Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-16 / 293. szám

1999, december 16., csütörtök Gazdaság 7. oldal Egymásra épülő finanszírozás Véget ért a projektfinanszírozás, mondta dr. Szegvári Péter, a Mi­niszterelnöki Hivatal kormány­főtanácsadója tegnap Szekszár- don, a területfejlesztési törvény változásairól tartott tájékozta­tón. A törvény módosításáról a kormány-főtanácsadó a megyei területfejlesztési tanács tagjait tájékoztatta, majd sajtótájékoz­tatón ismertette a legfontosabb változásokat. Véget ért a projektfinanszíro­zás, jövőre már a pályázó me­gyei területfejlesztési tanácsok saját programjaikat fogadják el. Akkor van esélyük a pénz elnye­résére, ha ezeket illesztették a regionális és a nemzeti fejleszté­si elképzelésekhez.- A törvény felállította a ter­vezési hierarchia fogalmát, ami azt jelenti, hogy minden pályá­zónak akkor van esélye akár ál­lami, akár megyei fejlesztési for­ráshoz jutni, ha meg tudja indo­kolni, hogy ez miért jó a kistér­ségének, miért illeszkedik a me­gye elképzeléseibe , hogyan tá­maszkodik a regionális tervek­hez, s mennyire indokolt, hogy a nemzeti program keretében tá­mogatást kapjon - mondta a fő­tanácsadó. A jövőben a regionális fejlesz­tési tanácsoknak is lesz forrásel­osztó funkciójuk, elsősorban a központi források terhére. Hogy milyen elvek, elgondolások sze­rint, azt januárban országgyűlési határozat rögzíti. Az elképzelés szerint az önkormányzatok, ci­vil szervezetek, vállalkozók há­rom forrásból is kaphatnak tá­mogatást területfejlesztési célra, a megyétől, a regionális fejlesz­tési tanácstól és központi, mi­nisztériumi forrásból. A hátrányos helyzetű telepü­lések magasabb támogatást kap­hatnak, sőt a jövő évi költségve­tésben 500 millió forint elkülö­nítését tervezik a MEH-nél erre a célra, főként a kistérségek mű­ködési feltételeinek javítására. A területfejlesztési tanácsok szervezetüket szabadon alakít­hatják, a munkába bevonhatják azon önkormányzatokat, ame­lyeknek nincs közvetlen képvise­letük, be lehet vonni, s nemcsak a döntésbe, hanem annak előké­szítésébe a kamarákat és más szervezeteket is. A legnagyobb gond eddig is a pénz felhaszná­lásának hatékonysága volt. Térségi tanácsok létrehozásá­ra is mód van, amelyek több tér­séget, esetleg határokon átnyúló beruházásokat akarnak megva­lósítani. A lényeg, hogy a megyei terü­letfejlesztési tanácsok a három forrást megfelelően használják fel, a területfejlesztést gazdaság- fejlesztés célra, s itt ne akarja­nak eladni kommunális beruhá­zásokat, a területi kiegyenlítőt a hátrányos helyzetű térségek kommunális fejlesztésére, a cél­jellegű decentralizált alapot pe­dig arra hogy önkormányzati fej­lesztésekhez kapcsolódjon. Mindezek kiegészíthetik egy­mást, de keveredjenek a funkci­ók. A megyei közigazgatási hiva­talok kapták meg a területfej­lesztési tanácsok törvényességi felügyeleti jogát, mondta dr. Bőszné dr. Wéber Aranka, a Tol­na Megyei Közigazgatási Hiva­tal vezetője. A regionális taná­csok felügyeletét a székhelye szerinti közigazgatási hivatal lát­ja el január elsejétől. A részle­tekről kormányrendelet intézke­dik majd. Ihárosi Ibolya Háló, jégverés ellen Tolnában 100 ezer hektár a védett terület A NEFELA Dél-magyaror­szági Jégeső-elhárítási Egyesülés felügyelő bizottsága pécsi ülését követően Huszár Istvánt, az egyesülés igazgatóját kértük meg arra, hogy foglalja össze az idei évi eredményeket.- A jégesőelhárító egyesülés 9 éve alakult, és az idei a fennál­lásunk óta az egyik legjelentő­sebb esztendőnk volt, munkánk és fejlesztési lehetőségeink szempontjából. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium pályázatának segítségé­vel 40 millió forint állami támo­gatáshoz jutottunk. A Mezőgaz­dasági Biztosító Egyesületi Tár­caközi Bizottságának keretéből pedig a már meglévő generátor hálózatot 45 százalékkal tudtuk tovább bővíteni, ami azt jelenti, hogy Somogy és Tolna megyék­ben a már meglévő védett terü­let biztonsága jelentősen meg­növekedett. Kialakult egy opti­mális háló, ami nagyobb bizton­ságot nyújt.- Tolna megyében mekkora te­rület tartozik a védett övezethez?- Közel 100 ezer hektár. Vizs­gáltuk a jég-esőelhárítási egyesü­lés hatékonysági mutatóit is, de csak a szántóföldi növények te­rületén. Amíg nem működött az egyesületünk, vagyis 1991-ig, évente, a biztosított érték 3,6 százaléka semmisült meg a jég­eső miatt. 1991-től pedig ez 1,4 százalékra csökkent, ami 61 szá­1600 hektár gazban November közepén már újsá­gunkban írtunk arról, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium államtitkára, Tamás Károly körlevélben utasí­totta a megyei növény-egészség­ügyi állomásokat, a földművelés- ügyi hivatalokat és a földhivata­lokat arra, hogy a parlagterüle­tek, útszélek, valamint vízfolyás­ok gyommentessé tételét hatósá­gi tevékenységükkel segítsék elő. Akkor megszólaltattuk Keresztes Lászlót, a megyei növény-egész­ségügyi állomás igazgatóját, aki elmondta, hogy a már említett három hivatal közösen dolgozott ki egy intézkedési tervet. Az első ütem feladatait november végéig határozták meg. Az azóta eltelt időről, az el­végzett feladatokról kérdeztük meg ismét Keresztes Lászlót.- Feltérképeztük a megye par­lagon hagyott területeit, a társhi­vatalok szakembereivel közösen öt körzetet alakítottunk ki. Levél­ben szólítottuk fel az érintetteket, hogy a felszaporodott gyomnö­vényt tüntessék el a területükről. Keresztes László kérdésünkre azt is elmondta, hogy a novem­ber közepén leesett jelentős mennyiségű hó változtatott az eredeti terven, hiszen akkor a hó miatt, most a sár miatt nem le­het a földekre rámenni. A gyom­talanítás azonban nem kampány feladat, hanem egy hosszabb tá­vú terv része. Az tény, hogy Tol­na megyében 1900 hektárnyi az a terület, mely gazban áll, és me­gyénk országos összehasonlítás­ban még a jobbak közé tartozik. Legkésőbb tavasszal tehát ismét felszólításra, ezt követően akár hatósági kényszerintézkedésre is számíthat az, aki nem veszi ko­molyan a parlagterületek gyom- mentesítését. Mauthner zalékos kárcsökkenést jelent. Ez forintban kifejezve 1 milliárd forint, egy év alatt és ebben nincs benne sem a szőlőültetvé­nyeken, sem a gyümölcsösök­ben, a fóliasátrakban, sem más területen okozott jég kár.- Milyen távlati célokat hatá­roztak meg az ülésen?- Még 40 darab generátort kellene elhelyezni ahhoz, hogy a védett terület tovább növeked­jen. Tolna megyében ebből 24 generátor kellene, ahhoz, hogy a megye teljes lefedettsége megva­lósuljon. Célunk az is, hogy el­jussunk az összes termelőhöz, önkormányzathoz, akik a védett területen gazdálkodnak, és sze­retnénk elérni, hogy mindnyá­jan lépjenek be az egyesületbe. Az idei évben 11 új tagot és 23 önkormányzatot vettünk fel, ma már 300 tagunk és több támoga­tónk van. Jó érzéssel tölt el ben­nünket, hogy a pár hektáros gaz­dák is felismerték a jégeső elhá­rításának a jelentőségét és ma­guktól is kérik a felvételüket az egyesületbe.- Milyen a kapcsolatuk a szomszédos Horvátországgal?- Együttműködünk a horvát jégeső-elhárítással. Ők szeren­csésebb helyzetben vannak a fi­nanszírozás területén, mint mi, mert van egy olyan törvényük, hogy aki a védett területen gaz­dálkodik, az köteles fizetni a jég­eső elleni védekezést. SH Telefonvonal Tessék, tessék. Jövőre: szövetkezeti törvénymódosítás Mi lesz az üzletrésszel? Több olvasónk is hasonló kérés­sel fordult szerkesztőségünk­höz, jáijunk utána, hol tart ma a mezőgazdasági szövetkezeti üz­letrész kivitele. Dombóvár kör­nyéki olvasónk elmondása sze­rint, több önálló gazdálkodóval közösen alakítottak egy új típu­sú szövetkezetét. Korábban mindnyájan termelőszövetkeze­ti tagok voltak, amikor kiváltak, nem kapták meg az üzletrészü­ket. Az idei év első felében gyak­ran lehetett olyan minisztériumi nyilatkozatokat hallani, hogy hamarosan rendezik a „bent maradt” szövetkezeti üzletrészt, de erre a mai napig nem került sor. így csak papíron van akár több százezer forintot érő üzlet­részük a tagoknak, ami a gya­korlatban semmit nem ér, mondta a telefonáló. Mi ennek az oka, és mikorra várható ezen a területen változás? A Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium FM hivatalok és vi­dékfejlesztési főosztályán el­mondták, hogy a jelenlegi tör­vények szerint a szövetkezeti üz­letrész eladható és örökölhető is, de a szövetkezetből nem le­het kivinni. Valóban voltak mi­nisztériumi elképzelések a jelen­legi helyzet megváltoztatására, de ezeket elhalasztotta a tárca a szövetkezeti törvény módosítá­sáig. Kormányhatározat is szü­letett arról, hogy szükséges a szövetkezeti törvény minél előb­bi módosítása, de annak elfoga­dását meg fogja előzni az érdek- képviseletekkel való egyeztetés. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents