Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-30 / 253. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. október 30., szombat — Tolna Es Környéke Rendőrőrs Megfogták a tolnai templom tolvajait. A réz gyertyatartókat és egy feszületet még szeptember 23- án lopták el. A tolnai rendőrőrs nyomozóinak sikerült felderíteniük az elkövetőket, egy faddi és egy dus- noki fiatalkorút. Előbbi részletes beismerő vallomást tett, utóbbit még körözik. A lopott tárgyakat a rendőrség visszaadta a plébániának. Baseball ütővel vert össze egy ismeretlen egy tolnai férfit Tolnán, a Vásártéren az egyik este. A sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket, többek között orrcsonttörést szenvedett. A rendőrök feltételezik, hogy a támadás indoka valószínűleg bosszú lehetett. „Félig” loptak el egy Ladát Tolna-Szigetben, az egyik tanyáról. Az elkövetők levágták a kapu lakatját, majd kitolták a kocsit az udvarról, de aztán ott is hagyták. A tulajdonos az eset után úgy nyilatkozott: az autó olyan rossz állapotban van, hogy ha kérik tőle, ő ingyen is odaadta volna. Egészen ellopták viszont - egy faddi házból - azt a 37.500 forintot, amelyet vélhetően a háziak figyelmetlenségét kihasználva, fényes nappal vett magához a tettes. Gázórát loptak Mözsön, egy Petőfi utcai portáról. A tettes a jelek szerint nem gyújtott rá. A Faddi Művelődési- és Sportgondnokság idén is meghirdeti a Teremfoci Bajnokságot Faddon, amelyre november 18-án 17 óráig lehet jelentkezni. A nevezés feltételeiről személyesen lehet érdeklődni a könyvtárban valamint a 74/447-460-as telefonó^ Vezető pénzintézet banki szolgáltatások értékesítésére keres legalább középfokú végzettségű, értékesítési tapasztalattal, valamint kiváló kapcsolatteremtő képességgel rendelkező HITELTANÁCSADÓ MUNKATÁRSAT Tolna megyében. Jelentkezni lehet a 06-30/230-2924-es telefonon.? A cigánydombon nem jó lakni Aki - vendégként - járt már a tolnai Gyárvégtelepen, köznapi nevén a „cigánydombon”, az biztosan úgy vélekedik, hogy ott azért nem szívesen lakna. így vannak ezzel az ott élő családok is. Ám egyelőre kénytelenek ott maradni. FOTÓK: ÖTÖS RÉKA — Ezt a telepet fel kell számolni! — szögezi le Karászi Károly, a helyi roma kisebbségi önkormányzat tagja, aki - maga is gyárvégtelepi lakos - az ott élők szószólója. — A telepet két éven belül fel kellene számolni — mondja dr. Szilák Mihály tolnai polgármester, aki tudja, milyenek a cigánydombi házak. A Gyárvég- telep maradékának megszüntetésének szükségességéről tehát nincs vita. Annak mikéntjét - pontosabban a „mibőljét” - azonban egymástól eltérően látják a felek. ■ A régi tolnaiak elmondása szerint a század elején már létezett a „cigánydomb”. (A másik cigánytelep Mözsön, az agyaggödör környékén létesült.) A II. világháború előtt a cigánydombon még általában „viskókban” laktak az ottaniak, ’45. után viszont már új házakat is építettek a Gyárvégtelepen. Ezen - a „szociális követelményeknek meg nem felelő” - telepek felszámolása a ’60-as ’70-es évek fordulóján gyorsult fel, jelentős állami finanszírozás mellett. Mözsön a sportpálya helyén épült két utcában helyezték el azokat a családokat, amelyeknek nem volt pénzük telket venni, míg mások főként a Mester és Fém utcákba költöztek. ■ A tolnai telepet azonban nem sikerült teljesen megszüntetni. Jelenleg tíz ház áll még a cigánydombon. Nem egy ottani épület - laikusként szemlélve - feltétlenül életveszélyesnek tűnik. (Egy viszont - a képviselőé - egészen takaros, legalábbis első látásra.) A patkányokra azonban mindenki panaszkodik. Mondják: nem elég, hogy a rágcsálók miatt kockázatos jószágot tartani a ház körül, a „férgek” az épületek falába is belefúmak, egyes házak lakói nem győzik betömködni a patkánylyukakat. A telepen áram van, gáz, csatorna nincs. (A területen építési tilalom van.) Vizet csak egy közkútból lehet nyerni. A lakások egy részén látszik, hogy az ott lakók - lehetőségeikhez képest - próbálnak elfogadható körülményeket kialakítani maguknak. Á „lehetőségek” azonban - még a két legrendezet- tebb környezetben élő családnál is - nagyon behatároltak. A telepen élők többsége munka- nélküli, szociális ellátásból, alkalmi munkából él. Közben pedig nagyon el akarna már költözni a lakhelyéről. De nincs hova. A gyárvégtelepiek saját erejéből ez nem is lehetséges. A telepen élő roma képviselő azt mondja: olyan nincs, hogy az önkormányzat ne tudna segíteni, ha akarna. Ám szerinte azt se akarják segíteni, akinek a tehetsége meglenne. ■ A polgármester viszont úgy véli, hogy az érdemi segítség- nyújtásnak két dolog szab gátat: egyrészt a városnak nincs annyi pénze, hogy egymaga megoldja a problémát. (Áz ön- kormányzat legfeljebb 150 ezer forintos támogatást adhat egy családnak, ez pedig semmire sem elég.) Másrészt az ott lakók rendszeres jövedelem híján nem juthatnak hitelhez. Akik pedig „szocpolra” jogosultak, azok sem tudják felmutatni a szükséges saját erőt. „Hagyományos” úton tehát nem lehet orvosolni a gondot. Dr. Szilák Mihály ettől függetlenül nem tartja elképzelhetetlennek, hogy két éven belül felszámolják a telepet. Arra számít ugyanis, hogy jövőre rendelkezésre állnak majd ilyen célra állami források. Véleménye szerint azonban, ha már elindulhat egy ilyen program, akkor annak keretében nem csak a cigánydombot kellene felszámolni - és az ott lakók számára megfelelő lakásokat biztosítani -, hanem a városszerte megtalálható - nagyon lelakott, az életveszélyessé váláshoz közel álló - további mintegy 20 épületet is. A polgármester azonban nem gondolja azt, hogy ezzel egyszer, s mindenkorra megoldódnának az ilyen jellegű gondok a városban. Példaként emlékeztetett arra, hogy a mözsi telep megszüntetésekor létrehozott utcákban ma léteznek muskátlis ablakú, gyepesített udvarú porták, de vannak olyanok is, amelyekből az ott lakók időközben eltüzelték az ajtót.. . -sHírek Három Helyről Megemlékezés A faddi képviselők november 2-án, 16.30-tól csendes megemlékezést tartanak a nagyközségben, a Hősi Szobornál. Callanetics A tengelici Életmód Klub szervezésében hétfőnként 16.15-től Callanetics tornát tartanak az iskolában. Munkaügy A medinai munkanélküliek részére tart tájékoztatót Rudolf István, a munkaügyi központ területi menedzsere az elhelyezkedési lehetőségekről és a 2000-től várható változásokról, november 2-án, 14 órától, a házasságkötő teremben. Minigaléria Varga István Gábor faddi amatőr festő képeit láthatják az érdeklődők a helyi könyvtár minigalériájában november 2-tól, két héten át. Csontritkulás A csontritkulásról, nőgyógyászati problémákról és a megelőzésről tart előadást dr. Tóth János, szülész-nőgyógyász október 3-án, 17 órától, a tengelici könyvtárban. Gázfűtés Lezajlott a fűtéskorszerűsítés a medinai intézményeknél. Tegnaptól valamennyi középületben gázzal fűtenek. Reichenbach-i zeneiskolások Tolnán A csárdástól a templomi zenéig Ötödik alkalommal találkoztak a tolnai és a német- országi reichenbach-i zeneiskolások, ezúttal Tolnán. A barátságos, jókedvű vendégek - kilenc növendék és öt tanár - a hét elején érkeztek Magyarországra. Itt tartózkodásuk során vendéglátóik színes programot állítottak össze nekik. Voltak Ópusztaszeren, Kiskuiihalason, Szekszárdon, és ismerkedtek a tolnai nevezetességekkel is. Látogatásuk csúcspontja persze a két, a tolnaiakkal közös koncert volt. Csütörtökön a zeneiskolában adtak hangversenyt, amelynek során széles repertoárjukból az „ungarische tschardasch”-tól a foxt- rott-ig számos darab elhangzott. Pénteken a tolnai katolikus templomban koncerteztek, amit a búcsúest követett. A kegyelet, ha ködbe vész Ezzel a címmel irt levelet egyik olvasónk, a tengelic- szőlőhegyi hősi emlékművön szereplő elhunytak neveivel kapcsolatban. Levélírónk emlékeztet rá, hogy tavaly az emlékműre - felállításának 50 éves évfordulója alkalmából - márvány- táblába vésve kerültek fel a hősök nevei. Két elhunyt - akiknek özvegyei nem a faluban élnek - azonban kimaradt a felsorolásból. Olvasónk, aki már felkereste ez ügyben a polgármestert, nem érti, miért nem lehet megoldani, hogy a két név rövid úton - halottak napjára - felkerüljön az emlékműre, hogy özvegyeik legalább megérjék ezt. A tengelici polgármester nem vitatja, hogy valamennyi hősi halottnak helye lenne az emlékművön, csakhogy ezt jelenleg nem tudják kivitelezni, többek között azért sem, mert a tavaly elhelyezett táblán már nincs több hely. A falu vezetője elmondta, hogy a tábla elkészítése előtt igen széles körű felmérést végeztek, akkor azonban senki nem jelezte ezt a két nevet, pedig ezen elhunytaknak helyben élő hozzátartozóik is vannak. Úgy vélekedett: ez a dolog sajnos nem úgy működik, hogy ha időközönként felmerül egy-egy új név, azt azonnal el lehet helyezni egy emlékművön. Az érintettek türelmét kérte, ha lesz mód rá, természetesen a két hősi halott nevét is megörökítik. A bogyiszlói utazóiskola A bogyiszlói iskola a Tolna Megyei Közoktatásfejlesz- tési Közalapítvány pályázatán elnyert pénzt arra fordítja, hogy az intézmény 6. és 8. osztályosai jobban megismerjék a megyét és környékét. Ebben a tanévben öt tájegységre látogat el a 12 csapatnyi diák, akiknek az utazások keretében tanáraik által összeállított feladatokat is meg kell oldaniuk. Az utazóiskoláról a „két legjobb” - Paksi Julianna és Gocz Amarilla vezette - csapat számolt be. Az első út a Duna-mentére vezetett. Dunaújvárosban a vasmű múzeumában és az egyik gyáregységben néztek körül. Dunaföld váron az agyagozás művészetével, majd a Vármúzeummal ismerkedtek, a járókelők segítségével pedig adatokat gyűjtöttek a városról. Pakson a löszfalról és a vasúti múzeumról informálódtak, voltak az erőmű látogató központjában, lerajzolták a Szentlélek templomot. A második, völgységi utazóiskola során a mórágyi iskolásokkal bemutatták egymásnak népviseleteiket, megnézték a gránitfalat. Grábócon a szerb kolostor-templom történetét hallgatták. Bonyhádon meglesték a zománcedény gyártás, - a fegyverkovács műhelyben - a tőrök, kardok készítésének titkait, múzeumokat látogattak. Kakasdon felkeresték a faluházat. A következő 3 utazóiskolai programra tavasszal kerül sor. Elmúlt a szüret, a felvonulások, mulatságok ideje, holnapután megint itt van a rideg, sivár, szürke november. Ezen időszak minél jobb hangulatú átvészelésére célszerűnek látszik a szívek és lelkek tuningolása, amelyhez a magunk részéről ezen a két - balról a tengelici, jobbról a tolnai selyemgyári - „óvodás szüreten” készült felvétellel kívánunk hozzájárulni. (Szőke) kissrácok a rossz nanok ellen
