Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-04 / 257. szám
1999. november 4., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Egyházak egyenlő mércével Ma találkozik Stumpf István kancelláriaminiszter a történelmi egyházak vezetőivel, hogy megvitassák a jövő évi költségvetés egyházakról szóló fejezetét. A keret csaknem tíz százalékkal haladja meg az ideit. Szóba kerül az is, vajon ezentúl milyen módon lehetne a törvényalkotásba bevonni e szervezeteket. A találkozót a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezte, mégpedig azért, mert a jelenleg érvényes jogszabályok, valamint az állam és az egyházak közötti megállapodások nem harmonizálnak - nyilatkozta lapunknak Balogh Zoltán, a miniszterelnök egyházi kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadója. Mint mondja, az előző és a jelenlegi kormány olyan kötelezettségeket vállalt az egyházakkal kötött paktumokban, amelyek megvalósításához a hazai törvényeken alaposan változtatni kell. Abban egyetértenek a nagy egyházak a kormányzattal, hogy a Vatikánnal kötött szerződésnek megfelelően kell az ösz- szes, egyházakra vonatkozó jogi szabályozót megváltoztatni. A problémáik ugyanis egy tőről fakadnak: valamennyien iskolákat, egészségügyi, illetve szociális intézményeket működtetnek, tartanak fenn, s ezáltal közszolgálati feladatokat látnak el. Ezért kérték már évekkel ezelőtt, hogy megkaphassák ugyanazt a támogatást, amit az állami intézmények. A közoktatási törvény módosításakor ezt a szempontot már figyelembe vették, ám a többi területen meglévő egyenlőtlenségek elsi- mitásáról még csak most tárgyalnak a felek. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az már biztos, hogy az egyházak 6 milliárd forintot kapnak ingatlankiváltásra. Ez egyébként 1 milliárddal több, mint amennyi az idén erre a célra rendelkezésükre állt. Az összeg kétharmadát az önkormányzatok kapják meg „kárpótlásul”. Régi óhaja az egyházaknak, hogy valamilyen módon részt vehessenek a törvényalkotásban is. Ezt a hiányt orvosolandó, a miniszterelnöki hivatal vezetője javasolja a mai eszmecserén, hogy az összes tárcánál a politikai államtitkár feladata legyen az egyházakkal történő kapcsolattartás. A miniszterek egyébként kinevezhetnének mást is erre’ a feladatra Szalóky Eszter Mégsem lett öngyilkos? Az írásszakértő szerint Kuzma Mihály búcsúlevele kényszer hatására született, vagyis köny- nyen lehet, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. A vizsgálat megrendelője, Pallag László kisgazda képviselő most még inkább ragaszkodik ahhoz, hogy önálló bizottság göngyölítse fel az olajmaffia ténykedését. Pallag László nem ment el az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésére, mert nem ért egyet azzal, hogy annak albizottsága foglalkozzon a tengeri kígyóvá dagadt olajügyekkel. A honatya szerint egy teljesen önálló, 11 tagú bizottságnak kellene kiderítenie, mi áll a Békés megyéből kiindult, több ember életét is követelő ügyek hátterében. Igazak-e a rendőrség és az olajmaffia Összefonódásáról szóló hírek? A honatya most aláírásokat gyűjt, ugyanis a különbizottság létrehozásához 78, a sürgős és kivételes tárgyaláshoz további 50 képviselő beleegyezése szükséges. Mint megtudtuk, már csak tíz kézjegy hiányzik, s jövő kedden akár szavazhat is a T. Ház a testület felállításáról. Az elképzelések szerint a bizottságban három fideszes, három MSZP-s, két kisgazda, egy SZDSZ-es, egy MDF-es és egy MIÉP-es tag kapna helyet. Pallag szeretné, ha FBI-nyomo- zók is csatlakoznának a testület munkáját segítő szakértőkhöz, mert csakis így biztosítható az ügyben esetleg érintett rendőrség fölötti kontroll. Az önkormányzati és rendészeti bizottság tegnapi ülésén elvben döntöttek ugyan egy „olajos” albizottság felállításáról, tudtuk meg Kóródl Máriától, a testület alelnökétől, ám mivel a kisgazdák nem delegáltak tagot, egyelőre nem tudnak munkához látni. Minden jel arra utal, hogy versenyfutás kezdődött a Fidesz és az FKGP között az ország egészét megmozgató botrány médiahozadé- kának „lenyülásáért”. A Fidesz albizottságot, az FKGP különbizottságot akar. Kóródi szerint a két testület akár párhuzamosan is működhetne, hiszen az albizottságnak eleve csak a BM-es körök átvilágítására van jogosítványa. Közben elkészültek Kuzma Mihály állítólagos búcsúlevelének elemzésével. Katona Ágnes, az írásszakértői Intézet vezetője szerint Kuzma a levél megírásakor nem volt az öngyilkosokra jellemző, úgynevezett beszűkült lelkiállapotban, inkább dühös volt. A „feljegyzés” utolsó mondatát nagy valószínűséggel utólag, esetleg kényszer hatására rótta papírra. (takács) Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián Gondban a negyedik hatalmi ág A magyar tudomány és kutatás szerkezete ma igen kevéssé alkalmas arra, hogy önteni lehessen bele a forintokat - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdán, a Magyar Tudomány Napjának nyitó rendezvényén az Akadémia székházában. A miniszterelnök kifejtette: a kormány középtávon másfél százalékra szeretné emelni a tudománynak a nemzeti össztermékből való részesedését, azonban ehhez az is kell, hogy a tudományos élet jelenlegi szerkezete a mainál egészségesebb, hatékonyabb és eredményesebb legyen. Arra kérte a jelenlévő akadémikusokat, hogy segítsenek kidolgozni azokat a tudománypolitikai elveket, amelyek mentén egységes tudományirányítási rendszer alakítható ki. Glatz Ferenc, az MTA elnöke megnyitójában hangoztatta: a mai társadalmi és szociális válságban egyoldalú, anyagias értékrend kezd kialakulni, ezért figyelmeztetni kell a társadalmat, hogy a megszülető új világban csakis azok a nemzetek maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek lesznek a lokális társadalom tudásszínvonalát karbantartani. Emlékeztetett: amikor 1997-ben először ünnepelték meg a Magyar Tudomány Napját, akkor egy „tudásbarát társadalom” megteremtését tűzték ki célként Magyarországon és a Kárpát-medencében. „Nekünk továbbra is egy olyan társadalmi magatartásrendet kell kialakítanunk, amelyben a tudás értékképző, és az értékrendteremtés központjában áll” - fogalmazott Glatz Ferenc. Hozzátette: a tudás nem öncél, hanem eszköz arra, hogy a magyar társadalom versenyképes legyen a világban. „Mi, egyetemes törvények szerint gondolkodó kutatók, világpolgárok vagyunk, de lokálisan elkötelezett hazafiak is. Munkahelyünk a nagyvilág és hazánk, Magyarország. Mindent meg kell tehát tennünk, hogy ez a társadalom a maga életminőségét minél teljesebben élhesse meg” - mutatott rá. Az akadémia elnöke szólt arról is, hogy a tudomány a világban a negyedik hatalmi tényezővé nőtte ki magát. Véleménye szerint az új hatalmi ág kihasználása érdekében új típusú együttműködésre van szükség a gazdasági, a politikai és a tudományos elit között. Ezzel összefüggésben kijelentette: a gazdasági elit már megértette lokális, nemzeti funkcióját. „A miniszterelnök mostani, Akadémián tett látogatása pedig azt jelzi, hogy a politikai elit az együttműködés szándékát barátsággal és őszinte jó szándékkal fogadja” - mondta Glatz. Maiéter Pálra emlékeztek Maiéter Pál vezérezredesre emlékeztek szerdán Tökölön, a volt szovjet laktanya bejáratánál felállított kopjafánál. Az ’56-os szabadságharc honvédelmi miniszterét 43 évvel ezelőtt a magyar tárgyalódelegáció tagjaként itt tartóztatták le a szovjetek. „A Kilián-laktanya parancsnoka már a forradalom napjaiban legendává vált, miután felismerte, hogy a felkelők igaz ügyért fogtak fegyvert, a forradalom mellé állt” - emelte ki beszédében Kovács Sándor, a TIB katonai szekciójának elnöke. Maiéter 1958-as kivégzéséig hű maradt a magyar szabadság eszméihez, és ezzel a nemzet legnagyobbjainak sorába emelkedett. Kegyelettel emlékeztek a tábornokra FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Hírek röviden Októberi többlet A központi költségvetés 18 milliárd forint körüli többlettel zárta az októbert. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek értéke 155 milliárd forintra tehető, amiből az általános forgalmi adó 115 milliárd - jelentette be Járai Zsigmond szerdán. A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a társadalombiztosítás hiánya ugyan meghaladja a 10 milliárdot, ezt azonban ellentételezi az OTP-részvények értékesítése, amelynek révén 35,3 milliárd forint már be is folyt a kincstárba. Az államháztartás deficitje, miután szeptemberben már elérte az éves előirányzat 106 százalékát, októberben annak 95-97 százalékára esett vissza. Új frakció - nem fikció Új képviselőcsoport létrehozását kezdeményezi Áder János házelnöknél Cseh Sándor és Szabó Lukács független honatya. A kétfős frakció a közelmúltban bejegyzett Magyar Egység Pártja nevet venné fel. Erről a nap folyamán levélben tájékoztatják Áder János házelnököt is - közölték tegnap az érintettek. Az új parlamenti alakulat vezetője Szabó Lukács, helyettese Cseh Sándor lenne. Elmondták: a szerveződés nyitva áll minden csatlakozni kívánó honatya előtt. Különös együttszavazás Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szerdai ülésén - a kormány elutasító álláspontjával szemben - támogatást kapott az az MSZP-s indítvány, amely a jövő évi költségvetési javaslatban 47 milliárd forinttal megnövelné az agrártámogatásokra fordítható összeget. A javaslatra igennel szavaztak a szocialista, a kisgazda és a szabad demokrata képviselők. A bizottság támogatta a szocialisták 55 milliárd forintos állami hitelgarancia-csomag vállalásáról szóló javaslatát is. A képviselők a fideszes honatyák erdőtelepítési programhoz nyújtandó többlettámogatási igényére is igent mondtak a kormány ellenében. Uniós tanfolyamok Azok a változások, amelyeket az európai uniós csatlakozásra való felkészülés megkövetel, felérnek a rendszerváltozáséval. Ezek végigvitele alapvetően a régiók, a kistérségek konkrét gyakorlati programjainak meglétén múlik - hangsúlyozta egy szerdai előadásában Boros Imre. A PHARE-ügye- kért felelős miniszter bejelentette: jövőre tíz nagyrégiós tanfolyamot indítanak mintegy háromszáz szakembernek. Nagy jövő előtt A kistérségek nincsenek igazán beillesztve a magyar vidékfejlesztés és az önkormányzatok jövőképének rendszerébe - hangoztatta Torgyán József egy tegnapi fórumon. Kiemelte: a róluk szóló törvény ellenére a régiók sem rendelkeznek anyagi forrásokkal. Lényegesnek tartana egy olyan rendszert, amelyben a hátrányos helyzetű ön- kormányzatok önrész nélkül is bekapcsolódhatnak a fejlesztési programokba. A szószóló ajánlásaira olykor sértődöttség a válasz Fogyatékosak az otthonok A fogyatékosokat ápoló intézetekben kevés az orvos, a pszichiáter és a szociális munkás. Gyakorta alkalmazzák a bentlakókkal szemben a kimenő-, vagy zsebpénzmegvonást, ám ezek a büntetések sértik az alkotmányos jogokat. Az ombudsmani hivatal 1996- ban átfogó vizsgálatot tartott a fogyatékosokat ápoló-gondozó otthonokban. A hivatal ajánlásait több helyen megfogadták, sőt a vizsgálatok eredményeit felhasználták a szociális törvény módosításakor, így általában javult az ápoltak helyzete - mondta Gönczöl Katalin ombudsman tegnapi sajtótájékoztatóján. Az utóbbi három évben több panasz is érkezett a fogyatékosokat ellátó intézményekre, ezért ez év nyarán három helyszínen - a Polgárdi-Telekespusztán, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Szociális Foglalkoztató intézetében, valamint a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Szakosított Otthonában - is látogatást tettek Gönczöl Katalin munkatársai. A vizsgálat megállapította: egyik intézetben sincs állandó, vagy gyakori orvosi jelenlét, kevés a szociális munkás és a pszichiáter. A házirend szerint alkalmazzák a kimenő- és zsebpénzelvonást, ami a vizsgálatot végzők szerint ugyancsak aggályos. A fogyatékosokat ápoló intézményekben szemet szúróan hiányzik az elő- és utógondozás. A vizsgálat feltárta azt is: a puszta szerencsén múlik, hogy egy intézeti elhelyezett lepusztult, málló, vizes vakolatú, vagy éppen a XXI. század igényeinek is megfelelő épületben nyer-e elhelyezést. Ma már a legtöbb helyen tiszteletben tartják a bentlakók tulajdonjogát, és a közelmúltban meghirdetett Országos Fogyatékosügyi Program megnyitja a testi-lelki adottságaikat tekintve hátrányos helyzetűek számára is a lakóotthoni ellátás feltételeit - sorolja a biztosok jelentése a pozitív változásokat. A vizsgált intézmények és fenntartóik számára megfogalmazott 30 ombudsmani ajánlásra már érkezett néhány elfogadó, de sértődött reagálás is. (horváth) Teleházak - közelebb a világhoz Az első magyarországi teleház létrejötte után eleinte lassan, az elmúlt két évben gyorsabb ütemben terjedt el a jövő évezred alap- intézménye - hangzott el a teleházmozgalom eddigi eredményeit összegző konferencián. A kilencvenes évek elején Magyarországon a könyvtárosok figyeltek fel szakirodalmi forrásokban a svéd és dán tele- ház-kezdeményezésekre. Úgy gondolták, hogy a könyvtári szolgáltatások modernizációja, kiterjesztése egyenesen vezet a teleszolgálati központokhoz. A cél az volt, hogy az új információs források, csatornák, médiumok széles körben hozzáférhetővé váljanak. Elsősorban a vidéki kistelepülésekre gondoltak, ahol az egyébként nehéz anyagi körülmények között működő könyvtárak az új funkció révén megújulhatnak, helyzetük megerősödhet. Azóta bebizonyosodott, hogy a teleházak számos területen - például a kistérségi fejlesztésben, a szociális gondoskodásban, a gyermekvédelemben, az oktatásban, a közművelődésben - töltenek be intézménypótló szerepet. Élénkítik a helyi gazdaságot, erősítik a helyi civil életet, a nyilvánosságot. A teleházakban általában civil szervezetek tulajdonában vannak az eszközök, és ők biztosítják a működés jogi, gazdasági kereteit is. Jellemző, hogy a helyi önkormányzatok épülettel, személyzettel, anyagi forrásokkal támogatják a teleházakat, gyakran szerződnek velük közfeladatok ellátására is. A kistelepüléseken szinte lehetetlen egyes szolgáltatások, munkahelyeket biztosító szervezetek gazdaságos fenntartása. Mindezen szolgáltatások igénybevételéért a vidéken élő lakosság tájékozódási, utazási, szállítási többletköltséget fizet. A teleházak ezeken a területeken keresik a szolgáltatás, a közvetítés lehetőségét. Jelenleg 110 ilyen intézmény van Magyarországon. A működtetők szövetsége abban reménykedik, hogy egy éven belül ez a szám megduplázódik, öt év alatt pedig akár 800-ra is nőhet, (sts)