Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-15 / 12. szám

IBI JANUAR 15., SZOMBAT MEGYEI _____TÜKÖR To lnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét TÓTH FERENC Birkatrágya A Szabad Demokraták Szövetsége minapi álláspontja szerint meg kell vizsgálni, van-e összefüggés a kalocsai laktanyában - és ké­sőbb az ország különböző pontjain váratlanul - előfordult gennyes agyhártyagyulladás és aközött, hogy az újoncokat a kiképzés alatt birkatrágyás terepen hasaltatták meg, továbbá érdemes lenne meg­vizsgálni a honvédelmi miniszter felelősségét. Az ellenzéki igyekezet, noha érthető, enyhén szólva papírízű. Ki­vételesen Szabó miniszter védelmére kelnék: a birkatrágyás ügyről ő tehet a legkevésbé. Ha volt is ürülék a terepen, ez a honvédség, s nem speciálisan a magyar hadsereg, hanem, ismerve a Kiképzés Össznemzeti íratlan Kódexét, a világ bármely alakulatánál lehetett volna, tavaly éppúgy, mint harminc évvel ezelőtt. A magyarázat egy­szerű: arra járnak a birkák. A miniszter, feltételezem, persze nem ért egyet a birkatrágya viselt gyakorlóruha általi összelapításával, de furcsállanám, ha lett volna róla előzetes ismerete, nem valószínű, hogy „kémei” jelentették. Mint ahogy nem szokás jelenteni ötszáz másik, jogállami szóval szólva jogsértést, katonai nyelven szívatást. Egy megbetegedett kiskatona azt nyilatkozta: a ruhaosztásnál nem kapott meleg zoknit. A minisztérium szóvivője ezt azzal cáfol­ta, hogy a katona által aláírt „Átvettem” című jegyzéken szerepel a meleg zokni is. Érdekességképpen, a ruhaosztás általános menete nem is olyan régen így festett: az aznap bevonult honvédjelölt félna­pos agymosás, ácsorgás után kétszázadmagával minden darabért birka türelemmel sorban állt. Amikor megkapta a felszerelést, le­vetkőzött, behajolt, hátul féregtelenítő port vett magához, civil ru­háját megcímzettpapírzsákba rakta. Ha eljött a hajnali félhárom, ágynak dőlhetett. Remélem, ezzel a kiskatonával már nem így volt, de ha mégis, sokat reklamálhatott egy ki nem adott, vagy elveszett meleg zokniért. Ennyit a helyzet komolyságáról. Esperesi székfoglaló 1976-ból Helytörténeti jelentősége is van annak az eseménynek, mely január 16-án, vasár­nap 16 órakor kezdődik Szekszárdon, a Bezerédj u. 3. szám alatti Református Gyülekezeti Házban. Ez az épület ad otthont a XX. szá­zad nagy magyar prédikátorait hangfelvétel alapján bemutató so­rozatnak. Ez alkalommal az ér­deklődők Tóth Árpád volt szek­szárdi református lelkipásztor 1976-os esperesi székfoglalóját hallgathatják meg. A megyeszék­hely 1956 után csak dr. Katona Gé­za, illetve Tóth Árpád idejében volt esperesi székhely. A hetvenes évek közepén elhangzott, az egye­temes egység igényét hangsúlyo­zó székfoglaló a 2000-ben élők számára is épüléssel szolgálhat. A rendezvény végén teázás melletti beszélgetésre is lehetőség nyílik. ■ Megkezdődik a kárelhárítás Nem csak bel-, hanem csapadékvíz is van ÖCSÉNY Őcsényben a belvízhelyzet mellett hasonló fajsúllyal bír a község csapadékvíz élvezésének a megoldása is. A legutóbbi ülé­sen a testület úgy határozott, hogy Szekszárd várossal közösen megsürgetik a Bátai-főcsatorna mielőbbi növénymentesítését. A vízmagasság csökkenésének a függvényének tudnak csak hatá­rozni arról, miként történjen meg a csapadékvíz elvezetése a köz­ség területén. Az önkormányzat azt tervezi, amint a csatorna tisztítása meg­történt, lakossági fórumot hívnak össze, az érintett tizenhárom ut­ca lakosainak, ahol a legégetőbb gond a csapadékvíz elvezetése. Ez a munka a községnek körül­belül 10-12 millió forintjába ke­rül, a költségek felét a lakosság, másik felét pedig az önkormány­zat állja. A belvíz miatt súlyos helyzetbe került Szekszárd és Le­hel utcákban pedig a lehető leg­rövidebb időn belül megkezdő­dik a víz lecsapolása, melyhez az önkormányzat 150 ezer forint tá- mogatást nyújt. ____________■ F ontos a korrekt kapcsolat A Tolnatej Rt.-nél az adott szónak súlya van A szekszárdi székhelyű Tolnatej Rt. az el­múlt évek során egyre meghatározóbb sze­repet tölt be a hazai élelmiszerpiacon. A cég működésének az alapja az a korrekt kap­csolat, mely a piaci és a termelői körhöz fű­zi a tejipari céget, nyilatkozta lapunknak Koller Ferenc, a Tolnatej Rt. elnök-vezér­igazgatója. Szekszárd- Ma, amikor a mezőgazda­ságnak nincs olyan területe, amely egyértelműen nyeresé­ges lenne, ide értve a növény- teimesztést, a sertéstartást is, mennyiben lehet számíta­ni a tejtermelőkre?- Ha a beszállítói állo­mányban - és ide nem csak a tejtermelőket sorolom, hanem a csomagoló anyagokat gyártókat, a gépalkatrészek, az adalék­anyagok készítőit és másokat - bárhol gond adódik, akkor a komplex egység megbom­lik. Minden irányban korrekt kapcsolatot kell kialakítani, ez a cégünk működésének az alapja. A Tolnatej Rt. előnye a piacon, hogy úgy ismernek bennünket, ahol az adott szónak súlya van. Korrekt, megbízható kapcsolatot sike­rült kialakítanunk a tejterme­lőkkel is, akik a tevékenysé­günk alappillérei, hiszen a költségeink 75-80 százalékát kötik le. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a termelők­nek is érdekük legyen a mi­nőség javítása. A termelőktől való mintavétel dekádonként (10 naponként) történik, amit a két szerződő fél képviselője végez. A ható­sági laboratórium eredményét fogadja el mindkét fél. A felvásárlási árat is a minőségi kategóriától tesszük függővé. Az idei évben az extra minőségű (zsírtartalom 3,6 %-os, 5 fokra lehűtött, meghatá­rozott csíraszám, stb.) tej literjéért 65 forintot fi­zetünk, de van 1„ II., III., illetve osztályon kívüli tej is (ez utóbbiért 32 forintot fizetünk).- Az osztályon kívülibe sorolt tejet is átveszik?- Jelenleg még igen, de ebben biztosan várható változás, mert az uniós országok szabványa ezt a minőségi kategóriát nem tűri el. De bármelyik ter­melőnél előfordulhat rövidebb ideig gyengébb minőség, aminek több oka is lehet. A szállítók zö­me azonban megbízható és állandó minőséget biztosít.- Megéri ma tehéntartással foglalkozni?- A tej termelői ára évről-évre dinamikusan növekedett, ami más mezőgazdasági termékre nem jellemző. Éppen emiatt fordulnak a terme­lők a tehéntartás irányába, mert valamennyi nyereséget biztosít számukra. A tej felvásárlási árát a termelőknek még a tárgyhóban előleg­ként, majd a rákövetkező hónap végéig teljes egészében rendezzük. 1999-ről az idei évre 5,5- 6 százalékkal emeltük a tej termelői árát, de volt olyan év, amikor ez a 10 százalékot is elérte, igaz, előfordult, hogy stagnált. Jelenleg Magyar- országon 413 ezer körüli a tehénlétszám, a csök­kenés megállt. A hazai piacon 1 milliárd 500 millió liter tej fogy el, ami durván azt jelenti, hogy átlagban, évente 150 liter tej jut egy ember­re. A leszerződött állomány ennél több, 1 milli­árd 800 millió liter körüli, a tejfelesleget exportra igye­keznek eladni a feldolgozók. A cél az lenne, hogy az éves hazai fogyasztás legalább a 200 liter/főt érje el. Vélemé­nyem szerint erre legalább 4-5 évet várni kell, és ennek nem a tejtermékek ára az oka, hanem az emberek jö­vedelme alacsony. Hiszen a 99-re tervezett piaci árainkat is csak a múlt év vége felé, október körül tudtuk érvé­nyesíteni.- Ma a hazai piacon hány tejfeldolgozó játszik megha­tározó szerepet?- A nyilvántartott jogi tár­saságok száma 80 körüli, ál­talában a kicsi (éves szinten 10 millió liter tejet dolgoznak fel) és középüze­mek (évente 50-60 millió liter tej) vannak hazai kézben. Hat-hét nagy meghatározó cég van, köztük a Tolnatej Rt., ők már 100 millió liter fe­letti tejet dolgoznak fel évente.- A Tolnatej Rt. emeli-e az idén a termékeinek az árát?- Csak annyi áremelést tervezünk, melyet a ter­melői nyers tej, az energia, a postaköltségek, a te­lefon, a bérek emelkedése miatt elengedhetetle- nül szükségesnek tartunk. ___________mauthner M SZP: gondok az agráriumban A tavalyi esztendő a magyar mezőgazdaság számára meghozta az 1993-as, soha nem látott mélypontot. Leg­alábbis ez a véleménye dr. Solymosi József országgyű­lési képviselőnek, aki teg­nap Szekszárdon, az MSZP irodájában tartott sajtótájé­koztatót. Szekszárd A kormány nem kezeli súlyának megfelelően az ágazatot, de álta­lában a parasztság gondjait sem - folytatta dr. Solymosi József. Megdöbbentő, hogy most, január közepén sem lehet látni az idei agrárszabályozási rendszer alap­jait. A gazdálkodók közel egyhar- mada csőd közelben van, jóllehet a közvélemény csak azt hallja, hogy a mezőgazdaágban minden a legnagyobb rendben van. Jel­lemző, hogy az agrárium gondja­inak megoldásához igényelt 413 milliárd forintról az illetékes tárca milyen könnyen lemondott, sőt, az igényt eredetileg előterjesztő kisgazda képviselők az MSZP ál­tal kért szavazáskor, maguknak is ellentmondva, újfent nemmel voksoltak. Erős András, a Tolna Megyei Önkormányzat MSZP-s képvise­lője mindezekhez hozzátette: a mezőgazdaság szereplői, függet­lenül a tevékenységi formától, szűkebb pátriánkban is a pénz­ügyi ellehetetlenülés határán van­nak. S ez nemcsak a valóban ked­vezőtlen időjárás számlájára írha­tó: még ennél is jobban sújtja a termelőket az, hogy hiányoznak a megfelelő támogatások. A nem­rég készített felmérés szerint a megye negyvenhét termelőszö­vetkezete ma még - óriási nehéz­ségek, vagyonfelélés, eladósodás árán - többet fizet be az országos kaszába, mint amennyit onnan kap. Ha bekövetkezik egy senki által sem kívánt összeomlás, ak­kor ezek a befizetések is hiányoz­ni fognak az államháztartásból - mutatott rá Erős András. -szá­Bővülő külkapcsolatok Két újabb német nyelvterü­leten fekvő település jelez­te érdeklődését a közel­múltban Tamási iránt. Tamási A városnak hivatalos testvérvá­rosi kapcsolata van a németor­szági Stollberggel, s tavaly a szintén Németország keleti ré­szén fekvő Wurzen delegációja is járt Tamásiban. A svájci Arth- ban - amellyel Tamási a fúvós- zenekarok révén került kapcso­latba - még 1999 őszén járt Haj­dics József polgármester, aki ak­kor jelezte: elképzelhetőnek tar­ja a kapcsolatok bővítését. Az arth-i, egyébként Hőgyészhez is kötődő Alois Müller a múlt hé­ten személyesen kereste a tamá­si önkormányzat vezetőjét. Haj­dics József levélben hívta meg arth-i kollégáját, dr. Adrian Ken­nelt tamási látogatásra, amelyre legkorábban ez év tavaszán ke­rülhet sor. Kétszer is megkeres­ték a tamási önkormányzatot a németországi Burgstadt Tamási­ban üdülő polgárai. Burgstadt azok közé a települések közé tartozik, ahol nagyobb számban élnek Páriból kitelepített néme­tek és leszármazottaik. A város­sal a pári Német Nemzetiségi és Ifjúsági Egyesület veszi fel a kapcsolatot. Hajdics József sze­rint szerencsés lenne, ha a kap­csolatok túllépnének a delegáci­ók látogatásán, és a kulturális mellett gazdasági és idegenfor­galmi eredménye is lenne. Ta­másiban az idegenforgalmi sze­mzőn alatt egyre többen fordul­jak meg Stollbergből, remélhe­tően svájci vendégek is megláto­gatják a várost - fűzte hozzá. _______________________rm A bonyhádi Máté Gyula kamarakiállitása látható Szekszárdon, a Vállalkozók Háza máMdik emeleti galériájában. A több mint tíz képpel bemutatkozó művész egy mo­dern műfajjal, a kevésbé ismert elektro- grafikával ismerteti meg a látogatót. A ki­állítást február 12-lg nézhetik meg az ér­deklődök. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Bukovina: Európa kicsiben Négy országra szóló fesztivál, a barátság jegyében Az önképzés létkérdés Villanyszerelők mestervizsgája Négyoldalú együttműködési megállapodást írtak alá teg­nap az ukrajnai Cser- novicban a XI. Nemzetközi Folklórfesztivál megrende­zéséről Magyarországon, Lengyelországban, Románi­ában és Ukrajnában. A do­kumentumot magyar rész­ről Potápi Árpád, a Székely Szövetség elnöke látta el kézjegyével. Csernovic Az egyezmény megszületését hosszas és alapos munka előzte meg. A Bukovina Fesztiválok tíz­éves történetét az aláírás előtt Zbigniew Kowalski, a mozgalom lengyel elindítója idézte fel. A fesztiválok az elmúlt évtizedben egyre szélesebb kört mozgattak meg, s idén első alkalommal im­már négy országban kerülnek megrendezésre. Az együttműködés célja a Bu­kovinában élő, vagy valaha ott élt etnikai közösségek népi kultúrá­jának és hagyományainak megis­merése. Az együttműködő felek szán­déka a bukovinai kulturális jel­legzetesség bemutatása: Európa kicsiben, azon értékrenddel, amely feltételezi a népek sokszí­nűségét, a megértést, és a kölcsö­nös megbecsülést, az e térségben élő vagy valaha itt élt etnikai kö­zösségek harmonikus együttmű­ködését és jószomszédságát. Az egyezmény értelmében idén négy országra szóló fesztivált ren­deznek Bukovinai Találkozások címmel. A lengyelországi Pilaban és Jastrowieban június 20. és 25. között tartják a XI. Nemzetközi Bukovina Fesztivált, a romániai Campulung Moldovaneseben júli­us 25. és 30. között, az ukrajnai Csernovicban pedig szeptember 30. és október 1. között lesz ha­sonló rendezvény. A dokumentu­mot a csemovici megyei önkor­mányzati hivatal épületében ma­gyar részről Potápi Árpád, a Szé­kely Szövetség elnöke, lengyel részről Ryszard Winkowski, a pilai művelődési ház igazgatója, román részről Aurel Buzincu a szucsavai Kulturális Felügyelőség területi ta­nácsosa, a házigazdák nevében pe­dig Ivan Vasziljevics Petruszjak, a Csernovic Megye kulturális Ósztá- lyának vezetője látta el kézjegyé­vel. HANGYÁL JÁNOS Ahogy a legtöbb áramszolgáltató, úgy a DÉDÁSZ is kezdi „megros­tálni” alkalmazottait, beszállítóit és alvállalkozóit. A tervek szerint, április 1-től szakvállalkozói nyil­vántartási rendszert vezetnek be, és a fontosabb szakterületeken csak minősített vállalkozók dol­gozhatnak. A minimális minősítés a mes­tervizsga, ennél rangosabb a tech­nikusi és a szakmérnöki képesí­tés. Tehát a jövőben az önképzés létkérdés lesz a villanyszerelők számára. Öt Tolna megyei villany- szerelő ezt idejekorán felismerte, és jelentkezett a kézműves kama­ra által szervezett mesterkurzus­ra. Gyakorlati vizsgát tegnap tet­tek az Elektrolit Kft. szekszárdi te­lephelyén, szóbelizni ma fognak a kamara oktatótermében. Ha sikeresen veszik az akadá- tanulóképzéssel is foglalkozat- lyokat és mesterlevelet kapnak, nak. Mert a jó mester termel és akkor könnyebben jutnak mun- utánpótlást is nevel, kához - itthon és külföldön -, és _______________________-WY-

Next

/
Thumbnails
Contents