Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-04 / 283. szám
ft 4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1999. december 4., szombat Nem a városatyákon múlott? (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaságból származó egyéb jövedelmeknél jelentősebbek voltak azonban a más tevékenységekből nyerhető pénzforrások. Tolnán 1850 táján 500 iparos élt. A kézműipar mellett jelentős volt a sörfőzés (évi 4 ezer hektó sört főztek, ami jobbára helyben el is fogyott), a hamuzsír főzés és a téglaégetés (évi 500 ezer tégla). És persze mindezeken felül ott volt a Duna. Pest és Baja között Tolna volt a legjelentősebb kikötőváros, óriási forgalommal: 1855-ben például 140 ezer szekémyi áru érkezett Tolnára, ami napi 500(!) szekeret jelent. A város lakosságának kb. fele kötődött valamilyen módon a hajózáshoz. A kikötői 700 hajóból 30 tolnai tulajdonban volt. Egy-egy ilyen 50 méter hosszú járművön 8-10 fős személyzet teljesített szolgálatot. Mivel gőzhajók még nem voltak, a Dunán felfelé vontatni kellett a járműveket. Ezt a rendkívül kemény munkát kezdetben még emberek is (napszámosok, illetve rabok) végezték. A vontatás nem ment gyorsan, az útviszonyoktól függően napi 5-30 kilométert tudtak haladni. A Pest-Bécs távolságot 25 nap alatt tették meg. Később általánossá vált a lovakkal történő vontatás, amelyre külön szakma is alakult. Tolnán kb. 70 ilyen vállalkozó volt. A Dunából éltek természetesen a halászok és számos hajómalom is működött ekkortájt. Az előadó külön kitért az élő Duna elvesztésére, a folyószabályozásra, amely Tolna környékén 1843-ban kezdődött és 1852-ben fejeződött be. Az újonnan ásott, ekkor még keskeny árokból 1855-re a Duna fő ága lett, a Tolna alatti ág pedig egyre jobban eliszaposodott, és lassan hajózhatatlanná vált. A mai tolnaiak nagy része úgy tudja, hogy a folyót nem kellett volna feltétlenül „elvezetni” a város alól, sarkantyúk építésével orvosolni lehetett volna a problémát, amit a Duna ezen a kanyargós szakaszon okozott. A közvélekedés szerint - amit egy-két forrás is alátámaszt - a meder átvágása az akkori tolnai vezetés szűkmarkúsága miatt történt meg. Dr. Glósz József szerint azonban ebben a kérdésben Tolnának nem volt szava, a döntés országos szinten született meg. A történész emellett kifejtette azt is, hogy meglátása szerint nem a Duna elvesztése törte meg Tolna fejlődését. Rámutatott, hogy a XIX. század közepétől a vasúti fejlesztések váltak meghatározóvá a települések fejlődésében. Példaként említette Baját, vagy Dunaföldvárt, amely városok a Dunával együtt is megakadtak a fejlődésben, illetve Dombóvárt, Kaposvárt, amelyeket viszont a vasút tett jelentéktelen településekből „naggyá”. -esFácánkert: nem emelnek adót A fácánkerti önkormányzat jövőre nem kívánja emelni a gépjármű- és a kommunális adót. Szorgalmazzák viszont a szigorúbb fellépést az adó-adósokkal szemben. Egyebek mellett erről volt szó a helyi képviselőtestület legutóbbi ülésén. Eredményes volt az első háromnegyed év önkormányzati gazdálkodása — derült ki az erről szóló beszámolóból. A költségvetés idén fejlesztéseket is „elbírt”, ezen kívül valószínűleg pénzmaradvánnyal zárják az évet, hitelt idén sem kellett felvennie a településnek. Az elfogadott jövő évi költségvetési koncepció is a korábbiakhoz hasonló, takarékos gazdálkodáson alapul. Tervezik az önálló iskolai gondnokság megszüntetését és a polgármesteri hivatalba történő integrálását. Ez az intézkedés a jobb munkamegosztást segítené, megtakarítást nem hozna. „Spórolni” a körjegyzőség megalakításával lehetne. (A fácánkerti képviselők már korábban elfogadták az erről szóló szándéknyilatkozatot, az esetleges körjegyzőségi társtelepülés, Sió- agárd képviselőtestülete viszont első körben lényegében elvetette ezt, és önálló jegyzői pályázatot írt ki, amelynek elbírálására december 7-én kerül sor.) A képviselőtestület „dicséretben részesítette” a községháza dolgozóit a polgármesteri hivatal munkájáról szóló beszámoló kapcsán. Az ülésen szóba került az iskola jövője is. Februárban fórumot hívnak össze, amelynek során meghallgatják a szülők véleményét, elképzeléseit a felső tagozat jövőjéről. Amennyiben megmaradna a felső tagozatos oktatás, elképzelhető, hogy osztályösszevonásra kerül sor. Nagycsaládosok „nagyüzeme” házat rendezett, és hamarosan adventi vásárt és börzét is tartanak majd. A múlt vasárnap nyílott kiállításuk saját alkotásaikat - a „gyermekrajzoktól a nagymama szőtteséig” - mutatta be. A tárlatot megnyitó Mözsi Szabó István festőművész kiemelte, hogy a szerinte helye- FOTÓ: GOTTVALD sebben tolnai „nagycsaládok” egyesületének nevezendő társaság nem jogokért küzd, hanem - a mai elanyagiasodott világban - a helyes értékítélet visszaállítását műveli, a teremtés örömének felfedez(tet)ésé- vel, sugárzásával. A gyermekrajzoktól a nagymama szőtteséig A Nagycsaládosok Tolnai Egyesületében szinte mindig történik valami. Különösen igaz ez az év végéhez közeledve. Ezen a héten rendezték Mikulás-délutánjukat, amelyen önálló, családi produkciókkal szórakoztatták egymást és a Télapót, aki ezt meghálálván meglehetősen bőkezűen osztogatta az ajándékokat. Az egyesület két hete játszóTolnai állampolgárok a hulladéklerakóról Csak nem jönnek vissza az oroszok!? Közmeghallgatás zajlott a héten Tolnán, amelynek egyik fő témája a városban (is) tervezett regionális hulladéklerakó volt. Bár a képviselők közül sokan nem vettek részt az eseményen, a lakosság ezúttal sem tudta létszámban felülmúlni a városatyákat: Tolna 12,5 ezer lakosából mindössze 12 állampolgárjelent meg a közmeghallgatáson. A jelenlévők zöme azonban aktív volt, többnyire markáns véleményeket fogalmaztak meg a létesítménnyel kapcsolatban. (Bár voltak képviselői hozzászólások is, alább - elsősorban - a lakossági véleményeket közöljük.) Elsőként egy olyan megfogalmazás hangzott el, amely szerint „ne gyűjtsük mi a környező települések szemetét”, tekintve, hogy nem lehet tudni, milyen károkat jelent egy ilyen hulladéklerakó. Erre a felvetésre egy másik állampolgár úgy válaszolt: olyan létesítményre ma már nem adnak engedélyt, amely környezetszennyező. Hozzátette, hogy egy ilyen lerakónál sokkal környezetszennyezőbb vállalkozások működnek jelenleg a városban. A felszólaló azt kérdezte a polgármestertől: nem „ijesztették-e meg” a szekszárdi, szintén regionális hulladéktároló létesítésére vonatkozó tervek (a múlt szombati számunkban közöltük a szekszárdi Héliosz Kft. igazgatójának e tárgyban írt levelét és az arra adott tolnai polgármesteri választ — a szerk.). A polgár- mester erre azt felelte, hogy a tolnai önkormányzat ebben a kérdésben jelenleg éppen any- nyira érdekelt és elkötelezett, mint két hónappal ezelőtt. Egy következő hozzászóló szerint a létesítmény több szempontból is - iparűzési adó, munkahelyteremtés és (befogadó településként) méltányo- sabb szemétdíj - kedvező lehet a városnak. Erre egy képviselő, aki már járt egy olyan városban, ahol ilyen lerakó működik, azt válaszolta, hogy egy ilyen telepen mindössze 10-en dolgoznak, az adott városban a szemétdíj azért alacsonyabb a környékbelieknél, mert az ön- kormányzat fizeti egy részét, a vállalkozás pedig csak 8-10 év után lesz rentábilis. Volt, aki úgy vélekedett, hogy a szemét-problémát meg kell oldani, de okulva korábbi - a környék településeit is érintő beruházásokból - azt alapos körültekintéssel kell végezni. Más arra hívta fel a figyelmet, hogy a hulladéktárolóról történő döntést illetően a város erős késésben van. Felvetődött, hogy vajon egy ilyen létesítmény mennyire befolyásolná kedvezőtlenül a holtág hasznosítását, a város későbbi idegenforgalmát. Erre válaszul egy olyan példát hoztak fel - fényképekkel illusztrálva -, amely szerint egy tiroli idegenforgalmi centrumban is működik hulladék-telep. A telep esetleges helyszínéről is több vélemény hangzott el. A legemlékezetesebb, derűt kiváltó megfogalmazás szerint a kiszemelt volt szovjet lőtéri terület esetében két szempontot kell mérlegelni: van-e másik, jobb hely? (a hozzászóló szerint nincs); illetve, hogy azért nem szabad-e oda telepíteni a lerakót, mert esetleg visszajönnek az oroszok. További két állampolgári hozzászólás szerint is megfelelő lenne a célra a lőtér területe, ezen vélemények szerint kicsi az esélye - főként az ottani állapotok miatt -, hogy az ingatlan iránt más befektetők is érdeklődnének. (Két képviselő viszont aggályokat fogalmazott meg a területtel kapcsolatban.) Többen szorgalmazták, hogy bízzák szakemberekre a helyszín kérdését, a testület viszont mielőbb döntsön arról, hogy legyen-e Tolnán tároló, vagy sem. Az esetleges népszavazást két állampolgár is túl drágának tartotta, megjegyezve, hogy akit érdekelt a téma, az részt vehetett a közmeghallgatáson (ld: tizenkét érdeklődő.) -sHíREK Internet Bogyiszlón is E hét hétfőtől a bogyiszlói iskola is csatlakozott az információs világhálóhoz, az Internethez, a diákok nem kis örömére. A bogyiszlói iskolában a számítógépes oktatásra fokozott figyelmet fordítanak, a gyerekeknek így bőven van alkalmuk - a tanórákon és a szakköri foglalkozásokon - az Internettel történő ismerkedésre is. A dinnyéről Szedresen A havazás miatt novemberben elmaradt, vetőmag-árusítással egybekötött dinnyetermesztési szakmai délutánt december 6-án, hétfőn 17 órától rendezik meg Szedresen, a művelődési házban. Az előadás témái között szerepelnek a korai dinnyetermesztés országos tapasztalatai, a jövő évi görögdinnye termesztés lehetőségei, a fajtakérdés, a sárgadinnye-termesztés új távlatai. A rendezvényre várják a helyi és a környékbeli termelőket, érdeklődőket. * Városi Télapó-ünnep Holnap, azaz vasárnap 14 órától a tolnai művelődési házban városi Télapó-ünnepet tartanak. Műsort adnak a Selyem óvoda kisdedei. Tolna megye helye a világban Folytatódik a népfőiskolái előadássorozat Kölesden. December 6-án, hétfőn 18 órától dr. Töttős Gábor főiskolai tanár Tolna megye helye hazánkban és a világban címmel tart referátumot a helyi művelődési házban. A századelő hangulata a századvégen Ezzel a címmel nyílik rendhagyónak ígérkező kiállítás Ódryné Horváth Krisztina kerámiáiból - és más alkotásokból - a faddi művelődési ház minigalériájában december 7-én. Nyugdíjasok ünnepélye A tolnai nyugdíjas érdek- szövetség december 7-én, 14.30-tól tartja karácsonyi ünnepségét a helyi művelődési házban. Az egyesület 406 hetven éven felüli tagjának külön ajándékkal kedveskedik. Rendőrőrs Egy balhéból négy bűntett Buszlopásnak indult egy eheti, a kora hajnali órákban lezajlott eset. Mözsön, az Ady Endre utcában parkoló Volán-buszt egy erősen ittas mözsi lakos feltörte, eredetileg állítólag azért, hogy melegedjen benne. Időközben azonban a motort is beindította, sőt a járművel néhány métert haladt is előre. A rendőijárőr viszont tetten érte, és az illetőt kijózanodásáig a szekszárdi kapitányságra vitték. Később derült ki, hogy a „melegedésen” és a furikázá- son kívül más is történt azon az éjszakán. A buszból ugyanis eltűnt a rádiós magnó, a forgalmi engedély és egyéb iratok, amelyek az illetőnél tartott házkutatás során végül előkerültek. így aztán egy balhé kapcsán jármű önkényes elvétele bűntettben, lopás bűntettben, okirattal való visszaélés vétségben és ittas jármű- vezetés vétségben indul eljárás a férfi ellen. Libát loptak szegények Bogyiszlói „legények” a héten 17 darab tenyészlibát loptak a helyi szövetkezet libatelepéről. Az éjjeliőr és a vagyonőrök azonban üldözőbe vették őket, és kettőt közülük elcsíptek. Az egyik lefülelt libalopó, aki sokszorosan büntetett előéletű, megtagadta a vallomástételt. Sokat magyaráznia egyébként teljesen felesleges is lett volna, hiszen amikor megfogták, két fehér madár lógott a nyakában. Négy tolvaj viszont elmenekült, közülük akadt, aki gumicsizmáját és zokniját is hátrahagyta a nagy futásban. A rendőrség megpróbálja őket is kézre keríteni. A hírek szerint a libák egy része különösebb trauma nélkül megúszta a kalandot. Már megint légkábel A közelmúltban már többször is írtunk arról, hogy Tolnán, a volt DÉDASZ telepen gyakori vendégek a tolvajok. Nemrégiben ismét behatoltak a telepre és onnan ezúttal 450 kilogramm alumínium légvezetéket vittek el, amelynek értéke 270 ezer forint. A rendőrség tájékoztatása szerint már többször kérték az illetékeseket, hogy fordítsanak több figyelmet a telep védelmére, ám ilyen irányú intézkedés eddig nem történt. Alagsori betörések szezonja Várható, hogy a következő időszakban ismét elszaporodnak a panelházak alagsori tárolóhelyiségeiből történő lopások. Legutóbb a tolnai vásártéri házak alagsorába hatoltak be ismeretlenek az ajtó dróthálójának elvágása után. A helyiségből kisnyugdíjasok öt szál szalámiját vitték el. A rendőrség kéri az ilyen házakban lakókat, hogy kísérjék figyelemmel a lépcsőházakban az idegen emberek mozgását, és gyanú esetén értesítsék a rendőröket. Csődület a gyümölcsszósz körül A legdrágább kincsünk A mözsi I. István iskola 6. osztályos tanulója, Vastag Adrienn a nemrég lezajlott tolnai Egész-ség Hónap kapcsán írt levelet szerkesztőségünkbe. Alább ebből közlünk részleteket. Idén is gazdag programok várták a diákokat. A 2. osztályosoknak például a helyes fogmosásról, az egészséges fogakról tartottak előadást. Volt ételbemutató és kóstoló is, az egész iskolának. A gyereksereg egymást lökdösve megrohanta az italokat. Mindenki elsőnek akarta megkóstolni a finom Herbária szörpöket. A tanárok lekvároskiflivel megpakolt tálcákat vittek az osztályokba, ezek is hamar elfogytak. A hatodikosok az egészséges táplálkozásról hallgattak előadást. A fő téma a csontjainkat erősítő kalcium és egy időskori betegség, a csontritkulás elkerülése volt. Az én mamám is ebben szenved, így tudom, milyen komoly problémát jelent. Végül sok kalciumot tartalmazó ételeket lehetett kóstolni. A nagy csődület után kő kövön nem maradt. A gyümölcsszósz és a paradicsomos gombóc nagy sikert aratott. Míg az ember gyerek, azt hiszi, örökké egészséges és fiatal marad. Ám ha nem figyel oda bizónyos dolgokra, ráébredhet, hogy tolószékhez kötött, öreg, beteg és megkeseredett lesz. Az egész életünk erre épül, vigyázzunk rá, mert a legdrágább kincsünk az egészségünk.