Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-27 / 277. szám

1999. november 27., szombat Fiataloknak Zenesarok Bomba felvételek lemezen A kereskedelmi rádiók és a zenés televíziók legnagyobb sikereit tartalmazza az az al­bum, mely nemrég jelent meg Bombastic címmel. A válogatás tizenkilenc bomba felvétellel kényezteti el a hall­gatóságot. A sort az elmúlt öt esztendő legsikeresebb techno-rave csapata, a hamburgi Scooter nyitja meg. A trió Európá­ban szinte mindenhol vezet­te már a slágerlistákat. A vá­logatásban helyet kapó FasterHarderScooter a né­met kislemez listán már a bemutatkozás első hetében a 12. helyen kezdett. A nyár egyik legnagyobb slágere két brightoni DJ ne­véhez fűződik, akik a Turn Around után egy csapásra világhirűek lettek. Jason Phats és Russel Small, illet­ve az általuk létrehozott Phats and Small ma már védjegy a dance műfajban. Új számuk, a Fel Good ép­pen a slágerlisták csúcsait hódítja meg. A kereskedelmi rádiók játszási listáját azonban ma­napság egyértelműen Ann Lee uralja. A hölgy eddig nem tartozott a legismer­tebb előadók közé, ám a Two Times azzá tette. Ann Angliában, Sheffield városá­ban született, néhány évvel ezelőtt azonban Olaszor­szágba költözött, s itt is érte őt világraszóló siker. Jennifer Paige az Egye­sült Államok Atlanta nevű városában született, ma már viszont Los Angelesben él. Nyolc éves kora óta énekel, 12 éves kora óta zongorázik, ám azt, hogy ma neves éne­kesnő, egy véletlennek kö­szönheti: egy jó nevű holly­woodi zeneszerző fedezte fel tehetségét. Az Always You - ami a Bombastic albumon található - kétségkí­vül ugyanúgy belopja magát a rajongók szí­vébe, mint a többi korábbi Paige felvé­tel. Lutricia McNeal ugyancsak az Egye­sült Államokban, Oklahomában látta meg a napvilágot, s európai tanulmányai idején lépett a világot jelentő deszkákra. Templomi énekesi múltjának köszönhetően nem jelentett gondot számá­ra egyetlenegy dal eléneklé- se sem: a 365 Days ismét bi­zonyságot tesz McNeal ki­emelkedő tehetségéről. Figyelem, játék! A főváro­si Record Express lemezki­adó jóvoltából az alábbi há­rom kérésre helyesen vála­szoló olvasóink között egy Bombastic kazettát sorso­lunk ki. 1. Melyik tenger partján található a Scooter városa? 2. Hol született Ann Lee? 3. A Bombastic előadói kö­zül ki volt templomi énekes? A megfejtéseket levélben kérjük a Tolna Népújság cí­mére - 7100, Szekszárd, Liszt tér 3. szám alá - eljut­tatni. Előző rejtvényünk sze­rencsés megfejtője: Bíró Ju­dit tolnai olvasónk. Phats és Small mellett Big Ben az énekes Divatbemutató a Rózsa Kollégiumban Diákok a Nagy sikert arattak csütörtökön este Szekszárd egyetlen középiskolás kollégiumának diákjai alkalmi divatbemutatójukkal. A hét utolsó előtti tanítási napján a Rózsa Ferenc Kollégium lakói író Lajosné pedagógus és a diákönkor­mányzat kezdeményezésére divatbemu­tatót tartottak. Az alkalmi bemutatóval a szervezők nem titkolt célja a fiata­lok öltözködés-kultúrájának fejlesz­tése volt. Az esemény a kollégium h ebédlőjében este hét órakor kezdő­dött. A kifutón tizenhat kollégista - tíz lány, hat fiú - vonult fel és mutatott be utcai és alkalmi ruhákat. A várt csetlés-botlás helyett az alkalmi manökenek meglepő magabiztossággal mozog­tak a kifutón. A lányok, fiúk a Tini Divatsarok és a Golden Blue Jeans üzletek ruháinak bemu­tatásához szükséges rutint egy hét alatt szerez­ték meg. A felkészülést esténként, a tanórák után Horváth Zsuzsanna modell, divattervező irányította. A divatbemutató alatt és a szünetben a kollé­giumi diáktársak és pedagógusok - Ömböli Ka­rolina, Tenninger Gábor, Farkas Jenő, Rizner József és Biszák Bea - adtak zenés műsort. A rendezvény sikerét a szűnni nem akaró vas­taps bizonyította. F. Kováts A világ legérdekesebb állatai Az amerikai bölény Egykoron - még a múlt század kö­zepén is - milliószámra lepék el az észak-amerikai prérit. Azután szá­zadunk elejére alig ezer példány maradt ebből a békés állatból. A többit kíméletlenül kiirtották, nem­csak húsuk, bőrük, trófeájuk mi­att, hanem puszta szórakozásból is. Az amerikai bölény az indiánregé­nyek egyik elmaradhatatlan állat szereplője: nem felesleges azon­ban tudni, hogy a keleti-partvidéki törzsek legfeljebb csak hallomás­ból értesülhettek erről a hatalmas kérődzőről: a bölény a szárazföld belső területeinek, a síkvidéknek a jellegzetes lakója, egykoron Kana­da középső részétől egészen Mexi­kó északi részéig vándorolt a fű­tengerben. Ennek a nagyemlősnek a test­hossza eléri a 3,5 métert, magassá­ga a 2 métert, súlya pedig akár az egy tonnát. Az indiánok az euró­paiak megjelenése előtt íjjal és dárdával vadászták, a csordákat bölénybőrbe öltözötten közelítet­ték meg, majd váratlanul nyílzá­porral árasztották el a kiszemelt, gya­nútlan példányt. A rézbőrűek a leölt ál­latok szinte min­den porcikáját fel­használták: húsát vagy azonnal elfogyasztot­ták, vagy megszárítva eltet­ték jobb időkre, bőréből sát­rat és ruhát készítettek, ina­it és belső részeit pedig kö­tözésre, öltözékek összefogására, avagy íjhúrként alkalmazták. A bölények becserkészését és elejtését a múlt század elejétől alapvetően megkönnyítette két eu­rópai „ajándék”: a ló és a tűzfegy­ver. Ám mégsem az indiánok, ha­nem a fehérek miatt került a ki­pusztulás szélére. A telepesek be­vallottan a bennszülöttek végleges gyengítése miatt is öldösték ezeket az állatokat, hiszen ha eltűnik a bölény, eltűnik az indián is. A vas­út megépítésekor a vonatok abla­kaiból lőttek célba a gyapjas fejű emlősökre, egy - később méltatla­nul jelentős hírnévre vergődő - ká- landor pedig a vasútépítő munká­sok ellátásának örve alatt tizedelte meg az állo­mányt. Buffalo, alias Bö­lény Biliről van szó... Az utolsó pillanatban, a századelőn, miután már csak úgy ezer példány maradt - nem is anynyira a prérin, mint inkább a magán vadasparkokban - az ame­rikai bölényekből, egy lelkes ter­mészetvédő, William Hornaday tette meg a szükséges lépéseket megmentésük érdekében. Az álla­tokat az ekkor létrehozott termé­szetvédelmi parkokba telepítették, s miután irtásuk már szükségtelen­né vált, lassan gyarapodásnak in­dultak. Az egykori, ötven milliós állomány természetesen a múlté, de az előzmények és a lehetőségek ismeretében a jelenlegi ötven ez­res egyedszámot is szépnek lehet ítélni. A 13. oldal rocknagyi 120 évig él? Tina Turner nemsokára | betölti 60. életévét. Egy in­diai származású angol or­vos azt állítja, ez csupán a . fele az énekesnő várható | életkorának. Dr. Rajendra ; Sharma szerint „minden ember elérheti a 120 éves § kort, de legalább 100 évig i; élhet.” Az orvos kutató szerint I az öregedésnek több oka 1 van. Például a kötőszó ve tek gyengébb vérellátása, ami a rossz táplálkozás eredménye. Az erek szű­külnek, a sejtekbe keve­sebb oxigén és tápanyag jut. 1500 kalóriás diétát ja­vasol azoknak, akik soká szeretnének élni. Mindenki számára java­solja, hogy ne ugorjon ki az ágyból amint megszó­lal a vekker, hanem ma­radjon fekve még 5-10 percig, és kellemes zené­vel hangolódjon rá az az­napi teendőkre. A stresszt ne cigarettával vagy alko­hollal próbálja meg leve­zetni, hanem napi 20 per­ces meditációval. (pc) Filmes Jacko Michael Jackson hamarosan film­szerepben lép a nagyközönség elé. A kesztyűs kezű énekes a lélegzetel­állító thrillert választotta: rövid idő­re a híres költő, Edgar Allan Poe bő­rébe bújik. A film forgatása ősszel kezdődik Kanadában, annyit viszont már most is lehet tudni, hogy az „Edgar Allan Poe rémálmai” a titokzatos körülmények között meghalt költő utolsó napjait mutatja be. A film minden bizonnyal izgalmas perce­ket tartogat, és azt a félelmetes vilá­got mutatja majd be, amelyet Poe maga is lefestett verseiben és no­velláiban. (szh) Századunk nagy nevetteted Az Amerikai Filmintézet a szakma 1800 jeles képviselőjét kérte meg, hogy állítsa össze a 100 legmulatságosabb komédia listáját. A szavazók betűrendben 500 jelöltet állítottak, akik közül decemberben választják ki a győztest, de az eredményt csak 2000 júniu­sában hozzák nyilvánosságra. A színészek között Cary Grant neve fordul elő legtöbb­ször, aki 17 jelölt filmben szerepelt, őt Jack Lemmon követi 14 filmmel. A színésznőknél Myrna Loy vezeti a listát Shirley MacLaine előtt. A legtöbbször jelölt forgatókönyvíró Billy Wilder, aki rendező­ként is a legjobbak között szerepel holtver­senyben George Cukorral és Woody Allennel. Mindhárman 11 filmjükkel kerül­tek a legjobb száz közé. B. R. Zemlényi Zoltán, aki hajdan autóbalesete után megírta a Hoppárézimit, immár a negyedik kötetét adta ki a minap Öbölkör címmel. A könyvet Zoltán esküvői tanúja, fiatalkori barátja, Laár András mutatta be. A szerző is felszólalt, aki igencsak ironikus tükörképet mutatott a megjelent újságíróknak: „Lehet kérdezni, utána meg enni.” Nos, ezzel mindenkit levett a lábáról, de bármennyire is kínosnak tűnt, nem vette senki magára. Édesapja, aki egyébként minisztériumi alkalmazott, el­árulta, hogy legalább 16 verzióját olvasta a most megjelent könyvnek, míg az elnyerte jelenlegi formáját. „Ott kezdtük, hogy 400 oldalt kihúztunk, mert túlságosan az unokáimra hegyezte ki Zoli a történetet, ami nem biztos, hogy mindenkit érdekel” - árulta el idősebb Zemlényi úr. (szz) Cserhalmi György, nagyapja honvédcsákójában A fotózás fenegyerekének nevezett Szebeni András régi vágya, hogy visz- szaadja valahogy a fotográfia mára már igencsak megkopott rangját. Évekkel ezelőtt, a Női vonal megjele­nése után többekben felmerült, hogy a Ritka az ilyen könyv. Mondhatni, szinte versenyt futnak a hírességek és terjúkat, Esterházy Péter kifejezésével a tehetségek, hogy bekerülhessenek, akár csak egy portré erejéig. A élve csak a „hirtelen”, azaz a kevésbé Szebeni András-Sóvári Zsuzsa szerzőpáros nemrégiben megjelent Höl­gyeim és Uraim című albumának már most ki lehetne adni a folytatását. híres férfiakat is be kellene mutatni.- Gyűltek az ötletek, ám rá kellett jönnöm, hogy nem tudnék olyan könyvet kiadni a kezemből, amelyből teljességgel hiányoznak a nők - idézte fel a kezdeteket Szebeni András, aki minden ötletét, ami eszébe jutott, fel­írta egyik jegyzetfüzetébe. Mivel álta­lában legalább annyi tömbbel rohan­gál, amennyi zsebe van, így azzal ment el a legtöbb idő, hogy megtalálja valahol a feljegyzéseit. A felvételeket egy évig készítette Szebeni, aki szerint mindenki élvezte az együtt töltött órákat. Cserhalmi György például meglepően jól fogadta azt az elképzelést, hogy huszárruhá­ban kell felülnie a Vidámpark jól is­mert körhintájára. Sőt!- Amikor megérkezett, a kocsija cso­magtartójából előhúzta nagyapja hon­védcsákóját, rám nézett és megkér­dezte: na milyen vagyok hozzád? - folytatta a fotóművész. - Bubik István­nal pedig egy ebéd közben egyeztünk meg abban, hogy milyen helyzetben és milyen körülmények között áll a fényképezőgép elé. A szereplők szóbeli megjelenítője, Sóvári Zsuzsa csak egyszer kísérte el férjét a fotózásra. Mivel szinte mind­egyikükkel készített már hosszabb in­ismert szereplőkkel kellett elbeszél­getnie. A végleges szöveget senki sem láthatta, így fordulhatott elő, hogy a könyv bemutatóján kivétel nélkül minden szereplő a könyvet olvasta.- Bár láttam a képek kópiáit, végül is önállóan dolgoztunk - vette át a szót Sóvári Zsuzsa. - A hosszú évek közös munkáiban annyira összecsiszolód­tunk, hogy amikor egymás mellé ke­rült a fotó és a szöveg, azok tökélete­sen kiegészítették egymást. És hogy lesz-e folytatás, megjelenik- e a Férfivonal valaha, arról most még nem mondanak semmit. Bár ha e so­rok írója jól látta, igencsak gyűlnek már az ötletek azokban a bizonyos j egyzettömbökben... B. M. L. Görbe Nóra két gyermek után is bátran állhatott a fotóművész gépe elé

Next

/
Thumbnails
Contents