Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-04 / 257. szám

8. oldal Egészség Es Életmód 1999. november 4., csütörtök Együnk sok zöldséget Iztelenségben elérjük Európát? Ifjúkorom első külföldi élmé­nye a román tengerparthoz kötődik. (Bármilyen hihetet­len ma már, a hatvanas évek­ben népszerű úti célja volt a magyaroknak a Fekete-tenger romániai homokos partja. Igaz, ekkortájt nem nagy vá­laszték volt a külföldi nyara­lásokat illetően.) Az étkezé­sekhez minden alkalommal kaptunk egy-egy óriási para­dicsomot. Látványnak szép volt ugyan, de olyan íztelen, hogy naponta elmondtuk: hi­ába, a magyar paradicsomnak nincs párja! Egyik jó barátunk még a hetvenes években egy euró­pai országban kötött házassá­got. Amikor meglátogatása előtt kérdeztük, mit vigyünk a szülőhazából, azt kérte: gyerekek, abból a vastag fe­hérhúsú magyar zöldpapriká­ból hozzatok. Mert amiket itt árusítanak, az szép ugyan, de legfeljebb fű íze van. Vittünk is néhány kilónyit, s aztán ne­vettünk, amikor naponta többször odament a tárolószekrény ajtajához, ki­nyitotta s nagyokat szippan­tott a levegőbe. Hiába - mond­ta -, ilyen illata csak a magyar paprikának van. Nos, lassan mindez már a múlté lesz. Ugyanis a zöld­ségfélék ízének - illetve ízte- lenségének - terén már kezdjük utolérni Európát. A szupermarketek polcain, a piacok viszonteladó kofái­nak standjain, mesterséges szerekkel kezelt, szemre szép paprika- és paradi­csomféléket, gyümölcsöket látni, de ha enni kezdjük, hát az ízük bizony, hagy né­mi kívánnivalót. Némely gyönyörű, vastaghúsú pap­rika íze még csak nem is ha­sonlít arra, amit régebben megszoktunk. Pedig a ma­gyar sajátos éghajlatnak kö­szönhetően itt mindig zama­tos paprikák, paradicsomok, sárga- és őszibarackok, édes, hamvas szilvák, kör­ték, illatos csemegeszőlők termettek. A kül­földi nem győzött áradozni, miköz­ben áliáról csur- gott az ősziba­rack vagy a szaf­tos körte leve. De a világ és a tudomány halad, feltalálták a növekedést ser­kentő, érést gyorsító kutyulékokat, s az amúgy is fólia alatt (még nyáron is!), valódi napfény hiányában ér­lelődő termések aztán vég­képp elvesztik eredeti ízüket, íztartalmuk tehát kevés, ám van bennük egyéb, amit a fent említett szerekből jócs­kán tárolnak a sejtjeikben. Aztán itt van az alma. Vala­mikor, nagyanyáink idejében jóval több, legalább 10-12 faj­ta almát lehetett látni, vásá­rolni - olcsón, a nemesebb fajtákat is elérhető áron. Most a divatos nyugati import és egyáltalán nem olyan zama­tos almák csillagászati árai­hoz igazítják a hazait. Miért került a téma az egészség és életmóddal fog­lalkozó oldalra? Mert a táplál­kozástudománnyal foglalko­zó szakemberek, az egészsé­ges életmódra bíztató orvo­sok azt ajánlják: együnk mi­nél több zöldséget gyümöl­csöt! De a benne lévő vitami­nok mellett - vagy helyett? - vajon mit eszünk meg? Újab­ban már egyre több fórumon hangoztatják, hogy a modern eljárások és az ősi gyümölcs­termesztési módok ötvözésé­vel meg lehet őrizni a magyar termékek jellegzetes és sok tekintetben lemásolhatatlan zamatát és ezzel biztosan ver­senyképesek lehetünk nyuga­ton is. A kalóriaszámlálás nem­csak elavult módszer, ha­nem egészségtelen is- állít­ják amerikai tudósok. Sze­rintük az emberek nagy ré­sze máris elfordult a fogyó­kúra-őrülettől. Persze könnyű azt tanácsol­ni: ne törődjön a súlyával, amikor a magazinokból a csontvázsovány Kate Moss és Stella Tennant fotója bámul ránk. Mégis, most jött el az idő, amikor a táplálkozás közép­pontjában nem a testsúly, ha­nem az egészség áll. Kísérle­tek és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kíméletlen soványság frusztrációhoz, pszichikai károsodáshoz és evészavarokhoz vezet. Ehe­lyett - ajánlják a szakemberek - el kellene fogadnunk a tes­tünket olyannak amilyen, és a diétamagazinok helyett in­kább a saját érzéseinkre hall­gatni. így a kalóriaszámlálás, a koplalás helyett azt kell en­ni, amikor és amire az ember­nek gusztusa támad, de csak­is akkor, amikor igazán éhes, és nem amikor csak nassolni van kedve. Azzal azonban egyetérte­nek, hogy a nagyon sok plusz kiló egészségtelen, de a gyöt­rő éhezés helyett inkább na­ponta legalább ötször együnk, de kis adagokat. A táplálék gerincét a zöldségek és a gyümölcsök alkossák. A megerőltető, kimerítő napi edzés helyett éljünk inkább aktív életet: sokat kirándul­junk, kerékpározzunk, úsz­szunk.A testmozgásnál ne azt vegyük figyelembe, hogy melyik fajta sport éget el több kalóriát, hanem azt, hogy melyik szerez nagyobb örömet! Táplálékunk nagy része zöldségből, gyümölcsből álljon! Pikáns és egészséges ételek A körte a legkedveltebb őszi gyümölcsök egyike. Nem csak sütemények alapanyaga lehet, de rendkívül finom főételek is készíthetők belőle. A közkedvelt gyümölcs különböző beteg- I ségek megelőzésében is segíthet. A népi gyógyászat úgy tartja, a körte vérkeringés-szabá- I lyozó, vízhajtó hatású, megelőzi a fogszuvasodást és a ' nyelőcsőrákot. Rengeteg rostot tartalmaz, ennek jelentős f\ része a gyümölcs héjában található. Orvosi vizsgálatok • bizonyítják, hogy ezek az anyagok serkentik a bélműkö- I dést, így szerepük van a székrekedés megelőzésében és I a vastagbélrák elkerülésében. A rostok a vér koleszterin­♦ szintjét is csökkentik. A körtés-márványsajtos szendvics rendkívül finom és egészséges reggelire és uzsonnára egyaránt. Az étel né- gjj hány perc alatt könnyedén elkészíthető. A barnakenyér- I szeleteket margarinnal megkenjük és salátalevéllel - ha ■J van - beborítjuk. A körtéket cikkekre vágjuk, a salátára ; 1 rakosgatjuk, végül a márványsajtot ráreszeljük. A bújtatott sertésjava szintén a körtének köszönheti -j különleges, pikáns ízét. Két körtét meghámozunk, ketté- Ä vágjuk és magházukat kimetsszük. Az elfelezett gyümöl- I csőket enyhén cukros, citromos vízben két-három percig ; főzzük, majd lecsöpögtetjük. Négy szelet kenyér héját le- ?í vágjuk és a szeleteket 2 evőkanál tejjel és csipetnyi sóval Jj elkevert 2 fölvert tojásba forgatjuk. Bő, forró olajban . megsütjük, lecsöpögtetjük. A 4 szelet sertéscombot vagy .; tarját enyhén kiverjük, megsózzuk, megborsozzuk, liszt- .{■ ben meghempergetjük, majd egy kevés olajon hirtelen megsütjük. Utána lecsöpögtetjük és zúzott fokhagymá- I val megkenjük. A bundáskenyeret tepsibe rakjuk, és | mindegyikre egy szelet húst fektetünk. Erre fél-fél fölsze­letelt körtét teszünk, végül egy-egy szelet trappista sajttal 1 beborítjuk. Sütőben addig sütjük, míg a sajt el nem ol- I vad. A rendkívül finom étel mindössze 45 perc alatt elké- Ü szíthető. Italként száraz fehérbor illik hozzá. A marhakórj árványt baktérium okozza? Brit tudósok szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a szennyezett vízben, a szennyvízben és a földben található baktérium - és nem a prion fehérje - okozta a szivacsos agy- velőgyulladás járványt a brit szarvasmarhaállományban a ki­lencvenes évek első felében. A londoni King,s College, a Middlesex Kórház és a Wickham laboratórium orvosaiból ál­ló tudóscsoport a jövő hónapban teszi közzé kutatómunká­jának eredményét egy amerikai tudományos szaklapban. A tudósok 29 BSE fertőzött szarvasmarhából vett szérumban nagyszámban mutattak ki antitesteket az Acinetobacter cal- coaceticus baktériumhoz. Kutatásaik során felfedezték, hogy ezek az antitestek egyáltalán nincsenek jelen vagy csak minimális az előfordulásuk a BSE-mentes szarvasmarhák szervezetében. Alan Ebringer, a londoni King.s College professzora szerint ez a baktérium okolható a BSE- járványért. Ugyanez a baktérium okolható a járvány embe­reknél fellépett formájáért, a Creutzfeldt-Jakob szindrómá­ért. A Nagy-Britanniában 47 ember haláláért felelős CJD-t nem a fertőzött marhahús fogyasztása okozta, hanem a kör­nyezetből az emberi szervezetbe került baktérium. Ezt a fel- tételezést alátámasztja az a tény is, hogy a halálos áldozatok egy része vegetáriánus volt, és soha nem fogyasztott marha­húst - jelentette ki a professzor a Daily Telegraph című brit lapnak. - Amennyiben megállapításaink helytállóak, akkor sem a brit, sem a francia marhahús, amelyekkel szemben az elmúlt hetekben ismét felmerült ártalmasság gyanúja, nem káros az emberi egészségre - vélekedett a professzor. Kerüljük az édességeket is Kiegyensúlyozott időskor - sószegényen Idősebb korban a vese már nem dolgozik megfelelően, s ezért megnő a veszélye annak, hogy a szervezetben só- és vízvisszatar­tás alakul ki. Emellett az anyagcsere is megváltozik, lassul, és az erek is egyre kevésbé rugalmasak. Mindez magas vérnyomáshoz vezethet, ami viszont fokozza a szívbetegségek kialakulásá­nak kockázatát. Sajnos, az ember nem tudja kontrollálni teste öregedését - az étrendje összeállítását viszont igen. Ér­demes odafigyelni, mert a leg­kisebb változtatás is kedvező hatást eredményezhet. Amerikai kutatók harminc hónapon keresztül figyelték a vizsgálatba bevont, 60-80 év közötti, magas vérnyomásos betegek állapotát.Testsúlytól függően egyeseknek csak só­szegény diétát írtak elő, illet­ve az elhízottaknak fogyókú­rát is. A vizsgálat végére az első csoport tagjai közül 31 száza­lék mondhatott búcsút a gyógyszereknek, míg a másik csoportból 53 százalék! De még a kevésbé szerencsések­nél is jelentősen csökkenthet­ték a szükséges gyógyszerek mennyiségét. Az egészséges diéta a vér­nyomás csökkentése mellett egyéb előnyökkel is járhat, például csökken a szívpana­szokat kiváltó koleszterin­szint, valamint a cukorbeteg­ség, az ízületi bántalmak, a mellrák és a csontritkulás ve­szélye. Amit a teáról tudni kell Teaszüret A teacserjéről kézzel sze­dik a leveleket. Ez nagy fi­gyelmet igénylő munka, mi­vel csak az "érett" leveleket szabad szüretelni. A legfőbb teatermelő országban (Indi­ában, Kínában) főleg nők dolgoznak az ültetvénye­ken. A letépdesett leveleket zsákokba gyűjtik, majd új­ból átválogatják. Ezután ha­talmas, szitaszerű tálcákra terítik, és tűz fölött szárít­ják. Ha a "fű" elvesztette nedvességtartalmának a fe­lét, hatalmas őrlőgépbe ke­rül. Végül megint a szárító következik. A fekete teát ek­kor meg is pörkölik, így kap­ja meg aromáját. Ezt se vigye túlzásba! A tea javítja a látást, a memóriát, jót tesz az emésztésnek és a légzésnek - hitték őseink. Igazolták őket a kutatások. A tea egészséges, mert a benne lévő anyagok erősítik a C- vitamin hatását, így közvet­ve akadályozzák a dagana­tos betegségek kialakulá­sát, polifenoltartalma csök­kenti a vér zsírszintjét, te­hát segít a koszorúér-beteg­ségek elleni harcban, gaz­dag ásványi anyagokban: ha naponta öt-hat csészé­nyit iszik, biztosítja a szer­vezet mangánszükségleté­nek 45 százalékát. Ez a nö­vekedéshez és a szaporo­dáshoz fontos. Ugyanennyi teával a szervezet kálium­szükségletének 25 százalé­kát fedezheti. A túlzott teázás persze megárthat: szívdobogást, idegességet, álmatlanságot okoz, gátolhatja a vas fel­szívódását (magas csersav- tartalma miatt), a tea gaz­dag fluorban, ezért ne szed­jen mellé fluorkészítményt. Nagyon egészséges, ha időnként egy-két csészényi gyógyteát is iszik. A kamil­la nyugtat, a borsmenta se­gíti az emésztést, a csalán fokozza a vérkeringést, a cickafarkteát pedig nő- gyógyászati problémákra ajánlják. Sokan kedvelik a kelle­mes ízű és illatú gyümölcs­teákat. Ezeket régen való­ban gyümölccsel vagy gyü­mölcskivonattal ízesítették. Manapság aromákkal adják meg a zamatukat. Teat ippek • A szálas tea jobb a filte­resnél. A zacskókba gyak­ran a rostálás után megma­radt apró fűmorzsalékot te­szik. Ha vashiánya van, ne igyon étkezés közben teát. A fekete tea emésztési problémákat okozhat. Ilyenkor váltson zöld teára. Nyáron igyon jeges teát (az erősre főzött, gyengén cuk­rozott és hűtött gyümölcs­teához adjon néhány jég­kockát is!).

Next

/
Thumbnails
Contents