Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-13 / 265. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1999. november 13., szombat Amikor az asszony krokodilkönnyeket hullat A VICC POÉNJA. ELSŐ RÉSZ VN SAVVAL KEZEL NEM SZÁ­NAGY RAGA­DOZÓ MADÁR SKiNV —M ÓRIÁS MITIKUS AGYAG­SZOBOR-------------- 1--------­___ i SZENE­G ÁLI sík r V v i NYUGA­íS?— ^ÚVÁSOS IDŐ > •S n. m U i / J_ ...-DUNA PALIND­ROM FÉR­FINÉV > FA JTLZOJF SÚLYT ÁLLAPÍT MEG > BARÁZDA­KÉSZÍTŐ > U PÁSSÁ U EGYIK FOLYÓJA !> ÖNTŐ­FORMA . MŰKOR­CSOLYÁ­IIG RÁS > W E DOLOG ALATTI HELYRŐL "V KEDVES ERDEI VAD EURÓPA­KUPA. RÖVIDEN OROSZ NAPI­LAP AMERÍ­SÚROLÓ­TOLSZ­TOJ > ú A VICC POÉNJA. ?• RÉSZ “T V // guru­LAT OLASZ r KyRS“ JÓZSEF HŐSI. ■... > VÁZLA­SPANYOL EXKI— RÁlYN-t > VÉR­FAKTOR >--------V— GÖRÖG ÉV­EZRED KÖZÉP— ÉRTÉK > KIS HÁZIKÓ, > RITKA KETTŐS > AZON A TÁJON HUS­SAJT ISKOLAI BÚTOR p> r v ■ SZÍ­NÉSZNŐ IÉVA) > V EN PAS­SANT. RÖVIDEN > V OSZTRÁK AUTÓJEL VERDI OPERÁJA > MAGAD FOHÁSZ VALÓ­BAN > HAJQFAR KOSZTO­LÁNYI DEZSŐ 1 ff ... BABA: KELETI MfSE— HŐS URUGY > V ANGYAL­RANG 1 > V ... KI­RÁLYA RAMAZ­rr yv MOLL JELLEGŰ EGYHÁZI HANGSOR > V A HÓNAP KÖZEPE. LAT. LÁNYUNK FÉRJE.. > KÖZSÉG AS2ÓD MEL­LETT > KÖRBE­KÖRBE FORGAT MERT > ^ ­GAUSS Sr­KÓDVA ELBORÍT > i ÓÍR ROVÁS­ÍRÁS NIGÉRIAI VÁROS > ~^r~ MAGA­> PALME > FOGYNI KEZDI MEGYEI HELYSÉG DOBOT MEGSZÓ­LALTAT > FEL­VONÓ GORDON­MŰVÉSZ. > V MÖLCSKO CSONYA V > DOKT­RÍNA FÉL­MAJOM f> FRANCIA ÍMEI ALSÓ VITOR— LARUD > V BÍRÓSÁ­GI ÜGY MENY­ASSZONY > SIETVE MEG­> ... STI— GNANI > Aj KÖNYV­ÚJDON­> V TERA­JOULE > TUPOL- JEV, RÖV OLASZ NEVELŐ RÓMAI HAMISÍ­TOTT P 1 V umy_ ADVENTI HAJNALI MISE ZORRO > V Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, leve­lezőlapra, kérjük írják rá: Rejt­vény! Beküldési határidő: no­vember 26. Az október 30-i rejtvény he­lyes megfejtése a következő: „A férjemmel a hét végén lova­golni voltunk a Hortobágyon A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Kajári Erika Paks, Kishegyi u. 46-48., Sulyok Anikó Szek­szárd, Széchenyi u. 62-64., Ke­resztes Andrásné Cikó, Perczel u. 19., Szőts Tihamér Bony- hád, Fáy lakótelep 9., Hochsteiger Mária Tolna, Víz­torony u. 24. Gratulálunk a nyerteseknek! hogy hallhatunk arról: a szek­szárdi református templom­ban november 14-21-ig min­den nap 18 órakor és 21-én 16 órakor a megújulás jegyében őszi evangelizációs sorozatra mehetnek el az érdeklődők. „Aki szomjúhozik, JÖJJÖN EL: és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” Tudom mindanyionknak megvan a maga életvitele, el­foglaltsága, gondolkodás módja, amely meghatározza életünket, sorsunkat. E min­dennapos életvitel és elfoglalt­ság között is jó, ha tudunk időt szakítani arra, hogy ilyen alkalmakat megragadjunk és testileg-lelkileg megújuljunk. Mindannyiunknak testi-lel­ki világát úgy kellene, hogy megéljük, hogy e közben nemcsak a múlandó dolgokra figyeljünk, hanem arra is, aki a múlandóságba múlhatatlan. Aki Istenre figyel az nemcsak magát, hanem a körülötte le­vőket is látja s tudja, hogy éle­tét nem élheti elszigetelten, hanem csak úgy, hogy együtt lüktet, együtt él az ő környeze­tével. Erre az együttérzésre, együtt élésre ad nekünk pél­dát a Szentírás tanítása Pál apostol önvallomása alapján: „az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy az erőtleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket. ” (I.Kor. 9:22) Ez azt mutatja meg, hogy milyeneknek kell lenni a ke­resztyén embereknek, a Krisz­tus követőknek. Ez nem csu­pán szimpátiát jelent a másik emberrel, hanem sokkal töb­bet annál - azonosulást. Ez nem csak azt jelenti, hogy együtt tudok érezni az örven­dezővei éppen úgy, mint a sí­róval, az éhezővel éppen úgy, mint a javaikban dúskálódó­val, hanem ennél sokkal töb­bet. Még pedig azt jelenti, hogy eltudja fogadni a mási­kat olyannak, amilyen. Ez már nem szimpátia, hanem empátia. Az empátia beleér- zés, bele élés a másik életébe, így tudom átélni a másik fáj­dalmát, bánatát vagy éppen örömét s így tudom átérezni azt is, hogy mi tette Jézus Krisztus lényét olyan hallha- tatlanul vonzóvá a vámsze­dők, a farizeusok az utcanők, a senkik, a halászok, a pénz­ügyi kis emberek szemébe. Jé­zus még ezekkel szemben is tudott azonosulni, s meglátja Zákeust a fán s azonosítja ma­gát vele. Azzal a kisebbrendű­séggel küszködő emberrel, aki tele van gyűlölettel, mert őt is mindenki gyűlöli. S ennek há­zába megy, asztalához ül s ételét megeszi Jézus s nem ve­ti szemére, hogy tudtál ilyen­né válni, hanem beleéli magát a vámszedő életébe, melyet megérez Zákeus s egyszerre kiönti lelkét s beismeri én te­hetek róla, hogy gyűlölet van körülöttem, de amit jogtala­nul elvettem embertársaimtól, kétszeresen visszaadom. Mi hogyan alkalmazzuk ezt a magunk életébe, ha Jézus Krisztus tanítványai vagy kö­vetői akarunk lenni? Mert a legtöbb ember nem tanácsot kér, keres, nem is szimpátiára szomjas, hanem arra, hogy át­tudjam érezni őszintén hely­zetét, könnyét és bűnét s azo­nosulni tudjak vele, hogy az ő helyzetében én sem tudnék mást tenni. S ha látja, érzi ezt az empátiát, s ha nem szólsz semmit sem már az is gyógyít­ja őt. Gyógyító a számára ha te át öleled úgy, amint van s azonosítod magad vele. Ezt lehet és kell gyakorolnunk, mert Jézus is ezt teszi velünk, hogy mindeneknek mindenné legyek, hogy az erőtleneket megnyerjem és megtartsam. Ez a jó hír és örömhír szá­munkra, hogy olyan Meste­rünk van, aki azért jött, hogy megkeressen és megtartson, hogy velünk azonosuljon s bennünket felemeljen s hoz­zánk betérjen s velünk legyen minden napon. Keresd a vele való találkozást az evangelizá­ciós hét alkalmával is, hogy követhesd példáját s magyar néped, egyházad javát szolgál­hasd. Vincze Áron református lelkipásztor Múltidéző, bravúros zongorajáték Koncert a javából! Immár másodszor léptek fel a kijevi Vladimir Horowitz nemzetközi zongoraverseny legjobbjai a bonyhádi Városi Művelődési Központban. Mint ahogyan várható volt, ritka élményben lehetett része a minte­gy kétszázötven fős közön­ségnek: a tizenéves fiatalok bámulatos tudásukról tettek tanúbizonyságot. A zongorairo­dalom legnehezebb műveit is a legkisebb technikai probléma nélkül, kifinomult ízléssel adták elő. Négy ifjú művészt hallottunk ezen az estén. Elsőként a kijevi konzer­vatórium hallgatója, Marina Puchljanko lépett színpadra. Chopin Andante Spianato és Nagy Polonéz c. művével kitűnő atmoszférát teremtett. A bevezető részt szép hangon, a polonézt a lengyel táncház szük­séges feszes ritmikussággal szólaltatta meg. Ezután Elmar Haszanov Liszt műveket játszott. A tizen­hat éves szevasztopoli művész már a Rigoletto parafrázis első oktávmenetével megfogta a hall­gatóságot. A La campanella etűd nehéz ugrásai a tempó ellenére is biztonságosan szólal­tak meg. Marina Radjusina tizenkilenc éves odesszai hölgy két Chopin művet - az F-dúr Balladát és az Asz-dúr Polonéz- fantáziát - szólaltatott meg. Játékát az igényes megfogal­mazás és a kifejezetten szép zongorahang jellemezte. A közel kétórás hangversenyt az alig tizenhat éves Daniil Slejenkov fejezte be Liszt VI. Rapszódiájában megcsodálhat­tuk félelmetes oktávtechnikáját. A koncert csúcspontja a zárószám, Liszt Mefisztó ker- ingője volt. Az előadásban min­den „ördögi” benne volt, amit a zeneszerző beleírt és amit egy remekül képzett művész bele tud tenni. A közönség kitartó tapsát az ifjú zongorista egy Rachmaninov művel hálálta meg. A rendkívül magas színvon­alú hangverseny azokat a szép időket idézte, amikor a bonyhá­di zeneszerető és értő közönség Fischer Annie-t, Prunyi Ilonát, Bodó Árpádot hallhatott... Reméljük, hogy egy év elteltével - Budapesten és Szegeden kívül - ismét Bonyhád lesz az a kiválasztott város Magyarországon , ahol a legközelebbi Horowitz zongora- verseny helyezettjei fellépnek. Elmauer J. Transilvania: Erdélyből ritkán látogatnak el zenekarok Tolna megye székhelyére. A hét közepén mindenesetre ez történt, hiszen a Babits Mihály Művelődési Központban a kolozsvári Transilvania Állami Filharmonikus Zenekar adott koncertet - mérsékelt érdeklődés mellett. ■■■■ költészet, zenében ban felidézhette a néhány évti­zeddel ezelőtti időszakot, ami­kor is Szekszárdon, nem utol­sósorban a lelkes és közismert, máig emlegetett zenebarátok szervezésének is köszönhetően tömegek zarándokoltak volna el egy-egy ilyen fellépésre. Ám mára a helyzet alapvetőn meg­változott, s jelenlegi viszonya­ink ismeretében talán a nem egészen fél ház sem lebecsülen­dő eredmény. A kétségkívül fontos és nemes kezdeménye­zés, tehát a hangverseny soro­zat mindenesetre folytatódik, a tervek szerint december else­jén a Pécsi Szimfonikus Zene­kar mutatkozik be - Howard Williams vezényletével - az ér­deklődőknek. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Hozzáértők szerint az együt­tes kifejezetten magas szintet képviselt, ezt bizonyították az előadott darabok is. Brahms szimfóniájának lassú tétele köl- tőiségével, bensőséges mivoltá­val gyakorolt hatást a közön­ségre, s ugyanez mondható el Liszt Esz-dúr zongoraversenyé­ről is. A foghíjas publikum lát­ványa - ellenpontként - sokak­A kolozsvári zenekart Emil Simon vezényelte, zongorán Dániel Goiti játszott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents