Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

6. oldal Gazdaság 1999. november 1., hétfő Drágább lesz a biztosítás Jövőre átlagosan hat százalék­kal emelkednek a kötelező gép- járműfelelősség-biztosítási (gfb) díjak, ezen belül a sze­mélygépkocsiké kevesebbel, mintegy 5-6 százalék körüli összeggel - közölte Asztalos László, az Állami Biztosítás­felügyelet elnöke pénteken, Bu­dapesten. Korábban a pénz­ügyminiszter rendelete a jövő évi éves inflációs várakozások­tól elmaradó, átlagosan 5,36 százalékos díjemelést határo­zott meg. Az így meghatáro­zott alapdíjaktól azonban 2000-ben a biztosítók akár 15 százalékkal is eltérhetnek az egyedi díjak megállapításakor. Az ügyfelek november 30- ig írásban közölhetik a bizto­sítókkal, hogy felmondják, vagy meghosszabbítják a gép- járműfelelősség-biztosítási szerződésüket, netán társasá­got váltanak. Az előzetes hí­rek szerint a biztosítók az át­lagtól 1-2 százalékponttal el­térően fel-, illetve levitték a dí­jaikat, de például a gépkocsi- utánfutók tarifája több bizto­sító esetében abszolút összeg­ben is kisebb lesz, mint tavaly volt. A biztosítók várható díj­szabásairól egy későbbi szá­munkban részletes informáci­ókat közlünk. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 399,53 Euró 255,80 Japán yen (100) 232,33 Svájci frank 159,46 USA-dollár 243,90 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Agrár jelentés a parlament előtt Gondot okoznak a szétaprózódott íöldbirtokok Hamarosan a parlament asztalára kerül a mezőgazdaság 1998. évi helyzetét taglaló vaskos dokumentum. A tárcát az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény kötelezi arra, hogy évente számot adjon a kormánynak az agrárium helyzetéről, a termelők jövedelemviszo­nyairól, a költségvetési támogatások felhasználásáról. A jelentés a többi között megálla­pítja, hogy a világgazdaságban 1998-ban kialakult válságjelensé­gek, a kereskedelmi forgalom nö­vekedésének lelassulása kedvezőt­lenebbül érintette úgy az agrárága­zatot, mint a nemzetgazdaság egé­szét. Az orosz válság hatása köz­vetlen módon, különösen a máso­dik félévben, az export visszaesé­sében nyilvánult meg. A tárca helyzetértékeléséből ki­derül, hogy az agráriumnak a nemzetgazdaságban betöltött sze­repe tovább csökkent. 1997-ben még a bruttó össznemzeti termék (GDP) 5,2 százalékát állították elő a földeken, 1998-ban viszont már csak 5 százalékát. Az okok között a szétaprózott földtulajdon is szerepel, amely gátolja a ver­senyképes, jövedelmet termelő ag­rárvállalkozások kialakulását. Gondot okoz az is, hogy a föl­det általában nem a tulajdonos műveli. A kedvezőtlen birtokszer­kezet, a jövedelmezőség hiánya és az elszenvedett természeti csapá­sok rányomták bélyegüket a tava­lyi eredményekre. A mezőgazda- sági termékek termelési volumene az 1997. évinek mindössze a 98 százaléka volt. A növénytermesz­tés és a kertészet teljesítménye egy év alatt 3,4 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékű visszaesést a burgonyatermelésben, a szőlő- termelésben regisztrálták. Az ál­lattenyésztési ágazat teljesítménye 2,2 százalékkal emelkedett az 1997. évihez képest. A juhtenyész­tés például 14,3 százalékkal halad­ta meg az előző évi szintet. A vizsgált időszakban a terme­lői felvásárlási árak csupán 3,9 százalékkal emelkedtek. Az élel­miszerek, az italok és a dohányter­mékek összesített éves szintű ter­melői áremelkedése 9,6 százalé­kos volt, ugyanez az ipar egészére vetítve 11,3 százalékra tehető. A romló terméseredmények és a kedvezőtlen világpiaci árak nem javították a hazai agrártermékek külpiaci pozícióit. A forgalom ugyan 1998-ban növekedett, de a bevételek csökkentek és romlott az ágazat külkereskedelmi egyen­lege is. A tárca adatai szerint az 1997-es évhez képest 195,2 milli­árd dollárral csökkent az ágazat aktívuma. Az exportból származó árbevétel 3 százalékkal esett visz- sza, miközben az import több mint 10 százalékkal emelkedett. Húsfélékből 11,6 százalékkal keve­sebb, gabonafélék értékesítéséből viszont 30 százalékkal több bevé­tel folyt be. A szakemberek néhány gazda­ság működését tartósan is figye­lemmel kísérték. Ebből kiderült, hogy 1998-ban az egyéni gazdasá­gok szerény mértékű hasznot ter­meltek. Egy gazdaságra átlagosan 426 930 forint mérleg szerinti eredmény jutott, ami száz forint termelési értékre vetítve 8 forint adózás előtti eredményt jelent. A felmérések szerint a társas vállalkozások is szerény jövede­lemmel zárták a múlt évet. Egy gazdaság átlagosan 3 millió 600 ezer forint mérleg szerinti ered­ményt mutatott. U. G. AGRÁREXPORTUNK ADATAI 1998-BAN ORSZÁGCSOPORTOK SZERINT Forrás: FVM _______________Társulás Lassú az ütem A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) álláspontja szerint a kormányzat gazdasági intézkedései lassú ütemben ha­ladnak, a csatlakozás, főleg a 2000-től megnyíló előcsatlako­zási források, az új PHARE-cél- programok igénybevétele a je­lenleginél határozottabb lépése­ket tenne szükségessé. Az Európai Unió a hosszú távú tervezésre és programozásra, a számszerűen kifejezett, előre meghatározott célkitűzésekre, a célok és az eredmények folya­matos összevetésére alkalmas pénzügyi ellenőrzési rendszer­re, ennek értékelésére helyezi a fő hangsúlyt. A hazai gyakorlat viszont egyelőre egyik kritéri­um feltételeit sem képes kielégí­teni, véli a kamarák csúcsszer­vezete. A többi között ez a mai elnökségi ülés tárnája is. A vállalkozók felkészülésé­ben, a jártasság megszerzésé­ben fontos szakasz lesz az elő­csatlakozási szerződések, illet­ve az új PHARE-programok megnyitása, amelyek keretében néhány kiemelt területen lehe­tőség nyílik az EU követelmé­nyeinek megfelelő új progra­mok, új támogatási forrmák be­vezetésére. Ezért az MKIK szorgalmazza a gazdasági ka­marák és a kormányzat szoro­sabb együttműködését többek között a támogatási rendszer reformjának előkészítésében is. Az EU pályázati rendszerének alkalmazására a vállalkozók számára speciális képzési, ta­nácsadási programkínálatot ké­szülnek kidolgozni. (sts) Ötszáz vizsgálat, húszezer ellenőrzés Tízéves az ÁSZ Az ezredforduló kihívásainak, az euro-atlanti csatlakozás igé­nyeinek akar megfelelni az Álla­mi Számvevőszék. Ezért a pénz­ügyi ellenőrzési rendszert olyan nyitottá kívánja fejleszteni, hogy az a nemzetközi kapcsolatok kö­rében is képes legyen kölcsönös bizalmat ébresztem - jelentette ki Kovács Árpád, az ÁSZ létre­jöttének tizedik évfordulóján. A számvevőszék elnöke el­mondta: a pénzügyi ellenőrzési rendszert azon túl, hogy ellátja a szabályossági kontrollt, alkal­massá kell tenni a többi között a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére is. Ez szorosan összefügg a költségvetési gaz­dálkodás korszerűsítésével. A testület csak akkor szolgálja a közpénzek, a közvagyon biz­tonságát, ha szilárd törvényho­zó és végrehajtó hatalom áll mögötte, ha az érdekek össze­hangolására képes parlamenti figyelem kíséri munkáját. Az ÁSZ nem számonké- rőszék - mutatott rá Kovács ajánlásai segítségével megtaka­rítások érhetők el a költségve­tésben és megalapozottabbak lehetnek a döntések. Az elmúlt évtizedben lefolytatott ötszáz vizsgálattal és húszezer helyszí­ni ellenőrzéssel jelentős mérték­ben hozzájárultak az államház­tartás kiegyensúlyozott műkö­déséhez és fejlődéséhez. - ug ­CCGVC1CTCS a cégvezetők havilapja A ma kezdődő héten a következő kötelezettségeket kell teljesíte­niük a cégvezetőknek. (Az össze­állítást a Cégvezetés című folyó­irat bocsátotta rendelkezésünkre.) Határidők cégvezetőknek November 1. Zárjegyigény bejelentése Adójegyigény bejelentése November 5. Gyakorított áfa bevallása, befize­tése, visszaigénylése Adójeggyel kapcsolatos fizetési kötelezettség Egészségügyi adatszolgáltatás November 6. Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése Közúti közlekedési nyilvántartás Az Országgyűlés elfogadta a köz­úti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvényt, amelynek rendel­kezéseit 2000. január 1-jétől kell alkalmazni. A nyilvántartás az engedély- és járműnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll. Az engedély-nyilvántartás tar­talmazza a járművezető személy- azonosító adatát, lakcímét, arc­fényképét (arcképmását), saját kezű aláírását, egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésre vonatkozó adatait, elhalálozásának idejét, állampol­gárságát, közúti közlekedési elő­életi pontrendszer adatait; az en­gedély típusára, okmányazonosí­tó jelére, kiadására, érvényessé­gére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat; eltulajdoní­tására, megsemmisülésére, el­vesztésére, találására, megkerülé­sére vonatkozó adatokat; a hiva­talos feljegyzések rovatába be­jegyzett adatokat. A járműnyilvántartás tartal­mazza a járműtulajdonos (üzem­bentartó) személyazonosító ada­tát, lakcímét, saját kezű aláírását (külföldi esetén állampolgársá­gát); továbbá a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendel­kező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) cí­mét, cégjegyzék-, illetőleg nyilván­tartási számát. A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű azo­nosító és műszaki adatait, forga­lomban tarthatóságának felté­teleit, a forgalmazási korlátozá­sára vonatkozó adatokat, a jár­műokmányok és a hatósági iga­zolványok, bizonyítványok, tanú­sítványok okmányazonosító jelé­re, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, a jár­műokmányok eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonat­kozó adatokat. Az engedély - típusától függő­en - tartalmazza a járművezető személyazonosító adatát, lak­címét, arcfényképét (arcképmá­sát), saját kezű aláírását, állam- polgárságát, vezetési feltételeit, a vezetésre vonatkozó korlátozá­sokat. A közúti közlekedési nyilván­tartást a belügyminiszter irányítá­sa alatt álló központi hivatal mű­ködteti. A nyilvántartásból adatot igényelhet a polgár, a jogi sze­mély vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogá­nak vagy jogos érdekének érvé­nyesítéséhez; tudományos kuta­tás céljából a személyazonosító és járműazonosító adatok kivéte­lével; közvélemény-kutatás és piackutatás céljára. Az adatszol­gáltatás kérelemre történik. A ké­relemben igazolni kell az adatfel­használás célját és jogalapját, en­nek hiányában a Hivatal a kérel­met elutasítja. A nyilvántartásból igényelt adatokat csak a kérelem­ben megjelölt célra lehet felhasz­nálni, a kiadott adatokat harma­dik személy részére nem lehet to­vábbítani. A közúti közlekedési nyilván­tartást az 1999. évi LXXXIV. tör­vény vezette be. Gyorsuló export A gazdaság növekedési üteme az idén - a tavalyi 5 százalékkal szemben - mintegy 3,6 százalé­kos lesz, prognosztizálja a GKJ Gazdaságkutató Rt.-nek az ABN-AMRO Bank együttmű­ködésével készült előrejelzése. A gazdaságkutatók szerint az export az EU-konjunktúra javu­lásának hatására felgyorsulhat. A kivitel növekedése azonbán továbbra is elmarad az importé­tól, a kereskedelmi mérleg hiá­nya az év végére el fogja érni a 3,2 milliárd dollárt. Az államháztartás hiánya szeptember végére meghaladta az egész évre előirányzott ösz- szeget. A következő hónapok­ban a deficit az eddiginél sze­rényebb ütemben ugyan, de várhatóan tovább fog növeked­ni. Éves szinten a GDP 4,6 százaléka körül alakul majd.- ug ­A GKI Gazdaságkutató Rt. - ABN-AMRO Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 1999. évi folyamatairól 1998 tény 1999. jan.-aug. 1999 alörejelxés 1. A 6DP éves volumenindexe ('/•) 105,1 103,6' 103,6 2. A kivitel változásának indexe (folyó áron, dollárban, */•) 120,4 100,4 107 3. A behozatal változásának indexi (folyó áron, dollárban, '/•) 121,1 100,7 108 4. A külkereskedelmi mérleg hiány (milliárd dollár) a 2,7 2,1 3,2 5. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,3 1,2 2,8 B. Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 506,4' 465,3' 530 7. A háztartások nettó megtakarító növekménye (milliárd forint) sainak 705,1 454,2' 740 10. Fogyasztói árindex 114,3 109,8' 110 11. A regisztrált munkanélküliek sz az időszak végén (ezer fő) ama 404 307 390 A tényadatok forrása: KSH, GM, MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakához viszonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Január-június. b) 1999. oktéber 27-1 árfolyam. c) Egyes év végi rendkívüli kiadások nélkül. d) Január-szeptember, helyi önkormányzatok nélkül. Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Itt van a mél­tatlanul mellő­zött naspolya betakarításá­nak ideje. Legjobb akkor szedni, amikor a fagy egy kissé megcsíp­te. Szedés után a gyümölcsöket egy rétegben kell tárolni, akár fa­gyos helyen is. Itt december ele­jére beérnek, megpuhulnak és ki­alakul a kellemes, kissé fanyar, de nagyon jellegzetes ízük. A birsalma és a birskörte gyümöl­cseit viszont fagymentes helyen kell tárolni. Igen erős illatukat a velük egy légtérben tárolt alma és körte is felveszi, ezért ajánla­tos külön tartani őket. A birsből kiváló csemegének számító sajt, ivóié, befőtt készíthető és a sava­nyított káposztának is különle­gesen kellemes zamatot ad. A kerti muskátlitöveket most vermeljük el ládában sűrűn egy­más mellé, úgy, hogy a gyökérzet teljes egészében föld alatt legyen. Öntözés után a ládát fagymentes, megvilágított helyre - lépcsőház­ba, fűtetlen szobába, garázsba - állítsuk. Ezeknek a növényeknek a téli ápolása csupán három-négy hetenkénti, mértékletes öntözés­ből áll. A kis kötegbe összefogott muskátlitöveket felaggatva a sötét pincében is át lehet teleltetni. A csüngő hajtású futómuskátli igé­nyesebb növény. Ezeket csak vilá­gos, fűtött helyiségben, rendsze­res öntözés mellett lehet sikere­sen átteleltetni. Tartózkodjunk attól, hogy cse­repes szobanövényeket a követ­kező három-négy hónapban átül­tessük, mert a gyenge megvilágí­tás és a viszonylag alacsony hő­mérséklet miatt az átültetéssel járó stresszhatást nehezen vise­lik el és gyakran elpusztulnak. Metszéssel sem szabad most a pihenő szobanövények életrit­musába beavatkozni. A betárolt almát és körtét vizs­gáljuk át, és a romlásnak indult gyümölcsöket válasszuk el az egészségestől, mert megfertőzik a közelükben lévőket. A szellőzte­tés igen kedvező hatású a betárolt almára. Az alma és a körte legked­vezőbben a plusz 1-2 Celsius-fo- kos hőmérsékleten és 85-90 szá­zalékos páratartalom mellett tá­rolható. Az almafajták közül elő­ször a jonatánt, legkésőbb az idaredet ajánlatos elfogyasztani. A nagy almák rövidebb, a kicsik hosszabb ideig tárolhatók. BÁT-hírek Olcsóbb a búza A Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán az elmúlt héten összesen 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek az alkuszok, a határidős pénz­piacon pedig közel 5 milliárd forint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonos­hoz - derül ki a BÁT hét vé­gi jelentéséből. A gabonapiacon a takar­mánykukorica, a búza és az árpa volt a legkeresettebb ter­mék. A takarmánykukorica négy határidőre drágult, há­romra viszont olcsóbb lett. A májusi lejárat 17200 forintig erősödött, ezzel szemben a decemberi lejárat 15110 forin­tig gyengült. A búza piacán márciusra és májusra 40, illet­ve 210 forinttal estek az árak, a többi lejárat 220-450 forint­tal lett olcsóbb. A kenyérnek való decemberben 24 870 fo­rintot ér. A takarmánybúza ár­folyama jövő augusztustól de­cemberig 100-300 forinttal gyengült, a közelebbi jegyzé­sek viszont nem változtak, a decemberi lejárat 21500 forin­ton zárt. Az árutőzsde határidős pénzpiacán az elmúlt héten a dollár volt a legkeresettebb, amit az euró és a brit font kö­vetett. Az amerikai dollár 3,30-6,50 forinttal zárt maga­sabban a múlt héten, így no­vemberben 244 forintot ér. Az euró 1,20-3,50 forinttal gyen­gült, novemberi elszámolóára 257 forint 50 fillér. A német márka 1,50 forintot vesztett az értékéből, a novemberi lejá­rat 130,83 forinton búcsúzott pénteken. A múlt héten meg­nyílt az angol font decemberi lejárata, 405 forint 80 filléren várja a mai tőzsdenyitást, (ug)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents