Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

1999. november 11., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Hívja a zöld számot: 06-80-200-398 A téma: az állattartás November 12-én ismét állattartó olvasóink rendelkezésére áll a Tolnai Népújság szerkesztőségé­ben várakozó állatorvos, dr. Sza­bó Ákos, aki várja gazdálkodó olvasóink kérdéseit. Reggel 9 órától déli 12 óráig hívhatják olvasóink a zöld szá­mot: 06-80-200-398. Témánk tehát az állattartás. Közeledik a disznóvágás ideje, nyilván a sertésvágásról, a vágás előtti időszakról, az állat etetésé­ről, éheztetéséről is kérdeznek majd olvasóink. December ele­jén kerülnek fedett helyre a ju­hok is, így ezzel kapcsolatban, valamint a téli állatgondozásról is várjuk olvasóink hivásait. Várjuk hívásaikat a zöld vona­lon, melyen ingyen telefonálhat­nak, november 12-én, pénteken 9 és 12 óra között. Egy hét múlva jön a gáz Megtörtént a nyomáspróba a Gyönk térségét ellátó gázvezeté­ken - tájékoztatott a DDGáz Rt. gázgazdasági igazgatóhelyettese. Koncz László kérdésünkre el­mondta: tévedésen alapult a cég sajtóközleménye, amely szerint november 10-én megindulhatott volna a gázszolgáltatás a tizen­négy községben. Jövő hét elejétől folyamatosan érkezik a földgáz a településekre, a hét végére pedig - Dúzs kivételével - minden község­ben megindul a szolgáltatás. Dúzs esetében a szolgalmi jogról folynak még tárgyalások. Koncz László megerősítette: A DDGáz az önkormányzatok kártérítési igényeiről tárgyalásokat kezde­ményezett. A tizennégy községet Baksa János miszlai polgármes­ter képviseli. Baksa János szerint egy, vagy két település ép fel kár­térítési igénnyel. Van olyan falu, például Miszla, amely nem lép fel követelésekkel, mert a DDGáz is tett gesztusokat a'beruházás so­rán. ( h -c) Alapjog a gyermekvédelem Kétéves a gyermekvédelmi tör­vény. A Tolna Megyei Közigaz­gatási Hivatal jegyzők és gyám- ügyeseknek szervezett két napos továbbképzést a gyermekvéde­lem helyzetéről. Az első napon megyei és országos áttekintésre, valamint konzultációra került sor Szekszárdon a régi megyeházán. Eszteriné dr. Faragó Márta, a megyei gyámhivatal vezetője a gyermekvédelem helyzetéről tar­tott előadást. Később a sajtótájé­koztatón is elmondta, hogy a megyében kilenc településen nem hozták létre a gyermekjóléti szolgálatot, annak ellenére, hogy ez a törvény szerint alapellátás­nak minősül. Mucsi, Dúzs, Kalaznó, Murga, Miszla, Fürgéd, Felsőnána, Szálka és Őcsény nem rendelkezik ezzel a gyer­mekvédelmi alapszolgáltatással. Dr. Lantai Csilla, a Szociális és Családügyi Minisztérium címzetes tanácsosa úgy nyilatko­zott, hogy a törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, kon­cepcionális változtatás nem, csak finomítások várhatók a két éves tapasztalatok alapján. A továbbképzés ma folytató­dik , a témák között szerepel például a konfliktuskezelés, és a családon belüli erőszak. Szóló szőlő, mosolygó barack Mit termelünk most: Tolna megyében az egyéni gazdálkodók a legfrissebb adat szerint, 18.705 tonna zöldségfélét termelnek, évente. Ebből a legtöbb: görögdinnye - 5707 tonna, sárgarépa 2236 tonna, fejes káposzta - 1595 tonna, vöröshagyma 1458 tonna. Gyümölcsös nagysága: jelenleg 1289 hektár (7 évvel ezelőtt még 3232 hektár gyümölcsös volt ), a megye összterületének a 0,4 százaléka gyümölcsös. A legtöbben almát és őszibarackot termel­nek. A zöldség és gyümölcs ágazatban 18 ezer ember dolgozik, csak Tolna megyében. Mire van kereslet az unióban? Cseresznye korlátlan lehetőséget biztosit, ha legalább 30 mm-es átmérőjű, kézzel szedett és egyformán jó minőségű a gyümölcs, meggyből legalább 80.000 tonnát lehetne értékesíteni évente, ha a megfelelő fajtát választják a termelők, vagyis július közepéig befe­jeződjön a gvömölcs szedése, és 20 mm-es átmérőjű tegyen. Kajszi szintén keresett, íze. zamata felülmúlja a spanyol, francia terméket, de legalább 50-60 mm-es átmérőjű, szépen csomagolt, mutatós legyen. A szilvát aszalva (belül mandulával, vagy dióval), a málnát, szamócát dobozokba csomagolva, kitűnő minőségben lehet majd értékesíteni. A megyei önkormányzat me­zőgazdasági bizottságának a szervezésében tegnap kister­melők, egyéni vállalkozók és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Ter­méktanács vezetői, dr. Mártonffy Béla ügyvezető igaz­gató és dr. Lux Róbert főtitkár találkoztak egymással. A szak­mai tanácskozást dr. Tollár Ti­bor, a megyei önkormányzat al- elnöke kezdeményezte. A téma az Európai Uniós csatlakozást megelőző feladatok megvitatá­sa volt. Dr. Mártonffy Béla arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a kis­termelőknek össze kell fogniuk, mert az érdekeiket külön-külön nem tudják érvényesíteni a nagy felvásárlókkal szemben. Az új típusú szövetkezések erre alkalmasak. Európa legna­gyobb zöldség és gyümölcs be­szállítói a francia, az olasz, a spanyol termelők, akik szövet­kezetekbe szerveződve, egy helyre viszik az árut, mindig tudják, hogy kinek, mennyi ter­méke van, és a minősége meg­bízható. Dr. Lux Róbert főtitkár hangsúlyozta, hogy sehol nincs ilyen zamata a gyümölcsnek, mint nálunk. Kérdés az is, mek­kora az a terület, melyből egy- egy családi vállalkozás megél­het? Dr. Lux Róbert szerint ez függ attól, hogy mit termel p család, de 8-10 hektár az alsó határ. Alma ültetvénynél na­gyon fontos a fajták megválasz­tása, a keresettebb fajták: Gála, Jona-gold, Pink-lady. Ősziba­racknál is jelentős az uniós kí­nálat, tehát magas a mérce. A ribiszke, az egres, az eper ese­tében a lengyelek jelenthetnek konkurenciát. Mauthner Kinek fontos a dolgozó ember? A biztonsági előírások maradéktalan betartása a munkaadó és munkavállaló számára egyaránt fontos, még akkor is, ha a pillanatnyi érdekek mást diktálnak. Mi a teendő ebben a helyzetben? A kérdésre a választ a tegnap Szekszárdon, a mű­velődési házban tartott munkabiztonsági, foglalko­zás-egészségügyi, tűz- és környezetvédelmi konfe­rencia adta meg. Tímár László, megyei közgyűlési alelnök köszöntője után dr. Őry Csaba, a Szociá­lis és Családügyi Minisztérium politikai államtit­kára tartott gondolatébresztő előadást a témakör­ről. Ma is tapasztalható, hogy a vállalkozó, a mun­kaadó számára a pillanatnyi érdek sokkal fonto­sabb, mint a munkabiztonság, a foglalkozás egész­ségügy. Az államtitkár örvendetesnek tartotta, hogy a jövő év január elsejétől önállóvá válik a je­lenleg a minisztériumhoz tartozó Munkaügyi Fő­felügyelőség. Bizonyos szigorítások, gyakoribb el­lenőrzések is szerepelnek a tervek között, már csak azért is, mert „a gazdaságnak is érdeke az, hogy minél kevésbé zsigerelje ki a dolgozókat.” Dr. Békés András, az Országos Munkabizton­sági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke szerint Magyarországon már sok mindent követeltek tün­tetéseken, de jobb munkakörülményeket még so­ha. -szá­HÍREK Díjátadás Ravennában. Dr. Fenyőházi Elemér alpolgármes­ter vezetésével öt fős küldöttség utazott ma Szekszárdról Olaszor­szágba, Ravennába. A delegációt Ravenna megye elnöke, Gabriele Albonetti fogadja, s a vasárnapig tartó tárgyalásokon a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővíté­sének lehetőségeiről lesz szó. A küldöttséggel utazó Adorjáni Endre szobrászművész most ve­szi át az elnöktől azt a különdíjat, melyet a XIII. Nemzetközi Dante Biennálén nyert alkotásával. Az elszámolásról Tamási­ban. Néhány áthúzódó beruhá­zástól eltekintve befejeződött Tamási környékén a vízkárok helyreállítása. A Tolna Megyei Védelmi Iroda vezetője, Nagy Zoltán ezredes Tamásiba hívta össze Tamási és Dombóvár kör­nyékének jegyzőit. Az értekezle­ten a megyei helyreállítási bi­zottság tartott felkészítést a helyreállításhoz nyújtott állami támogatás elszámolásáról. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor vall életéről, munkás­ságáról, s ad tájékoztatást a pé­csi Szívcentrumról november 12-én, pénteken 19 órai kezdet­tel Szekszárdon, a Német Szín­házban. Az ingyenes talk show-t Bagossy László rendező vezeti. Kaposszekcsőn a község sport- csarnokába várják pénteken dél­után négy órára a településen élő nyugdíjasokat, akiknek az if­júsági fúvószenekar és a magyar­széki énekkar ad műsort. Paprika Jancsi Kakasdon. A Der Hampelmann, azaz a Papri­kajancsi című zenés gyermekdara­bot november 12-én, pénteken 15 órai kezdettel Kakasdon, a műve­lődési házban tekintheti meg a kö­zönség. Az atomerőmű új szervezetében minden jelenlegi munkavállalónak helye van Felszólalás a Parlamentben, döntés az atomerőműben Nagy Sándor fotó: ótós Réka ső, minősített cégektől veszik igénybe gazdaságosan, biztonsá­gosan. — Az államtitkár azt mondta a Parlamentben: „szükségesnek látjuk, hogy a tulajdonos halasz- sza el az átszervezést” „A vizs­gálatok során a valóságos költ­ségcsökkentés lehetőségeit az át­szervezés személyi feltételeit és munkabéke megteremtését kell előtérbe helyezni”. Miért volt sürgős egy ilyen fontos és veszé­lyes üzem sokadik átszervezése? — Az államtitkár a PA Rt. tu­lajdonosához kívánt fordulnia szervezet-fejlesztés halasztása miatt. (A Magyar Villamosművek Rt. gyakorolja az . állam tulajdonosi jogait. A szerk.) Az atomerőmű igazgató­sága és menedzsmentje a tulaj­donostól semmiféle erre utaló információt vagy instrukciót nem kapott, ezért a döntései­nek meghozatalát a parlamenti felszólalás és az arra adott vá- Inszt nem befolyásolta 'órnsi (Folytatás az 1. oldalról.) — Információink szerint nem szakmai, hanem „matematikai” alapon döntöttek a szervezeti egységek számáról. — A szervezeti egységek szá­mának csökkentését egy korsze­rű, hatékonyan, gazdaságosan, áttekinthetően működő, ver­senyképes cég létrehozásának igénye indokolja. Az igazgató­ság nem határozott az összevo­nandó szervezeti egységekről, azt a szakmai megfontolások ér­vényesítésével a menedzsmentre bízta. — Az új szervezeti rendszer mennyivel lesz olcsóbb, hatékonyabb, és mennyiben szolgálja a biztonságot? — Az új szervezeti rendszer széles körűen véleményezett kialakítá­sa során minden fél a nukleáris biztonság sért­hetetlenségét tartotta el­sődleges szempontnak. A paksi atomerőmű nemzetközileg is elismert biz­tonságát az új, áttekinthetőbb, szabályozottabb szervezet még tovább növelheti. Miután az új szervezetet az erőmű meghatá­rozó tevékenységei mentén ala­kították ki, így elkerülhető a pár­huzamos munkavégzés, kon­centrálhatok az azonos jellegű tevékenységek. A beszerzések, a beruházások, a szerződésköté­sek ésszerűsítése is megoldódik. Az igazgatóság azt a célt tűzte ki, hogy az erőmű versenyképes­ségének megőrzésének érdeké­ben három év alatt reálértéken 50 fillérrel kell csökkenteni egy kilowattóra villamos energia elő­állítási költségét. — A parlamentben felszólaló képviselő szóvá tette, hogy az ed­digi „kiszervezések” többe kerül­tek, mint az azt megelőző gya­korlat. Mennyiben szolgálja a biztonságot, ha „külsők” végzik a karbantartást? Az atomerőmű nukleáris be­rendezésein csak hatóságilag minősített, vizsgázott cégek és szakemberek végezhetnek mun­kát. Az előírások egyformán ér­vényesek a külső cégekre, dolgo­zóikra és a belső szakembergár­dára. A világ energetikai nagy­üzemeinek, így atomerőművei­nek túlnyomó többsége nem rendelkezik saját karbantartó gárdával, ezt a szolgáltatást leül-

Next

/
Thumbnails
Contents