Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-25 / 20. szám

8. oldal - Tolnai Népújság GAZDÁKNAK 2000. Január 24., kedd Készüljünk a tavaszra! Tegyük rendbe a szerszámokat, nedves a talaj Ha lassan is, de közeledik a ta­vasz! A saját maguknak palántát nevelő kis- és házikert tulajdono­sok jó, ha beszerzik a kereskede­lemben többféle súlyú csomago­lásban kaphatunk sterilizált tőze- ges táptalajt. Ezt célszerű egész­séges, féregmentes kerti földdel, lazító perlittel és vetés előtt egy­két héttel kilogrammonként 1-2 gramm Orthocid vagy Buvicid K. növényvédőszerrel jól összedol­gozva pihentetni. Szobahőmér­sékleten, az előkészített vetőedé­nyekbe, ládákba a magvakat 5-6 héttel a tervezett kiültetés előtt kell elvetni. Normális körülmé­nyek között ennyi idő kell egész­séges, legalább 15 cm magas pa­lánták neveléséhez. Idén tavasszal, a múlt évi nagy esőzések és eddig is bőséges téli csapadék miatt számíthatunk a kerti talajok túlzott nedvességére, nehéz lesz a talajt megmunkálni, és vetni. Jó ha felkészülünk erre. Készítsünk el az ágyásokon átvet­hető taposódeszkákat, hosszú­nyelvű, hegyes sorkihúzó kapá­kat, és a végén tölcsérrel ellátott, legalább másfél méteres vetőcsö­vet, amellyel a magvak vetését a lágy talaj taposása nélkül elvégez­hetjük. Vetőcsőnek legalkalma­sabb a 15-20 milliméter belső át­mérőjű könnyű műanyagcső, mert ennél szűkebb csőben - sze­mélyes tapasztalat szerint - a bor­só- vagy babszem nem gurul vé­gig, könnyen megszorul. Előnyös, ha a gyakorta csak re­szelővei élesített kéziszerszámo­kat (kapa, sarabolókapák), a re­szelt felületeket simára smirgliz­zük, mert a durva reszelt felüle­teken megtapadó kora tavaszi nedves talaj sok bosszúságot okozhat. A finomra smirglizett vagy dörzskorongozott felület hamarabb kifényesedik és keve­sebb erőkifejtést is igényel. SZAKÁL LÁSZLÓ Rozsdásodik a rózsa A virágok királynőjét sem kíméli a tetű A rózsa a virágok királynője, rengeteg szépséges változata van. A legtöbb rózsát hazánkban Budatétényben láthatjuk, ahol a híres nemesítő, Mák Gergely faj­táit is megtalálhatjuk. A király­nőt sem kímélik azonban a be­tegségek: ellepi a rozsda, beszür- kíti a lisztharmat. A tetvekről már nem is beszélve, amelyek szíve­sen eszegetik a rózsa nedveit, maguk mögött hagyva ronda, ra­gacsos váladékukat. Hoffer Károlyné szekszárdi olvasónk tegnap választ kapott a kérdésé­re: a lisztharmat ellen kén készít­ményekkel, a levélfoltosság ellen a szőlőnél is alkalmazott növényvédőszerrel lehet ered- ményt elérni. _______________■ TÉLEN IS LEHET DOLGOZNI. Tolna megye jelentős termőföld területén a korán beköszöntő tél miatt megkéstek a mezőgazdasági munkákkal. Amikor a fagy szorítása engedi, hol a szántást folytatják, hol trágyáznak, így készítik elő a területet a tavaszi munkákra. (Képünk a kakasdi határban készült.) A kérdés ter­mészetesen az, mit vessenek, mit lehet majd némi nyereséggel értékesíteni? A ter­vezést nehezíti, hogy az idei évre vonatkozó mezőgazdasági támogatásokat még nem hirdette meg a tárca. _______ FOTÓ; BAKÓ JENŐ J ó tanácsok a zöld vonalon Kelemen Lajos kertészmérnök válaszolt tegnap a kérdéseikre Tegnap délelőtt, amikor leültünk Kelemen Lajos kertészmérnök­kel a zöld vonal mellé a Tolnai Népújság szer­kesztőségében, arra gondol­tunk, hogy ilyen hideg januári téli napon nem sokan telefonálnak ne­künk az ingyenesen hívható szá­mon. Nem így történt. Megállás nélkül csörgött a készülék, termé­szetesen ez azt jelenti, hogy sokan hiába emelték fel a kagylót, foglal­tat jelzett. Nincs baj, nem késett el semmi, februárban ismét az önök rendelkezésére állunk. Ami egyér­telmű: legyen tél, nyár, tavasz, a legtöbben a növényvédelemre kí­váncsiak. Hogy miért? Szabó Imre kedves szekszárdi olvasónk fogal­mazta meg: nem a növényvédősz­er drága, hanem az, ha nincs ter­més a szőlőn, a gyümölcsön, a ve- teményeskertben.____________■ N éha a káposzta is ki tud borulni Mit tegyünk, ha a kiskutya lerágta a babarózsa tövét? Néha egészen furcsa kérdéseket kapunk la­punk zöld vonalán. Az egyik ilyet éppen teg­nap tették fel: ha kirágta a babarózsa tövét a kiskutya, meg lehet-e még menteni az amúgy elég drága fácskát. Aztán: különbö­ző csodaszerekről lehet olvasni, s kérdezik: érdemes e megvenni vagy sem. Csínján a csodaszerekkel - hangzott a válasz. szabad elvetni, hisz az utótermesztés soha nem „jön be”. Szigeti István Dombóvárról kérdezte, hogy kell-e metszeni a szilvafát, a csonthéjas gyü­mölcsöket? Igen - hangzott a válsz, a fiatal fák koronáját ki kell alakítani. A befelé növő hajtásokat szedjük ki, a szélsőket pedig met- szük vissza. Erre is a metszés alapszabálya vonatkozik: az erősebb vesszőket hosszabb­ra, a gyengébbeket rövidebbre vágjuk vissza, így szép formás, egyenletes koronát alakítha­tunk ki. Csikóstőttősi olvasónk, Ogyáni Károly a káposztát szeretné megmenteni. Egy darabig szépen fejlődik, aztán kiborul a földből, vala­mi elrágja a gyökerét. Ez a valami lehet lótetű, mocskos pajor, vagy pedig a káposztalégy lárvája. A talajt kell fertőtleníteni, Diazinon 5G-vel, vagy pedig Diasol 5G-vel. Ha nagy a kert, akkor egyik év­ben az egyik, a másik évben a másik felén kell fertőtleníteni, így azért valamennyi zöldséget lehet termelni. Tótné Tolnáról kérdezte, hogy meg lehet-e menteni a fácskát, amit kirágott a kutyuska. Igen, a sérülés alatt vissza kell vágni, és új hajtást kinevelni. Júliusban az­tán ezt is érdemes visszavágni, mert csak így növeszt oldalsó hajtásokat is. Tengelicről, Júlia majorból hívott olvasónk, aki megtudhatta, hogy a Glialkával és Medalionnal le­het megtisztítani a kertünket a gaztól - a használati utasítás ' nagyon pontos betartásával. Aki erre vállalkozik nagyon vigyáz­zon, hogy a permetezőgépet, a gumicsövet és a szórófejet forró trisós vízzel mossa ki, és többször is öblítse ki. Keserű István Kajdacson él és paprikát termeszt. A levelek egy idő után sárgulnak, foltosodnak, majd lepotyognak. A kórokózó palántadőlést okoz, s ellene már a vetés után kell védekezni. A homokot, amivel lefedjük az elvetett magot, Zinebes vízzel kell megön­tözni. Ha foltokban borul ki a palánta, akkor ott mindet ki kell szedni, és jó alaposan megöntözni a vegyszeres vízzel. Milyen szőlő a Cerszegi fűszeres? - kérdezte olvasónk a erről a mostanában igencsak divatos szőlőről. Minden művelési módban szépen terem, de a hagyományos emyős művelésben nevelik legtöbben. A bora édeskés, kemény, és igen jó házasítási alapa­nyag^ _________________________________■ K oncz János ozorai olvasónk szilvafákat tele­pített: zöld meg sárga ringlót, beszterceit, debreceni muskotályt. Már több éve, hogy még a fán elszárad, lerohad a szilva, pedig rendszeresen permetezi, 14,16 naponként. Kelemen Lajos azt tanácsolta, hogy még Mivel permetezzük a szőlőt? Kovács József Magyarkesziről hívott bennünket, és azt kérdezte, hogy mivel kell permetezni egész évben a szőlőt. Ők a termést adják el, nem a bort, tehát nem mindegy, hogy mennyire egészségesek a fürtök. Kelemen Lajos kertészmérnök a következő tanácsot adta. Az első két permetezésnél a Dithane M-45-hez folyé­kony Karathane LC-t tegyünk, és a szőlőmoly ellen Chess-t keverjünk a permetlébe. Május 20-a után a Ridomil Combit kombinálja a Topas-al. Ha erős a fertőzés, tegyen hozzá Karathane LC-t is. Virágzás után ezt a permetezést ismételje meg. Atka el­len az első permetezésnél Neoront is tegyen a perme­tezőgépbe. Július elején, ha száraz az idő, még egyszer szórja meg a tőkéket Ridomil Combival, de még mielőtt a fürtök bezáródnának. Július közepén réztartalmú szerrel kell „belépni", ez a szer lehet például a Qursate R. Ekkor már nem Karathane-t, hanem kénkészítményt, például Thiovitot, Kumulust, nedvesíhető ként tegyünk a permetlébe. Július végén, augusztus elején ezt a permetezést ismé­telje meg. Ha lyukasak a levelek, akkor fertőzött az atka, a Neoronos permetezést újra el kell végezni. Évi nyolc, kilenc permetezéssel a szőlőt szépen meg le­het védeni a kórokozóktól és a kártevőktől. rügyfakadás előtt permetezzék meg réztartal­mú szerrel a fákat. A beteg szilvát és ágvége­ket el kell égetni, mert a következő évben tovább fertőz a monília, ami tönkre teszi a termést. A permetszer fakadáskor a Topas, amit Rovrállal kell kombinálni, hozzáadni ro­varölő szert, s ezzel tíz naponta megperme­tezni a fákat. Fémzárolt cirokmagot vetett tavaly Renovics László, s azt szeretné tudni, hogy elvesse-e azt a magot, amit tavaly fogott. Ehhez tudni kellene, hogy hibrid volt-e a mag vagy sem, mert az a szabály, hogy hibridmagot nem Mi abarriquebor? Napjainkban egyre gyakrabban hallani a barrique borokról. Az üzletek polcain, pincékben, vendéglátóhelyeken ma már gyakran találkozhatunk ilyen ne­dűvel. Sokan viszont nem is tud­ják, hogy mire számíthatnak, ha ilyen bort rendelnek, vagy kínál­nak nekik. A barrique szó eredetileg Fran­ciaországból származik és meg­határozott űrtartalmú fahordót je­lent. Ezek a vüágon többé-kevés- bé egységesek, hiszen Burgundiá­ban például 228 literes, míg Bor- deaux-ban 225 literes barrique hordókat alkalmaznak érlelésre. Manapság azonban a barrique szó nemcsak egy hordótípust, ha­nem egy sajátos, kíméletes tech­nológián alapuló borkezelést és érlelést jelent. Mindennek alapja a speciális készítésű tölgyfa hor­dó. Barrique érlelésére zömmel vörös fajtákat alkalmaznak, ám újabban a fehérborokat is alávetik ennek a speciális borkészítésnek. A fogyasztókat persze leginkább az érdekli, milyen ízűek ezek a borok. Mivel eleve olyan hordó­kat használnak, amelyben előtte még nem érleltek italt, a nedű il­lat- és ízvilágában felfedezhető a tölgyfa anyaga. A technológiának - amely hazánkban a 90-es évek elején indult - sok ellensége is van, hiszen a fahordós íztől, főleg fehérboroknál, sokan idegenked­nek. ■ A kivi jött és győzött Ma a legdivatosabb növé­nyünk a kivi, amit sokan szeretnének otthon, a kert­jükben is látni. Például Hor­váth István, aki Tolnáról hí­vott minket. Maga a kivi nem más, mint a cserjeszerű kúszónövény bo­gyója. Évenkénti szüret esetén egy-egy növény akár 50 évig is elélhet. Ha telepítünk, egymás­tól két méterre tegyük a töveket, készítsünk mellé támberen- dezést, s bánjunk úgy vele, mint a szőlővel. Alakja és nagy­sága hasonlít a tojáséhoz, s mintegy száz grammot nyom. Héja először zöld, majd barna és szőrös lesz. Középen egy ap­ró, fekete magvacskák által öve­zett sűrűbb rész található. (Ezt is nyugodtan meg lehet enni.) A gyümölcs húsa édeskésen sava­nyú, lédús, C-vitaminban rend­kívül gazdag: egyetlen kivi fede­zi egy felnőtt ember napi szük­ségletét. Az éretlen kivi ízetlen és viszonylag kemény, csak a barackszerűen puha az igazán érett. Héja ujjal könnye­dén benyomható, a keményebb szobahőmérsékleten érlelhető. Ha gyorsan meg akarja puhítani a kivit, tegye nejlonzacskóba - almák és banánok közé. Őstermelőknek a járadékról Ha meghaladja, vissza kell fizetnie AZ ŐSTERMELŐK LÉTSZÁMA TOLNA MEGYÉBEN ennyi őstermelői igazolványt váltottak az adott évben ennyi őstermelőt tartottak nyilván az adott évben (Az eltérés oka az, hogy a családi őstermelői Igazolványokban több családtag is szerepelhet .....I......! ....1..-1—1 ‘-I—i- -1. 1 999 41 222 35 249 1 ' s' 1 ' 1 1 "i i -•! 1998 37 266 31 795 T~rr 1997 31 Z78 26 575 *“ ezer 5 10 15 20 25 30 35 40 f« Ez év január elsejétől nem csak az alkalmazottakat, de az őstermelőket is érinti a munkanélküli járadék folyó­sításában történt változás. Ha az őstermelő bevétele akár csak ezer forinttal is meghaladja a 250 ezer forintot, akkor nem csak nem jár neki a továbbiakban a munka- nélküli járadék, de az adóévben fel­vett „segélyt” még vissza is kell fi­zetnie. Az őstermelők az eddigi (ja­nuár 1-ig érvényben volt) megítélés szerint könnyebb helyzetben vol­tak, hiszen ha meg is haladta az éves bevételük a 250 ezer forintot (mely összegig még adóbevallást sem kell készíteniük), akkor is járt nekik munkanélküli járadék. Ez természetesen csak azokat érintette eddig is, akik a munkájuk mellett voltak őstermelők, és miután meg­szűnt a munkahelyük, ezt követő­en keresték fel a munkaügyi hiva­talt a járadék miatt. Bár azon lehet­ne vitatkozni, hogy az őstermelői bevétel valóban mennyi is. Hiszen ahhoz, hogy egy termelő 250 ezer forintot „bevételként” elkönyveljen, legalább 100-150 ezer forint ki­adást, ráfordítást (növényvédő sze­reket, gázolajat, gépi munkát, mű­trágyát, stb.) kell felvállalnia. Bevé­tel és tényleges bevétel között a tör­vény azonban nem tesz különbsé­get. A foglalkoztatási törvény sza­bályai szerint eddig ha az ősterme­lő éves bevétele meghaladta a 250 ezer forintot, akkor a munkanélkü­li kirendeltség megállapított egy jö­vedelmet, ha ennek az eredménye nem érte el éves szinten a minimál­bér 50 százalékát, akkor az őster­melő, járadék mellett, kereső tevé­kenységet folytatónak számított és megkapta a segélyt. Február elsejé­től erre nem lesz lehetősége. A változásokról dr. Kaiser Katalint, a megyei munkaügyi központ jogi osztályának vezetőjét kérdeztük.- Február elsejétől megszűnik a járadék melletti kereső tevékeny­ség lehetősége. Ez az a rendelke­zés, amely érinti az őstermelőket is. Vagyis, ha az adóévre szóló bevétel őstermelők esetében meghaladja a 250 ezer forintot, akkor a foglalkoztatási törvény értelmében az érintett kereső te­vékenységet folytatónak számít, így nem jár neki a munkanélküli járadék.- Ha nem haladja meg az ősterme­lő éves bevétele a 250 ezer forintot, akkor jár-e neki munkanélküli já­radék?- Amikor a munkanélküli járadék fo­lyósítás miatt az érintett felkeresi a kirendeltségünket, akkor nyilatkoz­nia kell arról, hogy van-e őstermelői igazolványa, illetve az adott időpon­tig elérte a bevétele a 250 ezer forin­tot. Ha úgy nyilatkozik, hogy nem érte el, akkor jogosult lesz a járadék­ra. De ha még az adóéven belül eléri a 250 ezer forintot, akkor azt rögtön be kell jelentenie a munkaügyi ki- rendeltségen, ezt követően megszű­nik a járadék további folyósítása, il­letve vissza kell követelni tőle az adóéven belül felvett pénzt is.- Mi történik akkor, ha az érintett munkanélküli lett, kapja a jára­dékot és ez alatt az idő alatt váltja ki az őstermelői igazolványát?- A munkanélküli kirendeltségen be kell jelentenie, hogy az adott évre ér­vényes őstermelői igazolvánnyal, ér­tékesítési betétlappal rendelkezik, akkor is, ha semmi­lyen bevétel nincs. Kapja tovább a járadé­kot, de ha a bevétele elérné a 250 ezer fo­rintot, akkor a helyzet ugyanaz mint amiről már szó esett, vagyis azonnal be kell jelen­tenie a munkanélküli kirendeltségen, majd a felvett járadék ösz- szegét az adott évben vissza kell fizetnie.- Azokra, akik janu­árban váltották ki az őstermelői igazolvá­nyukat és nem ismer­ték ezeket a változá­sokat, rájuk vonatko- zik-e ez a szigorítás?- Ugyanazok a szabályok vonat­koznak azokra is, akik január elsejé­től, vagy a múlt évben váltották ki az őstermelői igazolványukat, mint azokra, akik csak februárt követő­en. MAUTHNER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents