Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

SIMONTORNYAI KÜLÖNDÍJ DEBRECENBEN (5. OLDAL) Az önkormányzat támogatása Aranyérmes szerződés Szponzori szerződést írt alá tegnap délután a paksi városhá­zán Bor Imre a város polgár- mestere és Kovács Antal, az ASE olimpiai bajnok cselgánc- sozója. A szerződés - amelyről a kép­viselő testület bizottsági elnö­kei döntöttek - a jövő év végé­ig szól és egymillió forintos tá­mogatást biztosít felkészülésé­nek segítésére a város első és ezidáig egyetlen olimpiai aranyérmesének, aki ezért cse­rébe ebben az időszakban minden versenyen mezén és melegítőjén Paks címerét és nevét viseli. Az értékeket meg kell becsülnünk - mondta Bor Imre az ünnepélyes aláíráson - legyen az akár egy épület is, az emberre pedig különösképpen igaz. Anti sportpályafutása, eredményei már elegendőek ahhoz, hogy a fiatalok számá­ra példa legyen, az országban és a világban pedig öregbítse a város jó hírét. Annál is in­kább, hiszen a sportoló nem­régiben félkész házat vásárolt szülővárosában, igy szinte biz­tos, hogy a következő negy- ven-ötven évben is profitálhat a város olimpiai és világbaj­nok polgára jelenéből, múltjá­ból.-rg­Gyöngyösbokréta Decsen Kettős ünnepre készül a decsi Gyöngyösbokréta Ha­gyományőrző Néptánc Egye­sület, s az ünnepen vendé­gül látják a faluházban a bác- s-bokodi, az érsekhalmi, a sükösdi, a csorvási népdalkö­röket egy közös bemutatón. Az egyesület ezen a hétvé­gén emlékezik meg az elő­dökről, a több mint ötven éves Gyöngyösbokréta moz­galomról, valamint a most harminc éves jubileumát ün­neplő asszonykórusról. A visszaemlékezések sorából nem szabad kifelejteni a több évtizeddel ezelőtt meg­alakult tánccsoportot sem. Itt táncolt Fülöp Ferenc is, kiről ma már dijat neveztek el. Szó lesz az egyházi indít­tatásra létrejött dalárdáról is. A Gyöngyösbokréta elő­döknek tekinti őket, mind­azokat, kik egykor a népmű­vészettel foglalkoztak. Az egyesület november 27-én, 16 órakor tartja jubileumi ünnepségét a faluházban, el­sőként Szekeres István az egyesület elnöke mond kö­szöntőt. Az ünnepi műsor­ban a Gyöngyösbokréta asz- szonykórusa és a férfikóru­sa, a citerazenekar is bemu­tatkozik, majd a négy ven­dégkórus szerepel. Ezt köve­tően a Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes lép színpad­ra, majd a program zárása­ként köszöntések hangza­nak el. A dinnyetermesztésről Szedresen Vetőmag-árusítással egybekö­tött dinnyetermesztési szak­mai délutánt tartanak holnap, azaz szerdán 17 órától Szedre­sen, a művelődési házban. Az előadás témái között szerepel a korai dinnyetermesztés or­szágos tapasztalata, a jövő évi görögdinnye termesztés lehe­tőségei, a fajtakérdés, a sárga­dinnye-termesztés új távlatai. A rendezvényre várják a helyi és a környékbeli termelőket, érdeklődőket. - ht ­FOTÓ: ÓTÓS RÉKA belejöttünk” a télbe Minden évszaknak megvannak a maga szépségei és örömei, a télnek is. A gyönyörű, csillogóan fehér hó azonban ebben a mai modem világban számos kellemetlenséget, fennakadást, zavart is okozhat és bizony okozott is az utóbbi napokban. A hóhelyzetről lapunk har­madik oldalán olvashatnak. Pincehely: egyedül nem megy? A pincehelyi kórház önállóan nehezen tudná üzemeltetni a tamási rendelőintézetet - mondja dr. Hajós Károly, a dombóvári kórház igazgatója. A dombóvári kórház harmadik éve üzemelteti a rende­lőt Tamásiban. Az alábbi interjúban szó esik az esetleges válásról is.- Mennyi az igazság abban, hogy a dombóvári kórház a tamá­si rendelőintézet üzemeltetésének átadását szabta annak feltételéül, hogy tíz vagy tizenöt ágyról le­mondjon a pincehelyi kórház ja­vára?- A pincehelyi kórháznak mi nem adtunk egy ágyat sem.- A szekszárdi és a dombóvári kórház is lemondott bizonyos ágy­számról a pincehelyi kórház meg­maradásáért.- A negyven ágy üzemelteté­séről Pincehelyen Kökény mi­niszter úr saját keretéből gon­doskodott. Ennek semmi köze nem volt a megyei, vagy a dom­bóvári kórház ágyszámához. A bonyhádi kórház 118 ággyal ren­delkezett, ahhoz, hogy 130 ágyas legyen, hiányzott tizenket­tő. Mi, dombóváriak azt mond­tuk, hogy a bonyhádi kórház megmaradása érdekében lemon­dunk ennyi ágyról.- Ezek szerint a tamási rende­lőintézetnek semmi köze sem volt ehhez...- Semmi. A pincehelyi kórház létéről a megyei közgyűlés dön­tött úgy, hogy meg kell tartani. (Folytatás a 4. oldalon.) Röviden Frellerné dr. Kovács Anna, Dombóvár jegyzője szerda reggel nyolctól délután négy óráig fogadónapot tart, Zenés hangszerbemutatót tart ma Kovács Gábor Bony- hádon, a Városi Könyvtárban. A 10 órakör kezdődő előadás­ra az óvodásokat, 14-kor kez­dődőre az iskolásokat várják. Elmarad az „Egész-ség szer­viz” Tolnán. A mára, azaz keddre a helyi művelődési házba meghirdetett ingyenes vérnyomás mérésre, koleszte­rin szűrésre és csontsűrűség mérésre egy tavaszi időpont­ban kerül sor. Gyertyagyújtás a katolikus óvodában A szekszárdi katolikus óvodában a Szent Erzsébet Karitasz Csoportjának tagjaival közösen ma, kedden, adventi koszorút készítenek a gyerekek, a kicsik sögyurmából, a nagyobbak szalmából, vesszőből. A családias, bensőséges hangulatú ünnepi gyertyagyújtás pénteken, 26-án 16 órakor lesz, a rövid műsort követően Petkó Tamás atya megáldja a koszorúkat, majd meggyújtják a gyer­tyákat. Növekvő de olvadó nemzetiségi kvóta A két év múlva bevezetésre kerülő óraszámok nem csökkentik az ok­tatás színvonalát, ám a nemzeti­ségi oktatásra szánt fejkvótát nem mindig a megadott célra for­dítják. Egyebek mellett erről is szó esett a bonyhádi Német Nem­zetiségi Kisebbségi Önkormány­zat tegnapi ülésén. A három bonyhádi iskola vezetői tájékoztatójukban elmondták: a jelenlegi szabályozás biztosítja ugyan a feltételeket, mégis van­nak gondok. Pogátsa Alajos, a Vö­rösmarty iskola igazgatója rámu­tatott: az intézmény napi anyagi problémákkal küszködik. Előfor­dul például, hogy fénymásoló pa­pírra nem futja. Van olyan évfo­lyam, ahol a német nyelvet egy csoportban 26 tanulónak tanítják. Félő, hogy ha tartósan magas lesz a csoportlétszám, úgy azt az oktatás színvonala sínyli meg. Pedig van mit félteni, mert a bonyhádi gyerekek eredménye­sen veszik az akadályokat a nyelvvizsgákon - különösen a két- tannyelvű osztályokban végzet­tek - és a középiskolákban. Az igazgató szerint a 2001-ben beve­zetésre kerülő új tanterv garan­tálja a szinten tartást illetve az előrelépést a német nyelv oktatá­sában. A kettes iskola igazgató- helyettese, Boda István felvetette: honorálni kellene azoknak a ta­nároknak a munkáját, akik a test­vérintézményi kapcsolatok ápo­lásáért német nyelvű szakember­ként sokat tesznek. Kolléganője, Kovács Ferencné megemlítette, hogy a népismeret tantárgy kap­csán egyre inkább számít az isko­la a szülői házsegítségére. A hármas iskola megbízott igazgatónője, Adorján Gyöngyi el­mondta: intézményében tizenöt év alatt 33 százalékról 60 száza­lékra nőtt a német nemzetiségi oktatásban résztvevők száma. Gondot okoz azonban az első osztályban működő fejlesztő fog­lalkozások és a nyelvoktatás ösz- szehangolása. A tanácskozáson elhangzott: üdvözlik hogy a nem­zetiségi és a kéttannyelvű okta­tásra fordítható fejkvóta 28 szá­zalékkal emelkedik. Ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a nemzetiségi fejkvó­tát az önkormányzatok nem fel­tétlenül a megadott célra használ­ják fel. Ez ügyben már az ÁSZ is többhelyütt vizsgálódott.- Országos gond - mutatott rá Rittinger Antal, az önkormányzat elnöke, hogy a települési önkor­mányzatok a fejkvótát belemos­sák a költségvetésükbe.-Hangyái­Pályázat, mint a siker záloga Csak a boldogulni akarókon lehet segíteni Tegnap dr. Braun Márton országgyűlési képviselő volt dr. Szi­lák Mihály tolnai polgármester vendége. A városvezető a tolnai önkormányzat idei pályázati eredményeiről tájékoztatta a hon­atyát. A két választott vezető egyet­értett abban, hogy a jövőben egyre inkább azok az önkor­mányzatok tudnak majd sike­reket elérni, amelyek képesek pályázati úton plusz források­hoz jutni. Ezen összegek elnyerésé­ben természetesen az adott térség országgyűlési képviselő­jének is jelentős szerepet kell vállalnia. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban dr. Braun Már­ton úgy fogalmazott: csak azoknak a településeknek le­het segíteni, amelyek maguk is boldogulni akarnak, és ezért tenni is hajlandóak. Ilyen szempontból a tolnai önkormányzatot aktívnak ne­vezte. A város egyébként idén - önhibáján kivül hátrányos helyzetű önkormányzatok tá­mogatására kiírt pályázaton elnyert körülbelül 36 millió fo­rinton felül - összesen mintegy 27 milliót nyert el a különbö­ző pályázatokon. Ezen belül építési, felújítási projektekre 17 milliót, amelyhez 20,5 mil­lió saját erőt biztosít a város. Ez azért is figyelemre méltó eredmény, mert az önkor­mányzat idén körülbelül 70 millió forintos költségvetési „mínusszal” indult, és jelenleg úgy tűnik, sikerül az évet „nul­lára kihozni” Tolnán. Jövőre két nagy terv meg­valósítása érdekében biztosan ismét pályázik Tolna: az egyik a tolnai és a fácánkerti szennyvízhálózat teljes kiépí­tését célozza, a másik a gim­názium melletti volt lovarda közösségi házzá és tornate­remmé alakításához kér álla­mi támogatást.- sk -

Next

/
Thumbnails
Contents