Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-21 / 297. szám
1999. december 21., kedd SZAKTANACSADAS 5. oldal Húsz előadásra volt eddig igény, de a tapasztalatok szerint ez egyre több lesz Szaktanácsadás a baranyai gazdáknak Idén eddig húsz előadást tartottak a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karának oktatói Baranyában. A szakmai fejtágítók azoknak a kistermelőknek igyekeztek segítséget nyújtani, akiknek éves jövedelme nem éri el az 500 ezer forintot.- A szaktanácsadás az egyetem, Baranya megyei FM hivatal és a baranyai agrárkamara szervezte - mondta Kovács Mihály a Baranya Megyei FM hivatal vezetője. - Az anyagiakat a földművelési hivatal biztosította. Huszonhat millió forintot adtak a célra, így a tanfolyam ingyenes lehetett. A témaigényt a falugazdászok mérték fel. Parragi Antal, a baranyai FM hivatal szakfelügyelője elmondta: ez volt a próbaév a szakmai továbbképzés szempontjából. A programmal azoknak a regisztrált termelőknek akartak segíteni, akiknek bevételei alacsonyak, és nem fordulhatnak hivatalos tanácsadóhoz. Baranya, Tolna, Somogy tanácsadási programját a PATE vállalta fel. Az ősszel húsz előadást tartottak az egyetem oktatói. A legtöbb kérdés az állattenyésztés jövedelmezőségére, valamint arra vonatkozott, mikor lesz biztonságos a mezőgazdasági áruk piaca. Az EU- csatlakozás utáni változások is sok kérdést szültek: a termelők bizonytalanok, nem tudják milyen lehetőségeket kapnak az új piacon arra, hogy áruikat eladják. Az egyetem oktatói minden alkalommal, a gyakorlatban is jól használható eljárásokkal érkeztek. Sokan új fajtákat, a kistermelő számára is könynyen érthető eljárásokat mutattak be. Parragi Antal hozzátette: valószínűleg az első év tapasztalatlanságának köszönhető, hogy már régen futott a sorozat, amikor a legtöbb gazda észbekapott és eljött az előadásokra. Közbejött az aratás és a többi munka, csak novemberben és decemberben, a két utolsó hónapban, nőtt meg az érdeklődők száma. Jövőre ezen is változtatni kell. Az előadóknak nehéz volt mindenkihez egyformán közérthetően szólni, mert a kisgazdákon kívül a nagyobb gazdaságok képviselői is kihasználták a lehetőséget és eljöttek majdnem minden helyszínre. A program támogatására szánt pénzből még jövőre is maradt. A visszajelzésekből látszik, hogy a kezdeményezéseknek volt gyakorlati haszna. Igaz volt olyan kérdés, amire itt sem kaptak választ a gazdálkodók. Ilyen volt a piac biztonságosságát firtató. Jövőre azonban tíz falugazdász körzetben egyenként legalább tíz előadást szervez majd a hivatal. S a több mint száz tervezett előadáshoz, az ország több pontjáról is hívnak majd szakembereket a baranyaiak. Kovács Mihály Borkedvelő kertbarátok A borászat a szaktanácsadások közt is a népszerűbbek közé tartozik Képzés az Unióról Változások a sertéspiacon Hogyan alkalmazkodhat a sertéstenyésztő a megváltozott piaci helyzethez. A legfontosabb témája ez volt annak az előadásnak amelyet a Pate szakképzési programjának keretében, Házas Zoltán egyetemi tanár, tartott a Baranya megyei Szabadszentkirályon. A sertéstenyésztést segítő gyakorlati kérdésekkel foglalkozott a szakképzési előadás. Házas Zoltán elmondta: Elsősorban a hús EUROP minősítési rendszerét ismertette a gazdákkal, és azt, hogyan fogják a vágóhidak az uniós csatalakozás után ezt alkalmazni. A vágás-minősítést videofelvételekkel szemléltette. Mivel a megváltozott piac, új technológiákat is igényel, a nyugaton elterjedt szabadtartást is meg kell ismerniük a sertéstenyésztőknek. A fajta és a takarmányozás kérdéseire is kitért. A tenyésztési kedvet, gyakran vette el a sertés-maffiák működése. A gazdák arra a kérdése akartak leginkább választ kapni, mikor lesz majd megbízható sertésfelvásárlási rendszer hazánkban. Erre a kérdésre azonban ma még nincs válasz. Bemutatkozott a Charolais Hidason gyűltek össze a tenyésztők arra a szakmai tájékoztatóra, amely a juhtenyésztés jövőjével foglalkozott az európai uniós csatalakozást követően. Az előadást, a charolais fajta hazai meghonosítója, Toldi Gyula tanszéki mérnök tarótta. Európában a legnagyobb támogatást élvező állatfaj a juh. Az EU-csatlakozás után, az egyelőre szűk piac valószínűleg kiszélesedik, és megszűnik a haza juhtenyésztők kiszolgáltatottsága. Egyebek közt erről tartott beszámolót Toldi Gyula tanszéki mérnök, a PATE szakképzési programjának keretében Hidason. Elmondta: az európai irányzat az extenzív juhtar- tás. Csökken az állatsűrűség is. Az érdeklődők arról kaptak pontos információt, hogy a jövőben milyen támogatásokat vehetnek igénybe. A fajtakérdésére is kitért. Ismertette az új fajta, a charolais jellemzőit. Az unió csatlakozás ugyanis új piaci helyzetet is teremt, olyan fajtákra lesz szükség amelyek jobb húsformájúak mint a magyar fésűs merinó és bírják az itteni éghajlatot. Vizet ivott, de a borról „prédikált” Máté Sándor szaktanácsadó, aki az agráregyetem oktatójaként és gyakorló szőlősgazdaként is avatott szakértője a boroknak és borkezelésnek. Hallgatósága a kertbarátkor tagjaiból verbuválódott, akik saját boruk hibáiból okulva várták a szakember tanácsait a borászat fortélyairól. — Nem tökéletes az idei bor, elég zavaros, nem is nagyon erős — mondta Tamás Imre, a kertbarátkor elnöke. Hogy gondja nem egyedi, azt tanúsították a gazdatársak, akik általában házi fogyasztásra termelik a szőlőt és készítik a bort. — A borászkodásban sokat ellestem az apámtól, a kertbarátoktól — mondta Vinkó Sándor, akinek 650 négyszögöl kertje van — de mindig van mit tanulni. A termesztésben a fertőzések elleni védekezés, a hatékonyabb növényvédelem érdekel leginkább, a bornál pedig a borkezelések. — Mindig olyan témához kérünk szaktanácsadó előadót, amire érdeklődés van — mondta Selmeczi Imre falugazdász. — A kertbarátok kérésére most olyan ismereteket vártunk a borkezelésről, amit házi körülmények között is alkalmazhatunk. — Általában a szürettel és a kénezéssel követik el a legtöbb hibát a házi borkészítésnél — árulta el a gondok gyakori forrását Máté Sándor. — Maga a borász szakma is folyEgy kiló mézet átlagosan 370 forintért vesznek meg a termelőktől, mire a boltba ér a fogyasztói ár 790 forint lesz. Hogy ezt az anomáliát megszüntethessék, a méhészeknek új típusú beszerzőértékesítő szövetkezeteket kellene létrehozniuk. Ez volt a fő témája a december 7-i somogyi méhészeti szakmai találkozónak. Somogy megyében több mint ezer méhész mérgelődik amiatt, hogy míg ők sok munkával és sok kockázattal előállítják a mézet, a kereskedelem az ő hasznuk többszörösét teszi zsebre szinte kockázat nélkül. Az számok beszédesek: egy kiló méz átvételi ára 350 forint átlagosan, a fogyasztói ára pedig 790. Ezek tavalyi adatok, de az idei tonosan változik, számos olyan újdonság van, ami a nagyüzem mellett alkalmazható a házikertben is. De nemcsak a szakma, a borfogyasztási szokások is eltérnek a korábbiaktól, s ebben szerepe van a divatnak. A fehérborok helyett manapság nagyon kedveltek a vörös és a rosé borok is, s aki igényesebb bort akar készíteni, túl kell, hogy lépjen a szülők, nagyszülők gyakran hibás, megrögzött módszerein. S az előadásból nemcsak az mézpiac sem jobb, annak ellenére, hogy igen jó minőségű mézet pergettek a szakemberek. A jó minőségű akácmézért kínálnak a felvásárlók 350 forintot, a vegyes virágmézért 150-250 forintot. Nem véletlen, hogy a dohogó méhészek közül közel négyszázzal részt vettek azon a konferencián, melynek témája az volt: hogy lehetne ezt az anomáliát kiküszöbölni.- Olyan beszerző-értékesítő, marketing szövetkezeteket hozhatnának létre az egymáshoz közeli méhészek, ami maga végzi a piackutatást, az értékesítést, és nagyobb kínálattal jobb pozíciókat érhet el a nagykereskedőknél - mondta Varga Gábor, a rendezvény főszervezője, a Somogy megyei FM hivatal helyettes vezetője. - Dr. Becz Miklós, az derült ki, hogy szőlőből is lehet bort készíteni. Itt is bebizonyosodott, hogy csak jó alapanyagból lesz jó bor. Ezt már a szőlőfajta is meghatározza, aminek megtermelt jó minőségén aztán sokat ronthat a borász, amíg eljut a szürettől a pohárban csillogó italig. A kertbarátok pedig nemcsak arról kaptak gyakorlati tanácsokat, hogy ez ne így történjen, hanem ha már megtörtént a baj, a borhibák kezeléséről és javításáról is hallhattak hasznos ismereteket. FVM főosztályvezetője erről tartott előadást, sőt olyan anyagot is adott a méhészeknek, amiből a szerveződés körüli minden kérdésre választ kaphatnak, és néhány szövetkezeti modellt is felsorol. Varga Gábor elmondta: a méhészek körében igen nagy volt a fogadókészség a szövetkezésre, ezért már most megszerveztek egy újabb találkozót. Január 29-én az egész régióból meghívják a méhészeket, és azon a rendezvényen már a 2000. évi támogatási rendszer ismeretében kaphatnak konkrét tanácsokat a szerveződés lehetőségeiről és előnyeiről. Az a tanácskozás is a Pannon Agrártudományi Egyetem konferenciatermében lesz, és délelőtt 9-kor kezdődik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem felnőtt szakmai továbbképzési programot indított az EU-csatlakozásról. Tizenhat témakörben sorra véve a mezőgazdaságot érintő legfontosabb kérdéseket, az ország több agrár-felsőoktatási intézményét is bevonták a feladatba. Az állattenyésztéssel foglalkozó 30 órás továbbképzést a Pate kaposvári állattenyésztési kara vállalta magára. A résztvevők a legkülönbözőbb körökből kerültek ki: őstermelők, államigazgatási szervek képviselői, gazdasági társaságok, szövetkezetek küldöttei, de a tanárokat, doktorandus hallgatókat is érdekelték az előadások. Az előadói gárdát főleg a PATE oktatói adták, de hívtak szakembereket más területekről is. Az FVM dél-dunántúli hivatala és az agrárkamara segítségével létrejött tanfolyam olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy az őszi sorozatot februártól újabb követi.- Az uniós csatalakozás 2003-ra tolódott - mondta Szabó Gábor professzor, a kaposvári tanfolyam szervezője. - A tárgyalások során a mező- gazdasági kérdések játsszák majd a legkritikusabb szerepet. Akár teszik, akár nem, az Unió jogrendszerét egy az egyben át kell vennünk, s ennek nagy része a mezőgazdaságot szabályozza. A mező- gazdaságból élők legtöbbször azt a kérdést teszik fel, haszKedvezőek a visszajelzések a Tolna megyében tartott csoportos szaktanács- adásról. Az eddigi tizenhat előadás elérte céljait: egyebek közt a gazdák felkészítését az új kihívásokra. A sikereken felbuzdulva a Tolna megyei FM hivatal már januári előadásait is lekötötte. Lékai Zsuzsanna, a Tolna megyei FM hivatal munkatársa elmondta: a falugazdászok már régóta gyűjtötték a témákat a sorozathoz. Az előadás- sorozat az FVM és a hivatal támogatásával jött létre, és többnyire Pannon Agrártudományi Egyetem oktatóit kérték fel megtartására. A sertés- tenyésztéstől a méhészetig minden ágazatból kérték a termelők az előadásokat. A legtöbb kérdés a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozóktól érkezett. Ezért a témával nukra válik a csatlakozás vagy sem? Az EU költségvetésének felét agrárcélokra fordítja. Számíthatunk rá, hogy a magyar gazdaság is jelentős mértékű támogatáshoz jut majd. Három, a mezőgazdaságot érintő, kérdésben különösen nagy vitára lehet számítani. Az egyik a kvóta rendszer. Az elmúlt három évet alapul véve ugyanis sok ágazat alacsony termelésre lenne kényszerítve a belépés után. A nyolcvanas évek mezőgazdaságát nézve azonban sokkal magasabban húzhatnák meg a termelési határokat. A nyugat-európai gazdák a támogatások nagy részét jövedelem kiegészítésként kapják. Ezt a mezőgazdasági termékek árcsökkenése ellenében adják. A második vitás pontja a -csatlakozásnak, hogy a magyar termelők a tervek szerint semmilyen jövedelemkiegészítést nem kapnak majd. A harmadik kényes kérdés pedig a föld tulajdonlása. Minthogy Brüsszel nehezen fogja elfogadni azt a magyar álláspontot, hogy külföldi, sem természetes sem jogi személy, a belépéstől számított 10 évig ne vásárolhasson földet hazánkban. A szakemberek és a termelők felkészítése azért fontos, hogy megismerjék az uniós elvárásokat. Szabó profesz- szor véleménye szerint, a csatlakozás után, a legnagyobb gondot az mezőgazdaság rossz műszaki állapota, és az idegen nyelv ismeretének hiánya okozza majd. kapcsolatban hívták meg a szakemberek zömét. A egyik legnagyobb sikert, dr. Stejler József, a tej szövetkezetek megalakulásával foglalkozó előadása aratta. A téma aktuális, hiszen a szövetkezetek megalakulását törvény is forszírozza. Lékai Zsuzsanna hozzátette: bár későn indultak a szaktanácsadási sorozattal, jók a tapasztalataik. Minden meghívott előadó beváltotta amit ígért: a gyakorlatban is hasznosítható tanácsokkal látta el a termelőket. A kaposvári egyetemről olyan előadók jöttek el hozzájuk akik a tudományos szemléletet jól össze tudták egyeztetni a gyakorlattal. 2000-ben mindenképpen folytatják a programot, januárra már minden előadásra szerződést kötöttek. Méhészeti témában pedig külön sorozatot szervez a Tolna megyei hivatal. *23so* Január 29-én már a támogatások ismeretében regionális konferenciát tartanak Szövetkeznek a méhészek Tolna 2000-re gondol
