Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-13 / 10. szám
8. oldal - Tolnai Népújság A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. Január 13., csütörtök Adatbázis Internetkapu a pénztárcában Az internet felhasználói hozzáférhetnek az egész világhoz, ám igazán felhasználóbarát hozzáférést eddig csak az asztalunkon álló szémélyi számítógépről élvezhettünk. Mindeddig ugyanis ez volt az egyetlen olyan eszköz, amely egy helyen tárolta jelszavunkat, kedvenc honlapjaink címét (az úgynevezett könyvjelzőket] és elektronikuslevélcímeinket. Ráadásul a világháló elérése ahhoz a terminálhoz van kötve, amelyet éppen használunk: az otthoni PC, a munkahelyi profi gép, a mobiltelefon vagy éppen a tévédekóder. Ezt a problémát igyekszik áthidalni az ún. intelligens kártyával egy francia informatikai nagyvállalat. A világ első, egyszerűsített és biztonságos személyi hozzáférést nyújtó internetkártyája olyan processzort tartalmaz, amelyen rajta van a világháló eléréséhez szükséges program. Ha a hitelkártya méretű okos lapocskát beillesztjük a megfelelő olvasó berendezésbe - ez csatlakozhat PC-hez, mobiltelefonhoz, nyilvános internetkioszkhoz vagy akár televíziónk dekóderéhez -, akkor kapcsolatba léphetünk intemetszolgáltatónkkal. Mivel a kártyachip tartalmazza a felhasználó azonosító kódját, akárhonnan hozzáférhetünk internettel kapcsolatos személyi adatainkhoz. E-személyi Finnországban Nálunk ebben az esztendőben kezdődik meg a személyi igazolványok korszerűbbre cserélése, Finnországban a maga nemében egyedülálló állami program indult meg. Az ottani népszámlálási hivatal ugyanis a személyazonosításra szolgáló kártyáknak intelligens változatát dolgozta ki. Bródy Jánossal szólva, a „kis szig-emmel” (a személyi igazolvánnyal) ötvözték az előző hírben sze-replő újdonságot: a mikrochipet tartalmazó, hitelkártya méretű plasztiklap az interneten is azonosítja tulajdonosát, amikor adatot cserél vagy elektronikus úton vásárolni szeretne. Minthogy Finnországban a világon a legmagasabb az egy főre eső internethasználók száma, a program nagymértékben meg- könnyíü a lakosság elektro-nikus kereskedelemben való részvételét, mindemellett fontos szerepet játszhat a hivatalos ügyek intézésében is. Ezentúl az északi országban mindenki kapcsolatba léphet - mégpedig biztonságosan - a különféle közintézményekkel, akár otthonról, akár nyilvános internetkioszkokból. Távmunkatervek Kiaknázva a távmunka adta lehetőségeket, új munkahelyek megteremtését célzó együttműködésről döntött nemrégiben a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Matáv; lényegében egy korábbi ötletet helyeznek új alapokra. 1998 januárjában ugyanis már elindult a projekt, ám a végrehajtással megbízott közhasznú társaság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a távmunkaprojektek gyakorlatilag nem indultak be. A korábbi tapasztalatokat felhasználva ezúttal a fő feladat a táv- munkahelyek feltárása, a munkaközvetítés, a munkaerő-kölcsönzés, a távmunkahelyek kialakításában való közreműködés, a távmunka-vállalkozások előkészítése és megvalósítása lesz. A Matáv a távmunkásoknak különféle kedvezményeket ad, így például ISDN- hozzáférésnél elmarad az adatkommunikáció 25 százalékos felára, továbbá forgalmi kedvezményt is nyújtanak. A Matáv vállalkozik a távmunkahely kialakítására és a hálózat távfelügyeletére. Terjed a számítógépes bűnözés 326 millió forint kár! Ahogy fejlődik a társadalom, a gazdaság, ahogy új üzletágak jelennek meg, az új területeken szinte azonnal megjelenik a bűnözés. A személyi számítógépekkel együtt értelemszerűen megjelent a számítógépes bűnözés is. Kezdetben nem akadtak különösebben súlyos esetek, a különféle programok jogtalan, azaz engedély nélküli másolásán túl. Ám amióta a berendezések és a számítógépes programok rohamos fejlődésnek indultak - megjelent például az internet -, az ügyeskedők már egész rendszereket manipulálnak: betörnek adatbázisokba, bankokat fosztanak ki, vírusokat küldözgetnek. A számítógépes bűnözés egy része vagyon elleni, más része pedig gazdasági bűncselekmény. Magyarországon 1993-ban iktatták a vagyon elleni bűncselekmények közé az illegális szoftvermásolást; 1998-ban ezt azzal súlyosbították, hogy nemcsak szándékosan, hanem gondatlanságból is elkövethető a vétség, vagyis nem számít mentő körülménynek, ha valaki nem tud a program jogvédelméről. A gazdasági bűncselekményeket taglaló jogszabályokban először 1993-ban jelent meg a számítógépes csalás bűntette, s 1996-ban egészült ki a telefonszolgáltatás igénybevételével elkövetett cselekményekre vonatkozó kitételekkel is. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint míg 1994-ben a vagyon elleni bűncselekmények közül 95, gazdaságiból pedig mindössze egyetlen eset vált ismertté, addig 1998-ban már 1560 vagyon elleni és 368 gazdasági számítógépes bűn- cselekményt derítettek fel. Az okozott kár is alaposan megnőtt: míg 1994-ben az ismertté vált számítógépes bűncselekményekből 703 ezer forint kára származott a gazdaságnak, tavaly már több mint 326 millió forint! iNtcRNcTTo Internetto - az informatív f Az oki oft a Compuferworid Számfeústechftttca munkatársai készítették ________________________________________a ÍI8 Softöügynokscg cgyúttmüködBséwi. I roda a ruházatban Hamarosan vége szakad annak a világnak, amikor az úton lévő menedzserek mindenféle, nem teljesen tökéletesen működő technikai mütyürrel tömik meg aktatáskájukat abban a reményben, hogy azok majd segítik őket mobil munkájukban. Szinte már karnyújtásnyi időre van, hogy elfoglalt menedzserünk csak előkapja zsebpécéjét - ezt szükség szerint internetböngészésre, f^xolásra vagy telefonálásra is használhatja -, és rácsatlakozik cégének hálózatára. El is kel a számítógép segítsége, mivel egy nemrégiben elvégzett vizsgálat szerint egy menedzser agya percenként 800 szóból álló információhalmazt tud feldolgozni, holott egy csúcsvezetőt ennek az ötszöröse bombáz. Varázstoll a zsebben A technológia fejlődése befolyással lesz a menedzseri munka mikéntjére is. A jó íráskészség elengedhetetlen egy úton lévő topmenedzser számára, ám ha véletlenül elfelejtett volna írni, a kutatások legújabb állása szerint az sem olyan égbekiáltó baj - kéznél lesz ugyanis a varázstoll. Elég lesz, ha e szerszámmal éppen csak papírra veti gondolatait - akár egy éttermi szalvétára is, mivel az okos toll kézmozdulatai alapján memorizálja a szöveget. Vezérünknek már csak annyi a dolga, hogy az íróeszköz parányi mikrofonjába mondja: „Küldd el ezt a levelet az értékesítési osztálynak!”, majd a szállodába visszatérve a tollat belehelyezi egy kis tintatartóhoz hasonló íróeszközbe. Ez a ketyere aztán digitalizálja a feljegyzést, a rákötött noteszgép pedig elmenti és elfaxolja rendeltetési helyére. És mi lesz azokkal az „elpu- hult” igazgatókkal, akik utálják és nem is bírnák magukkal cipelni 2-3 kilós táskagépüket?! Nekik igyekeznek kitalálni azt az öltönyt, amely „önmagában” tartalmazná a komputert is. AZ ÖLTÖNYSZÁMÍTÓGÉP Az egyik elképzelés szerint az adatokat a zakó hajtókájába varrt fémszálak továbbítanák, a hozzájuk csatlakozó kis lapos billentyűzet pedig a szivarzsebben lapulna. Néhány „viselhető” technológiai megoldás prototípusa már a következő egykét évben piacra kerülhet. így egy szemüveg is: bal oldali lencséjének felső sarkába egy apró képernyőt helyeztek. Az imigyen felszerelt okuláréval szöveget lehet olvasni, szörfölni a neten, valamint elektronikus postát küldeni és kapni. A szemüvegkeretet vékony drót köti össze a fél kézben elférő billentyűzettel, ez pedig a zsebben lapuló, modemmel, merevlemezzel és memóriával felvértezett dobozkához, a szupermini zsebszámítógéphez csatlakozik. Mindez egyelőre a jövő zenéje. De bemutathatunk egy létező példát a hordozható, mi több, „magunkon viselhető” számítógépek köréből. Nem robot! A számítógép központi egységét az övén viseli a felhasználó - ez ugyan nem látszik a képen, az viszont annál inkább, hogy a fején egy eddig csak sci- fi filmekben látott alkalmatosság van. A gép billentyűzete pedig a karjára van fűzve. A számítógép valóságos információs központ, mobil-telefonként, sőt képtovábbító eszközként is működik. Egyes szakterületeken, például a repülőgép-szerelőknél igen hasznos kiegészítőnek tartják az ilyen számítógépeket a speciális szakmunkák elvégzéséhez. Az ilyen újdonságok közzétételekor általában diadalmas sikerkrónikákat lehet olvasni. Pedig nem könnyű a technikai siker mellett az anyagi sikert is elérni. Példa erre a „hordható” számitógépek kifejlesztésében élen járó amerikai cég, a Xybernaut esete. Dollármilliók árán sikerült kifejleszteniük a számítógépek e különleges, új családját, immár piacra is érett a termékük - nemrégiben a cég mégis majdnem csődbe ment. Óriási az anyagi veszteség. Csak az elmúlt évben 13 millió dolláros hiánnyal zártak! Talán megelőzték a korukat? Valószínűleg még a csúcstechnikai iparágakban (autógyártás, repülőgépipar, űrtechnika) sem képesek megfizetni - azaz honorálni - az úttörő fejlesztést. Hajszálpontos idő A dátumváltás alkalmából csupán számítógépeinket kellett vizslató szemekkel figyelni, óráinkat szerencsére nem. Ám ha valaki a 2000-es esztendőben már a kor szavához méltón kívánja óráját „halálponto- san” beállítani, az internet segítségével is megteheti! Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma, a felügyelete alá tartozó szabvány- és technológiaügyi intézettel és az amerikai tengerészeti obszervatóriummal közösen időoldalt nyitott a hálózatok hálózatán: http://www . time.gov Az új website legfőbb szolgáltatása a nevéből kiderül: időt közöl, mégpedig a legpontosabbat, amelyet az USA két atomórája mutat. Szakértők állítása szerint az órák által mutatott idők legföljebb egy tízmilliomod másodperccel térnek el egymástól. Egyetlen szépséghiba: csak az Egyesült Államokra érvényes időövezetek olvashatók le, ettől még azonban a pontos idő az pontos idő számunkra is. Legfeljebb öt (hat) egész órát kell hozzáadni a képernyőn leolvashatóhoz. ■ „Komputerkéz” az új tömegbetegség A számítógépen dolgozók több mint 70 százaléka panaszkodik a kézcsontok és -izmok túlterhelése miatt fellépő tartós fájdalmakról- állapította meg egy spanyol munkahigiénés intézet egy, a dolgozókhoz intézett körkérdés alapján. „A billentyűk monoton és tartós nyomogatása árt a kéznek és ízületeinek, a kar és a váll izmainak, inainak és idegeinek. Ez krónikus panaszokat okozhat egészen a munkaképtelenségig”- figyelmeztetett egy szakértő. A gyors, állandóan ismétlődő megerőltetés (RSI=Repetitive Strain Injury) nyomán idővel jelentkezhet az ún. „komputerkéz” szindróma. Több nő (67 százalék), mint férfi (54 százalék) szenved RSI-szin- drómában. A komputerkéz korai felismerésére Barcelonában egy olyan munka-egészségügyi tanácsadó és érdekvédő központot létesítettek, ahol minden munkavállaló - kérés esetén névtelenül - tanácsokat és információkat kaphat. A megelőzést legjobban az szolgálja, ha megfelelő testtartásban ülünk a gép előtt. Erre vonatkozólag a szakemberek tanácsa: az alkar a szék (természetesen állítható) karfáján nyugodjon, a felkarral közel 90 fokos szöget zárjon be és az ujjakat tartsuk lazán, kissé begörbítve. ■ Ámítástechnika Adjunk hálát a sorsnak, hogy ezt is megérhettük! Japán cégek, köztük az NTT DoCoMo http://www . nttdocomo. com mobiltelefon- gyártó konszern négylábúak számára fejleszt nyakörvre erősíthető mobilkészüléket - írja a londoni The Sun. A találmány célja: megkönnyíteni az elbitangolt kedvencek megtalálását. A készülékbe épített helyzetmeghatározó révén a gazdi bármelyik pillanatban telefaxon (!) értesülhet Micuja meg Fifikéje tartózkodási helyéről. Egy angol kutyaszakértő lelkendezve üdvözölte a műszaki innovációt: „Az ember örül, amikor egy kedves ismerőse fölhívja; hát még, ha a kutyája teszi ugyanezt!” Macskáknak további kedvezmények is járnak, mint például a videózás! Ha ugyanis a gazdi távollétében Micur unatkozna, nincs semmi más dolga, mint bekapcsolni a Telstar cég macskamoziját. A készülék zöld gombjával indítható a film, amely nem más, mint. az egyik ismert macskaeledel-gyártó reklámja A készülék kikapcsolásához sem kell technikusi vizsga, a cica tanulékony: csak a piros gombra kell helyeznie tappancsát. ________■ M a is kibetűzhetők a sumér ékírással agyagtáblába vésett följegyzések, az egyiptomi királysírok hieroglifái és a phaestosi korong jelei - még ha a krétaiak ősi írását eddig nem is sikerült megfejteni. Hanem amit a ma embere rögzített elektronikusan mágneslemezekre, lézerkorongokra, az néhány évtized elmúltával köny- nyen az enyészeté lehet. Egyesült államokbeli szakemberek kiderítették: a mágnesszalagok élettartama legföljebb tíz év, a flopilemezeké, videoszalagoké valamivel hosszabb, ám 15 év elteltével ezek is elveszítik „emlékezőtehetségüket”. Még az elnyűhetetlennek tartott optikai tárolóeszköz, a CD-ROM sem örök életű: néhány évtized múltán hasznavehetetlenné válik. A NASA, az Amerikai Űrhajózási Hivatal munkatársai kénytelen-kelletlen tapasztalták, hogy az adatvesztés nem csak a jövőben, hanem már most is súlyos'károkkal jár. A Viking űrszondák által küldött és 1976-ban mágnesszalagra .rögzített információk ötödé máris örökre elveszett! Ráadásul nem pusztán az adathordozókkal van baj, hanem az adatrögzítőkkel és - lejátszókkal is. Egy mai PC használójának gondot okozhat egy első nemzedékbe tartozó, 5,25 hüvelykes (nagy) flopin őrzött anyag kiolvasása. Manapság már alig van olyan PC, amelybe „ötnegyedes” meghajtót is beépítettek. Ugyancsak ritkaság- számba mennek a nyolcvanas években üdvözítő archiváló megoldásnak tartott képlemez-leolvasók is. A lézerlemez sem örök életű Miközben a világ valamennyi fontos könyvtárában restaurátorok százai gondoskodnak az állomány védelméről, a papír, az írás, a kép megmentéséről, az emberiség kulturális-tudományos kincsének számító, elektronikusan rögzített információk végleges elvesztése fenyeget.
