABINET? A Füg getlen Kisgazdapárt a közös kormányzati struktúra egyoldalú átalakítását semmiképpen sem hajlandó elfogadni - közölte Torgyán József, az FKGP elnöke. Kifejtette: az az elképzelés, hogy a kormánykabinetben szinte a teljes Fidesz-elnökség kapjon helyet, de rekesztődjék ki a két koalíciós párt elnöke, felveti azt a kérdést, hogy lehet-e koalíciós kormányzásról beszélni, vagy pedig a Fidesz egyedül kíván kormányozni. Torgyán kijelentésére válaszolva Orbán Viktor úgy nyilatkozott vasárnap: „ha a miniszterek számára megfelel a kormányban eddig jellemző egyeztetési folyamat”, nem ragaszkodik a kabinetrendszer átalakításához. HATÁRIDŐ-MÓDOSÍTÁS. A január 1-jei hatályba lépés helyett csak május 1. után kell alkalmazni a vállalkozóknak a számlaadásról szóló pénzügyminisztériumi rendelet legújabb módosítását, amely szigorítja a számítógépes számlaadás feltételeit. GYERMEKVÉDELEM. Akik eddig is részesültek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, azoknak nem kellett megújítaniuk kérelmüket januárban, az új igénylések határideje viszont ma lejár. A támogatást folyósító ön- kormányzatoknak február elsejétől lehetőségük lesz az igénylő családok vagyonának vizsgálatára. Ehhez azonban a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításáról szóló helyi rendele- tüket módosítaniuk kell. Az igénylési kérelmekhez jövedelemnyilatkozatot kell csatolniuk az érintetteknek. INTERNETES VÁSÁRLÁS. Piaci elemzők szerint jelenleg mintegy 110 ezer internet-előfizető van Magyarországon, és számuk az év végig várhatón 60-100 százalékkal nő. Ezzel együtt nő az internetes vásárlásra fordított összeg is. A Carnation Internet Consulting szerint a tavalyi 84 millió forintról az idén 250 millió forintra emelkedik az elektronikus kiskereskedelmi forgalom. MDF-VÉLEMÉNY. Az Ország gyűlés a köztársaságielnök-vá- lasztásra vonatkozó szabályok szerint eljárva 2000-ben nyilvánvalóan csak a harmadik fordulóban, nem kétharmados többséggel fogja Magyarország köztársasági elnökét megválasztani - mondta Balsai István, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, aki szerint ez nem jelenti majd azt, hogy az elnökre szavazóknál az országban nem lenne lényegesen szélesebb konszenzus. Tárgyalások a sztrájk előtt Miért nem kértek fel közvetítőt? A közlekedési ágazatban dolgozók időnkénti, akár rendszeres munkabeszüntetése nem magyar sajátosság. Egy közvetítő, mindkét fél által elfogadott kívülálló személy hozzásegítheti a megegyezéshez az esetenként személyeskedő, egymás érveit már meg sem halló, vitázó feleket - nyilatkozta lapunknak Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Budapest Nem született megállapodás a MÁV és a szakszervezetek tárgyalásain, így várhatóan kedden megkezdődik az általános munkabeszüntetés. A szakszervezetek vasárnapra több helyen pontosították, kiegészítették a MÁV Rt. által szombaton átadott középtávú megállapodástervezetet, amit Kukely Márton, a társaság vezérigazgatója úgy értékelt, hogy az érdekképviseletek elfogadták tárgyalási alapnak a MÁV javaslatát. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke elmondta: kiegészítésükben azt kezdeményezik, hogy a megállapodás 2000. január 1-jétől lépjen életbe, ne pedig a MÁV által javasolt időpontban, a megállapodás aláírásának napján. A szakszervezetek a munkavállalók számára reálbér-növekedést kérnek a MÁV Rt.-től. Elképzelésük szerint a béremelés évente a GDP-növekedés mértékének felével haladná meg az infláció mértékét. Szeretnék, ha a munkavállalók az üzleti terven felüli árufuvarozásból adódó bevételekből is részesednének jövedelem formájában. A szak- szervezetek szerint a három év átlagában javasolt reálkeresetnövekedést évente kellene felülvizsgálni és korrigálni. Az elégséges szolgáltatásról folyó tárgyaláson a MÁV javasolta, hogy 1028 személy és 172 tehervonat közlekedjen, elfogadták, hogy ebben az esetben a vasút hajlandó az elégséges szolgáltatásban részt vevők bérét teljesen kifizetni, ha legalább 8 órát dolgoznak 12 órás műszakban. ■ Korábban a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként dolgozó szakember számos munkaügyi vitában közvetített már. 1995- ben mediátorként - mindkét fél által elfogadott külső segítőként - vett részt a MÁV és a vasutasszakszervezetek közti megállapodás létrehozásában.- Szakszervezeti szempontból a legjobban szervezett dolgozói réteg a vasutasoké?- A vasutas-szakszervezetek valóban jól szervezettek, de önmagában ez még nem lenne elég az eredményes érdekérvényesítéshez. Fontos momentum, hogy amennyiben a vasutasok - de ide sorolhatom valamennyi közlekedési ágazat dolgozóit - sztrájkba lépnek, az az egész országra kihat. Országos méretű károkat képesek okozni, szemben más, kevesebb dolgozót foglalkoztató, nem stratégiai ágazatot képviselő, kisebb munkavállalói csoportokkal szemben.- Vannak, akik igazságtalannak tartják, hogy míg a valóban keveset kereső mentősök, az egészségügyi dolgozók etikai okból nem sztrájkolnak, addig az átlagkeresetet meghaladójövedelemmel rendelkező vasutasok rendszeresen sztrájkolnak.- Az igazságosság szubjektív kategória, és a kereseteket sem lehet mechanikusan összehasonlítani egymással. Tény, hogy nem ott sztrájkolnak a leggyakrabban, ahol a legkevesebb kerül a borítékba. Sokkal inkább ott, ahol az érdekérvényesítési képesség erős. Mint például a MÁV-nál.- Más-e a MÁV és a szak- szervezetek közötti konfliktus most, mint a korábbi években volt?- Egy állami vállalatnál kialakult munkahelyi konfliktus mindig magában hordozza annak a lehetőségét, hogy nem egyszerűen munkáltató és munkavállaló közti vitát takar. Néhány, közelmúltban megfogalmazott szakszervezeti nyilatkozat arra utal, mintha a politika beleszólna a tárgyalásokba.- A Vasutasok Szakszervezete elnökének nyilatkozatára gondol, aki szerint „a politika betette a lábát a MÁV és a vasutas-szakszervezetek közé”?- Igen, én is hallottam Márkus Imrét erről nyilatkozni. A szakszervezetek úgy érzékelik, az állam, a kormány elutasítja az országos szintű érdekegyeztetést, azt munkahelyi szintre próbálja szorítani.- Ilyenkor segíthet a felek között egy közvetítő. Most vajon miért nem nyúltak ehhez az eszközhöz az érintettek?- Egy közvetítőnek felkért szakember - kívül helyezkedve a konfliktuson - rátapinthat azokra az addig fel nem vetődött, lényeges pontokra, amelyek mentén közelíteni lehet az egymástól még oly távol álló álláspontokat is. Nálunk még sajnos nem nagyon ismert a közvetítői tevékenység, pedig bármely munkáltató és szakszervezete közti konfliktusban igénybe vehető. HORVÁTH MAGDOLNA
