Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-27 / 277. szám
1999. november 27., szombat Hazai Tükör 5. oldal A megfigyelési bizottság lezárta az ügyet A jelentést elfogadták, de... Hét-négy arányban, a kormánypárti és MIÉP-tagok szavazatával - az ellenzék tiltakozása mellett - a megfigyelési bizottság tegnap elfogadta a Kosztolányi Dénes (Fidesz) elnök által készített jelentést. A parlament elé kerülő dokumentum szerint bizonyított tény, hogy a Hom-kormány idején közpénzből, törvénytelenül figyeltek meg fideszes politikusokat. A bizottság ellenzéki tagjai szerint csupán a bizonyítékok hiányoznak. A megfigyelési bizottság elnöke, Kosztolányi Dénes jelentéstervezete tényként kezeli Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi kijelentését, bár a 15 oldalas iratban meglehetősen kevés a kormányfő mondandóját alátámasztó konkrétum. Keleti György (MSZP) bizottsági alelnök értelmezésében csupán annyi, hogy Pokorni Zoltánt Czégé Zsuzsa megbízásából, Bédi Csaba kormányőr közvetítésével Fazekas .Lajos magánnyomozó megfigyelte. Ám hogy mindez az előző kormány megrendelésére és közpénzből történt volna, azt az ellenzék szerint semmi sem támasztja alá. A jelentéstervezet okfejtése az, hogy mivel a Czégé vezette Xénia Láz Egyesület állami támogatásban is részesült, a megfigyelés anyagi fedezete ebből a pénzből is származhatott. A dokumentum bizonyítékként kezeli azt a tényt is, hogy Bédi Csaba állami telefonon közvetítette az ügyletet és állami nyilvántartásból szerezte meg Pokorni címét. Továbbra is tisztázatlan a titkosszolgálatok egyik fedőcégének, a Pinpoint Kft.-nek a szerepe, ezért Kosztolányi nemcsak a magánnyomozóval, hanem a kft.- vel szemben is főügyészi vizsgálat elrendelését kezdeményezi. Az ügyészségre vár Keleti György korábbi beadványának vizsgálata is. A szocialista politikus arra vár feleletet: ha igazak Orbán Viktor állításai, akkor ki és hogyan élt visz- sza hivatali hatalmával. A jelentéstervezet valószínűleg december második felében kerül a parlament plenáris ülése elé. (takács) Elutasított „alamizsna” Tudomásul vesszük, de elfogadhatatlannak tartjuk a kormány által ajánlott alamizsnát - nyilatkozott lapunknak Szabó Endre, a SZÉF elnöke. Pénteken rendkivüli ügyvivő-testületi ülést tartott a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Az egyetlen napirendi pont a kormány legújabb javaslatának véleményezése volt, amely a közszféra jövő évi béremeléséről szólt. A testület úgy foglalt állást, hogy tudomásul veszik, de nem tudják elfogadni a kormány által felkínáltakat. Amint azt a SZÉF elnöke nyilatkozta: nem számítottak túl sokra, de „ilyen kevésre még álmukban sem gondoltak”. Rendkívül alacsonynak tartják a 105 százalékos szakmai szorzót. Ráadásul ezt sem kapná meg mindenki a közszférán belül, ami magában hordozza az ágazatok, sőt a munkahelyeken belüli ellentétek kiéleződését - értékelt Szabó Endre. - De még erre az emelésre sem adna egyetlen vasat sem a költségvetés, hanem azt az intézményeknek maguknak kellene valahogy kigazdálkodniuk. Ezért levelünkben arra kérjük a kormányt, hogy vállalják a felelősséget, s legalább az ágazatokat ne ugrasszák egymásnak olyan ügyben, amelynek előidézésében vétlenek - jelentette ki lapunknak az érdekképviseleti vezető. Sz. E. Útra készül a korona 22 millió forintért készül új tároló a Szent Koronának és a koronázási jelvényeknek. A Parlament kupolacsarnokában elhelyezendő vitrin a lehető legkorszerűbb lesz. Több minisztérium és hivatal összehangolt munkájának eredményeként 2000. január l-jén minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a korona, valamint a koronázási jelvények az országházba kerüljenek. A Nemzeti Múzeumban őrzött műtárgyak közül csupán a palást marad régi helyén - annak rossz állapota miatt. Az Országgyűlés Gazdasági Hivatala mintegy 43 millió forintot költ a korona elhelyezésének műszaki előkészítésére. Mint azt Bakos Emil gazdasági főigazgatótól megtudtuk, a korona és a jelvények tárolására alkalmas vitrin elkészítésére közbeszerzési eljárás után egy német céget kértek fel. A 22 millió forintba kerülő tároló Európa talán legkorszerűbb, valamennyi biztonsági előírásnak megfelelő vitrinje lesz - ígéri a főigazgató. Belső klímája, fény- technikája a benne őrzött tárgyak védelmét szolgálják majd. December 27-étől minden készen áll majd arra, hogy a köztársasági őrezred védelme mellett az Országházba kerüljön a korona. (horváth) Habsburg Ottó kitüntetése. Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta Habsburg Ottónak. A Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke ekképpen köszönte meg a kitüntetést: „Az Európai Uniót Szent István hagyatékának tekintem, amelyben Magyarországnak el kell foglalnia jogos helyét. Ezért dolgozom.” FOTÓ: FEB SZDSZ: lenni vagy nem lenni Egyre zsugorodik, majd kihull a történelem rostáján vagy új vezetőséggel ismét kormánytényezővé válik az SZDSZ? - ez a szabaddemokraták mai küldöttgyűlésének tétje. Parlamenti egymásra mutogatás helyett az egyszerű embereket érdeklő és érintő ügyekkel tud-e foglalkozni az SZDSZ, s ha igen, eljut-e hangja a közvéleményhez? - erről tanácskoznak ma a szabaddemokraták küldöttgyűlésén. Horn Gábor ügyvivő szerint olyan programot kell kicsiszolniuk, amely a politikai közbeszédet a botrányos témákról visszatereli az országban elvégzendő igazán fontos teendőkre. A jelenleg 5 százalékon álló pártnak - mondotta - a horthysta kitüntetések visszahozá- sáról, esetleg a korona elhelyezéséről szóló értelmetlen vita helyett az egészségügy reformjára, vagy például a közbiztonság erősítésére kell koncentrálnia. Válaszolni illik arra kérdésre is, mikor lesz adócsökkentés, vagy mikor jutunk el a gyerekközpontú iskoláig. Horn úgy véli: ha sikerül megtalálni a helyes válaszokat, olyan erős liberális párttá válhat az SZDSZ, amely nélkül 2002-ben nem alakítható kormány. Szent-Iványi István ügyvivőtől megtudtuk, hogy tízről tizenkét- fősre bővítik az ügyvivői testületet, hat-hat budapesti, illetve vidéki tagot választva. A régiek közül az SZDSZ politizálását jó ideje erősen kritizáló Bauer Tamás és az önmagát nélkülözhe- tőnek tartó exelnök, Pető Iván nem vállalta a jelölést. Az új jelöltek közül esélyes egyebek között a budapesti Böhm András, a veszprémi Diósi László, a jászberényi Magyar Levente, illetve a békéscsabai Velkei Gábor. Úgy tűnik, hogy a küldöttek többsége ismét Magyar Bálintot segiti szavazatával az elnöki posztra. T. M. Veszélyben a gyógyszerellátás? A patikusok azt remélik, hogy az egészségügyi kormányzat - az árrés további drasztikus csökkentésével - nem lehetetleníti el a gyógyszer-nagykereskedőket. Nélkülük ugyanis a gyógyszertárak képtelenek megfelelően kiszolgálni a betegeket. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöksége levélben kérte az egészségügyi minisztert, hogy fontolja meg a nagykereskedelmi árrés további csökkentését. Idén nyáron ugyanis már volt egy 2 százalékos elvonás, a további 3 százalékponttal való kurtítás a megmaradt 6,5-7 százalékot csaknem megfelezné. A nagykereskedők nehezményezik, hogy az őket érintő, tervezett változtatásokról ismételten a sajtóból értesültek. Jelezték, hogy amennyiben az árrés tovább csökken, tevékenységük szinte lehetetlenné válik. Hiszen már a jelenlegi árrés is olyan alacsony, hogy alig fedezi a működési költségeket. Fekete Tibor, a szövetség igazgatója szerint Európában a piaci viszonyok között működő gyógyszerellátásban már jelenleg is Magyarországon a legkisebb a nagykereskedelmi árrés. Ausztriában például 14,7 százalék, Svájcban 15, Belgiumban 14. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy nálunk a termelői árak is rendkívül nyomottak, Európa- szerte a legalacsonyabbak. Ázt pedig magánvállalkozásoktól nem lehet elvárni, hogy ráfizetéssel dolgozzanak. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke lapunknak elmondta, maguk is reménykednek abban, hogy a gyógyszer-nagykereskedők működése nem kerül veszélybe. A patikusok ugyanis képtelenek lennének a hazai és külföldi gyártók mindegyikével kapcsolatot tartani, a gyógyszerek teljes választékát beszerezni. Ha a nagykereskedelem leáll, akkor nem lehetne garantálni a biztonságos betegellátást. Beszámolt arról is, hogy tudtával a 20,89 százalékos kiskereskedelmi árrés csökkentése nem szerepel a kormányzati szándékok között. Igaz - hangsúlyozta -, a kontinensen ez az érték ugyancsak hazánkban a legalacsonyabb. Németh Zsuzsa Diákolimpikonok. A magyar résztvevők - mint az már hagyomány - az idei nemzetközi diákolimpiák legeredményesebb versenyzői közé tartoztak. Erről Pokorni Zoltán oktatási miniszter beszélt, amikor pénteken a Parlamentben fogadta a versenyeken sikeresen szereplő diákokat és felkészítő tanáraikat. Ebben az évben a kémiai, a fizikai, a matematikai és az informatikai diákolimpiákon Magyarországot összesen tizenkilenc diák képviselte. Összesen négy arany-, tíz ezüst- és négy bronzéremmel tértek haza. Egyenruhacsere. A következő években kicserélik a sorállományú, a szerződéses, illetve a hivatásos katonák gyakorlóruháját. A Szabó János honvédelmi miniszter által csütörtökön jóváhagyott intézkedés szerint a jelenleg zöld színű hadi-gyakorlóruházatot tereptarkára cserélik, és megindul az egyéni felszerelések hordására kialakított málhaöv és a védőmellény korszerűsítése is. Vádemelési javaslat. Az adórendőrség lezárta a Kovács Attilának, a Magyar Labdarúgó Szövetség volt elnökének köztartozásaival kapcsolatos nyomozást, és a jövő héten vádemelési javaslatot terjeszt az ügyészség elé. Burillák Attila, az APEH szóvivője szerint Kovács Attila alaposan gyanúsítható különösen nagy értékre - mintegy 250 millió forintra - elkövetett általános forgalmi adó (áfa) csalással, illetve a járulékfizetési kötelezettség megsértésével. A közjegyzők tisztessége. Az igazságügy-miniszter a közjegyzők iránti közbizalom fennmaradása érdekében a rendelkezésére álló jogi eszközök teljes szigorával fog fellépni, ha csak a gyanúja is felvetődik annak, hogy egy közjegyző bűncselekménybe keveredik. Dávid Ibolya erről a XI. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium megnyitóbeszédében szólt, utalva arra a felháborító esetre, amikor egy budapesti közjegyzőnő összejátszott a lakásmaffiával. Nyomulnak a hackerek. Az elmúlt három évben meghatszorozódott a számítógéppel elkövetett csalások száma, az okozott kár pedig a tízszeresére emelkedett. Pusztayné Jakab Rózsa, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője szerint az évek során finomodtak a számítógépes bűnözők módszerei. Ez többek között azt jelenti, hogy az adattárak manipulálása mellett terjed a távbeszélő-szolgáltatások és a mobiltelefonok jogtalan használata is. A községek fiataljainak egyharmada olvas rendszeresen könyvet A kedvencek: zene, tévé, videó Zenehallgatás, tévézés és videózás jellemzi leginkább a 14-24 éves fiatalok kulturális igényeit. A legutóbbi felmérés óta öt százalékkal kevesebben járnak hangversenyre, operába, színházba, múzeumba. Ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet, a korosztályt reprezentáló, 1500 fiatal megkérdezése alapján. Szabadidejében öt fiatal közül négy zenét hallgat magnón, CD-n vagy a rádióból. Újságot, folyóiratot 48, könyvet 33 százalékuk olvas. Amíg a 14-16 év közöttiek 57 százaléka a legszívesebben diszkóban múlatja az időt, addig a 17-20 éveseknek 24, az a felettieknek pedig csak 17 százaléka tölti így a szabadidejét. Az újságok és a folyóiratok a 14-24 évesek között a népszerűbbek. Könyvet a 21-24 éves szellemi foglalkozásúak olvasnak legtöbbet, érdekes módon az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban lapozzák föl az értékes irodalmat. A napilapok közül a vizsgálat szerint a legkedveltebbek a megyei újságok, amelyeket a megkérdezettek több mint egyharmada vesz szívesen kézbe. A heti- és a havilapok között a tévéújságok szerepelnek az első helyen, mindjárt utánuk következik a Kiskegyed. Azok sorában, akik rendszeresen olvasnak hetilapot, már a Kiskegyed áll az első helyen, és azt követik a tévéújságok. Hftoyan t ltiJc két olvasással? Településnagyság Gyakran Alkalmanként Soha 2000 lakosnál kevesebb 33 53 14 2001-5000 lakos 35 47 18 5001-20000 lakos 30 47 23 20001-50000 lakos 29 50 21 50001-250000 lakos 38 47 15 Országos átlag 34 39 17 Ökumenikus központ épül Budán A Magyarországi Református Egyház zsinata is megszavazta az Ökumenikus Központ és Egyetemi Lelkészség épületének felépítését. Előzetes számítások szerint a reformátusok mintegy 120, az evangélikusok 60, míg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 70 millió forinttal járulna hozzá a költségekhez. Mint azt Merétey Sándor, a zsinati iroda vezető tanácsosa kérdésünkre elmondta: a központ létrehozását a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kezdeményezte, s az evangélikus egyház már korábban döntött a kezdeményezés anyagi támogatásáról. A tervek szerint az új épületkomplexum a Petőfi híd budai hídfőjénél, a volt expótelken épülne fel. Az államtól itt tartós használatba kapott 2600 négyzet- méteres terület szomszédos az ugyanekkora méretű, református és evangélikus tulajdonban lévő telekkel. Az építkezést 2000-ben kezdenék meg, és 2002-re kívánják befejezni. A részletekről azonban még a jövő héten tárgyal az ökumenikus tanács közgyűlése. A zsinaton szóba került továbbá az egyházon belüli bíráskodásiul szóló törvény tervezete, amelyen tovább dolgozik az erre kijelölt szakbizottság. Megfogalmazták a diakóniai, azaz a szeretetszolgálatról szóló törvény főbb pontjait. Ennek részletes kidolgozása még csak ezután kezdődik - tette hozzá Merétey. Az ingatlanrendezésről általános beszámolót hallgattak meg. Elfogadták a lelkészképzés egységesítéséről szóló szabályozást. Felvetődött az is, hogy lejjebb kellene szállítani a lelkészek nyugdíjkorhatárát. Jelenleg a nőknél 70, a férfiaknál 75 év a nyugállományba vonulás ideje. Általános volt az a vélemény, hogy sok esetben megterhelő az idős lelkészek számára az állandó munka. Egyre több a fiatal lelkész, akik folytathatják az idősebb kollégák által megkezdett munkát - ismertette a zsinat tagjainak ez irányú véleményét Merétey Sándor. Szalóky Eszter (koós)
