Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-26 / 21. szám

Köszönjük olvasóinknak, hogy a Tolnai Népújsággal tartanak a 2000. évben is! Ajándékaink: kalendárium, 800 Ft hirdetési bonusz, falinaptár, kártyanaptár, Kiskegyed konyhája, Recepttár, Lakáskultúra különszámok és még sok-sok ajándék. Éves előfizetés esetén akár 3092 Ft értékű ajándékot kap! Január 26-án színes televíziót sorsolunk! 2000. január 26., szerda Ára 49 Ft. Előfizetve 31 Ft. XI. évfolyam, 21. szám TOLNAI TÁJAK Dombóvári ÁFÉSZ: ISO 9002 4. oldal AUTÓPIAC A legkisebb Pa j erő 9. oldal SPORT Tyson a pénzről és a gyerekeiről 11. oldal Hírek Paks rendőrkapitánya, Köllő Im­re alezredes ma, január 26-án dél­után fél három és fél négy között fogadóórát tart a kapitányságon. Etka-jóga foglalkozást tartanak a tolnai Sztárai Mihály Gimnázi­um épületében holnap, azaz csü­törtökön délután fél hattól, első­sorban felnőtt hölgyek részére. Tűz. Tegnap délután 2 óra táj­ban riasztották a tolnai önkéntes tűzoltókat, Faddon, a Béke utca 70. szám alatt a családi ház szu- terénjében levő kazán mellé fel­halmozott faanyag gyulladt meg. A tolnai önkéntesek kb. egy óra múlva eloltották a lángo­kat. Személyi sérülés nem tör­tént, a kár az első megállapítá­sok szerint százezer forintos nagyságrendű. A modern Párizsról tart vetí­tettképes előadást a bonyhádi Nyugdíjas Pedagógus Klubban Kovács Ferenc, ma délután 3- kor a művelődési központban. Megloptak egy idős nőt Szek- szárdon, a Tartsay lakótelepen tegnap a kora délutáni órákban. A négy elkövető besurrant a la­kásba, 300.000 forint értékű ér­tékpapírt, ékszereket és 20 ezer forint készpénzt nyúltak le, majd távoztak. Rövid idő eltelté­vel a rendőrség elfogta őket. A jágónaki községházán tart fo­gadóórát csütörtökön 14 órától Fehérvári Tamás, a dombóvári térség országgyűlési képviselője. Könyvtár: hivatalba lépés előtt Kulturális-közművelődési centrum, vármegyeházi felújítás Bővítés az eddigi helyszínen, költöztetés a laktanya épület-együttesébe, avagy új léte­sítmény építése a Luther téren? Az Illyés Gyula Megyei könyvtár elhelyezését tekint­ve már több variáció is felmerült. S most itt az újabb változat. A nemrég megtartott me­gye-megyeszékhely egyez­tető bizottsági ülésen ne­ves építész szakemberek sem vetették el - sőt, ma­guk is megfontolásra érde­mesnek ajánlották - azt a korábban is felmerült ötle­tet, mely szerint Szekszár- don a megyei önkormány­zat hivatala lehetne az új otthona a könyv­tárnak. Az áttelepítés természetesen csak megfelelő átalakítások mellett képzelhető el.- Nemcsak a valóban rossz állapotú könyvtár súlyos gondjait oldaná meg a költöztetés - tudtuk meg Koltai Tamástól, a megyei ön- kormányzat elnökétől, aki támogatja a javas­latot. - Az ugyancsak ide kerülő megyei levél­tár akkut raktározási problémái is megszűn­nének. S harmadikként csatlakozna az előb­bi két intézményhez a Humán Szolgálatok Központja is. Ez azt jelenti, hogy a megyei önkormányzati hivatal helyén egyfajta kultu­rális-közművelődési centrum várná a látoga­tókat. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a hivatal is búcsút mondana a volt pénzügyi palotá­nak. A váltás azonban egyáltalán nem je­lentene hátrányt, hiszen egy valóban pati­nás, méltó épület, a régi vármegyeháza fo­gadná - a még ott található intézmények, irodák elköltözése után - a hivatalt. Koltai Tamás szerint a csere végre lehetővé tenné- millenniumi nagyberuházásként - a vár- megyeháza rég szorgalmazott műemléki rekonstrukcióját is. Elekes Eduárdnénak, az Illyés Gyula Megyei Könyvár igazgatójának nincs semmiféle kifo­gása a legújabb elképzeléssel, tehát a hiva­talba való településsel szemben. Sőt, talán ez jelentheti a várva-várt, kedvező fordulatot.- A kollégákkal is beszél­gettünk erről a kérdésről, s valamennyien úgy gon­doljuk, hogy előnyös lehet ez megoldás. A helyszín jó, központi fekvése miatt könnyen megközelíthető. Szakmai önállóságunkból adódóan az sem okozhat gondot, hogy nem csak mi leszünk az épületben. Igaz, a megannyi nélkülözhe­tetlen átalakítás, a szükséges könyvtári A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA AZ ILLYÉS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁRBAN ezer db 20 10 I Ilii Ulti 1994 1995 1996 1997 1998 1999 AZ ÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA 1998-BAN: időszaki kiadvány: 9786 db hangzóanyag: 14145 db video: 2212 db elektronikus dokumentum: 184 db egyéb (szakdolgozat, dia, stb.): 13850 db alapterület végleges kialakítása még na­gyon sok munkát követel. Ami jelenlegi helyzetünket illeti, az egyszerűen elképesz­tően rossz, innen minél előbb szabadulni szeretnénk.-SZA­Borutak a Dél-Dunántúlon A képzési program első napja A Szekszárdi Borvidék Bo­rút Egyesülete által a Phare-program támogatásá­val szervezett „Borutak ki­alakítása a Dél-Dunántúl történelmi borvidékein” címmel négy foglalkozásból álló képzési program kez­dődött tegnap Szekszárdon, a városháza dísztermében. Szekszárd Az egyesület tagjainak részvéte­lével zajló első, egész napos fog­lalkozáson Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsá­nak főtitkárhelyettese részletesen szólt az európai távlati folyama­tokról, amelyek a szőlő- és bor­termelésben mennek végbe, illet­ve arról tájékoztatott, hogy az Európai Unióhoz való csatlako­zás során a magyar borászat hol foglal majd helyet. Hasznos, és értékes előadásában Guitprecht­né Molnár Erzsébet területfej­lesztési szakértő a pályázatokhoz elengedhetetlen üzleti terv készí­tésről szólt, valamint arról, ho­gyan kell úgy pályázatokat írni, hogy az minél több esetben sike­res legyen. A képzés további foglalkozásait február 1-én, 8-án és 15-én tart­ják, ekkor szakmai- és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a részt­vevők, így többek között borá­szati, vendéglátói, turisztikai, vállalkozói ismeretekből. A to­vábbiakban meghatározzák, mi­lyen kapcsolat építhető ki a Borút Egyesület és egy-egy vállalkozás között és tapasztalatcsere kereté­ben más borvidékeket is meglá­togatnak. Ez utóbbi elősegítheti a személyes szakmai kapcsolatok kiépítését is. A Phare-program keretében a foglalkozásokon való részvétel szakképesítésnek mi­nősül, s oklevelet kapnak a részt­vevők. ■ Pályázatok kárelhárításra Utakat, járdákat építettek A belvíz, a tavalyi viharok nagy károkat okoztak, töb­bek között utakat, járdákat tettek tönkre. Egy kistele­pülés önkormányzata, mint például a kétyi, nem ren­delkezik akkora saját erő­vel, hogy a költségvetésből ezeket a kárelhárítási mun­kákat megfizethetné. Kéty A kétyiek tavaly több alkalom­mal is pályáztak a Területfejlesz­tési Tanácshoz, eredményesen. Mint azt dr. Fábián Lászlóné jegyzőasszonytól megtudtuk, a tavalyi viharkár helyreállítására 542 ezer forintot kaptak. Ezt az összeget a gépi földmunkára, anyagra, tereprendezésre fordí­tották. Az önkormányzati utak, hidak, a faluárok is korszerűsítésre szo­rult. A probléma megoldására két alkalommal, 200 ezer és 1 millió 140 ezer forinthoz jutott az ön- kormányzat. Az út javítására 500 ezer forintot fizettek ki, mert a munkát a rossz időjárás miatt fel kellett függeszteni. Emiatt az 1100 méter hosszú útnak a fele készült csak el. Hídjavításra, jár­daépítésre, többek között árkok iszaptalanítására 441 ezer forin­tot nyertek a kétyiek, ezzel szem­ben a kárelhárítás 646 ezer fo­rintjába került az önkormányzat­nak. A különbözet sem terhelte a település költségvetését, mert a Területfejlesztési Tanács azt is megfizette. A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácstól a tavalyi évre 2 millió 269 ezer forintot nyert az önkor­mányzat, ezt az összeget meg­toldják a 972 ezer forint saját erő­vel, s ebből a pénzből az idén si­kerül a Hegedűs utcai, 600 méter hosszú járdát megépíteni. Millenniumi találkozó Ünnepség a lakodalmas sátorban A kár 80 százaléka megtérült Befejeződött a nyomozás a megyei vállalkozói központ vezetői ellen A történelmi múltú telepü­lés, Ozora hazavárja földije­it: az önkormányzat au­gusztus 19-re millenniumi találkozót tervez a faluból elszármazottak részére. Ozora Schranz Istvánná, a település pol­gármestere elmondta, a szelíd dombok ölén megbúvó, egykor három-négyezres lélekszámú Ozorán élők úgy vélik, az elszár­mazott falubeliekben továbbra is ott él a szülőföld szeretete. A találkozóval alkalmat kíván­nak teremteni arra, hogy az el­múlt évtizedekben szétszóró­dott, az ország más vidékein élő ozoraiakban a táj, a közösség, iránti ragaszkodást felelevenít­sék, megerősítsék. A Sió-parton felállítandó hatal­mas lakodalmas sátor fogadja majd a hazalátogatókat. A jelké­pes belépő egy könyvadomány lenne, amellyel az ozorai iskola könyvtárát alapoznák meg a vendégek. Az ünnepi program része lesz a millenniumi zászló, és emlékpark átadása, a helyre­állított Szentháromság-szobor felavatása, valamint az Illyés-ha- gyatékból addigra elkészülő kiál­lítás megnyitása az Ozorai Pipo festői szépségű várában. Az önkormányzat kéri mind­azok jelentkezését, akik a talál­kozón részt vennének, vagy tu­domásuk van az egykor Ozoráról elszármazottak jelenlegi tartóz­kodási helyéről, jelezzék a pol­gármesteri hivatalnak levélben, illetve a 74/498-728 vagy a 74/498-434-es telefonon. ■ Másfél évi nyomozás után vádemelési javaslattal zárul a vizsgálat, amit a Tolna Megyei Vállalkozói központ vezetői ellen folytatott a Tol­na Megyei Rendőr-főkapi­tányság. Jelenleg a 25 gya­núsítottal az iratokat ismer­tetik. Szekszárd Mint arról annak idején beszá­moltunk, nagy visszhangot vál­tott ki, s nem csak Tolna megyé­ben, hogy őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték a Tolna Megyei Vállalkozói Köz­pont igazgatóját. A nyomozás ismeretlen tette­sek ellen indult, miután a rendőr­ség tudomást szerezett arról, hogy a vállalkozói központ egyik veze­tőjének a lánya a központ bérelte autóval ment nászútra - tájékoz­tatta lapunkat a nyomozás vezető­je, Kökény András alezredes. A rendőrség csak másfél évi nyomozás után tudta lezárni az igen bonyolult ügyet, amelynek 25 gyanúsítottja van. Tizenhatan Tolna megyeiek, köztük a vállal­kozói központ három vezetője. A többiek, két budapesti vállalkozó kivételében Somogy megyeiek. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ, mint a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány végrehajtó szerve 1994-től jelen­tős állami támogatás felett rendel­kezett. A pénz vállalkozások tá­mogatását célozta, szaktanács­adás, kiadványok készítése, tan­folyamok formájában. A rendőrség szerint alapos a gyanú arra, hogy a pénz egy ré­szét a gyanúsítottak olyan módon használták fel, hogy az vissza­folyt saját vállalkozásaikba. A szaktanácsadással megbízott vál­lalkozók egy részével például megbeszélték, hogy a nekik kifi­zetett díj felét szintén tanácsadói díjként továbbfizetik a központ vezetőinek magáncégeihez. A vállalkozói központ tanulmányo­kat, szakkönyveket készíttetett, vásárok bemutatóit szervezte, mellyel kapcsolatban kiadásai és bevételei voltak. A bevételek már 1996 végétől a vezetők vállalkozá­saiba folytak be. Ehhez hasonló szolgáltatásokat más megyék ha­sonló alapítványainak, illetve központjainak is nyújtottak. A Somogy megyei központ vezetői­vel előre megbeszélték, kölcsö­nösen egymás magáncégeinek fi­zetik a teljesített, vagy fiktív szol­gáltatások ellenértékét. A gyanú­sítottak több, mint ötvenmillió fo­rinttal károsították meg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványt, közvetetten az államot. Az önkéntes visszafizetések, lefogla­lások és zár alá vétel révén a kár mintegy 80 százaléka megtérült. A készpénzes befizetések bírósá­gi letéti számlán vannak. Lapunk kérdésére, hogy érin­tette-e a nyomozás a kuratóriu­mot, a nyomozás vezetője el­mondta, ilyen gyanú nem merült fel, ugyanis a „külön pénzek” ke­zelése elkülönítetten, még a dol­gozók előtt is rejtve folyt a vállal­kozói központban. Erről az alapít­vány kuratóriumának tagjai mit sem tudtak. IHÁROSI IBOLYA

Next

/
Thumbnails
Contents