Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-01 / 280. szám
<1999. december I., szerda Adózóknak, Adózásról 7. oldal Mi éri meg jobban? Szekszárdi telefonálónk kérdezte, hogyan járna jobban: hamarosan személy és vagyonőri tevékenységet folytató egyéni vállalkozó lesz. Érdemes-e áfa körbe bejelentkeznie, ha a várható bevétele havi 50-60.000 forint lesz, vagyis az évi egy millió forintot sem éri el?- A 2000 január 2-től hatályos áfa törvény ismeretében az Ön esetében nem ajánlott az áfa körbe való bejelentkezése, mivel a visszaigénylési feltételnek nem tudna megfelelni, a várható árbevétele miatt - tanácsolta Tarczal István, a megyei adóhivatal osztályvezetője. Ozorai olvasónk kérdezte, hogy annak a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozónak, aki az áfában alanyi adómentességet élvez, hogyan kell bejelentenie, ha jövőre átalányadózó szeretne lenni?- Az idei évre vonatkozó éves bevallásához fűzött - határidő lejárta előtt benyújtott-nyilatkozatában jelentheti be az átalányadó választását, a tárgy évre. Vagyis, amikor az idei évre majd a jövő év elején az adóbevallását benyújtja, egyben jeleznie kell azt is, hogy milyen adózást választ. Paksi telefonálónk arra volt kíváncsi, hogy a kapott megbízásukat, melyet teljesítettek is, hogyan számlázhatják le. Egy német cég megbízásából fordítási szolgáltatást végeztek, kell vonni áfát az adott összegből vagy nem? (A németek el tudják-e számolni a Magyarországon levont áfát?)- Az áfa törvény a teljesítési helyére vonatkozó szabálya alapján: a teljesítés helyét a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenység székhelye határozza meg. Ezért a kérdezett gazdasági tevékenység belföldi teljesítettnek minősül, amit áfa kötelezettség terhel. Az ettől eltérő teljesítési helyeket külön nevesíti az áfa törvény, azonban az említett tevékenység nincs ott felsorolva. - A választ Báli Mónika osztályvezető adta meg olvasónknak. Az átalányadózásról: ami maradt, és ami új Olvasóink közül a legtöbben (Szekszárdról, Paksról, Tamásiból, Bonyhádról, Bátaszékről, Dunaföldvárról, Nagymányokról telefonáltak) arra voltak kíváncsiak, hogy 2000 január elsejétől, az átalányadózás területén mi az, ami megváltozott. Fausztné Czirják Zsanett, a megyei adóhivatal osztályvezetője gyűjtötte össze a legfontosabb változásokat:- 2000. január 1-től azok a főállású egyéni vállalkozók is választhatják az átalányadózást, akiket eddig a törvény kizárt ebből a lehetőségből. A vélelmezett, vagyis igazolás nélkül elszámolható költséghányad e körben 35 százalék, a - társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény szerinti - kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig 17 százalék. (Eddig kizárólag bizonyos tevékenységek esetén volt választható átalányadózás, s ugyanebben a körben a költség- hányadok is lényegében a tavalyiak maradtak.) Ha az egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást, vagy arra való jogosultsága megszűnik (például mert a bevétele meghaladta az átalányadózásra jogosító határt, vagy munkaviszonyt létesít), akkor a megszűnés évét követő négy adóévben csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazhatja. Átalányadózás évi 4 millió forint bevételig választható (1999-ben 3,5 millió forint volt a határ), kivéve a kiskereskedőket, ahol ez az érték változatlanul 15 millió forint. Az átalányadózás feltétele, hogy az egyéni vállalkozó - a kiskereskedőt kivéve - az áfa törvény rendelkezései szerinti alanyi adómentességet válassza. Átalányadózó lehet a kezdő egyéni.,,,vállalkozó is, neki az adóhatósági bejelentkezéskor kelj jeleznie ezt a szándékát. Ha ajj egyéni vállalkozó a tevékenységét - a tb-ellátásokról szóló törvény szerinti - kiegészítő tevékenységként yégzi, az elismert költséghányad kisebb, figyelembe véve, hogy neki csak baleseti járulékot kell fizetnie, társadalombiztosítási járulékot nem. Ha a mezőgazdasági őstermelő egyúttal egyéni vállalkozó is, mindkét tevékenységében lehet átalányadózó, de azt is teheti, hogy az egyik tevékenységére az átalányadózást, a másikra a tételes költségelszámolást alkalmazza. Az átalányadózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek nem kell külön nyilatkoznia arról, ha a következő adóévben is átalányadózást kíván alkalmazni. Nekik továbbra is negyedévenként kell adóelőleget fizetniük, de nem a negyedévet követő hónap 15- éig, hanem 12-ig. Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő a 4 millió forintos árbevételt túllépi, illetve nem a tényleges bevételét vette számításba, vagy számla adási kötelezettségét elmulasztotta, akkor az átalányadózásra való jogosultság hiánya vagy a jogosultság elvesztése miatt vállalkozói jövedelem szerinti adózást kell alkalmaznia. Simontornyai, paksi, szedre- si, nagykónyi telefonálóink kérdezték, hogy a tételes átalány- adózásban van-e változás az idei évhez képest.- Új előírás, ha az egyéni vállalkozó felhagy a tételes átalányadózással, vagy megszűnik az arra való jogosultsága (mert például alkalmazottat vesz fel), a rá következő négy adóévben csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazhatja. Változás továbbá az is, hogy további egy évvel, azaz 2000-re is, meghosszabbodik a tételes átalányadózás választási lehetősége. Röviden összefoglalva az átalányadózás feltételeinek változásait: 1. / Bármely főállású egyéni vállalkozó választhatja, kizárólag bizonyos tevékenységek esetében eltérő költséghányaddal. 2. / Kezdő vállalkozó is választhatja. 3.1 Bevételi határ 4 millió forint, kizárólag kiskereskedőknél 15 millió forint. 4. / A 4 millió forint bevételi határ alatt csak az áfa törvény szerinti alanyi adómentesség - esetükben ennek határa is 4 millió forint - választása esetén alkalmazhatják. 5. / Költséghányad 35 százalék, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó esetén 17 százalék, kizárólag bizonyos tevékenységek esetén 80 százalék,- kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóknál 75 százalék,- kizárólag kistermelőknél 87 százalék vagy kizárólag bizonyos kiskereskedelmi tevékenységnél 93 százalék, e körben a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén 83, illetve 91 százalék. Ingatlanértékesítés Tegnap, a Tolnai Népújság adózásról szóló zöld számát nagyon sok olvasónk hívta. A nagy érdeklődés érthető, hiszen ismét eltelt egy év, és sajnos a következő esztendőben újabb adóváltozásokra kell számítanunk. Olvasóink telefonjait Báli Mónika, Fausztné Czirják Zsanett és Tarczal István, a megyei adóhivatal osztályvezetői fogadták. Nyugdíjas telefonáló kérdezte Szekszárdról, hogy 13 évvel ezelőtt örökölt egy telket, ami csak részben az övé. Ennek az értékesítése után milyen adókötelezettsége lenne?- Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek számít, tehát a nyugdíjjal nem kell összevonni, mondta Báli Mónika osztályvezető. Az eladási ár (bevétel) csökkenthető az örökösödési illeték alapjával, illetve a megfizetett illeték összegével (költség), így kapjuk meg a számított ösz- szeget, amit további 80 százalékkal csökkenthetünk (mivel az öröklési vagyon szerzési időpontja 13 évvel ezelőtti). A fennmaradó összeg 20 százaléka az adó, amit abban az esetben nem kell megfizetni, ha a jövedelem lakáscélú felhasználása egy éven belül megvalósul. Bogyiszlói olvasónk kérdése: ingatlanát 9 évvel ezelőtt eltartási szerződéssel szerezte, ha most értékesíti, milyen adózási szabályok vonatkoznak rá?- A jövedelem kiszámításának módja hasonló az előző esethez, az alábbi eltéréssel: az eltartási szerződés keretében szerzett ingatlan szerzéskori értékének az illeték kiszabását szolgáló összeget kell tekinteni. A számított összeget ebben az esetben azonban nem 80 százalékkal, hanem csak 40 százalékkal lehet csökkenteni, mert a szerzés és az eladás között 9 év telt el. Ha a szerzés és az eladás közötti idő a 6 évet meghaladja, akkor a számított összeg évenként 10 százalékkal növekvő mértékben levonható. (Pl: a 6. évben 10, a 7. évben 20, a 9. évben 40 százalékkal.) Áfa-törvény 2000-ben A 2000. évi módosítások közül a legfontosabb az adó hozzáadott értékének a hangsúlyozása, mely a visszaigénylés szigorításán keresztül jut érvényre. Nem változnak viszont jövőre az áfa-kulcsok (0 %, 12%, 25%). Az áfa-visszaigénylés szabályai: a hozzáadottérték-adó rendszerekben - fő szabály szerint -levonási jogosultság van, a fizetendő adóval szemben levonható a beszerzéseket és az igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adó. A visszaigényléshez kapcsolódó értékhatár-korlátok a jelen törvénymódosítással emelkednek. Hangsúlyozandó, hogy a szabályok a levonási jogot nem korlátozzák, csak az adó tényleges kiutalhatóságának szabnak határt. Áfa-visszaigénylés negyedéves és éves bevallók esetében: Az adó-visszaigénylésre az az adóalany jogosult, akinek az adóév elejétől számított összesített adóalapja a 4 millió forintot eléri vagy meghaladja (eddig ez a határ 2 millió forint volt). Az év közben bejelentkező adóalanyok esetében elegendő a 4 millió forint adóalap időarányos részének az elérése. Továbbra is megmarad a tárgyi eszköz beszerzésére alapuló áfa-visszaigénylési lehetőség. 2000. január 1-től 200 ezer forint áfa-tartalommal bíró tárgyi eszköz beszerzésnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy az adózó visszaigénylési pozícióba juthasson. Ez elérhető több tárgyi eszköz beszerzéséből is, sőt az sem feltétel, hogy a beszerzés egy adott adóbevallási időszakban történjen. Áfa-visz- szaigénylés havi bevallók esetében: A havi adóbevallásra kötelezett adóalanyra a már ismertetett feltételeken túl további feltételt is előír a törvény. Esetükben a tárgyéven belül legalább két egymást követő hónapban negatív elszámolandó adó szükséges a visszatérítéshez. Havi bevalló továbbra is az, akinek a tárgyévet megelőző évben pozitív, 1 millió forintot elérő elszámolandó adója keletkezett. Azonban csak azokra a havi bevallókra vonatkozik, akik az áfa-törvény vonatkozó előírásai alapján kerültek ebbe az adó-elszámolási körbe.
