Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-17 / 13. szám

MEGYEI Tolnai Népújság - 3. oldal 2000. JANUÁR 17., HÉTFŐ TŰKOR Mondom A Magamét F. KOVÁTS ÉVA Itt van Amerika Középiskolás korom meghatározó élménye volt két amerikai film, az egyik az Eper és vér, a másik a Zabriskie Point. így utólag visz- szagondolva talán azért tetszett annyira mindkét film, mert a mi­énktől teljesen eltérő, más világot mutatott be és egy fajta lázadás­ról szólt, ami minden tinédzser fantáziáját megmozgatja. Az Eper és vér diákszereplői a vietnámi háború ellen tüntettek, a másik, kimondhatatlan nevű film ábrándos szemű hippi lány hőse a pénz és az azt felhalmozók ellen lázadt. A vietnámi háborúról az akkori magyar sajtó bár meglehetősen egysíkúan, de viszonylag sokat írt. Az amerikai diáklázadásokról és a hippimozgalomról már jóval kevesebbet. Ezek után hogyne szimpatizáltunk volna a hippikkel és kíván­tuk, bár csak itt volna Amerika. Főleg, hogy fogalmunk sem volt arról, mi is az oly nagyon elátkozott marihuánás cigaretta, hasis és LSD. A Zabriskie Point főszereplőjének szeme előtt villanás­képpen megjelenő pusztító képeket is az élénk képzeletnek és nem az LSD-nek tulajdonítottuk. Nem is csoda, hiszen kábító­szerként mi még csak a triplesec likőrrel találkoztunk a házibuli­kon. Azóta sokat változott a helyzet, ezen a téren is. Ma már az is­kolások is tudják melyik szernek mi a hatása, ami még nem is len­ne nagy baj. A gondot az jelenti, hogy a diákok egy része - remél­hetően a kisebbség - már ki is próbálta a szerek valamelyikét. Diszkók előtt felpörgetőnek szedik a tizenévesek, egyetemisták a vizsgák előtt agyserkentőnek, mások ellazulást várnak a termé­szetes alapanyagú vagy szintetikus készítményektől. Önámítás­ból elbagatellizálják a drogok szervezetre gyakorolt káros hatása­it, azt mondják jobb, mint az alkohol, mert nem lesznek másna­posak és büdösek tőle. Az utóbbi lehet, hogy igaz, de ahogy az alkohol is öl, butít, úgy a kábítószer is, csak még inkább. Ráadásul sokkal nehezebb - sőt egyesek szerint lehetetlen - leszokni róla. Amerikában már tudják ezt, jó lenne, ha a nálunk is mindenki tudná. Kifoltozott út. A közlekedési lámpákat elkerülendő, Szekszárdon sok gépjármű halad át a megnövekedett forgalmú Tartsay utcán. A folyamatos terhelés, kiváltképp az elmúlt hetekben jelentkező magas talajvíz-állás miatt, kisebb-nagyobb gödröket okozott az úttesten. A balesetveszélyessé vált kátyúk kifoltozása a városi önkormányzat megbízásából már el is kezdődött: Szeleczki József városüzemelteté­si irodavezető lapunknak elmondta, hogy a munka néhány nap múl­va fejeződik be. fotó: bakó jenö Néptánc magasiskola, Ifjú Szíwel Nemcsak az ülőhelyek, ha­nem még az állóhelyek is el­keltek szombaton délután Szekszárdon, az Ifjú Szív német nemzetiségi néptánc­együttes műsora alkalmá­ból. Szekszárd A fokozott érdeklődés, mely a közel három órás rendezvény minden pillanatát végigkísérte Babits Mihály Művelődési Ház­ban, azt jelzi, hogy a Gál László vezette csapat elismerés­re méltó helyet vívott ki magának a néptánc vilá­gában. A hét végi fellépés bevétele egyébként jóté­konysági célt szolgál: a pénzt a szervezők az Ifjú Szív úttörői által alkotott Clark Ádám Flottilla javá­ra utalják át. Ezért kö­szöntötte a közönséget Rácz Péter, a Magyar Út­törők Szövetségének el­nöke. A színpadon a nép­táncegyüttes összes korcso­portja bemutatkozott, a 8 éve­sektől a 18 évesekig. A vissza­térően felcsattanó tapsból ju­tott bőven a „vendégművé­szeknek” , azaz a szekszárdi általános iskolák kisdiákjai­nak is, akik különböző mo­dern táncokkal színesítették a mindvégig sodró lendületű, jól szerkesztett programot. SZÁ A halőr este is horgászhat Stabil az egyesület pénzügyi helyzete Ezt a - címben megfogalma­zott - határozati javaslatot is elfogadta a Közalkalma­zotti Horgász Egyesület, jól­lehet a szombaton Szek­szárdon, a Művészetek Há­zában tartott közgyűlésen többen is kifejezték ellenvé­leményüket. Szekszárd A leghatározottabban Csapó Jenő elnök tiltakozott, mondván, hogy éjszakai szolgálatban inkább jár- őröznie, s nem pecáznia kellene az őrnek, de a tagság a szavazás­kor a megengedő változat mellett döntött. Az egyesület életében egyébként - mint az elnök beszá­molójából kiderült - a múlt esz­tendő néhány változást hozott: a tavalyelőtti, őszi telepítés elma­radt, miután a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a sötétvölgyi hor­gásztóba ebben az évszakban el­helyezett halakat a rapsicok ala­posan megdézsmálják. A tavalyi, tavaszi telepítés viszont meghoz­ta a várt eredményt, a tagság szép fogásokkal büszkélkedhetett. A tavat éjjelente három fő őrzi, most már horgászási lehetőség mellett. A területi jegyért 30 pon­tyot és 12 amúrt lehet fogni. Az egyesület pénzügyi helyze­te - s manapság ez ritkaság - sta­bil, a sötétvölgyi horgásztó halá­szati jogát, mint bérleményt 2002. december 31-ig tudhatja magáénak. Kovács András, a me­gyei horgász szövetség intéző bi­zottságának tagja hozzászólásá­ban ugyanakkor arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a kemény idők - tekintettel a vizek privatizációjára - hamarosan beköszönthetnek. Elképzelhető, hogy a következő közgyűlés „már nem az amúrkérdésről, hanem a pénz­kérdésről” fog szólni. Ezzel együtt bejelentette, hogy a 230 főt számláló közalkalmazotti hor­gász egyesületet a megyei hor­gász szövetség - hozzájárulva a több mint 1 millió forintos éves bérleti díjhoz - 125 ezer forint működési támogatásban részesí­ti. SZÁ Polip, újságírókkal Idővel sok helyre eljut az Új(don)ság A címet olvasva nem kell rosszra gondolni: egyszerű­en arról van szó, hogy szombaton délelőtt két új­ságíró tartott előadást Szek­szárdon, a Polip Ifjúsági Iro­da meghívására. Szekszárd A Polip jegyzi azt az Új (dón) ság nevet viselő, ingyenes diáklapot, mely a fiatal korosztály gondjaival és örömeivel foglalkozik. Ez az új­ság a tervek szerint idővel minden szekszárdi általános, közép- és fő­iskolához, illetve valamennyi Tol­na megyei középiskoláshoz eljut. Éppen ezért a szerkesztők szeme előtt egy valóban színvonalas és időtálló lap terve lebeg. A profi ki­vitelezést szolgálta a Babits Mi­hály Művelődési Ház társalgójá­ban tartott diákújságíró tréning is. Meghívott vendégként először Kapfinger András, a Tolna Megyei Krónika főszerkesztője tekintette át az Új (dón) ság legfrissebb szá­mát, több nyomdatechnikai, ti­pográfiai javaslattal járulva hozzá a továbblépéshez. Lapunk mun­katársa, Venter Mariann pedig el­sősorban a tartalmi kérdések te­rén nyújtott segítséget a lehetsé­ges utánpótlásnak. _____ _______ SZÁ __________Hírek_________ FOGA DÓÓRA. A dombóvári térség országgyűlési képviselő­je, Fehérvári Tamás holnap este hat órától a döbröközi község­házán tart fogadóórát. ÉVSZÁZADOK. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum által a középiskolásoknak szervezett, Fejezetek Tolna megye történel­méből című sorozat újabb állo­másaként január 20-án, csütör­tökön reggel 8 órától Sümegi Jó­zsef történész A középkori Tol­na vármegye címmel, dr. Gaál Attila régész pedig 10 órától Tol­na vármegye a török korban címmel tart előadást az intéz­mény könyvtártermében. OKTATÁS. A Pedagógusok Szakszervezetének Tolna Me­gyei Szövetsége január 18-án, kedden 10 órától tartja tanács­kozását Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház már­ványtermében. A megye általá­nos és középiskoláinak igazga­tói, szakszervezeti titkárai szá­mára tartandó rendezvényen Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének országos fő­titkára értékeli az idei évre vo­natkozó költségvetést az oktatás tükrében. TESTVÉRVÁROSOK. A tolnai képviselőtestület nemzetközi munkacsoportja ma, azaz hét­főn ülést tart. A napirenden az Európai Bizottság testvérvárosi projekteket támogató programja és a romániai testvérvárosi kap­csolat szerepel. SÍTÁBOR. A tolnai Általános Nevelési Központ sítábort szer­vezett a szlovákiai Cadca váro­sába, ahol a csoport egy hetet tölt el, január 16-tól, azaz teg­naptól jövő szombatig. A 35 fő utazó között 22 diák van, a vá­ros négy általános iskolájából. Az utazást a városi autóbusz- szal, és két másik kisbusszal bonyolítják le. KIÁLLÍTÁS. Freund Antal szobrászművész, a tolnai gim­názium egykori diákja kiállítása nyílik a Sztárai gimnázium aulá­jában január 18-án, azaz kedden 13.30-kor. A tárlatot Lönhard Ferenc, a „Bárka” képzőművé­szeti szalon vezetője, a tolnai művelődési ház korábbi igazga­tója nyitja meg. Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy AMBRUS MENYHÉRTNÉ sz. Kenyeres Erzsébet életének 76. évében el­hunyt. Temetése 2000. ja­nuár 19-én 11.00 órakor lesz a szekszárdi Alsóvá­rosi Temetőben. A gyászoló család Aranytorkú diákok A 29. Schneider Lajos országos népdaléneklési verseny szom­bati, székesfehérvári területi döntőjén tizenkét általános- és középiskolás diák képviselte Tolna megyét. Székesfehérvár A fiatalok kitettek magukért, ezt bizonyítják a szép elismerések. Bronz fokozatban részesült a dombóvári Schneider Zoltán, ezüstben a györkönyi Fekete Krisztián, a sárpilisi Kecskeméti Ilona és Kecskeméti Eszter, a paksi Lehőcz Diána, a szekszár­di Nagy Katalin, a kaposszekc- sői Pittínó Laura és a szekszárdi Szabó Dóra. Arany fokozatot ka­pott a kölesdi Balogh Attila, a dunaszentgyörgyi Lisztmayer Ilona, a kisdorogi Molnár Viktó­ria és a szekszárdi Szecsey Lász­ló. A mohácsi döntőn ők képvi- selik megyénket.__________szá J eltolmácsok minden hivatalba? A JOSZ a magyar Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövet­sége. A szervezet Ónálló Jel- nyelvi Tolmácsközpontot hozott létre, amely alapítvá­nyi segítséggel és pályáza­tok révén működik. A tol­mácsközpont egy mellékál­lású foglalkoztatottja Simonné Váradi Zsuzsanna a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Tolna megyei szervezetének titká­ra. Szekszárd- A siket állampolgároknak tör­vény biztosította joguk van a tö­kéletes kommunikációhoz, a pontos megértéshez. Ehhez vehe­tik igénybe a jelnyelvi tolmácsok segítségét, akik hivatalos ügyeik intézésekor állnak a rendelkezé­sükre. Legyen ez házasságkötés, adóhivatali vagy rendőrségi ügy stb. A jeltolmácsot megbízás alapján veheti igénybe vagy a si­ket állampolgár, vagy az a hivatal, szervezet, amely kapcsolatban áll ezzel az állampolgárral. Rész­letesen az 1998. évi XXVI. tör­vény szabályozza a sérült embe­rek kommunikációhoz való jogát. A készülő új jogszabály szerint főállású jeltolmácsot kellene al­kalmazni minden olyan hivatal­ban, ahol ügyfél-kommunikáció folyik.- Ez azt jelentené, hogy mond­juk az ország minden polgármes­teri hivatalában, rendőrségén, adóhivatalban, kórházában főál­lású jeltolmácsnak kellene dol­goznia?- Igen, és a felmérések szerint 10 ezer jeltolmácsra lenne ilyen alapon szükség, az országban je­lenleg 70-en vagyunk, akik a megfelelő végzettséggel rendel­kezünk ilyen munkához. Igazá­ból persze az lenne a jó, ha az igények szerint alakítanának ki regionális tolmácsközpontokat, s a hivatalok, szervezetek szükség szerint ide nyújthatnák be igé­nyeiket a szolgáltatásra. Ezek a központok nem kellene, hogy szi­gorúan közigazgatási alapon szerveződjenek, inkább a területi igények, a nagyobb városok és vonzáskörzetük alapján. Persze számos dolgot kellene még ehhez tisztázni, például a fenntartás kérdését, a szolgáltatás díját. Je­len pillanatban állami szinten megoldott a jeltolmács-közpon­tok finanszírozása, bár mint fen­tebb említettem, a siketek kom­munikációhoz való jogát törvény írja elő. VEM Varrodában dolgozhatnak Nem az önkormányzatnak kellett beruháznia Ma reggeltől tízen új mun­kahelyen kezdik a hetet Pakson. Alig három hete zárt be a „Reschi”, a Reschmayer élelmiszer áru­ház a Kereszt utcában, már­is varroda nyílt a helyén. Paks Fürdőruhák és női fehérneműk készülnek mától a Reschmayer épületében. Tizen kezdhették a munkát ma reggel, de további har­minc varrónőt vár a tulajdonos, a Bamuti Kft. A cég mintegy har­minc éves múltra tekinthet vissza, ma már az ország több települé­sén négyszáz embert foglalkoztat­nak. Paksra személyes kapcsolatok révén kerültek - mondta el a cég­vezető, Bartus Mária a szombat délelőtti sajtóbemutatón. Nem ra­gaszkodnak a szakképzettséghez, hiszen egy hónap alatt a kéz­ügyességgel rendelkezőket beta­nítják, ezt követően a kereset akár a bruttó hatvanezer forintot is el­érheti. A bemutatón ott volt Bor Imre polgármester is, aki hangsúlyozta: a munkahelyteremtés ezen formá­ja - ahol nem az önkormányzat­nak kell beruháznia - követendő a jövőben. A város vezetésének az a feladata, hogy a befektetők figyel­mét felkeltse, a településen létező háttéri bemutatva. Pakson múltja van a ruhaiparnak, tapasztalattal rendelkező munkások, oktatási bázisok találhatók. Hasonló mun­kahelyteremtő beruházások el­képzelhetők a közeljövőben más szakmai területeken is. RÁKOSI I I

Next

/
Thumbnails
Contents