Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-20 / 271. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1999. november 20., szombat Családneve: Radnóczi „Mi az a rokon? Ki az? Akit én nevezek annak” - írta Radnóti Miklós, akiről dr. Czeizel Endre kutatásai nyomán közölt sorozatunk befejező részében írunk. A költő sosem törődött családfájával. Felmenői keresésének elhanyagolásában biztosan közrejátszottak a megalázó zsidótörvények, hiszen akkor a származás élet-halál kérdése volt. Ám saját születésének körülményei annál inkább gyötörték. Az A-iker önvádja Glatter Jakab, a költő apja szelíd, csendes utazó kereskedő volt, mint amilyen Arthur Miller színdarabjának ügynöke. 1908-ban vette feleségül Grósz Ilonát, akiről a fennmaradt képek is igazolják, hogy gyönyörű asszony volt, ráadásul művelt és életvidám. A Nyugati pályaudvar mellett laktak. Az asszony első terhessége ikerterhesség volt. A szülésnél súlyos komplikációk léptek fel, és az elsőként világra jött Miklós - az A-iker - ____________ u tán a jóval kisebb, csupán öt percet élt B-iker már nevet sem kapott. Az édesanya szíve pedig felmondta a szolgálatot. Radnótit egész életén végigkísérte ez a tragédia, születésnapja mindig édesanyja halálára emlékeztette. Huszonnyolc éves korában így írt erről: „Erőszakos, rút kisded voltam én, ikret szülő anyácska, gyilkosod!” A kis Miklóst hároméves korától apjának második felesége, Molnár Ilona nevelte. A kisfiú 12 éves koráig ezt az asz- szonyt vélte vér szerinti anyjának, csak apja agyvérzéses halála után tudta meg a teljes igazságot. Az özvegyen maradt nő - Ágnes lányával, a költő féltestvérével - Nagyváradra Budapesten született, Szegeden szerzett tanári diplomát. Zsidó származása miatt csak magániskolában taníthatott. Költészete mellett kiemelkedők francia műfordításai. Több alkalommal behívták munkaszolgálatra, 1944 novemberében Abda mellett agyonlőtték. Az utolsó költeményeit tartalmazó fekete, úgynevezett Bori noteszt 1946-ban, a holtteste exhumálásakor találták meg. költözött, ahol nevelt fia szerint „ragyogó, szép fiatalasszonyként dolgozott, nyomorgott”. Csak húsz év múlva ment újra férjhez. Glatter Ágnesnak később verseskötete is megjelent. 1944-ben - az édesanyjával együtt - Auschwitzban pusztult el. Nem kellek senkinek A kisfiú gyámja a nagybátyja, Grósz Dezső textilgyáros lett, de tartásdíjért Ilka és Ernesztin nagy- nénjei nevelték szűkös körülmények között. A gyámapa, bár ő maga színházba-operába járt, és sokat olvasott, nem vette jó néven Miklós irodalmi érdeklődését, és teljes érzéketlenségét a praktikus dolgok iránt, mivel gyámfiára akarta volna hagyni a cégét. Grósz Dezső a háború után Brazíliába emigrált. A költő korai verseit egy keményfedelű, kék iskolai füzetbe írta. Szobája falán a fényképek Aranyt és Kazin- czyt ábrázolták. Ha megkérdezték a vendégek, hogy ezek vajon a rokonai-e, azt felelte: igen. 1940-ben ezt írta: „Zsidóságomat soha nem tagadtam meg..., de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom... Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok...” 1930-ban jelent meg első kötete, de csak a szegedi egyetem bölcsészkarára vették fel, mert a numerus clausus, a zsidótörvények miatt Budapesten erre nem volt esélye. Egyetemi évei során az a Sik Sándor lett életének meghatározója, aki 1943 májusában római katolikussá keresztelte. Radnóti már tizennyolc éves korától katolikusnak érezte és vallotta magát. 1934-ben a Glatterről Radnótira magyarosított, bár hivatalosan a Radnóczi név használatát engedélyezték neki. Magyar és francia nyelv- és irodalomtanári oklevelet szerzett, de kinevezést - zsidó származása miatt - soha életében nem kapott. Később is csak apósa magániskolájában taníthatott. Egy idő után a verseit sem közölték. „Költő vagyok és senkinek se kellek...” „Félemberek” szövetsége 1935 augusztusában vette feleségül a ma is köztünk élő Gyarmati Fanni tanárnőt. Kapcsolatuk - ahogyan jellemezte - két „félember” szoros és egyenrangú szövetsége volt, amiből a magyar költészet talán legboldogabb és leg- harmonikusabb szerelmi lírája sarjadt. Gyerekük nem volt. A költő részint a kor borzalmai miatt, részint saját születése tragikumára gondolva nem akart utódot vállalni: féltette szerelmetes asszonyát. Fiatalkori erős szerelmi vágyát a halálfélelem váltotta fel, ami elől Fanninál keresett menedéket: „két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem”. Két esély az életre 1944. május 18-án került sor utolsó, végzetes, munkaszolgálatos behívására. Az utólagos feltételezések szerint két lehetőség kínálkozott volna, hogy életben maradjon. Amikor 1944. augusztus 29-én kiürítették a Bor melletti heidenaui lágert, és a munkaszolgálatosokat két csoportba osztották, az ott maradókra - az elterjedt hírek szerint - megsemmisítés várt. Radnóti kétségbeesett erőfeszítéssel elérte, hogy az első csoportba kerüljön. Vesztére tette! A hátramaradottakat a partizánok felszabadították, Radnóti és társai viszont - „erőltetett menetben”, ahogy a tömegsírban megtalált fekete noteszban leírta - a végzetük felé meneteltek. November 8-án, immár Nyu- gat-Magyarországon, a súlyos betegeket - Győrben, szekéren - egy iskolában berendezett szükségkórházba vitték. Ott akarták volna hagyni őket, de nem volt hely. Áthaladva a Rábca-hídon megérkeztek Abdára, ahol huszonkét munkaszolgálatost - magyar katonák! - lemészároltak, hogy a kocsisok hazamehessenek, és a katonák jelentkezhessenek az alakulatuknál. Ha Radnóti a másik csoportban marad, vagy Győrben felveszik a szükségkórházba, talán életben maradhatott volna. Somos Ágnes Keressük egymást Jelige: Filigrán. 47 éves (162/52), barna, egyedülálló, stabil egzisztenciával rendelkező, Szekszárdi hölgy vagyok. Szeretem a rendet, nyugalmat, őszinteséget. Szeretek olvasni. Keresem azt a férfit 52 éves korig, aki Szekszár- don vagy környékén él, káros szenvedélytől mentes, egyedülálló, értékelni tudja tulajdonságaimat, avagy ő is hasonló. Jelige: Szilveszterezzünk együtt! 59 éves (165/80), kissé molett, elvált asszony vagyok. Szeretem az otthonomat, szeretek szórakozni, kirándulni, zenét hallgatni, szeretnék megismerkedni tartós kapcsolat céljából egy hozzám hasonló tulajdonságokkal rendelkező szekszárdi férfival, akinek káros szenvedélyei nincsenek. Jelige: Llgye Te is akarod? 60 éves (155/65), rövid, barna hajú, csinosnak mondott, ápolt, házias és rendszerető, középvégzettségű özvegy- assZony vagyok. Nyugdíj mellett még aktívan dolgozom. Saját összkomfortos lakásomban 5 éve élek egyedül. Kedvelem a tartalmas szórakozást, a színházlátogatást, kirándulás, olvasást, TV nézést és a rejtvényfejtést. A magányt egyre nehezebben viselem el, ezért szeretnék megismerkedni legalább középfokú végzettséggel rendelkező, intelligens, szeretetne, megértésre vágyó, káros szenvedélytől mentes, őszinte úrral 65 éves korig, tartós kapcsolat reményében. A válaszleveleket várják az „Őszinte szó” Társkereső Szolgálatban. (Szekszárd, Mártírok tere 10.) „Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izráel csapatai Istenének nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál.” lSám 17.45. Ismerünk hősöket. Olvashatunk róluk mesékben, legendákban, találkozhatunk velük a televízió képernyőjén. Ilyenek a hős lovagok, a sárkányölő bajnokok, Fehérlófiak és Toldi Miklósok, akik hatalmas és félelmetes erejükkel könnyűszerrel győzik le ellenfeleiket, akik sziklákat morzsolnak szét és malomköveket hajítanak, akik a leglehetetlenebb helyzetekből is könnyűszerrel kerülnek ki győztesen. De vannak modem hősök is: Rambók és Terminátorok küzdenek előttünk a televízióban. Ők azok, akik egyedül szállnak szembe egy egész hadsereggel, és közben fütyülnek arra, hogy mindez abszurditás, hogy ez lehetetlen, mivel számukra minden lehetséges. Hiszen ők a tökéletes katonák, ők a tökéletes emberek. Ők azok, akik a világ farkastörvényei között a legsikeresebben szerepelnek. Úgy tűnhet, csakis ők lehetnek a valódi példaképek... Mert az ember minden korban úgy gondolja, hogy szüksége van hősökre, szüksége van példaképekre. Olyan személyekre, akiknek tetteibe, sorsába kicsit beleképzelheti önmagát. Úgy érzi, szüksége van arra, hogy eljátsszon a gondolattal: „Milyen jó lenne, ha én is ilyen hős lehetnék!” Egy ilyen hőssel találkozunk Dávid és Góliát történetében is. Góliát valóban hős. Hatalmas termetével, félelmetes erejével aligha mert volna bárki is szembeszállni. És valóban: nem is akadt ember egész Izraelben, aki elfogadta volna az ő kihívását. Góliát hős volt. Már-már nem is ember, hiszen emberfeletti erővel rendelkezett, nem volt párja sehol. Társai csodálattal néztek föl rá: ő volt a harcos, aki rendíthetetlennek, legyőzhetetlennek tűnik, aki fölött már senki sem állhatott, akinek már senki sem parancsolhatott. Ólomsúlyú kardjával, ezüstösen csillogó páncéljával, harsogó hangjával az örökkévalóságot jelképezte mindenki számára, aki csak látta őt. Bár ki nem mondta soha senki, mégis egészen biztosan megfordult mindegyikük fejében, hogy ez a valaki, ez a Góliát, ez a félelmetes, legyőzhetetlen hős, ez nem lehet más, ő az „isten”... Ő az, aki gúnyolta Izraelt, ő az, aki kigúnyolta Izráel Istenét is. Ezt a Góliátot hallotta Dávid is, amikor testvéreinek vitt ételt a csatatérre. Dávid nem volt hős. Egyszerű pásztorfiú volt, aki apja juhait őrizte a pusztában. Aki Góliát szavait hallgatva viszont rögtön felismerte azt a hamis igényt, mellyel ez az ember állt elő önmagára nézve, hogy valóban hősként tekintsenek rá, hogy önmagát állítsa Isten helyébe. Dávid nem volt hős. Egyszerű pásztor volt, de Isten embere. Nem is lehetett belőle hős, hiszen mielőtt kiállt volna Góliát ellen, Saul király felöltöztette őt saját páncéljába, de az olyan nehéz volt Dávid számára, hogy megmozdulni sem tudott benne. Hát lehet hős az, aki nem bírja el a páncélt, és akinek nincs fegyvere? Dávid egyszerű ember volt. Bottal és parittyával ment Góliát ellen. Olyan eszközökkel, melyek abban az időben sem számítottak fegyvernek. A pásztorok használták ezeket, hogy megvédjék a nyájat a vadállatok ellen. Góliát istenként ünnepeltette magát, az Úr azonban úgy küldte ellene Dávidot, mintha vadállat ellen küldené. A legkiválóbb ember erején >n legkisebb emberének gyöngesége is nagyobbnak bizonyult. Dávid győzött Góliát felett. Ez egyben azt is jelenti, hogy Isten legyőzte az emberben a hőst. Nincs már többé szükségünk hősökre, sem arra, hogy mi magunk azok legyünk. Egyedül Isten győzelmére van szükségünk, arra az erőre, mely „erőtlenség által ér célhoz” (2Kor. 12.9). Smidéliusz András) ANGOL NÉVELŐ ~1 PÁRATLAN MÉCSES ~1 FELTÉVE t ... BESZÉD (jRASEMLÉK) ~1 Ó ... MIO (OLASZ DAL) ~1 TÉLI CSAPADÉK ~1 ARRÓL LÉT ~1 VER t r~ ÁTTEKINTHETŐ, MÉLTÁNYOLHATÓ Rejtvény A satírozott rész megfejtése beküldendő a Tolnai Népújság szerkesztőségének címé- re: 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: december 3. A november 6-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „El sem tudod képzelni, hogy milyen vihar van itt a par- ton. ” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kiss Zsuzsa Paks, Kishegyi u. 46-48., Misek Istvánné Kéty, Szabadság u. 63., Néth Szil- via Miszla, Fő u. 26., Boda Istvánné Dombóvár, Jova- nich u. 18., Kiss Jenőné Szekszárd, Mészáros L. u. 5. ANGOL SÚLYMÉRTÉK HOSSZÚ NYELŰ LÁNDZSA ADNAK NEKI KRISZTUS, RÖV. NÉPIES BESZÉD BEIKTAT SZUNDÍT ÖRÖKKÉ RÉGI MONDÁS 1 BEÁGYAZ* t > * * T t mm kR L ÖVÖN ... ÜTÉS RÉZZEL BEVON ► ALÁ ELSÖTÉTÍTŐ BERENDEZÉS ▼ FEST KIS ÓLOMGOLYÓ TERMÉSZETFELETTI 2 ÉRTEKEZÉS BÍRÁLÓJA ► t t EMBERI „MENNYISÉG” ► t MOST SZÁL L t t FÉL TYÚK ! ► KÖTEKEDŐ ► t VAN, NÉMETÜL ► ARRA TEKINT (EREDMÉNYESEN) ILLETVE, RÖV. ZÁRALKATRÉSZ VEREJTÉKEZIK r TETŐPONT OLASZ KÖLTŐ ► t OSZTRÁK TARTÓAMERIKAI ÁLLAM ►t t FA BURKA PANASZ MUTATÓSZÓ ► t SZÉNHIDRÁTFÉLE t FUT ►t FRISS, FIATALOS TV-MUNKATÁRSV. MÓKUS ROKONA fl_ t LÉLEGZIK TÖRÖK, SPANYOL GK. FOGDOS ► t ARADI SPORTKL. NEVADA, RÖV. TEKNŐ UTÓDA RITMU- SOSAN MOND KEIK ANNAL ► . KIRÁLYI SZÉK ►t t FÖLDRE HELYEZ ► t KUTRICA FORDÍTVA: ERDEI VAD ► MINISZTÉRIUM SZEGED RÉSZE! __I SZÓL A BÉKA ►t t BECSOMAGOL t DEHOGY! NITROGÉN VEGYJELE KELET, RÖV. SUGÁR JELE ELŐTAG: KÖZÖTTI I-► t Ül! | m * __________1 __ H ATÁROZ t
