Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

4. oldal Megyei Körkép — Szekszárd, Bátaszék És Környéke 1999. október n., héttő Tömegsport Bátaszéken Városi foci bajnokság Bátaszéken, tömegsport jel­leggel, megkezdődött a vá­rosi labdarúgó bajnokság. Tizennégy fordulót és ráját­szást követően dől el a végső helyezés. A foci kupára igény volt a vá­rosban, hiszen nyolc felnőtt csapat is jelentkezett a meg­méretésre. Az ilyen és az eh­hez hasonló bajnokságok nem a versenysport kategóriába tartoznak ugyan, de kiváló versenyszellem alakulhat ki az elsőségért folyó harcban, nem is szólva a mozgásról, az egészséges életmódról. Az első forduló már lezaj­lott, az összes többi mérkő­zést minden hétfőn, 18 órától 21.30-ig bonyolítják le a báta- széki sportcsarnokban. A csa­patok tizennégy fordulón át „harcolnak” az elsőségért, majd a rájátszásban dől el a végső sorrend. Az Axa-Colonia bátaszéki képviselete támogatásával zajló bajnokság első forduló­jában az alábbi eredmények születtek: Welorex - BMW Vasút 1-2, Strubi FC - Drink Team 10-1, I. kerület - Bayem FC 0-3, Ifi csapat Cor- leone 2-1. Az olvasó hangja, avagy az egészségügy közelről Egy beteg tapasztalatai „Főorvosi értekezlet a me­gyei kórháznál! Minőségi munkát ígérnek” olvastam a Tolnai Népújságban a cikket, amelyhez „vissz­hangéként szeretném az il­letékesek figyelmét felhívni a következőkre. 1999. július 19-én bekerül­tem a szekszárdi kórház bal­eseti osztályára, ahol már két­szer műtötték meg. Az orvo­sok munkája a legkiválóbb mind etikailag, mind szakmai­lag. A steril műtőtől a steril műtétig minden elismerés megilleti őket. A gond csak az, hogy egyetlen egy ápo­lónő látja el megállás nélkül a betegeket a szeptikus osztá­lyon, mind a délelőtti, mind a délutáni műszakban. Munkája nemcsak a lázmérés, hanem az infúziótól a vérvételig minden. A napi műszakban megállása nincs. Amikor megműtik a bete­geket, kivétel nélkül 100 %- osan steril körülmények van­nak. Mégis előfordul, hogy elfertőződnek műtéti sebek. Sajnos csak egy éjjeliszek­rény van, ahova a beteg bete­szi a szükséges alsó és felső­ruháját, hálóingét, pizsamáját, mert ha különböző vizsgála­tokra küldik, akkor ezeket nem lehet a ruhatárba elhe­lyezni. Az éjjeliszekrények te­tején kapja meg a beteg a reg­gelit, az ebédet, s ezért a leg­nagyobb odafigyelés mellett is előfordul, hogy például ételmaradék kerül a ruhára, s a steril műtétes beteg esetleg máris elfertőzött sebbel to­vább marad a kórházban. Mi következik ezután? A betegek szidják az orvosokat, a kórházat, arra senki sem gondol, hogy a becsülettel el­látott betegnél nincs egy szek­rény, akár falra akasztós is, ahol csak a szükséges háló­ruha van. Ennek ellenére merem ajánlani (nem vagyok elfo­gult), a megyei kórház bal­eseti osztályát bárkinek. Nem kell Budapestre, Pécsre utaz­gatni, itt mindent megkapnak a betegek ami országos pél­daképe lehetne bármilyen kli­nikának, kórháznak, mind or­vosi ellátásban, mind az ápo­lásban. Persze jobb lenne, ha biztosítanák az osztálynak a kötszereket és a gyógyszere­ket is! Azért csak annyit aján­lanék a felettes szerveknek, az ilyen osztályok dolgozói számára nem csak az erkölcsi, hanem az anyagi megbecsü­lést is biztosítani kellene, s akkor talán több ápolónő ma­radna a betegágyak mellett. Tisztelettel és köszönettel: Kriser Ádámné Ifjúsági hangverseny A szekszárdi Művészetek Háza a mostani iskolai tanév­ben is szervez ifjúsági hang­versenyeket általános- és kö­zépiskolás diákoknak. Az első előadásban az UNI CUM LAUDE énekegyüttes kon­certjére kerül sor. Október 12­én, 12.30-kor a Vendéglátó­ipari Középiskola, 13-án, 10 órakor a Bezerédj István Kö­zépiskola, 13 órakor a Szent- Györgyi Albert Középiskola, míg 14.30-kor felsőtagozato­sok láthatják, hallhatják az énekegyüttest és műsorát. A legnagyobb bietigheim-bissingeni lap főszerkesztője Szekszárdon Náluk nagy a konkurencia A testvérvárosi kapcsolatok tizedik évfordulójának ün­nepség-sorozatán népes né­met csoport vett részt a szek­szárdi ünnepségen, élén a fő­polgármesterrel. Közöttük volt a legnagyobb bietigheim- bissingeni lap főszerkesztője és a felesége. Vilhelm Junesch, a Bietighei- mer Zeitung főszerkesztője és Ingrid asszony lapunk szerkesz­tőségébe is ellátogatott. Tolmácsra nem volt szükség, mert Ingrid asszony Temesvár­ról származik, s percről percre jobban beszélt magyarul. Mint elmondta, 20 éve nem használja a mindennapokban a nyelvet. Szinte az első kérdése az volt, hogy hol van Szekszárdon könyvesbolt, mert német-ma­gyar szótárat szeretne vásárolni. Stuttgartban laknak, Ingrid asz- szony az egyetemen tanít, fran­ciát és román nyelvet. A főszerkesztő kérdésünkre elmondta, hogy a térségben - regionális napilapról van szó - nagy a konkurencia, mivel hét újság jelenik meg a környéken. Ezért nap, mint nap meg kell küzdeniük az olvasókért, szín­vonalas, jó újság készítésével. A legnagyobb, a több, mint 100 éve megjelenő Bietigheimer Ze­itung. Naponta 35-60 oldalon je­lennek meg, amelynek a na­gyobb része természetesen hir­detés. Az országos események­ről szóló oldalakat egy nagyobb laptól készen veszik meg. A he­lyi hírekről, eseményekről, a sporttal és a fotósokkal együtt 24-en tudósítják olvasóikat. Ti­zenötezer példányban jelennek meg, ami a felmérések szerint azt jelenti, hogy ötvenezer olva­sóhoz jutnak el naponta. Wilhelm amatőr fotós, s sze­rencsém volt őt kalauzolni Szek- szárd belvárosában, amikor is a középületeinket fotózta. Mint elmondta, jelen esetben a kedv­telésen túl, a lap arhcívuma számára is dolgozik. Az évfor­duló kapcsán szekszárdi oldalak jelentek meg lapjában, s akkor bosszankodott, hogy nem volt elég saját illusztrációjuk a váro­sunkról szóló cikkekhez. Mint kiderült, túl sok tájékoztatásra, magyarázatra nincsen szüksége, hiszen mindent tud Szekszárd- ról. A Művészetek Házát és a régi megyeházát is azonnal fel­ismerte, s történetüket is tudta. Mint vérbeli újságíró felkészül­ten érkezett hozzánk. Az infor­mációkat az Internetről szerezte, s elismeréssel szólt a megye- székhely honlapjáról. A kérdésre, hogy miért válasz­totta ezt a szakmát, elmondta, hogy már egyetemista korában írni kezdett, fel sem merült benne, hogy más hivatást is vá­laszthatna. S, hogy miért jó új­ságírónak lenni? Mindig ott lenni, ahol történik valami, ahol a legfrissebb információkhoz juthat hozzá az ember, s mind­ezekről másoknak is beszámolni - ez a legszebb hivatás a vilá­gon, válaszolta kérdésünkre Wilhelm Junesch, a Bietighei­mer Zeitung főszerkesztője. Ihárosi Kriminális Elfogták a gépkocsitolvajt Szekszárdon nemrégiben két férfi fel akart tömi egy Lada személygépkocsit, de egy környéken lakó hölgy észrevette a kísérletet és felhívta a rendőrséget. A gépkocsitolvajokat a hely­színen elfogták. A gyanúsí­tottak büntetett előéletűek, az egyikük két hete szaba­dult a börtönből. Az alkalmazott volt a „betörő” Az egyik Szekszárd kör­nyéki faluból érkezett a be­jelentés, hogy betörtek az italboltba. A körülmények eleve gyanúsak voltak a rendőröknek. A kihallgatás során aztán kiderült, hogy az alkalmazott volt a „be­törő”. Viszonylag rövid idő alatt a forgalomhoz képes jelentős hiányt halmozott fel. A tulajdonos erről elis­mervényt íratott alá vele. Az alkalmazott úgy tudta, hogy a papír a raktárban van. Zá­rás után megkísérelt be­menni érte, de a betörés nem sikerült, a nyomok viszont megmaradtak. Ekkor támadt az az ötlete, hogy feljelen­tést tesz betörés miatt. Megkerült az ellopott festmény Egy társaság Alsónánán az­zal a kérdéssel kopogott be az idős, nehezen mozgó hölgyhöz, hogy régiségeket, festményeket szeretnének vásárolni. Észre is vettek egyet a falon, de a néni nem akarta eladni. A tolvajok se szó se beszéd leakasztották a képet a falról, s letettek az asztalra kétezer forintot. Mivel a kép ennél jóval töb­bet ért, az idős hölgy bele­kapaszkodott a képkeretbe, s úgy próbálta azt megtar­tani a maga számára. A tol­vajok elmenekültek, de nem sokáig jutottak. A rendőrség elfogta a többszörösen bűn­tette előéletű gyanúsította­kat. Szerencsére a kép is meglett. Sok a sértett Szekszárdon is Már írtunk a három me­gyére kiterjedő sertés-felvá­sárlási csalásról. Az utóbbi két hétben a szekszárdi rendőrk, ,tányság területén több mint 20 sértett jelent­kezett azzal, hogy tőlük is felvásárolták, jó árat ígérve a disznókat, de azóta sem fi­zettek értük.-ihi­Nagy vásár volt tegnap Szekszárdon. Szinte mindenből jó volt a felhozatal. Bakó Jenő képriportja Kárpitosok és bőrvarrók vizsgáztak a minap Szekszárdon a Szoki Kft. műhelyében. A munkaügyi központtal karöltve több szakmában - ács, női ruha készítő, gépkezelő, aszta­los - tartanak továbbképzést, betanító foglalkozást és vizsgát. fotö: bakó jenó Szakkiállításon, Szlovákiában A Szekszárdi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat (Slovenská Mensinová Samospráva Szekszárd) immár a határainkon túl is kapcsolatokat épít ki, mégpedig Szlovákiában. A múlt héten a szekszárdi szlovák önkormányzat nemzetiségi hiva­talvezetője, M. Radits Magdolna a patinás múltú Losonc (Lucenec) városában, az ott rendezett nemzetközi szakkiállí­táson járt. — A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlo­vák Tagozata, valamint a Szlovák-Magyar Kereskedelmi Kamara szervezte meg ezt a jelentős vásárt, amit leginkább az Alisca Expo-hoz hasonlít­hatnék - mondta M. Radits Magdolna. — Hazánkat jó­részt az északi megyék képvi­selték, mindössze egy Tolna megyei, szekszárdi vállalkozó­val találkoztam. Ahogy láttam, a hús- és hentesáru, illetve a gabona vonatkozásában nagy valószínűséggel lett volna ke­resnivalónk, hiszen ezen ter­mékeket tekintve biztató üzleti kapcsolatok alakultak ki. A hivatalvezető meghívást kapott a szakkiállítással egy időben rendezett régiós együttműködési konferenciára is. A fórumon felszólalt Pavel Homzik, a szlovák kormány integrációs ügyekkel foglal­kozó elnökhelyettese, akivel M. Radits Magdolnának is si­került szót váltania. — Miután az Országos Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke, dr. Alt Gyula társaságában lehettem, több szlovákiai politikai-közéleti személyiséggel, gazdasági szakemberrel is beszélgethet­tem. Úgy érzem, ezek az esz­mecserék, az ismeretségek idővel komoly hozadékot eredményezhetnek a Szek­szárdi Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat számára. Amikor egyébként átadtam vendéglá­tóinknak a Szekszá rdról hozott prospektusokat, valamelyest mindannyian meglepődtek. Egyrészt azon, hogy még a Dél-Dunántúlon is van szlo­vák kisebbségi önkormányzat, másrészt pedig azon, hogy Tolna megye székhelye milyen mutatós bemutatkozó anya­gokkal rendelkezik. -szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents