Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-09 / 287. szám
1999. december 9., csütörtök Egészséges Életmód 7. oldal Olvasóink kérdezték Szerkesztőségünk ingyenesen hívható zöld számán tehették fel olvasóink azokat a kérdéseket, amelyekre a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Házában rendezett gyógyítók és gyógyí- tandók fórumán adták meg a válaszokat. Az alábbiakban ezekből és a fórumon elhangzott egyéb kérdésekből és válaszokból idézünk.- Nyugdíjas egészségügyi dolgozó telefonálónk elvárnák, hogy volt munkahelyén nagyobb figyelmet és soronkívüliséget kapjon, ha beteg.- Dr. Hulin István főorvos, a megyei orvosi kamara elnöke és Nagy Lászlóné ápolási igazgató szerint ez jogos elvárás. Tervezik a nyugdíjba vonuló egészségügyi dolgozók ellátását egy olyan igazolvánnyal, amelynek felmutatásával ez a gyakorlatban is megvalósítható lesz.- Nehéz anyagi körülmények között élő telefonálónk cukorbeteg, a család nem tudja kiváltani valamennyi szükséges gyógyszerét.- Dr. Gonda Mária háziorvos javasolja, hogy háziorvosi diagnózissal, a szükséges gyógyszerek árának - gyógyszerész által készített - kimutatásával és kereseti igazolással keresse fel a helyileg illetékes önkormányzatot egészségügyi és szociális bizottságát, ahol gyógyszerár támogatást kérhet.- Egy vidéken élő mozgáskorlátozott telefonálónk nehezményezte, hogy egy bizonyos gyógyszer felírásáért minden esetben mentővel kell őt behozni a megyeszékhelyre.- Dr. Nagy József főorvos véleménye szerint ha a gyógyszer felírása nem az indokolt személyes kontrollal esik egybe, akkor a recept levélben is kérhető.- Miért rendelési időben fogadják az orvosok a gyógyszerlátogatókat?- Dr. Kárpáti Eszter háziorvos: miután az orvos munkaideje azonos a rendelési idővel, csak ezen belül tudja fogadni a gyógyszerlátogatókat. Egyébként ez a betegek érdekében történik, hiszen az orvos új szakmai információkat, valamint gyógyszermintákat kap, amelyeket a betegnek továbbít.- Egyes rendelőkben a nyugdíjasok fogadása szerdára szabályozott . Miért nem mehetnek akkor, amikor arra a legnagyobb szükségük van?- Dr. Schranz Róbert háziorvos: a nyugdíjasokat akkor kell fogadni, amikor arra azoknak szükségük van. Ha előfordul ilyen gyakorlat, az helytelen és meg kell szüntetni.- Milyen Szekszárd lakosságának egészségi állapota?- Dr. Sudár Géza városi tisztifőorvos: néhány évvel ezelőtt történtek ezzel kapcsolatban történtek ezzel kapcsolatban vizsgálatok. Az eredmény azt jelezte, hogy megegyezik az országos helyzettel.- Az anonim lelkisegély szolgálathoz egyre többen fordulnak párkapcsolati, ezen belül szexuális problémákkal. Van-e a városban vagy a megyében szexuálpszichológus, családterapeuta, aki e problémákban szakszerű segítséget tud nyújtani egyéneknek, pároknak, családoknak?- Dr. Hahn Erzsébet, pszichiáter: Tolna megyében szexuálpszichológus nincs. Szűrésre és információért - ahol van - a szakszolgálatokhoz és a mentálhigiénés gondozókhoz lehet fordulni.- Dr. Nagy József főorvos: bizonyos esetekben segíteni tud az urulógus, vagy a nőgyógyász szakorvos is.- Szekszárdon, vagy máshol a megyében van-e példa orvosok és természetgyógyászok együttműködésére?- Kavalkó János természetgyógyász: ismereteim és tapasztalataim szerint nincs. Jelenleg sok vita folyik az orvosok és a természet- gyógyászok között, sajnos nem a betegről, és nem annak érdekében.- A mai orvosi gyakorlat során az egész embert kezelik-e, vagy csak a betegségét: Érzékelhető-e valamilyen elmozdulás az emberközpontúbb gyógyítás, az ok megszűntetése irányába, vagy változatlanul tünetkezelés folyik?- Dr. Hulin István: erre vannak törekvések, hiszen ez lenne a jobb gyakorlat, ám ennek megvalósulását ma még sok minden hátráltatja. Például kevés orvos, behatárolt idő, sok beteg.- Megtagadhatja-e az orvos a beteg ellátását?- Dr. Sudár Géza: életveszélyben semmilyen körülmények között sem. Nem életveszélyben, bizonyos esetekben - például ha agresszív a beteg - igen.- A siketeknek és nagyothallóknak szükségük lenne tolmácsra, ha orvoshoz mennek, vagy kórházba kerülnek. A siket és nagyothalló gyermekek fejlesztéséhez pedig kellene a megyébe szurdopedagó- gus.- Dr. Hegedűs Éva a megyei önkormányzat szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke és dr. Puskás Imre, a megyei önkormányzat főosztályvezetője a megyei kórházzal közösen megoldást keres e jogosan felvetett problémára.- Van-e a megyeszékhelyen, vagy máshol a megyében betegjogi képviselet?- Dr. Sudár Géza: ilyen nincs, viszont ígéret van arra, hogy a jövő évben erre teremtenek státuszt venter Ne hagyjuk győzni a tbc-t Mindenkinek érdeke az évenkénti szűrés A tbc cseppfertőzéssel teijedő fertőző megbetegedés. Tünetei lehetnek: köhécselés, hőemelkedés, éjszakai izzadás, étvágytalanság, de kezdetben teljesen tünetszegény is lehet, így csak a rendszeres szűréssel lehet felfedezni. Az új betegek kivizsgálása a tüdőgondozóban kezdődik, majd a'tüdőosztályon folytatódik. Kombinált gyógyszeres kezelés mellett a fertőzőképesség hamar csökken, a beteg általános állapota javul. A betegség - a páciens megfelelő együttműködése esetén - gyógyítható, a visszaesés lehetősége csekély. Mint azt dr. Gagyi Emma, a szekszárdi tüdőgondozó vezető főorvosa elmondta, a megyében egy 1998. évi miniszteri rendelet alapján minden 30 év feletti állampolgárnak évente kötelező a tüdőszűrés. Az évi kötelező szűrést ott rendelik el, ahol a lakosság 25 szászezrelékének létszámát meghaladja a tbc-s betegek száma, s Tolna megye ezen közepesen fertőzött területek közé tartozik. Természetesen a 30 év alattiakat is megszűrik minden évben, ha ezt igénylik. A tbc-s megbetegedések száma 1995 óta csökkenést mutat a megyeszékhelyen és környékén, az idén némi emelkedés várható. A legveszélyeztetettebb csoport a hajléktalanoké, akik általában rossz körülmények között, legyengült állapotban élnek, de a betegség nem válogat. Ezért mindenkinek saját érdeke, hogy részt vegyen a szűrővizsgálatokon, s ha kiderül a betegség, együttműködjön az orvosokkal. Aki ezt az együttműködést nem veszi komolyan, vagy félbehagyja a kúrát, nagy veszélynek teszi ki magát és környezetét: a kórokozó ugyanis rezisztenssé válhat a gyógyszerekre, s ezután a beteget nem lehet gyógyítani. venter A Uj látogatási rend a szülészeten Módosult a Tolna Megyei Kórház szülészeti osztályának látogatási rendje.A jövőben naponta, szombatvasárnap is: délelőtt 10.30-tól 11.30- ig délután 16.30-tól 17.30- ig látogathatók a kismamák és kisbabák. Megyénk, környezetünk Mit tehetek az egészségemért? Környezetünk - a ház ahol élünk, a levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk...- és annak minősége életünk fontos eleme. Az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők 15 százaléka ebből a körből származik. Megéri vigyázni rá. A XIX. század végén - XX. század elején a különböző fertőző betegségek (gyermekágyi láz, járványos gyermek- bénulás, fekete himlő, tüdő- gyulladás, stb.) számítottak a fő népegészségügyi problémának. A kórokozók felfedezése, a diagnosztika fejlődése, az egyre szélesebb gyógyítási lehetőségek ezeket a betegségeket lényegesen visszaszorították, illetve el is tüntették a Földről. A XX. század második felében kerültek előtérbe a krónikus nem fertőző, a népesség körében nagy gyakoriságú betegségek, amelyeket összefoglalóan népbetegségeknek szoktunk említeni. Ide soroljuk a magas vérnyomás érbetegségek, cukorbetegség, daganatos kórképek, csontritkulás, stb. megbetegedéseket. Ezek kórokai bizonytalanok, sokfélék, illetve az ok-oko- zati összefüggések még csak részben feltártak. Az ember egészségére ható leggyakoribb kockázati tényezők:- Belső tényezők (átöröklés, nem, életkor, alkat).- Külső tényezők: környezet- szennyezés (talaj, víz, levegő, radioaktivitás, stb.), munkahelyi veszélyforrások (porok, veszélyes gázok, gőzök, rákkeltő anyagok).- Magatartás, életvitel, életmód (táplálkozási szokások, testedzés, alkoholfogyasztás, dohányzás, stb.).- Társadalmi környezet (gazdasági helyzet, társadalmi helyzet, egészségügyi ellátás). A betegségek megelőzése, az élettartam meghosszabbítása, az egészség előmozdítása csak szervezett társadalmi tevékenység útján érhető el, de fontos elismerni az egyén szerepét, felelősségét is. Az egyén saját egészségéért leginkább a külső tényezőkön és a magatartás, életvitel, életmód körön belül teheti a legtöbbet. A külső tényezők közül 15 százalékos a magatartás, életvitel és életmód, 50 százalékos egészséget veszélyeztető kockázati tényező. Mit jelent ez? Természetesen csak a népesség szintjén értékelhetőek a számok, nem vetíthetők vissza egy-egy személyre. De a népesség egyedekből áll, akik személy szerint is sokat tehetnek ezeknek a veszélyforrásoknak a csökkentésére, illetve megszüntetésére. Hogyan? Azzal, hogy én például a hulladékot megfelelően gyűjtöm, nem szórom szét, a veszélyes hulladékot külön figyelemmel kezelem. A háztartásban elhasznált olajat népi öntöm le a szennyvízcsatornába, hiszen úgysem látja senki. Miért pont én húzzam ki a parlagfüvet és lehetne folytatni a sort a végtelenségig. A munkahelyen az előírt védőeszközöket rendeltetésszerűen használom, hiszen annak oka van, amiért azt elrendelték, és az az én érdekemet szolgálja. Nem véletlen, hogy az egyén szerepe az egészség megőrzésben nagyon előtérbe került. A helyes táplálkozás követelményei szinte mindenki számára ismertek, de abba talán nem gondol bele sok ember, hogy a szennyezett talajban termelt, szennyezett vízzel megmosott, elkészített étel akkor is káros, ha a leggondosabban válogatjuk meg azt, ami az asztalra kerül. Ha a külső levegő szennyezett, ha az épített környezet az egészségre káros, akkor a szabadban, tornateremben sportolás sem éri el a várt hatást. A dohányzást, a mértéktelen alkoholfogyasztást mindenki maga választhatja, hogy él-e vele. Azon túl, hogy magának kárt okoz, a környezetének is árt. Érdemes végiggondolni, hogy a lelki sérülés, amit például egy alkoholista okoz a családjának, környezetének, milyen folyamatokat indíthat el. Már régóta ismert, kimutatott, hogy a stressz, a szorongás, a különböző lelki folyamatok károsítják a szervezet saját védekező rendszerét, az immun- rendszert. Az is ismert, hogy az immunrendszernek döntő jelentősége van a betegségek elleni védekezésben. Mit tehetünk, mi a feladatunk? Ezt az ördögi kört megszakítva az egészségre ható - az ember által is befolyásolható - kockázati tényezők kétharmadát kedvezően alakítani. Az ember is csak része a természetnek, ami kárt okoz, az közvetlen, vagy közvetetten saját maga ellen is teszi. Dr. Szűcs Mária ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete 1,06 r Régió Baranya Somogy Tolna Korszerű műtéti eljárás a Tolna Megyei Kórház szemészeti osztályán A szürkehályog modem műtéti ellátása Szekszárdon A szürkehályog a leggyakoribb szembetegségek egyike. A világon a vakság vezető oka (elsősorban a fejlődő országokban) annak ellenére, hogy ez a betegség kiváló eredménnyel gyógyítható. Magyarországon évente 33 ezer szürkehályogműtétet végeznek, megyénkben több, mint hétszázat. A szürkehályog modern kezelése a műlencse-beültetéssel végzett műtét, melynek során az elszürkült szemlencsét eltávolítják, és helyére hasonló nagyságú, alakú és dioptriaszámú műanyag lencsét ültetnek be. Ennek legújabb változata az un. phacoemulsifikációs módszer. Itt a korábban alkalmazott 10-12 mm-es seb helyett 4 mines seben át, ultrahangos módszerrel távolítják el a szürke hályogot és ugyanezen a kis seben át helyezik a szembe az összehajtható műlencsét. A kisebb seb gyorsan gyógyul, megrövidül a rehabilitáció ideje. Ezt a módszert a Tolna Megyei Ön- kormányzat Kórháza Szemészeti osztályán 3 éve vezettük be, és a hályogműtétek egyre nagyobb hányadát végezzük így. A beavatkozás speciális felszerelést, szaktudást és összehajtható műlencsét igényel. A műtét előtt belgyógyászati vizsgálat szükséges, hogy operálható-e a beteg. A műtétet általában helyi érzéstelenítésben végezzük. A beavatkozás után csak pár napig kell a kórházban feküdni, az utókezelés otthon történik. Az operált szemet védeni kell a sérüléstől, egyéb különösebb óvintézkedést nem igényel. Szabad olvasni, TV-t nézni, sétálni, könnyű házimunkát végezni, főzni, mosogatni, boltba menni. 1-2 hónap múlva közeire vagy távolra szemüveget írunk fel. A szürkehályogműtét új módszerének bevezetésével hozzá szeretnénk járulni ahhoz, hogy Tolna megye szembetegeit minél eredményesebben tudjuk gyógyítani és az egyik legnagyobb értéket, a látást, vissza tudjuk adni. Dr. Vastag Oszkár osztályvezető főorvos Szemészeti Osztály (*1309*)
