Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

1999. október 9., szombat Hazai Tükör 5. oldal Végéhez közeledik a honvédségnél a sorozás A politika dönt A magyar honvédség jelentős át­alakulás előtt áll, de ennek részle­teit a miniszterelnök szerint még egyeztetniük kell a parlamenti pártoknak - nyilatkozta lapunk­nak Erdélyi Lajos, a HM szóvivő­je tegnap. A stratégiai felülvizsgá­lat koncepcióját a héten tárgyalta a Nemzetbiztonsági Kabinet. Szeptember 15. és október 15. között bonyolítják le az év máso­dik felében esedékes sorozásokat. Mint azt Erdélyi Lajos elmondta, 68 bizottság mintegy 58 ezer sor­kötelest vizsgál meg ez idő alatt. Az első félévben 79 ezer fiatalnak küldtek behívót, de 18 ezren nem jelentek meg, s további 10 ezerről kiderült, hogy valamilyen ok mi­att egy éven belül nem sorozható. Kérdésünkre, hogy mi a had­erőreform stratégiai felülvizsgála­tának lényege, Erdélyi Lajos így válaszolt:- Addig, ameddig a politikai erők között nem születik megálla­podás, részletekről nem áll mó­domban nyilatkozni. Több alter­nativa van napirenden. Nyilván­valóan a modernizálás feltétele, hogy a költségvetés a 2000. év­ben mintegy 40 százalékkal töb­bet fordít a hadászat fejlesztésére, mint az idén. A szerkezetváltás eszköze lehet továbbá, ha a tárcá­tól elkerülnek olyan feladatok, amelyek nem kimondottan a honvédelem körébe tartoznak. Ilyen például a Hadigondozottak Alapítványának ügye, ami első­sorban szociális jellegű. Ide tarto­zik annak a kérdésnek az eldönté­se is, vajon megoldható-e, s ha igen, miként a hadsereg költség- vetésen kívüli támogatása, illetve bizonyos feladatcsoportok meg­szüntetése, felszámolása.- Katonai körökben is felvető­dött a hadkötelezettség időtarta­mának 3 hónapra történő lecsök­kentése?- Szóba került, de ez is csak egy lehetőség a sok közül.- Elképzelhető, hogy a magyar katonai rendszerben, igazodva a NATO-országok, illetve az USA gyakorlatához, jelentősebb arányt képviselnek a közeljövőben a hiva­tásosok?- Jelenleg 4500 hivatásos kato­nája van a magyar honvédségnek. Tény, hogy a nyugati országok­ban a hivatásosok alkotják a had­erő döntő magvát. Erről most csak annyit tudok mondani, hogy vélhetően a honi hadvezetés is ennek ismeretében tervez - mondta Erdélyi Lajos. (szalóky) A jogász felmondaná a nemzetközi szerződéseket Vissza a halálbüntetés? Egy börtönbüntetéséből pár napra hazaengedett kétszeres gyilkos is­mét ölt. A másik, hasonló elítélt hétvégi szabadsága alatt megerő­szakolt egy nőt. A közelmúltban történt események nyomán ismét felvetődött a halálbüntetés vissza­állításának szükségessége. A halálbüntetést csak Európában tartják visszaállíthatatlan jogin­tézménynek, érvelve a humanitás eszményével és más, például sta­tisztikai adatokkal, de elgondol­kodtató az amerikaiak prakticiz- musa is - válaszolt a FEB kérdé­seire Tóth Károly, a József Attila Tudományegyetem jogi karának docense. Az Amerikai Egyesült Államokban a legsúlyosabb bün­tetés 1972. évi eltörlése után a tagállamok többsége - ma már az ötvenből harmincnyolc - vissza­állította a halálbüntetést. Az ame­rikaiakat minden bizonnyal prak­tikus megfontolás vezette, ami­kor azt mondták, hogy aki már legalább kétszer embert ölt, az semmiképpen ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy ezt még egyszer megtegye. Az 1950-ben megfogalmazott Római Egyezmény, és annak 6. számú kiegészítő jegyzőkönyve kötelezi a csatlakozó államokat arra, hogy töröljék el a büntetési nemek közül a legsúlyosabbat, a halálbüntetést. Ez a Magyaror­szág által is aláírt egyezmény azonban nem felmondhatatlan - vélekedik Tóth Károly. Minden­képpen szükséges egy parlamenti döntés, majd a magyar szándék bejelentése - a halálbüntetés be­vezetése előtt fél évvel - az egyez­ményt aláíró államoknál. Persze ebben az esetben el kellene visel­ni az európai államok „lenézé­sét”. „Barbár állam” - mondják majd esetleg, akkor azonban a bí­róságok a hazai közvélemény többségének elképzelése szerint büntethetnék a legsúlyosabb bű­nök elkövetőit. A jogász tisztában van azzal, hogy véleményét a jogásztársa­dalmon belül sem mindenki oszt­ja. Mindkét oldal álláspontja mel­lett és ellen is lehet felhozni érve­ket, de ő úgy tartja, hogy az 1989- ben módosított „ideiglenes” al­kotmányhoz is hozzá lehet nyúl­ni, az Alkotmánybíróság halál- büntetést tiltó határozata sefti megdönthetetlen, és a nemzetkö­zi szerződések is felmondhatok. Indoklásként szerepelhet példá­ul, hogy az eltörlés óta olyan újabb körülmények - a bűncse­lekmények megszaporodása, ke­gyetlenebbé válása - merültek fel, amelyek szükségessé teszik a ha­lálbüntetés akár időleges visszaál­lítását. (horváth) Hetedszer gyűltek össze a polgármesterek Középpontban az anyagiak Államigazgatási és bankszakemberek, polgármesterek és jegyzők adtak randevút egymásnak a Budapest Kongresszusi Központban tegnap megrendezett VII. Önkormányzati Napon. A tanácskozá­son a kormány önkormányzati politikájáról, a költségvetési tervek­ről és a helyhatóságok finanszírozásának lehetőségeiről volt szó. Immár hagyomány, hogy évente egyszer - az OTP Bank szerve­zésében és anyagi támogatásá­val - tapasztalatcserére gyűlnek össze az ország önkormányzati vezetői és a helyhatóságok fi­nanszírozásában érintett szák­emberek. A tegnapi rendezvé­nyen mások mellett Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter, Inótái András, az MTA Kutatóintéze­tének igazgatója és Pintér Sán­dor belügyminiszter tartott elő­adást. Pál László, a 2600 lakjosú Pétervására polgármestere sze­rint számos új információ hang­zott el a lakásépítés finanszíro­zásáról, a jövedelempótló támo­gatást felváltó közmunkaprog­ramról, s arról is, mit jelenthet a gyakorlatban az szja helyben maradó hányadának csökkenté­se, illetve a központosított pén­zek visszaosztása. Pál elmondta lapunknak; hogy 20 százalékos munkanélküliséggel sújtott tele­pülése elébe ment a gondoknak: takarékossági okokból négy kör­nyékbeli kis faluval körjegyzősé­get hoztak létre, s intézményeik egy részét is közösen üzemelte­tik, így normatív támogatásuk megemelkedett. A polgármester aláhúzta: vidéken többnyire nem a pártszempontok, hanem a helyi vezetők egymás közti vi­szonya alapján dől el, hogy sike­rül-e egyről kettőre jutni, össze­fogni, vagy sem. Az OTP, az önkormányzatok több mint 90 százalékának számlavezető bankja szempont­jából sem közömbös, hogyan alakul a helyhatóságok jövő évi gazdálkodása - árulta el Wolf László, a tanácskozást támogató pénzintézet vezérigazgató-he­lyettese. Az önkormányzatokat érintő várható változásokról a szakember nem kívánt állást foglalni, kifejtette azonban ab­béli reményét, hogy 2000-ben is az OTP Bank lesz a helyható­ságok meghatározó többségé­nek számlavezető és finanszíro­zó hitelintézete. Takács M. Jubileumi MSZP-kongresszus Kovács: „Nem dolgozunk kormánybuktatási forgatókönyvön. Kovács László pártelnök megnyitja a kongresszust A szocialisták célja egy olyan Magyarország, ahol egyetlen tisztes­séges embernek sem kell félnie hite, meggyőződése vagy kisebbsé­gi hovatartozása miatt - mondta Kovács László pártelnök tegnap a Magyar Szocialista Párt megalakulásának 10. évfordulóján tartott budapesti kongresszuson. Kovács kijelentette: a szocialisták nem kisajátító, még csak nem is polgári vagy konzervatív országot akar­nak, hanem olyan hazát, amely valamennyi magyaré. A MSZP elnöke élesen bírálta Orbán Viktor kormányát. Közöl­te, a Fidesz vezette koalíció megbukott, de a kormány még nem. A szocialisták még nem nyertek, ám jó irányban halad­nak. Hozzátette: többpártrend­szerben mindig fennáll az előre­hozott választások lehetősége. Ugyanakkor a szocialisták „nem dolgoznak elsötétített szobákban kormánybuktatási forgatókönyvön”, viszont ha ilyen váratlan helyzet előáll, ké­szek az erőpróbára. Az elmúlt 10 esztendő Ko­vács szerint bizonyította, hogy nem csak bátor, de helyes dön­tés is volt az MSZP megalakí­tása. Az ünnepi kongresszuson nem esett szó arról, hogy 2002- ben ki lesz majd a párt minisz­terelnök-jelöltje. A küldöttek FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE közül azonban a folyosón sokan beszélgettek arról, hogy Kovács László vagy volt magyar minisz­terelnök, Németh Miklós vezes­se-e majd a választások idején a párt listáját. A kongresszus lapzártánk után döntött a párt új alapsza­bályáról. Ebben a szocialisták úgy rendelkeznek, hogy a testü­letekben mind a nőknek, mind a fiataloknak legalább 20-20 százalékos jelenlétet kell bizto­sítani. Az eddiginél szigorúbb etikai előírásokat terveznek, s a választások idejére olyan szabá­lyokat léptetnek életbe, amelyek lehetővé teszik, hogy a párt egy­ségesebben jelenjen meg. Cs. R. A Fidesz nyert „Valótlanul híresztelte az Élet és Irodalom, hogy a Fidesz je­lenlegi vezetőinek anyagi jó­létét a székházakból szárma­zó pénzek alapozták meg” - ezzel a megfogalmazással kell közzétennie a hetilapnak helyreigazítást a tegnapi nem jogerős ítélet szerint. Az ÉS augusztus 20-ai riport ja azt állította, hogy a legnagyobb kormánypárt több cége szere­pet vállait Orbán Viktor csa­ládjának privatizációs tranz­akcióiban és gazdasági ter­jeszkedésében. Az alperes vi­ta után elismerte, hogy a „Fi- desz-cég” megfogalmazás pontatlan volt, ugyanakkor az ítélet kapcsán kijelentette: a felperes egyetlen szóval sem vitatta a riportban feltárt ügyeket és személyi összefüg­géseket. Csak a pénz vonzza a pénzt A tudósok alaptőkét várnak a kormánytól A kutatás-fejlesztés sajnos hagyományosan mostoha gyermek hazánk­ban. Szomorú tény, hogy a rendszerváltozás óta is tudósaink százával mentek külföldi cégekhez, kutatóintézetekhez, mert a technikai és pénzügyi feltételek sokkal kedvezőbbek, mint itthon. Ezek ismereté­ben jött létre Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, amely a jövőben javítani kívánja e téren a feltételeket. A testület első ülésén döntés szü­letett arról, hogy ez év végéig fej­lesztési terv készül a 2001. évre. Megállapodtak, hogy a tudomá­nyos fejlesztésekre kiutalt pén­zek rendeltetésszerű felhasználá­sát az eddigieknél jóval szigorúb­ban ellenőrzik. Pálinkás Józsefet, az Oktatási Minisztérium politi­kai államtitkárát és Lipták And­rás akadémikust, az OTKA elnö­két a honi tudományos élet gya­korlati nehézségeiről kérdeztük.- A kollégiumot milyen céllal hozták létre?- Azért volt szükség egy ilyen szervezetre - kezdi Pálinkás Jó­zsef -, mert úgy ítélte meg a kor­mányzat és a tudományos szak­ma is, hogy célszerű összehan­golni szakmai és pénzügyi szem­pontból, mely területeket milyen mértékben támógat az állam. Ugyanakkor nem árt, ha a terüle­tek ismerik egymás fejlesztéseit.- Miért csak 2001-ben?- Amikor májusban megala­kult a kollégium, a jövő évi költ­ségvetés gyakorlatilag készen volt, s abból egyértelműen kide­rült, a tudomány nem a preferált ágazatok közé tartozik. A kor­mányzat azonban tisztában van azzal, hogy a jövő egyik záloga a tudományos fejlesztéseké, s eb­ben vár gyakorlati ötleteket a kol­légium tagjaitól.- Mennyi pénzt kapott az idén, s mennyit kap jövőre a tudóstársa­dalom?- 1999-ben 61 milliárd, 2000- ben pedig 65 milliárd forint jut a kutatásokra. Ez azt jelenti, hogy 6,8 százalékkal nő az erre a célra fordítható összeg, ám sajnos hoz­zá kell tennünk: a költségvetés egésze ugyanezen időszakban 10,5 százalékkal gazdálkodhat többel, s ez már más megvilágí­tásba helyezi a számokat.- A kollégium nyitóülésén töb­ben elmondtuk, hogy célszerűbb lett volna 3-4 hónappal korábban összeülni, mert akkor még a jövő évi támogatásba is beleszólhat­tunk volna - veszi át a szót Lipták András. - Tudományos körökben csalódást okozott, hogy a kormányzat nem lépett hamarabb.- Miben látják a legnagyobb problémát?- Az elmúlt évtizedben százá­val mentek külföldre kiválóan képzett szakembereink, mert a kutatási feltételek sokkal kedve­zőbbek, mint idehaza. Mi a kor­mánytól egyfajta „alaptőkét” sze­Félreértés Az önkormányzatok azon intéz­kedése, amelyben megtiltották, hogy a fenntartásukban lévő összes oktatási intézményben olyan pedagógust foglalkoztassa­nak, akit állásából korábban vég- kielégítéssel bocsátottak el, az erre vonatkozó pályázat félreér­telmezésén alapul - derül ki Pokomi Zoltánnak a belügymi­niszterhez írt leveléből. Az okta­tási tárca vezetője úgy véli: a munka: törvénykönyvébe és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe ütközne minden olyan munkáltatói intézkedés, amely a munkanélkülivé vált pe­dagógus felvételét azon az ala­pon tagadná meg, hogy a koráb­bi közalkalmazotti jogviszony végkielégítéssel szűnt meg. Hátrányban. A kisebbségek parlamenti képviseletének meg­teremtésére irányuló politikai akarat kisebb, mint valaha - kö­zölte Kaltenbach Jenő kisebbsé­gi ombudsman pénteken. A nemzeti és etnikai kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosa annak kapcsán beszélt erről, hogy hiva­tala az Európa Tanáccsal közö­sen kétnapos konferenciát ren­dez október 15-étől Budapesten. Követelés. Az a 413 milliárd fo­rint, amelyre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­nak a jövő évi költségvetésből szüksége van, megállítaná az agrárium zuhanását - jelentette ki Torgyán József pénteken, Szé­kesfehérvárott, Fejér megyei szakmai programja végén. Amennyiben az ágazat nem tud az eddiginél többet fordítani fej­lesztésekre, az újratermelés lehe­tősége veszik el - közölte a tárca vezetője. Irányítószám. A Magyar Posta Rt: azt tervezi, hogy a jelenlegi négy számjegyű irányítószámo­kat az ezredforduló után öt számjegyűvé változtatja - jelen­tette be Krupanics Sándor, a Ma­gyar Posta elnök-vezérigazgatója pénteken. Elmondta: a módosí­tást a levélelosztás korszerűsíté­se teszi szükségessé. Mindenszentek. A katolikus egyházhoz hasonlóan a Magyar- országi Református Egyház is tá­mogatja azt a képviselői javasla­tot, amely szerint nyilvánítsák ftiindenszentek napját, novem­ber l-jét munkaszüneti nappá - derült ki Csorna Áron zsinati szóvivő pénteki nyilatkozatából. Forgalomindítás. Ismét indít és fogad vonatokat a Déli pálya­udvar vasárnaptól - közölte a MÁV Rt. pénteken. Az augusz­tus 30-án megkezdett kivitelezési munkák során a vasúti pályát tel­jesen felújították, de a pályaud­vart nem az eredeti terveknek megfelelően adják át a forga­lomnak. retnénk ebbe a szférába, mert más országok gyakorlata azt mu­tatja: csak a pénz vonzza a pénzt. Most a külföldi cégek többsége kész technológiákat hoz ide, s csupán összeszerelést végeztet Magyarországon. Az lenne a cél, hogy itt fejlesszenek - amire egyébként van már példa, még ha kevés is -, és magyar szakem­bereket alkalmazzanak.- Mely tudományos területeké a jövő, amelyeket hazánkban is ko­molyabban kíván a kormány tá­mogatni? - kérdezem ismét Pá­linkás Józsefet.- A biokémia, a biotechnika és a genetika az egyik nagy terület. A másik az információtechnika, s végül, de nem utolsósorban új anyagok kifejlesztése. Ezek a kulcstudományok, amelyek fej­lesztésére az emberi tényezők - egyelőre még - adottak. A tech­nikai, infrastrukturális feltétele­ken kell javítanunk. Szalóky Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents