Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

1999. december 1., szerda Hazai Tükör 5. oldal Az ellenzék bírálta a munkanélküli-ellátásról szóló törvényjavaslatot Segély helyett esélyt adnak A munkanélküli-ellátások megváltoztatásával már hetek óta foglalko­zik a tömegtájékoztatás. A kormány a jogszabályi paragrafusokba foglalt elképzeléseit tegnap terjesztette az Országgyűlés elé. Harrach Péter szociális és család­ügyi miniszter expozéjában el­mondta, hogy segély helyett esélyt, munkát szeretnének adni az embereknek. A munkanélküli­járadék az eddigi 360 nap helyett csak 270 napig fog járni, ha azon­ban az első hat hónapban kép­zést, átképzést kezd meg valaki, akkor az időtartam meghosszab­bodhat. A járadék mellett ezentúl nem lehet kereső tevékenységet folytatni, illetve akinek van mun­kája, az nem lesz jogosult munka­nélküli-ellátásra. Jövő év május elsejétől megszű­nik a jövedelempótló támogatás. Aki nem tudott elhelyezkedni és már nem jogosult munkanélküli­járadékra, annak az önkormány­zathoz kell fordulnia szociális se­gélyért, amit azonban csak akkor kaphat meg, ha legalább 30 napig közhasznú munkát végez. Ez a 30 nap a helyi lehetőségek függvé­nyében lehet hosszabb idő is.v A változtatástól azt várja a kormány, hogy a munkahelyüket elvesztett embereket munkahely- keresésre ösztönözze, és egyre kevesebben legyenek olyanok, akiknek - ahogyan egy fideszes képviselő fogalmazott - „szándé­kukban sincs a kezüket megemel­ni, a kocsma előtt várják a pén­zes postást”. A kormánypárti képviselők egyetértettek a javaslattal, mert szerintük az önkormányzatok már régen igényelték, hogy job­ban belelássanak a segélyezési ügyekbe, és hogy a segély fejében közmunkát igényelhessenek. A szocialista és szabaddemok­rata képviselők viszont felháborí­tónak, megalázónak, szegényelle­nesnek, cigányellenesnek tartot­ták a törvényjavaslatot, ami sze­rintük abból a téves felfogásból indul ki, hogy minden munkanél­küli lusta, munkakerülő és nem akar dolgozni. Kifogásolták, hogy a tervezet nem veszi figye­lembe a térségi és települési kü­lönbözőségeket, az önkormány­zatok felkészületlenségét. Nem találták meg sem ebben a tör­vényben, sem a központi költség- vetésben a segély helyett adott munka forrását. Figyelmeztettek: olcsóbb kifizetni a szociális se­gélyt, mint később úrrá lenni a minden bizonnyal erősbödő meg­élhetési bűnözésen. simonfy Kiútkereső közgyűlés Tíz év alatt ezermilliárdos veszteség az agráriumban Kedden tartotta harmadik kongresszusát a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A tisztújításon a tagság elsöprő többséggel ismét Nagy Tamást válasz­totta az érdek-képviseleti szervezet elnökévé, a főtitkári tisztséget pedig továbbra is Horváth Gábor tölti be. A tanácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogy Magyaror­szágon nehéz helyzetben van az agrárium. Göncz Árpád köztár­sasági elnök felszólalásában hangsúlyozta: a mezőgazdaság ca jövőre 330 milliárd forinttal gazdálkodhat. Nagy Tamás az ágazat helyze­tét tartós válsággal jellemezte. Kifejtette: a mezőgazdaságban a globalizáció hatására megin­- A jövőben mindenekelőtt új mezőgazdasági struktúrapoliti­kára van szükség. A kormány­nak kiegyensúlyozott helyzetet kell teremtenie a családi gazda­ságok és társas vállalkozások között. A társas vállalkozások - ben­nük a szövetkezetek, gazdasági társaságok - és az egyéni gazda­ságok nagyjából azonos súlyt képviselnek a termelésben. Azt Göncz Árpád a kongresszus vendégei között. Mellette Nagy Tamás, a MOSZ elnöke fotó: feb/körmedi imre gondjait csak az érintettek ösz- szefogásával, együttműködésé­vel lehet megoldani. Ehhez azonban mindenki részéről tü­relemre és bölcsességre van szükség. Tamás Károly, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára kiemelte: a kormány teljesiti mindazt, amit az agrár­béke-megállapodásban vállalt, így kiterjeszti a normatív támo­gatások körét, konszolidációs és életkezdési támogatást ad azoknak a gazdáknak, akik erre rászorulnak. Bejelentette: a tár­dult mind a tőke, mind pedig az eszközök koncentrációja. Az el­nök szerint tizenöt éve hiányzik a hosszú távú agrárkoncepció. Az elmúlt tíz évben a mezőgaz­daság mintegy 1000 milliárd fo­rintnyi veszteséget termelt az alacsony árak, illetve a fejleszté­sek elmaradása miatt. Az agrár­béke megkötése elkerülhetetlen volt, mivel csak így lehetett elke­rülni a mezőgazdaság totális összeomlását. Nagy Tamás megválasztását követően lapunknak nyilatkoz­va elmondta: kell elérni, hogy a társas vállal­kozások és az életképes családi vállalkozások együtt stabilizá­lódjanak és erősödjenek. A helyzet jelenleg katasztrofális­nak tűnik a tavalyi és az ez évi természeti katasztrófák miatt. A szegényebb megyék közül van olyan is, ahol az üzemek 70-80- 9Ö százalékos veszteséggel, ösz- szesen egymilliárdos ráfizetés­sel fogják zárni az évet. Ez nem csak a társas vállalkozásokat, hanem az egyéni gazdákat is sújtja. Újvári Gizella Kötelezővé válik a földhasználati szerződés bejelentése Több pénz jut lakástámogatásra A szociálpolitikai támogatás, illetve az úgynevezett „fél szocpol” mellett 8 millió forintos, nyolcszázalékos kamatozású hitellel is se­gíti a kormány 2000-től a fiatal házasokat és a nagycsaládosokat - egyebek mellett erről döntött a kabinet tegnapi ülésén. A részletek­ről Borókay Gábor szóvivő számolt be. A jövő évben az ideinél 30 milli­árd forinttal többet szán az ál­lam lakástámogatásra. Az új rendszer megtartja a szocpolt, kiegészítve azt a Nagycsaládo­sok Egyesületének javaslatára ki­dolgozott „fél szocpollal”. Ez utóbbi összeg csak lakásbővítés­re vagy komfortfokozat-emelésre fordítható. A 35 éven aluli há­zaspárok, illetve három vagy több gyermeket nevelő szülők legfeljebb 8 milliós, nyolcszáza­lékos, fix kamatozású hitelre is jogosultak lesznek a jövőben. A felvett pénzt ingatlanvásárlásra vagy építésre lehet elkölteni, a hitel futamideje tíz év. Megmarad a 400 ezer forintos áfa-visszatérítés, azonban nő a hitelbírálatkor figyelembe vett, családnagyságtól függő méltá­nyolható szobaszám. 2000-től életkortól, családi állapottól és gyerekszámtól függetlenül 3 szá­zalékos kamatkedvezményt kap­hat mindenki, aki lakást épít, s olyan bankhoz fordul kölcsö­nért, amely szerződésben áll a Földhitel- és Jelzálogbankkal. A kormány határozott az úgy­nevezett millenniumi vasúti bér­let bevezetéséről is. Ennek értel­mében a felső tagozatos és a kö­zépiskolás diákok ingyen utaz­hatnak a fővárosba, a korona ki­állítási helyére, illetve a székesfe­hérvári vagy az ópusztaszeri em­lékparkba. A kabinet foglalkozott a Nem­zeti Színház építésével, a buda­pesti Erzsébet tér további sorsá­val és a földhasználat szabályai­val is. Mint megtudtuk, kötelezővé válik a földhasználati szerződés földhivatalnál történő bejelenté­se. Az a gazda, aki ezt elmulaszt­ja, a jövőben nem kaphat támo­gatást sem. Takács Mariann Az egyháznak is a pénztelenség okozza a legnagyobb gondot Szeretnék a közjót szolgálni A Katolikus egyház a köz szolgálatában. Ezzel a címmel rendeztek nemzetközi konferenciát Dobogókőn. A tegnap befejeződött tanácsko­zás után Veress András püspök lapunknak úgy nyilatkozott: szá­munkra alapvetően meghatározó a központi költségvetési támogatás. Veress Andrást, a Katolikus Püspöki Konferencia titkárát ar­ról kérdeztük, miért most szer­vezték e tanácskozást, s hogyan lehetne összefoglalni az elhang­zottakat?- Magyarország, Lengyelor­szág, Szlovákia és Csehország hasonló történelmi múlttal - és ebből következően - azonos je­lennel rendelkezik - magyaráz­za a püspök. - Ez azt is jelenti egyben, hogy az egyházakra egyforma feladatok hárulnak. A hozzászólások, a beszámolók ezekre a közös dolgainkra vilá­gítottak rá, de nyilván minden országban jelentkeznek egyéni gondok is. A rendszerváltással nyílt lehetőség ismételten arra, hogy az egyházak legálisan tevé­kenykedjenek olyan területeken is, amelyek nem kimondottan egyházi jellegűek. Ilyen az okta­tás, a kultúra, az ifjúság nevelé­se, a sport, az egészségügy, ille­tőleg a szociális ügyek köre. Az oktatás és a házi beteg- gondozás megmaradt az 1950- es államosítás után is, ebből kö­vetkezik, hogy ift a legstabilabb az egyház szerepvállalása. Az ország oktatási intézményeinek mintegy 6, az egészségügyi és a szociális intézményeknek pedig a 10 százalékát a Magyar Kato­likus Egyház üzemelteti. Az if­júsági szervezetekről nincs ha­sonló adatunk, sőt azt sem tud­ni, e téren mekkora az állami szerepvállalás. Az azonban egé­szen biztos, hogy az egyház meghatározó hányadot mond­hat magáénak. Az egészségügyi szolgáltatások tekintetében - az állami intézményekhez hason­lóan - a pénztelenség okozza a legnagyobb gondokat, hiszen ez a terület nagyon költséges.- Alapvetően az állami költ­ségvetési támogatás mértéke ha­tározza meg, hogy az egyházak milyen módon, mennyiben tud­ják a közjót szolgálni - szögez­te le Veress András. Sz. E. Hírek röviden Honvédelmi egyeztetés Mivel az előző honvédelmi bizottsági ülésen komoly vita alakult ki a törvényjavaslatról, amely a kormány hatáskörébe emelne minden békepartnerrel és NATO-tagállammal folyta­tott gyakorlat engedélyezését 1200 résztvevőig, ma egyeztetésre ül össze Wachsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási állam­titkára és Juhász Ferenc szocialista képviselő, a honvédelmi bizottság alelnöke - közölte a két érintett kedden. Női esélyegyenlőség Új jogszabályok alkotását, a korábbiak követke­zetes végrehajtását és a társadalom szemléletfor­málását nevezte a női esélyegyenlőség megte­remtése szempontjából a legfontosabb teendők­nek Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium közigazgatási államtitkára kedden. Szakszervezeti felháborodás Felháborítónak tartja az MSZOSZ, hogy meg­szüntették a háromnapos, orvosi igazolás nélkül igénybe vehető betegszabadság intézményét. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke kedden el­mondta: a jövő év január 1-jétől hatályos rendel­kezés ellentétes az Országos Munkaügyi Tanács alapszabályával. Határidő-hosszabbítás A Magyar Nemzeti Bank a régi 5000 forintos bankjegyek elévülési határidejét 1999. decem­ber 15-re módosította - jelentette be keddi közleményében a jegybank. Ennek értelmében ezentúl csak az MNB főpénztárában és négy területi igazgatóságán a régi bankjegyeket a módosított határidőig még be lehet váltani ér­vényes fizetőeszközre. A határidő lejárta után ez a lehetőség megszűnik. Schneider Autóház Kft. j • Alfa Romeo 156'98. 3.650.000 Ft s • BMW 316i tesztautó ‘99. 6.300.000 Ft | ? • BMW 3161‘97. 4.500.000 Ft I • BMW 520i ‘91. 1.890.000 Ft I • Chrysler Voyager 2,5 TD‘94. 3.590.000 Ft • Fiat Barchetta 1,8i ‘95. 2.490.000 Ft I • Ford Transit 6 sz. tgk. ‘92. 1.500.000 Ft • Ford Courier ‘94. 1.250.000 Ft • Mazda MX3 ’92 1.700.000 Ft • Mazda E 2200 platós 1.650.000 Ft • Mazda B 2200 4 sz. tgk. ‘94. 1.500.000 Ft • Mazda 626‘92. 1.720.000 Ft • Opel Vectra B ‘96. 2.850.000 Ft • Opel Vectra GT. ‘89. 1.090.000 Ft | • Renault Laguna 2,0 ‘95. 2.290.000 Ft • Toyota Corolla ‘94. 1.590.000 Ft • VW Polo Colour Edition ‘97. 2.580.000 Ft Hitel, használtautó-beszámítás, EREDETVIZSGÁLAT. 7630 Pécs, Buzsáki u. 1-3. 72/539-000/128 r w SUZUKI VARGA LÁNYOSOK SUZUKI- HASZNÁLT AUTÓK 20% ELŐLEGTŐL! I Típus Évjárat Szín Futott Ar Extrák Swift 1.0 GL 1994 piros 72.000 975.0000 riasztó, vh. Swift 1.3 GL 1998 sötétkék 20.000 1.390.000 mmob. Swift. 1.0 GA 1993 fehér 84.000 940.000 riasztó 1 Swift 1.0 GA 1995 fehér 73.000 1.050.000 immob., vh. Swift 1.0 Gi 1995 fehér 51.000 1.170.000 riasztó, rm., vh. Swift 1.0 GL 1994 piros 67.000 1.000.000 riasztó, rm. Swift 1.3 GL 3 ajt. 1996 metálzöld 35.000 1.200.000 Swift 1.3 GLX 1998 fehér 27.000 1.500.000 vh., elektr. abl./tükör, immob. Sedan 1.3 GLX 1996 fehér 57.000 1.380.000 vh. Swift 1.0 Gl 1996 zsályazöld 72.000 1.200.000 riasztó Swift 1.3 GLS Gold Fish 1998 mályvámét. 20.000 1.500.000 alufelni, sportülés, elektr.ablak/tükör, immob. továbbá: Lada Samara 5a./5seb., 1993. bordó 40.000 650.000 Opel Corsa 1.4i 3a. 1992. piros 110.000 810.000 rm.= rádió magnó, vh= vonóhorog Cím: 7759 Lánycsók, az 57. j. út mellett Tel./fax: 69/364-723, 364-494, 364-291 Nyitva : H-P.: 8.00-17.30 Szó.: 8.00-15.00, Vas.: 8.00-12.00 Ismét módosul a Btk. A gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények által okozott kár tavaly meghaladta a 120 mil­liárd forintot. Részben ezeknek a bűncselekményeknek a vissza­szorítását reméli az igazságügyi tárca a Btk. módosításától. A büntető törvénykönyv rendel­kezéseit annak 1979-es hatály­balépése óta mintegy félszáz módosítás, alkotmánybírósági döntés érintette. A szabálysérté­si értékhatárnak az inflációhoz való igazítása nem jelenti szigo­rúbb szabályozás bevezetését - vélekedik Tóth Mihály, a tárca helyettes államtitkára. Néhány korrekcióra, az élet által diktált kiegészítésre azonban nemcsak most, hanem a későbbiekben is rászorulhat a Btk. A leglényegesebb változások közül néhány: a szabálysértési értékhatár a jelenlegi 5000 fo­rintról 10 000-re emelkedne. Be­vezetnék a „különösen jelentős érték” fogalmát, amely 500 mil­lió forint feletti bűncselekmé­nyekre vonatkozna és akár 10 éves börtönbüntetéssel is sújt­hatnák. A törvényjavaslat elfo­gadása esetén fokozott büntető­jogi védelmet élvező személy lesz a polgárőr, és akár nyolc­éves börtönbüntetést kaphat­nak azok, akik kiskorúról por­nográf felvételeket készítenek, illetve azokkal kereskednek. A javaslat a szerzői jog védel­me érdekében büntetést helyez kilátásba az ellen, aki kódolt te­levízióadás vételére szolgáló dekódert használ, és büntetné a bankkártyalopást is. (h)

Next

/
Thumbnails
Contents