Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

1999. november 1., hétfő Megyei Körkép 3. olda Ezeréves régészeti emlékek Tolnából Fegyverek, csontok a sírokban A honfoglalás és az államala­pítás korának Tolna megyei emlékeiről tartott előadást Ódor János, a Wosinsky mú­zeum régésze Tolnán, a helyi millenniumi referátum-soro­zat nyitányaként. Az archeológus elmondta, hogy megyénkben a fentebb jelzett időszakból származó források általában szegényesnek mond­hatók. Míg a honfoglalás előtti időből, a VIII. századból gaz­dag leletanyagot találtak a szakemberek (50-60 sírt is fel­tártak), IX. századi sírlelet egy­általán nincs a megyében. Ez, mint mondta, arra is bizonyíték, hogy a honfoglaló magyarok viszonylag üres területet foglal­tak el annak idején. A X-XI. századból a zömmel szórványleletek mellett a me­gyében eddig két helyen tártak fel teljes temetőt. Tengelicen 26, míg Mözsön, a szárazdombi temetőben 89 sírt ástak ki, a 950-1030 közötti időszakból. Sok sírban fegyvereket, lószer­számot, ékszereket, nyílhegye­ket és rituális leleteket, például kutyacsontot találtak. (Ez utób­bival kapcsolatban a közönség soraiból valaki megkérdezte: a kutya, mint halál utáni táplálék kerülhetett-e a sírba? A régész szerint azonban eleink nem eledelként, hanem társként tar­tották számon az ebeket.) Az előadás többek között ki­tért a vezéri szálláshelyek kér­désére is, amely részben érinti Tolna megyét. Az egyik, törté­nészi elmélet szerint a honfog­laló, félnomád magyarok álla­taik „legelőszükségletét” figye­lembe véve nyári és téli vezéri szálláshelyek között vándorol­tak. Ezen elmélet szerint pél­dául Árpád fia, Tarhos nyári szálláshelye Fadd, a téli pedig Dombóvártól délre eső hely le­hetett. Az ezzel ellentétes - régé­szeti leleteken alapuló - állás­pont szerint a magyarok a X. században már letelepedett életmódot folytattak, ráadásul a Kárpát medence nem is alkal­mas a szállásváltásra. A törté­nészi elmélet helytállóságának bizonyítására citált helységne­vek zöme pedig csak a vizsgált kor után, a XII. században ala­kult ki véglegesen. -ts­Roma közéleti fórum Tamásiban Sikeres cigány önkormányzat Tamási önkormányzati és in­tézményi vezetőkkel találkoz­tak szombaton Tolna megyei cigány kisebbségi képviselők a Friedrich Ebert Alapítvány négy éves képzésének része­ként. Hajdics József polgármester agilisnek, célratörőnek és hatá­rozottnak nevezte a tamási ci­gány kisebbségi önkormányza­tot, amellyel szemben az egy éve alakult német önkormány­zat tájékozatlanabb, aminek ta­lán a helybeliek kevésbé aktív hozzáállása az oka. A települési önkormányzat szoros együtt­működésre törekszik a cigány önkormányzattal - mondta a polgármester, s erre két közös és sikeres pályázatot említett. Dr. Schutzbach Ferenc, Ta­mási jegyzője bevezetőjében arról beszélt: a kisebbségi ön- kormányzatok támogatása nem megfelelő, és a települési ön- kormányzatoknak is ki vannak szolgáltatva. Egy jobb pénz­ügyi helyzetben lévő város job­ban tudja támogatni a kisebb­ségi önkormányzatot is. A je­lenlévő roma képviselők több­ször visszatértek kérdéseikben a romák hátrányos megkülön­böztetéséhez a munkavállalás terén, és többen érdeklődtek a cigányság körében tapasztalt bűnözés adatai iránt. Ez utóbbi kapcsán dr. Kovács Zoltán, a tamási rendőrkapitányság veze­tője leszögezte: ilyen statisztika nincs, és a személyiségi jogok védelme miatt nem is készül­het, az azonban nem biztos, hogy a sokszor emberhez mél­tatlan körülmények között élő romák közül kerülnek ki bűnö­zők. Hajdics József hangot adott véleményének: a munka- vállalásban nem a származás, hanem a végzettség számít. Vannak előítéletek bizonyos szakmákban, - mondta szemé­lyes tapasztalatai alapján -, például a vendéglátásban és el­sősorban a külföldiek részéről. (tf) Illyés ünnepség a főiskolán Az Illyés Gyula Pedagógiai Fő­iskola az intézmény aulájában november 2-án, kedden Illyés ünnepséget tart. A délután négy órakor kezdődő ünnepi műsor­ban közreműködnek a főiskola hallgatói és a Bartina Egyesület táncosai. Ünnepi megemléke­zést dr. Horváth Béla főigaz­gató tart. Ezt követően átadják az Ily- lyés-plaketteket, valamint az úgynevezett belső kitüntető cí­meket. Jubilált az Ifjú Szív táncegyüttes A szekszárdi Ifjú Szív Német Nemzetiségi Nép­táncegyüttes fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Az ünneplés napja a szombat volt, ami a táncosok számára megmérettetéssel kezdő­dött, mégpedig délelőtt. A neves koreográfus, Vásárhelyi László előtt mutatták be a tudomá­nyukat, az alkalmassági vizsgán bemutatkozó 42 táncosból 39 sikerrel állt helyt. A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza színháztermében este hat órakor kezdődött az ünnepi gálaest, ahol az Ifjú Szív mindkét kor­csoportja nagy sikert aratva mutatkozott be a „teltházas” színházteremben. Vendégegyüttes is fellépett, mégpedig a leányvári Német Nem­zetiségi Táncegyüttes. Venter Fotó: Bakó Jenő ítélet a hajléktalanverők bűnperében Másodfokon enyhítették a büntetést Mint arról annak idején beszámoltunk, Dombóvárott egy fiatalokból álló társaság hajléktalanokat bántalmazott. Az történet úgy került nyilvánosságra, hogy tetteikről videofel­vételt készítettek. A kazettáról több másolat is készült. Tavaly tavasszal a városköz­pontban, a víztorony közelé­ben gyülekezett a szakmával rendelkező, de munkanélküli társaság, akik a jelek szerint nem tudtak mit kezdeni ma­gukkal. Tettüket azzal magya­rázták, hogy nem szeretik a hajléktalanokat, részegeket, s meg akarták tőlük tisztítani a várost. Később két kihelyezett rendőr szakközépiskolás is csatlakozott hozzájuk. Először biciklivel, majd személygép­kocsival indultak portyáikra. A lefilmezett esetben a Szász söröző mellett tartózkodó haj­léktalanra törtek rá álmában, s „rögtömtélő bíróságra” hivat­kozva megalázták, s közben különféle eszközökkel bán­talmazták a sértettet. Ugyanazon este még visz- szamentek, s mivel akkor egy másik hajléktalan a már meg­vert férfi védelmére kelt, őt is emberi méltóságában sérteget­ték, megverték. Kegyetlenségükre jellemző, hogy csalánnal verték a sértett arcát, s ebből legalább negy­venet tudott elkülöníteni az orvosszakértő, valamint 13 sú­lyos és 35 közepes erejű ütést az egyik sértetten. Az orvos­szakértő összesen 174 bántal­mazást számolt meg a video­felvételen, a négy sértettet 44 rúgás és 33 ökölcsapás érte, különféle eszközökkel pedig 57. A brutális verések - a testi szenvedésen túl - az átlagost meghaladó lelki gyötrelmet is okoztak. Egy másik esetben a vasút­állomáson szedtek fel egy fér­fit, akit autóval kivittek a vá­rosból azzal az ürüggyel, hogy hazaszállítják, s ott bántalmaz­ták. Értékeit is elvették. A bí­róság ezt a tettüket nem rab­lásnak, hanem csoportosan el­követett kifosztásnak minősí­tette, mert az „akciók” célja nem az értékek megszerzése volt. A bíróság az előbbiek mel­lett különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés­ben mondta ki a vádlottakat bűnösnek, részvételüknek megfelelően tettesek, társtet­tesek, vagy éppen pszichikai bűnsegédek voltak. A Tolna Megyei Bíróság enyhítette az első fokon kisza­bott büntetéseket. A másod­fokú, jogerős ítélet a bűnösség tárgyi súlyát lényegében ha­sonlóan ítélte meg, de az ala­nyi bűnösség tekintetében más álláspontra helyezkedett. Az enyhítés indokai között szere­pelt, hogy valamennyien bün­tetlen előéletű, fiatal felnőttek, s rendezett családi körülmé­nyeik is reményt adnak arra, hogy a rövidebb tartamú bör­tönbüntetés is eléri célját. A Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor vezette, három bí­róból álló büntetőtanácsa Szé­les Szabolcsot négy, Soós Le­ventét három, Matucza Zoltánt három év négy hónap börtönre ítélte, hosszabb időre eltiltva őket a közügyek gyakorlásá­tól. Ketten - részvételük ará­nyában - ennél lényegesen enyhébb büntetést kaptak. Ihárosi Ibolya Hírek Közéleti emberek a paksi tévében Bor Imre, Paks polgármestere és az önkormányzat bizottsága­inak elnökei lesznek a TelePaks városi televízió fórumának vendégei november 3-án, szer­dán este fél héttől. Az élő adás témája az önkormányzat egy éves munkájának értékelése, majd a közéleti tisztségviselők válaszolnak a nézők telefonon feltett kérdéseire. Intézményvezetői értekezlet A dombóvári önkormányzat ál­tal fenntartott intézmények ve­zetőinek tart értekezletet ked­den délelőtt kilenc órától a vá­rosháza dísztermében Kerényi Zsolt alpolgármester. Nyitva a képviselői iroda Fehérvári Tamás, a dombóvári térség országgyűlési képvise­lője holnap este öt órától már nem a Bezerédj utca 14. alatti épületben, hanem a Fidesz- MPP helyi szervezetének Sza­badság utcai irodájában tartja fogadóóráját. Kistérségi elnökök tanácskoznak Öt hátrányos helyzetű kistérség területfejlesztési társulásának elnökei tanácskoznak szerda délután két órától a dombóvári városházán. A megbeszélése- sen különféle Phare-pályáza- tokról és a Sapard-programról lesz szó. A közösségi házról döntenek A Dombóvári Német Kisebb­ségi Önkormányzat következő ülése szerdán 15 órakor kezdő­dik a polgármesteri hivatalban, melyen a Dombó Pál utcai kö­zösségi ház felújításának meg­kezdéséről döntenek a testület tagjai. Bátyus bál a betegekért Batyusbált rendez a Betegápo­lásért Alapítvány november 6- án 19 órai kezdettel Szekszár- don, a városi sportcsarnokban. Az est vendégművésze Piszter Ilona, az Állami Operaház tagja. Véradás Dombóváron A dombóvári kórház véradó ál­lomásának munkatársai holnap reggel fél nyolctól délután két óráig véradásra várják azokat, akik segíteni szeretnének em­bertársaikon. Tízezerszer töményebb a dohányfüst, mint egy szennyezett város levegője Dohányozni mától csak a kijelölt helyen lehet Hétfőtől már csak az arra kijelölt helyen lehet dohányozni a munkahelyeken, így védik a nem dohányzókat. Aki nem veszi komolyan a november elsején életbe lépő dohányzás elleni törvényt, az akár 30 ezer forintos pénzbírságra is számíthat. Vannak helyek, ahol egyálta­lán nem lehet dohányozni, pél­dául a közforgalmú intézmé­nyekben, tömegközlekedési eszközökön, vagy zárt térben - tájékoztatta lapunkat a do­hányzás elleni törvény részle­teiről dr. Halász Nóra tisztior­vos. — Munkahelyeken való do­hányzás korlátozása jelenti a legnagyobb változást, ez mit je­lent a gyakorlatban? — Külön jogszabály ren­delkezik a munkahelyen tör­ténő dohányzás lehetőségeiről. A munkáltatóknak gondos­kodniuk kell a dohányzó he­lyek kijelöléséről, illetve meg­felelő szellőztetéssel rendel­kező, zárt légterű helyiség biz­tosításáról. Vannak olyan he­lyek - egészségügyi rendelők­ben, gyógyszertárakban, köz­oktatási-, szociális- és gyermek intézményekben, sportlétesít­ményekben - ahol az itt megforduló látogatóknak egy­általán nem lehet dohányozni. — Mi történik azokkal, akik nem veszik figyelembe a do­hányzás elleni törvényt? — Ha a munkáltató nem je­löl ki dohányzásra megfelelő helyet, akkor 50 ezer és 100 ezer forint közötti egészségvé­delmi bírsággal büntethető, ha az egyén vét a törvény ellen, akkor 30 ezer forintos bírságot is fizethet. Az ÁNTSZ dolgo­zói végzik majd az ellenőrzé­seket, de lakossági bejelenté­seket is kivizsgálunk. — Kérem, mondjon néhány adatot, amely alátámasztja, hogy a dohányzás valóban ká­ros az egészségre. — Magyarországon 1955- ben 1430 tüdőrákos beteget tartottak nyilván, 1994-ben 7505-öt (ez a szám azóta to­vább emelkedett), ennek 90 százalékában a dohányfüst te­hető felelőssé, a szív- és érrendszeri halálozásban 25, a idült légúti beteg­ségekben 80 száza­lékban van döntő szerepe a dohány­zásnak. (Az daga­natos betegségek 45 százalékáért fe­lelős a dohányfüst.) Sajnos a passzív dohányzás legalább ilyen káros, hiszen a dohányfüst két­harmad része az úgynevezett mel­lékfüst, ami kétszer annyi nikotint, kát­rányt és ötször any- nyi szén-monoxi­dot tartalmaz, mint amennyi a füstszűrőn keresztül távozik. Míg a ’70-es években egy em­berre, évente 2640 szál ciga­retta jutott, addig a ’90-es években 3260 szál jut, ezzel a világon a harmadik legna­gyobb dohányos címet mond­hatjuk magunkénak. A '90-es évek közepén 38.700 ember halt meg Magyarországon a dohányzás miatt (zömében a 40-60 év közötti korosztály­ból). Aki dohányzik, az 20 évet veszít az életéből, ezt a tényt kutatások bizonyítják. A do­hányfüst tízezerszer tömé­nyebb, mint egy szennyezett város levegője. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents