Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-29 / 24. szám
Újabb anyakönyvek Bukovinából Falóim: Rudolf László folytatja a számítógépes feldolgozást Újabb anyakönyveket - . pontosabban azok másolatait - sikerült | megszereznie a Székely Szövetségnek Radócon. Az ottani lelkész megengedte, hogy a XIX. század második harmadának hiányzó születési, halálozási és esküvői adatait tartalmazó iratokat lemásolják. Rudolf László így folytathatja azt a számítógépes feldolgozó munkát, amelyet még 1993-ban kezdett el. Radóc, Bátaszék ____ O lvasóink emlékezhetnek rá, hogy Rudolf László a bukovinai falvak közül a józseffalvi anyakönyvek számítógépes feldolgozásával kezdte. Munkájának köszönhetően ma már mindenki, aki e faluból származik, lekérheti családjának az ősfáját 1820-ig visszamenőleg. Józseffalva esetében 6600 születést, 4500 halálozást és 1200 esküvőt vitt fel számítógépre. Tevékenységével a Guiness rekordok könyvébe is bekerült. Az úgynevezett vándor anyakönyvek segítségével végezhette a többi bukovinai falu feldolgozását is. Ezeket a vándor anyakönyveket a lelkészek'hozták magukkal a Bukovinából Bácskába, majd onnan Tolnába történt településkor. Némely könyv azonban egyszerűen elveszett, vagy valahol elakadt. A bukovinai székelyek tudtak néhány hiányzó könyv létezéséről. Négy évvel ezelőtt, a székely szövetség egyik Rudolf László Radócon, a másolásban segédkező Popa Francire-vel kutatóútja során Potápi Árpád Radócon megtekinthette az ott maradt magyar anyakönyveket. Most, Rudolf Lászlóval együtt ismét felkeresték az ottani katolikus papot, Joszip Dobost, aki másolásra rendelkezésre bocsátotta a könyveket.- Óriási a jelentősége ennek a forrásnak - mondotta Rudolf László. Ezzel gyakorlatilag az összes andrásfalvi anyakönyv rendelkezésre áll 1793-tól 1944ig. A hiányzó hét év lapjait - 1837 és 1843 között - Popa Francire segítségével sikerült lemásolnom. Az anyakönyvek eredetijét a Székely Szövetség diplomáciai úton igyekszik megszerezni - mondta el érdeklődésünkre Potápi Árpád, a szövetség elnöke. Rudolf László az andrásfalvi anyakönyveket - e hiányzó hét esztendő kivételével - 1899-ig feldolgozta. Két éve - más természetű munkája miatt - szinte nem is nyúlt az anyakönyvekhez.- Jó lenne pedig, ha több időt szakíthatnék erre - mondja - hiszen egyre több helyről keresnek meg, hogy az őseikről adjak adatokat. Ma, az internet korában nem csoda, ha Európán kívül Amerikából és Ausztráliából is érkeznek ilyen kérések.- Mennyi adatot kellene még feldolgozni?- Az öt bukovinai település esetében körülbelül 64 ezer születési, 13 ezer esküvői és 42 ezer halálozási bejegyzést kellene számítógépre vinni. Ez több esztendős elfoglaltság lenne, különös tekintettel arra, hogy az adatok között számos hibás is van. Jó lenne, ha ezt a munkát egy kis csapat folytathatná. Ez persze pénzbe kerülne, de remélhetőleg sikerül hozzá pályázati forrást találnunk. Hangyái Tolna megyei anekdotatár 4. Deák Ferenc és Dőry Lajos Nagyváradon született 1824. július 6-án és Abbáziában halt meg Dőry 1892. február 15-én, de rokonsága révén 1847- től megyénkben törvényszéki bíró, 1848 nyarától nemzetőrségünk főhadnagya, később honvédtiszt, Világos idején főszázados. Büntetésből besorozták, de kiváltotta magát, 1861-ben Tolna megye másodalispánjává választják, s a helyi honvédegylet tagja. Degré Alajos róla szóló anekdotája egyaránt jellemez egy jellegzetes kort és nemzedéket. „Az előérzet, jószellem, vérmes remény, vagy minek is nevezzem, sokaknál megvolt. Hogy mire építették, vagy honnan merítették a kilátást, maguk se tudták, de végre is hittek, és reméltek. így emlékszem, az elnyomatás legkeserűbb korszakában, a pesti Nemzeti Kaszinóban a helyzet komolyságáról folyt a társalgás, s maga Deák Ferenc sem sok biztatót bírt mondani. Dőry Lajos báró ismert könnyűvérűsé- gével Deák Ferenchez fordulva szólt:- Akárhogyan van, akármi lesz, annyi bizonyos, hogy én még századom élén mint honvéd huszárkapitány fogok bátyámnak tisztelegni.- Farsangkor, ugye, öcsém? Nana, emlékeztetni fogom bátyámat. Évek után Dőry Lajos báró, ki az újonnan fölállított honvédségnél régi honvédi állását visszafoglalta, mint első kapitány százada élén gyakorlatról lovagolt haza a Nagyhíd utcán át. Egyszerre szemközt látja jönni Deák Ferencet. Eszébe jutott a kaszinói beszélgetés, s mikor Deák közvetlen közelébe ért, éles hangon vezényelte:- Igazodj, jobbra nézz! Szemével hamisan odavágott Deáknak, s ezzel azt látszott mondani: hát nem volt igazam? Deák Ferenc mosolygott a neki hozott katonai tisztelgésen.” S Dőry 1886-ban már vezérőrnagy lett... Az ember elgondolkodik azon, hogy a megyénkben rokoni kapcsolatokat ápolt s 1849-ben itt bujdosott Deák kiegyezést tető alá hozó bölcsessége, vagy a Dőry-féle hit vezetett-e eredményre? Dr. Töttős Gábor A házasság nem tehertétel, hanem ajándék Beszélgetés Bíró László püspökkel a szeretetről, családról, házasságról lanul betöltheti vágyait. De ai ra nem gondolnak, hogy az is szabadság, ha nem tölthetjük be vágyainkat. A szülők is igyekeznek mindent megadni a gyereküknek, minden vágyukat betölteni, de ezzel megfosztják attól, hogy elsajátítsa a lemondás készségét. Ha a szabadságot úgy értelmezik, hogy szabad az, aki a vágyait korlátlanul betöltheti, ak- ‘ä kor nem születik meg a lemondás készsége az emberben és aki nem tud lemondani, az képtelen szeretni, mert a szeretet mindig együtt jár a lemondással.- Mi teheti szilárddá a házasságot, a családokat?- A különbözőségek el nem mosása. Tudomásul kell venni a nemi különbözőségeket, helyesen kell gondolkodni a nemekről, a generációkról. Sok szülő beöltözik a tinédzser gyereke ruhájába, ezzel megfosztja őt attól, hogy legyen kihez felnőnie, kire feltekintenie, infantilissá teszi a gyereket. Ma nem a fiatal igazodik az öreghez, hanem az idősek kezdnek igazodni a fiatalokhoz, ami torzulást okoz. A Szent Család Vasárnapjára jelent meg a Boldogabb családokért című kiadvány a Magyar Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jó akaratú emberhez. Ennek bevezetője nagyon mély társadalmi elemzést ad a mai valóságról, arról, hogy mi a házasság, a család. A katolikus egyház a maga ünnepeivel, jelképeivel, szimbólumaival megállítja az embert, ünnepelni hívja, szertartásai vannak. A kereszténység a maga létével családbarát. Ha egy családban gyermek született, ahhoz sokkal inkább szükség van a házastársak kapcsolatának minőségére, mint az anyagiakra. A gyereknevelés nem szülő-gyermek, hanem szülő-szülő viszony. Ezért a család kiindulópontja és célpontja a házasság. Az egyház emiatt házasságpárti. A jövő útja továbbra is a házasságra épülő család. Próbálunk megértéssel lenni azok iránt is, akik nem tudták az egyenes utat járni, de megpróbáltak szeretettel és hűséggel lenni egymás, a gyerekeik és szüleik iránt. F. Kováts Éva- Püspök úr, mi a jó házasság alapja: a szeretet vagy a szerelem?- A szeretetet sokszor összekeverik a szimpátiával. Fiatalok azért szeretnek meg valakit, mert szőke, barna vagy okos, szép, de az ember változik, a tulajdonságai elhagyhatják. Amíg valaki a másik elfogadásában a tulajdonság szintjén áll, addig szeretetről nem beszélhetünk, csak szimpátiáról. A szeretet több ennél, az áthatol a felszíni tulajdonságon, a személyiség mélyébe hatol. A szeretettel azt mondja, jó hogy vagy, akarom hogy legyél. A szeretet a másik teljes elfogadása. Miközben a másikat elfogadjuk, közben megtapasztalhatjuk, hogy ő is az lehet végre aki, nem kell szerepet játszania. Ma az emberek a szeretet mélységét azzal mérik le, hogy a másik ember mennyire teszi őket boldoggá, ami a másikban bizonytalanságot hoz létre, hogy mennyi ideig vagyok képes őt boldoggá tenni? A mai szeretet én központúvá vált, az igazi szeretet ezzel szemben „te” központú, azt keresi, hogyan tehetné boldoggá a másikat.- Mi az, ami leginkább hiányzik a mai házasságokból?- A dialógus, a házasságon belüli kommunikáció. Martin Bower azt mondja, a kommunikáció csak én - te kapcsolatban valósulhat meg, más esetben csak monológ lehetséges. Minden párbeszéd egymás kölcsönös elfogadásán alapul. A házasság attól tud boldog lenni, ha igazán odafigyelnek a házasfelek egymásra.- Talán azért hiányzik a kommunikáció, mert mindenki rohan, a mindennapi megélhetésért küzd.- Ez még nem indokolja a párbeszédek elmaradását. Sokszor érzem, hogy az emberek összekevernek három fogalmat: a szórakozást, a pihenést és az ünnepet. Szórakozásra, pihenésre még csak szakítanak időt, de az ünnepekre nem. Pedig az ünnep több a pihenésnél, szórakozásnál. Az ünnep találkozás önmagámmal, a másik emberrel, a létnek az értelmével. Ünneplés nélkül nincs ember és családi élet. Nyugaton most kezdtek el küzdeni a vasárnapért, mint ünnepért. Ha nem tudjuk tovább adni a nemzeti értékeit és saját értékrendünket a gyerekeinknek és felnövekszik egy következő generáció, amelynek értékrendje idegen saját családjának értékrendjétől, akkor nagy problémák lesznek. A Dohány utcában a zsidó hitközösség múzeumában vagy egy mondat: „Nem a szombat tartja meg a zsidót, a zsidó tartja meg a szombatot.” Nekünk a vasárnap őrzi meg a nemzetet, a saját értékrendünket. Elfelejtettük a vasárnapot és nem tettünk a helyébe mást, mint munkát.- Visszatérve a házasságra. Miért tiltja a katolikus egyház a házasság felbontását, hiszen nemcsak jó párkapcsolatok léteznek, hanem lélekrombolóak is.- Nem passzióból tartja az egyház felbonthatatlannak a házasságot, hanem az ember természetétől felbonthatatlan. Nem tehertétel a házasság, hanem ajándék, hogy odaadhatja magát a másiknak. Érre a Földön senki nem képes, csak az ember. Az állat idejét tudja adni a másik állatnak, erejét az embernek, de egyedül az ember kiváltsága, hogy önmagát maradéktalanul egyedül testestül, telkestül odaadhatja a másiknak és ebben éli meg a személyi voltát. Ezért probléma az ön-átadás. Teljesítményközpontú versenykorban élünk, ahol számon kérik az egyéni teljesítményt. Állandóan azt érezzük, hogy te kell győzni a másikat, és ezt az individualista mentalitást a házasságba is magunkkal visszük. Pedig valójában az ember a másik megvalósításában tesz önmagává.- Sok ember azért ódzkodik a házasságtól, mert attól fél, szabadságát elveszíti.- Igen, ma sokan úgy gondolják, hogy az a szabad, aki korlátA szeretetről, a keresztény családokról, házasságról tartott előadást Szekszárdon Bíró László rektor, a Magyar Püspöki Kar családi referense. i I > I 4
